Klasszikus

Alkalmi kvintett

2014.02.03. 08:00
Ajánlom
A kamarazenében az a szép, hogy vannak állandó együttesek, tartósan együtt játszó formációk, és adódnak alkalmi találkozások is. Amikor egy neves együttes – pl. egy vonósnégyes – jön össze egy magányos, ám annál nagyszerűbb szólistával, abból akár életre szóló élmény is lehet. A Keller-vonósnégyes és Jevgenyij Koroljov találkozása ilyennek ígérkezett. KRITIKA

Az előre kiadott műsort fordított sorrendben adták elő: előbb a Sosztakovics-kvintettet, s csak a szünet utána Brahmsot. Hogy ezt közönségbarát megfontolásból tették-e, netán a jobb erőbeosztás kedvéért, azt alighanem tőlük kellene megkérdezni. Keller András más esetekben sem feltétlenül ragaszkodik a kronologikus sorrendhez, s elvileg igaz, hogy jobb lelki állapotot hagy maga után a Brahms-mű, mint a Sosztakovics, s az csak ízlés dolga, ki melyiket tartja izgalmasabbnak. Ezért cseppet se bántam, hogy a koncert eleje a prelúdiummal és fúgával indult.

Sosztakovicsról nemcsak én írtam meg itt, hogy leginkább a zenéjét szeretem (és zenehallgatóként egyre kevésbé izgat, ami ezen kívüli, noha végzett történészként természetesen nagyon is érdekel), hanem a kísérőfüzetet jegyző Fazekas Gergely is. Az 1940-es keletkezési évszám tehát nem Sztálin miatt izgalmas, sokkal inkább a megidézett stílusok és művek tömkelege okán. Sosztakovicsnak ebben az igen fontos művében a mostani előadás legszebben a befelé fordulást ragadja meg. A scherzóban Kelleréknél az őrület sokkal erősebb, mint a banális egyszerűség, melyből kiindul, de a sodró lendület magával ragadja a hallgatót. Kicsit több csöndet azért itt is elviselnék, erre nincs idő, és a zongora hangja nem mindig szép. Elsősorban a diszkantban csilingel nagyon „kalapácsosan", és én emlékszem, hogy jó egy és negyed éve Koroljov mennyire finoman játszott a magasban is - a mostani csilingelést tehát szándékoltnak veszem.

A harmadik tétel, ez a szláv Beethoven kiegyensúlyozottságával fog meg, s ismét meggyőződhetek, hogy a kvartett mostani felállása mennyire jó. Az impulzív vezetőt három kiegyensúlyozott, de bátor zenész kíséri, akik egyénileg is remek hangszeresek. S hogy miért épp e csendes tételnél említem meg őket? Talán mert épp az efféle „nyugodt" tételeknél tűnik ki, mennyire jók az arányok.

A mű záró tételében el tudok képzelni több kétértelműséget is (ahogy például a Richter-Borogyin kvartett neten is meghallgatható koncertjén hallhatjuk), a Sosztakovics-műnek a Koroljov-Keller-kvartett -féle előadása így is meggyőző.

A szünet után hallható Brahms-műből több nagyszerű felvétel is létezik. Ezt nem azért említem, mintha a koncertet ezek bármelyikéhez kellene mérni, de összevetni szabad. Nekem személyes kedvencem a Szolcsányi György („George Solchany") és a Magyar kvartett-féle előadás (mely két kiadásban rögtön két előadást takar, noha erre a kiadó magától nem jött rá). Ennek a kiegyenlített, nyugodt erejét kár lenne Kelleréken számon kérni. Kellerék felfogása - itt is - sokkal hektikusabb, olykor sokkal kapkodóbb - de ez egyáltalán nem ellentétes a brahmsi zenével. S a vonósnégyes tagjai ebben a műben bőven kapnak lehetőséget, hogy szólisztikus arcukat is megmutassák. Ebben nekem a higgadt és pontos Gál Zoltán tetszik leginkább, de dicséretet érdemelnek Szabó Judit pizzicatói is, hogy csak pár részletet emeljek ki.

