Klasszikus

Aleppo városáért zenélnek a CEU-n

2015.10.19. 12:46
Ajánlom
A CEU Közpolitikai Iskolája hamarosan elindítja azt a projektet, amely a Szíriában történt pusztítással, újjáépítéssel és a menekültüggyel kapcsolatban fogalmaz meg kérdéseket és célokat. Az Aleppo-projekt megszületésének apropójából Berkó Gábor Aleppó lakosainak dedikált zeneművét adják elő zenészek október 20-án.

"Miközben a Szíriában pusztító összecsapások több százezer ember életét követelték és több millió szíriait késztettek otthona elhagyására, a CEU Közpolitikai Iskolájának (School of Public Policy - SPP) Konfliktuskezelési és Újjáépítési Központjának (Center for Conflict, Negotiation and Recovery - CCNR) munkatársai virtuálisan építik újjá az ország legnagyobb városát, Aleppót." - áll a Közép-Európai Egyetem (CEU) ajánlójában.

Az Aleppo-projekt honlapjának hivatalos elindításának alkalmából ismert nemzetközi zenészek csoportja ad majd elő egy Berkó Gábor által Aleppó lakosainak komponált zeneművet október 20-án, kedden a CEU Október termében 18.30-kor. Az előadásról a helyszínen felvétel készül, amelyet az elkövetkező hetekben be is mutatnak. 

Aleppo most

Aleppo most (Fotó/Forrás: Index.hu)

Az eseményt Anastasia Razvalyaeva (hárfaművész, Liszt Ferenc Zeneakadémia), Tijana Stankovic (ének- és hegedűművész, Argo zenekar), Márkos Albert (csellóművész/zeneszerző, Argo zenekar) és Tóth Zsuzsanna (fuvolaművész, a Strasbourgi Konzervatórium mesterszakos hallgatója) díjnyertes zenészek nyitják meg Adam Hosman, nemzetközileg elismert arab dobos vezetésével. „Mindnyájunk felelőssége, hogy megtegyük, amit csak lehet” – mondta Berkó. „Zenészként reméljük, hogy tudunk egy kis reményt adni, és megmutathatjuk, hogy mi, európaiak a szívünkön viseljük a helyzetet és segíteni akarunk, ahogyan az Aleppó-projektben részt vevő barátaink is.”

Aleppó ősi városa 1988 óta a világörökség része. Az Amnesty International jelentése szerint a tavalyi év során több mint háromezer, 2012 óta több mint 11 ezer polgári áldozatot szedtek a kormányerők támadásai az aleppói kormányzóság területén, civil beszámolók szerint az utcán vér folyik, a város maga a pokol. Az UNESCO szerint a legrosszabb várakozásokat is felülmúlta a szíriai kulturális örökségekben a polgárháború okozta pusztítás mértéke, egyik ilyen volt az Aleppo óvárosában lévő világhírű, a világörökség részét képező bazár szétrombolása is 2014-ben.

Az Aleppó-projekt három kérdéssel kíván foglalkozni: hogyan tudnak az adományozók hatékonyabban segíteni azoknak, akik próbálják túlélni a pusztítást, és hogyan tud ez a segítség hozzájárulni a közösségek és a városok újjáépítéséhez? Hogyan őrizhetik meg a menekültek véleménynyilvánítási jogukat azzal kapcsolatban, hogy mi történjen a városaikban úgy, hogy közben egészségesebb lakóközösségeket alakítsanak ki? Mit tanulhatunk olyan városok közelmúltban történt rekonstrukciójából, mint például Bejrút, Kabul vagy Szarajevó? A projektnek az is célja, hogy olyan szakpolitikai eszközöket és ötleteket dolgozzon ki, amelyek növelik a közösségek mozgásterét, hogy maguk döntsenek a saját jövőjükről, illetve segítenek az adományozóknak, hogy kevesebb forrásból többet tudjanak elérni. A központi elgondolás szerint azoknak segítenének a hangjukat hallatni, akik kiszorulnak a segítségnyújtással és az újjáépítéssel kapcsolatos döntésekből, különösen a menekülteknek és a nőknek.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

„Atyaúristen” – Ilyen volt nekem idén Kaposfest

„Atyaúristen” – nyögte a templomi csöndben egy hölgy két tétel között. Ugyanis jó zenét hallott, meg én is, sokat. Naplószerűség Kaposfest első két napjáról.
Plusz

Összeköt és feszültséget teremt – Dejcsics Konrád bencés szerzetes az Arcus Temporum csendjéről 

Egy pillanatnyi csendre hív meg a művészet és az élet forgatagában az Arcus Temporum művészeti fesztivál augusztus 23. és 25. között Pannonhalmán. Dejcsics Konrád fesztiváligazgatóval beszélgettünk a Főapátság és a kortárs kultúra kapcsolatáról, és a fesztivál eszmeiségéről.
Vizuál

Nézze meg Tasnádi István új filmjét otthon!

Reinkarnációval foglalkozó cégről és klienseiről készített filmet az Aranyélet írója. Tasnádi István második rendezését augusztus 29-én vetíti a Duna TV.
Színház

Tompos Kátya énekli a Színházak Éjszakája „himnuszát” - Klippremier

Tompos Kátya dalos játékra hívta kollégáit, többek közt Udvaros Dorottyát, Vecsei H. Miklóst és Mucsi Zoltánt. Hangulatos videoklip készült a Színházak Éjszakája idei „himnuszához”, melyet Hrutka Róbert és a népszerű színésznő közösen jegyeznek.
Klasszikus

Hangversenyek hegyek között – Börzsöny Barokk Napok

Tizenhatodik alkalommal csendül fel augusztusban a régi korok muzsikája a Börzsöny és a Dunakanyar hegyei között. A Börzsöny Barokk Napok idén is különleges, több évszázad zenéjét bemutató műsorral és a szokásos gyönyörű helyszínekkel várja visszatérő és új vendégeit.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus magazin

Nagyon dübörög a zongorapiac Kínában

Mintegy 40-50 millió kínai gyerek tanul zongorázni, az országban gyártott hangszerek alig tíz százaléka kerül exportra. Kínában van kiknek zongorát gyártani.
Klasszikus évad

Köszönjük, hogy velünk töltötték a nyári estéket!

Az elmúlt évek hagyományait folytatva idén nyáron is számos programmal várta az Óbudai Nyár keretében az Óbudai Társaskör kertje a vendégeket. Július 1. és augusztus 5. között klasszikus és könnyűzenei koncertek, zenei stand up, opera és színházi előadás közül válogathattak az érdeklődők.
Klasszikus ajánló

Hangversenyek hegyek között – Börzsöny Barokk Napok

Tizenhatodik alkalommal csendül fel augusztusban a régi korok muzsikája a Börzsöny és a Dunakanyar hegyei között. A Börzsöny Barokk Napok idén is különleges, több évszázad zenéjét bemutató műsorral és a szokásos gyönyörű helyszínekkel várja visszatérő és új vendégeit.
Klasszikus beszámoló

„Atyaúristen” – Ilyen volt nekem idén Kaposfest

„Atyaúristen” – nyögte a templomi csöndben egy hölgy két tétel között. Ugyanis jó zenét hallott, meg én is, sokat. Naplószerűség Kaposfest első két napjáról.
Klasszikus érdekesség

Mégis, hogy írjuk Sztravinszkij nevét? Akarom mondani, Stravinskyét...

Fél hajkoronámat elvesztettem már a kérdés felett töprengve, és a legrosszabb, hogy a másik fele beleőszül. Szerencsére Bárdos Lajos kisegít.