Klasszikus

Aleppo városáért zenélnek a CEU-n

2015.10.19. 12:46
Ajánlom
A CEU Közpolitikai Iskolája hamarosan elindítja azt a projektet, amely a Szíriában történt pusztítással, újjáépítéssel és a menekültüggyel kapcsolatban fogalmaz meg kérdéseket és célokat. Az Aleppo-projekt megszületésének apropójából Berkó Gábor Aleppó lakosainak dedikált zeneművét adják elő zenészek október 20-án.

"Miközben a Szíriában pusztító összecsapások több százezer ember életét követelték és több millió szíriait késztettek otthona elhagyására, a CEU Közpolitikai Iskolájának (School of Public Policy - SPP) Konfliktuskezelési és Újjáépítési Központjának (Center for Conflict, Negotiation and Recovery - CCNR) munkatársai virtuálisan építik újjá az ország legnagyobb városát, Aleppót." - áll a Közép-Európai Egyetem (CEU) ajánlójában.

Az Aleppo-projekt honlapjának hivatalos elindításának alkalmából ismert nemzetközi zenészek csoportja ad majd elő egy Berkó Gábor által Aleppó lakosainak komponált zeneművet október 20-án, kedden a CEU Október termében 18.30-kor. Az előadásról a helyszínen felvétel készül, amelyet az elkövetkező hetekben be is mutatnak. 

Aleppo most

Aleppo most (Fotó/Forrás: Index.hu)

Az eseményt Anastasia Razvalyaeva (hárfaművész, Liszt Ferenc Zeneakadémia), Tijana Stankovic (ének- és hegedűművész, Argo zenekar), Márkos Albert (csellóművész/zeneszerző, Argo zenekar) és Tóth Zsuzsanna (fuvolaművész, a Strasbourgi Konzervatórium mesterszakos hallgatója) díjnyertes zenészek nyitják meg Adam Hosman, nemzetközileg elismert arab dobos vezetésével. „Mindnyájunk felelőssége, hogy megtegyük, amit csak lehet” – mondta Berkó. „Zenészként reméljük, hogy tudunk egy kis reményt adni, és megmutathatjuk, hogy mi, európaiak a szívünkön viseljük a helyzetet és segíteni akarunk, ahogyan az Aleppó-projektben részt vevő barátaink is.”

Aleppó ősi városa 1988 óta a világörökség része. Az Amnesty International jelentése szerint a tavalyi év során több mint háromezer, 2012 óta több mint 11 ezer polgári áldozatot szedtek a kormányerők támadásai az aleppói kormányzóság területén, civil beszámolók szerint az utcán vér folyik, a város maga a pokol. Az UNESCO szerint a legrosszabb várakozásokat is felülmúlta a szíriai kulturális örökségekben a polgárháború okozta pusztítás mértéke, egyik ilyen volt az Aleppo óvárosában lévő világhírű, a világörökség részét képező bazár szétrombolása is 2014-ben.

Az Aleppó-projekt három kérdéssel kíván foglalkozni: hogyan tudnak az adományozók hatékonyabban segíteni azoknak, akik próbálják túlélni a pusztítást, és hogyan tud ez a segítség hozzájárulni a közösségek és a városok újjáépítéséhez? Hogyan őrizhetik meg a menekültek véleménynyilvánítási jogukat azzal kapcsolatban, hogy mi történjen a városaikban úgy, hogy közben egészségesebb lakóközösségeket alakítsanak ki? Mit tanulhatunk olyan városok közelmúltban történt rekonstrukciójából, mint például Bejrút, Kabul vagy Szarajevó? A projektnek az is célja, hogy olyan szakpolitikai eszközöket és ötleteket dolgozzon ki, amelyek növelik a közösségek mozgásterét, hogy maguk döntsenek a saját jövőjükről, illetve segítenek az adományozóknak, hogy kevesebb forrásból többet tudjanak elérni. A központi elgondolás szerint azoknak segítenének a hangjukat hallatni, akik kiszorulnak a segítségnyújtással és az újjáépítéssel kapcsolatos döntésekből, különösen a menekülteknek és a nőknek.

Programkereső

Legolvasottabb

Színház

„Az operettek a szüleim, a musicalek pedig a férjeim” – 90 éve született Galambos Erzsi

Balerinának készült, az operettek és musicalek koronázatlan királynője lett. Már gyerekkorában megtalálták a kisebb szerepek, később pedig olyan színészlegendákkal lépett színpadra, mint Somlay Artúr, Básti Lajos, Latabár Kálmán vagy Honthy Hanna. 1931. december 5-én született Galambos Erzsi.
Klasszikus

Magnificat, az örömteli várakozás himnusza

Számos zeneszerzőt megihletett a bibliai szövegre épült keresztény himnusz, a Magnificat, mely hagyományosan az adventi várakozás során szokott elhangozni.
Jazz/World

Elhunyt Kóbor János

78 éves korában elhunyt Kóbor János, az Omega együttes frontembere. A zenészt hetek óta kórházban kezelték koronavírus-fertőzéssel.
Plusz

Kihirdették a 2021-es Prima Primissima Díj nyerteseit

Tíz kategóriában vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában tartott pénteki gálaesten.
Klasszikus

„Fontos, hogy ismét közel kerüljünk a közönséghez” – Beszélgetés Dinyés Somával

December 16-án családjával ad koncertet az Óbudai Társaskörben Dinyés Soma, akit régizenei munkásságáról és karnagyi tevékenységéről is sokan ismernek. A művész a koncert kiinduló ötlete mellett az utánpótlás-nevelés kérdéseiről és a kóruséneklés fontosságáról is mesélt

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus magazin

Muzsika a vizek felett – séta a hamburgi Elbphilharmonie-ban

Januárban lesz öt éve, hogy megnyitotta kapuit Európa egyik legkülönlegesebb koncertterme, a hamburgi Elbphilharmonie. A hullámokat formázó épület egy pompás akusztikájú, nagy koncerttermet és egy kisebb kamaratermet rejt magában.
Klasszikus ajánló

Fiatal karmestertehetség vezényli az Óbudai Danubia Zenekart

Holly Hyun Choe, az Eötvös Péter Alapítvány mentorprogramjának résztvevője lesz az Óbudai Danubia Zenekar december 7-i koncertjének karmestere. A műsoron a szintén mentorált zeneszerző, Donghoon Shin egy műve is elhangzik.
Klasszikus interjú

„Fontos, hogy ismét közel kerüljünk a közönséghez” – Beszélgetés Dinyés Somával

December 16-án családjával ad koncertet az Óbudai Társaskörben Dinyés Soma, akit régizenei munkásságáról és karnagyi tevékenységéről is sokan ismernek. A művész a koncert kiinduló ötlete mellett az utánpótlás-nevelés kérdéseiről és a kóruséneklés fontosságáról is mesélt
Klasszikus magazin

Magnificat, az örömteli várakozás himnusza

Számos zeneszerzőt megihletett a bibliai szövegre épült keresztény himnusz, a Magnificat, mely hagyományosan az adventi várakozás során szokott elhangozni.
Klasszikus magazin

Bach és a létezés szakrális matematikája

Milyen zeneeszmény vezette Johann Sebastian Bachot odáig, hogy saját és Isten nevét egyetlen ütemben rejtse el a kottában? A lipcsei zeneszerzőt gyakran emeljük a legmagasabb piedesztálra, miközben merőben máshogy gondolkodott a zenéről, mint ahogy mi tesszük. Nem öncélú önkifejezésnek tartotta, hanem egy magasabb igazság keresésének.