Jevgenyij Koroljov pedig szintén remekül kamarázik, nehéz elhinni, hogy alkalmi társulásról van szó (ez akkor is igaz, ha tudjuk, a Concerto Budapesttel háromszor fellépő zongoraművész alighanem a hangversenyek utáni teljes hetet erre a kamaraprodukcióra szánta). De a Brahms-műben sem tetszik zongorajátékának hangja - olyannyira, hogy utólag is csak a hangszerre tudok gyanakodni (s ebben bőségesen benne van Koroljov iránti pozitív elfogultságom).

Az egész előadás egy lendület, a scherzóban egészen szédítő (s bizony olykor a technikai lehetőségek határát hallhatóan meghaladó) tempóban. S épp e tételben hiányolom leginkább a megnyugvást, a középrészben nem eléggé brummog a cselló hangszere legmélyebb hangján.

S mintha a két ráadás - két scherzo - is ezt igazolná: mintha az előadók is éreznék, ebben a műfajban maradtak leginkább adósok. Ezek azonban csak apróságok, összességében mégis beigazolódnak elvárásaink - különlegesen érdekes (ha nem is hibátlan) hangversenyben lehetett részünk. Kamarazenében nagyon sok ilyenre lenne szükség, hogy a műfaj visszanyerje az őt megillető helyet zenei életünkben.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

11+1 filmzene, amit hallanod kell Ennio Morriconétól

91 évesen elhunyt Ennio Morricone, aki nélkül nem lenne hős Clint Eastwood, nem lenne mit játszania az óceánjáró zongoristának és nem lenne mennyei a mozi sem. Összeszedtük a legjobb filmzenéit.
Jazz/World

Meghalt Ennio Morricone olasz zeneszerző

Hétfőn, 91 éves korában elhunyt Ennio Morricone olasz zeneszerző - közölte családja az ANSA hírügynökséggel.
Vizuál

Hét film premier előtt a Cirko Film országos fesztiválján

A Vissza a moziba! című, július 17. és 19. között rendezett fesztivállal arra emlékeztetnek, hogy filmet nagy vásznon, közösségi élményként érdemes nézni. A programhoz a főváros hat mozija mellett 16 vidéki város filmszínháza csatlakozik.
Zenés színház

Világsztárokkal indul a nyár a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon

A színház vezetése a már megtervezett programokból, valamint új eseményekből, koncertekből és előadásokból egy újraépített nyári repertoárral kívánja megszólítani és beinvitálni a közönséget.
Klasszikus

Arany Vonót kapott Roby Lakatos

A hegedűművész a Meiringeni Zenei Fesztivál nyitókoncertjén vehette át a Der Goldene Bogen (Arany Vonó) elnevezésű elismerést.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus magazin

„Nincs rossz zenekar, csak rossz karmester” – vallotta a ma 160 éve született Gustav Mahler

160 éve született a budapesti Operaház egykori igazgatója, a későromantikus zene utolsó nagy mestere, Gustav Mahler.
Klasszikus hír

Ennio Morriconénak szentelte a járvány utáni első koncertjét a milánói Scala

A 91 évesen elhunyt olasz zeneszerzőnek, karmesternek szentelte az újranyitás utáni első, közönség előtt tartott koncertjét a milánói Scala operaház hétfő este.
Klasszikus hír

Balogh Máté különdíjas lett a CESQ Nemzetközi Zeneszerzőversenyén

22 ország 53 pályaműve közül választotta ki a zsűri a nyerteseket a Central European String Quartet II. Nemzetközi Zeneszerzőversenyén.
Klasszikus hír

Arany Vonót kapott Roby Lakatos

A hegedűművész a Meiringeni Zenei Fesztivál nyitókoncertjén vehette át a Der Goldene Bogen (Arany Vonó) elnevezésű elismerést.
Klasszikus ajánló

Vasárnap kezdődik a 7. Budavári Bach-fesztivál

A Budavári Evangélikus Templomban rendezik meg július 5-17. között Magyarország első Bach-fesztiválját, kizárólag historikus, barokk hangszerek megszólalásával.