Klasszikus

Akit Kodály még személyesen instruált – Perényi Miklós

2018.11.12. 16:10
Ajánlom
Azt vallja, egy zeneművet eljátszani csak a kezdet: elmélyedni, újrajátszani, folyton keresni, mint az aranyásó, ez a zenész feladata. Perényi Miklós Kult50-ben megjelent portréja.

A 2018 júniusában megjelent KULT50 kiadványban szereplő portré utánközlése:

Perenyi_Miklos_online_allo-123740.jpg

Perényi Miklós

Egy alkalommal interjút készítettem Takács-Nagy Gáborral, és amikor az időpontot egyeztettük, a kiváló hegedűművész azt mondta, jaj, most úgyis nagyon nehéz bármiben megállapodni, mert épp labdarúgó-Európa-bajnokság van. Na és, én is nézek meccseket. Nem erről van szó, mondta, hanem hogy ők közben próbálnak Schiff Andrással és Perényi Miklóssal, és ügyesen kell beosztani a próbákat, nehogy Perényi véletlenül rájöjjön, a focimeccsek kezdési időpontja is szempont. Mert amikor ez szóba került, kikerekedett szemmel nézett rájuk, hogyan tudják az idejüket ilyen marhaságokra fecsérelni, mint a foci.

Perényi szeme. Kamaszként emlékszem még, hogy valami koncertközvetítés volt a tévében, és ámulattal néztem a cselló utolsó hangja után Perényi szemét. Furcsa, idegen, szinte zavaros pillantását, mint aki egészen máshol volt, egészen más világban tett látogatást, és azt sem tudja, mi ez itt körülötte, kik ezek az emberek, és miért tapsolnak olyan megvadultan. Ja, hogy nekem. Köszönöm, igazán köszönöm. Elragadtatottan néztem a képernyőt, hogy

ilyen van, tetten érhető, hogy egy ember úgy közlekedik a világok között, mintha a hetes buszra szállna föl.

Idén hetvenéves ennek a mágikus busznak az utasa, és bár önmagában hetvenévesnek lenni igazán nem érdem, de nekünk talán figyelmeztetés. Mintha egy kicsit túlságosan is megszoktuk volna, hogy Perényi köztünk jár. Köztünk jár, köztünk csellózik, és hogy köztünk csellózzon, ahhoz gyakorol, gondolkodik, él, nem néz focimeccseket, nyilván áldozatokat hoz, nem túl sokat, csak az egész életét. Csupán ennyit kap ez a hangszer, aminek alig van irodalma, maroknyi a mű, kicsi Vivaldi, néhány Bach, két Haydn-koncert, kevés Beethoven, két Brahms-szonáta, meg egy fél versenymű, aztán jöhet a nemszeretem 20. század. Mire megkapja a diplomát az ember, már mindent eljátszott, amit lehet. Perényi meg azt mondja: eljátszani, az könnyű. Az a kezdet. Elmélyedni, újrajátszani, keresni és tovább keresni. Mint az aranyásó, aki ugyanazt a darab földet túrja egy életen át, és nem kérdi, megéri-e. Nem kérdi, lesz-e jutalom, aranyrögöcske. Ha nem találtad meg az aranyat, nem ástál elég mélyre.

Megszoktuk Perényi Miklós közelségét, mert volt rá időnk. Tizenegy éves volt, amikor az első koncertjét adta.

Még látta Kodályt. Nemcsak látta, de neki még személyesen mondta el a zeneszerző, mit hogyan képzelt el a szólószonátában.

Még tanult Pablo Casalsnál. Casalsnál! Most ne is a csellistalegendára gondoljunk, csak a naptárra: Casals 1876-ban született, az első világháború kitörésekor is már csaknem negyvenéves volt.

Perenyi_Miklos_cr_CsibiSzilvia-123741.jpg

Perényi Miklós (Fotó/Forrás: Csibi Szilvia)

Akkor megint felejtsük el a naptárat. Nem attól a kultúra arca Perényi Miklós, mert hetvenéves. Valójában ő mindig a magyar kultúra arca, mindig itt van, mindig dolgozik, mindig teljesít. Évtizedek óta. Játszik. Fellép. Ha nem lép föl, gyakorol. Ha nem gyakorol, tanít. Nem hagyja el a hangszer vonzáskörzetét. Nem olyan vészesen nagy, nem olyan szörnyen nehéz ez a hangszer, ha csak a szomszédba kell vinni, de hosszú távon… Egy életen át…

Megváltozik a világ, amikor Perényi megjelenik a távolban, hátán a nagy, fehér csellótokkal, mint valami modern Krisztus, úgy viszi a keresztjét, sorsát, hivatását, választott… mit is?

