"Miközben a Szíriában pusztító összecsapások több százezer ember életét követelték és több millió szíriait késztettek otthona elhagyására, a CEU Közpolitikai Iskolájának (School of Public Policy - SPP) Konfliktuskezelési és Újjáépítési Központjának (Center for Conflict, Negotiation and Recovery - CCNR) munkatársai virtuálisan építik újjá az ország legnagyobb városát, Aleppót." - áll a Közép-Európai Egyetem (CEU) ajánlójában.
Az Aleppo-projekt honlapjának hivatalos elindításának alkalmából ismert nemzetközi zenészek csoportja ad majd elő egy Berkó Gábor által Aleppó lakosainak komponált zeneművet október 20-án, kedden a CEU Október termében 18.30-kor. Az előadásról a helyszínen felvétel készül, amelyet az elkövetkező hetekben be is mutatnak.
Aleppo most (Fotó/Forrás: Index.hu)
Az eseményt Anastasia Razvalyaeva (hárfaművész, Liszt Ferenc Zeneakadémia), Tijana Stankovic (ének- és hegedűművész, Argo zenekar), Márkos Albert (csellóművész/zeneszerző, Argo zenekar) és Tóth Zsuzsanna (fuvolaművész, a Strasbourgi Konzervatórium mesterszakos hallgatója) díjnyertes zenészek nyitják meg Adam Hosman, nemzetközileg elismert arab dobos vezetésével. „Mindnyájunk felelőssége, hogy megtegyük, amit csak lehet” – mondta Berkó. „Zenészként reméljük, hogy tudunk egy kis reményt adni, és megmutathatjuk, hogy mi, európaiak a szívünkön viseljük a helyzetet és segíteni akarunk, ahogyan az Aleppó-projektben részt vevő barátaink is.”
Aleppó ősi városa 1988 óta a világörökség része. Az Amnesty International jelentése szerint a tavalyi év során több mint háromezer, 2012 óta több mint 11 ezer polgári áldozatot szedtek a kormányerők támadásai az aleppói kormányzóság területén, civil beszámolók szerint az utcán vér folyik, a város maga a pokol. Az UNESCO szerint a legrosszabb várakozásokat is felülmúlta a szíriai kulturális örökségekben a polgárháború okozta pusztítás mértéke, egyik ilyen volt az Aleppo óvárosában lévő világhírű, a világörökség részét képező bazár szétrombolása is 2014-ben.
Az Aleppó-projekt három kérdéssel kíván foglalkozni: hogyan tudnak az adományozók hatékonyabban segíteni azoknak, akik próbálják túlélni a pusztítást, és hogyan tud ez a segítség hozzájárulni a közösségek és a városok újjáépítéséhez? Hogyan őrizhetik meg a menekültek véleménynyilvánítási jogukat azzal kapcsolatban, hogy mi történjen a városaikban úgy, hogy közben egészségesebb lakóközösségeket alakítsanak ki? Mit tanulhatunk olyan városok közelmúltban történt rekonstrukciójából, mint például Bejrút, Kabul vagy Szarajevó? A projektnek az is célja, hogy olyan szakpolitikai eszközöket és ötleteket dolgozzon ki, amelyek növelik a közösségek mozgásterét, hogy maguk döntsenek a saját jövőjükről, illetve segítenek az adományozóknak, hogy kevesebb forrásból többet tudjanak elérni. A központi elgondolás szerint azoknak segítenének a hangjukat hallatni, akik kiszorulnak a segítségnyújtással és az újjáépítéssel kapcsolatos döntésekből, különösen a menekülteknek és a nőknek.
hírlevél