Választott szenvedését? Boldogságát? Sorsát, végzetét?

Nem tudom. Mindig egy Bach-kantáta jut eszembe róla: Ich will den Kreuzstab gerne tragen. Szívesen hordoznám a keresztfát. Nekünk, akik nem hordozunk választott terheket, éljük az életet, ahogy élni lehet, Perényi a bizonyosság, hogy van az a másik világ. Hogy el lehet oda jutni, vissza lehet onnét jönni ép bőrrel, valamit még mondani is lehet arról, hogy mi történt ott. Mondani, azt talán mégsem, de csellózni igen, és aki hallja ezt a hangot, legalább annyit tud, hogy van valami más. Nemcsak más, de több, tisztább és igazabb, amiről sok fogalmunk nincsen. Ez az, ami zavarba hozza az embert.

Csak ezt a zavart el ne veszítsük valahogy.

Mi ez a sorozat?

Idén nyáron második alkalommal jelent meg a hazai médiapiac egyedülálló kiadványa, a mai magyar művészeti élet ötven meghatározó alakját összegyűjtő KULT50. Sorozatunkban megismerheti a beválogatott alkotókat.

Amennyiben szeretné a könyvespolcán tudni a KULT50 kiadványt, benne a művészportrék mellett a hazai kultúrával foglalkozó, érdekes magazinos anyagokkal, rendelje meg online, ide kattintva>>>

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Miért írt új befejezést az Orfeóhoz Fischer Iván?

Valami nem stimmel Monteverdi Orfeójával. Fischer Iván több mint negyven éve ezt érzi, és most tett is érte, hogy ne így legyen: új befejezést írt hozzá. Hogy miért volt erre szükség?
Klasszikus

5 zongoraművész, aki megmutatta, mit jelent a női energia a színpadon

Tudta, hogy Schumann felesége egymaga is zenetörténetet csinált? És hogy Fischer Annie véreskezű diktátorral is szóba állt, hogy megmentse egy ismerősét? Összeszedtünk néhányat a legvagányabb és legbátrabb zongoraművésznők közül.
Könyv

Hallgassa meg a Grecsó Krisztián új regényében előforduló zenéket!

Az író Vera című regénye az 1980-as évek elején Szegeden játszódik, a kiadó egy lejátszási listával tette még átélhetőbbé a könyv atmoszféráját.
Vizuál

Online térképen böngészhetőek híres emberek egykori otthonai

Mindig is érdekelt egy utadba eső épület története? Esetleg az izgatott, hogy hol éltek a magyar kultúra ismert alakjai? A Lechner Tudásközpont két online térképével órákra le fogod foglalni magad.
Színház

Mácsai Pál: „Az egypercesek nem csak intellektuális sziporkák”

Egy nemrégiben tartott irodalmi beszélgetés egyik vendége Örkény István „magyar hangjának” nevezte Mácsai Pált. Az Azt meséld el, Pista! című monológot huszonhárom éve adja elő a legkülönbözőbb helyszíneken. A Zsidó Művészeti Napokra is Örkény-esttel készül.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus podcast

Itt hallgathatod vissza Bősze Ádám Varázsboltjának előző adásait

Tíz rész már felkerült podcastként a netre, mutatjuk, ha esetleg nem találta volna!
Klasszikus bach

Szombaton újra Bach zenéje szól a metró peronja mellett

Idén is lemerészkednek az Operaház zenészei a metróba, Bach műveiből nyújtanak ízelítőt a zeneszerző születésének 334. évfordulóján. Élmény lesz a tömegközlekedés!
Klasszikus Nők a zenében

5 zongoraművész, aki megmutatta, mit jelent a női energia a színpadon

Tudta, hogy Schumann felesége egymaga is zenetörténetet csinált? És hogy Fischer Annie véreskezű diktátorral is szóba állt, hogy megmentse egy ismerősét? Összeszedtünk néhányat a legvagányabb és legbátrabb zongoraművésznők közül.
Klasszikus bach

Lépjen fel a Google-re, és komponáljon valamit Bach stílusában

Bach születésénak 334. évfordulóján a Google mesterséges intelligenciája egysoros zeneművet komponál az Ön dallamából is.
Klasszikus hír

Lányával, Norával zenél Fischer Iván a Fesztiválzenekar új évadában

A Budapesti Fesztiválzenekar bejelentette új évadát, amelynek fénypontjába Monteverdi Orfeója kerül Fischer Iván befejezésével.