Klasszikus

Állandó útkeresésben

2016.07.10. 09:01
Ajánlom
A tajvani születésű, Magyarországon élő Hsin-Ni Liu zongoraművésszel kulturális különbségekről, személyes útkeresésről és az előtte álló nyári koncertsorozatról is beszélgettünk.
Hsin-Ni Liu

Hsin-Ni Liu

- Tajvanon született, majd 16 évesen az Egyesült Államokba ment, hogy ott folytassa zongoratanulmányait. Mekkora kultúrsokk volt ez a változás?

- Nagyon egyszerű és nagyon szigorúan beosztott életem volt Tajvanon: iskola, zongoraórák, gyakorlás, versenyek. Tizenévesen, ráadásul idő híján tulajdonképpen nem is ismertem igazán mélyen a saját kultúrámat. Amikor a szüleim elém álltak, hogy a zongoratanárom javaslatára az Államokban folytassam tanulmányaimat, nagyon gyorsan döntöttünk. Nem ellenkeztem, ugyanakkor igazából nem nagyon tudtam, mi vár rám. Az Egyesült Államokban egy bentlakásos iskolába kerültem, ahol szintén egy előírt napirend szerint éltünk, de mégis szabadabbnak tűnt az otthoninál a légkör. Új feladat elé állított, hogy csak magamra számíthattam, magamnak kellett döntéseket hoznom. Az iskola nemzetközisége miatt szintén sokféle hatás ért. De azt hiszem, ezt az élményt más ázsiai származású, akkoriban ott tanuló diák is átélte. Az internet még nem nagyon létezett, az információ leginkább személyes csatornákon terjedt: tanáraink ajánlottak iskolákat, az ő tanácsaikat követtük, nem mi magunk kutattuk fel a lehetőségeket.

- New York után Magyarország következett. Ez mekkora váltás volt?

- Az igazi kultúrsokk volt, különösen azért, mert egy elég hideg, szürke télen érkeztünk! (Nevet.) Bár akkor már lehetőségem lett volna utánanézni, de a megérzéseimre hagyatkoztam, nem

Hsin-Ni Liu

Hsin-Ni Liu (Fotó/Forrás: Halász Nóra)

kutattam az interneten Magyarországról. A kultúrával, a zenei élet jelentőségével természetesen tisztában voltam, de az egyetlen információforrás a férjem volt, és bíztam benne, hogy jó döntést hozok. Legelőször azt kértem tőle, vigyen el a budapesti Chinatownba, hogy ott igazi, nem magyarosított vagy europaizált kínai ételt egyek. (Nevet.)

Nem kultúrsokknak mondanám, de az első gyermekem születése után történt bennem nagy változás. Anyaként azt érzem, valami olyat kell tennem, amire nem csupán én, hanem a gyermekeim büszkék lehetnek. Lehet, hogy önzően hangzik: azt hiszem, a zongora az egyetlen dolog, amiben jó vagyok, tehát ezzel kell foglalkoznom. Nem könnyű összeegyeztetni az anyaságot és a karriert. A zongorát tudom kontrollálni, a gyermekeket kevésbé lehet. (Nevet.) Amióta anya vagyok, azóta egészen másképp gyakorlok: sokkal koncentráltabb vagyok, amikor leülök a zongora mellé, vagy altatás közben, miközben a gyermeket ringatom, egy-egy darabon gondolkodom, azon, hogyan kellene játszani.

Természetesen sokat hallgatok felvételeket is, Horowitz, Fischer Annie, Marta Argerich, Kocsis Zoltán felvételeit. Ugyanakkor a legfontosabb számomra most az, hogy megtaláljam önmagam, meg tudjam fogalmazni, ki vagyok zongoristaként. Még azok is, akik jól ismernek, időnként meglepődnek, ha hallanak játszani, mert azt mondják, az utóbbi időben sokat változtam. Régebben előadóművészként jóval egoistább voltam. Természetesen ebben a „műfajban” fontos az ego, de pozitív értelemben. Mára, úgy érzem, sikerült ebbe az irányba elmozdulnom, nyitottabbá váltam. Célom, hogy felismerhető legyen a stílusom, hogy előadóként közvetíteni tudjam ne csak a művek mondanivalóját, hanem a sajátomét is.

Hsin-Ni Liu

Hsin-Ni Liu

- Az elkövetkező időszakban öt koncertje lesz, köztük szólófellépések és kamarakoncertek is. Mi alapján állította össze a programot?

- Olyan szólódarabokat választottam, amelyek számomra most kihívást jelentenek. Azt hiszem, általuk sikerül több oldalról is megmutatnom magam. A Brahms-mű és az Egy kiállítás képei strukturálisan mutat hasonlóságot, stílusukat tekintve nagyon különbözőek. A kamarakoncertek programját pedig közösen állítottuk össze Philippe de Chandelarral.

- Mitől működik az önök zongora-cselló duója?

- Egy jó kamarapartner olyan, mint egy jó házastárs, mert nem csupán a hangszereknek kell kiegészíteni egymást. Lehet rá számítani, ugyanakkor nem mindig hagyja, hogy a másik makacssága felülkerekedjen. Megértés kell és elfogadás, hogy a sok ötletből és felfogásból mi mentén haladjunk az előadást illetően. Vannak dolgok, amiket tanár-diák viszonyban még el lehet pontosan magyarázni szavakkal, de ezen a szinten már sokszor csak érzeteket tudunk megfogalmazni, vagy csak zeneileg mutatjuk, mire gondolunk, ezért fontos, hogy harmónia legyen közöttünk. Amellett egyébként, hogy gyakorolunk, elég sokat házimuzsikálunk is, és ezek az oldott hangulatú itthoni koncerteken nagyon sokat segítettek abban, hogy igazán megismerjük egymást.

- Az elkövetkező öt koncertből egy igazán különleges, valószínűleg szokatlan is lesz: a Sziget Fesztivál közönsége is láthatja-hallhatja önt.

- Lehet, hogy furcsán hangzik, de én nem érzem, hogy a szokatlansága miatt nehézséget jelentene. Persze, egy ilyen fesztiválon más a közönség, jönnek-mennek, ha tetszik nekik, maradnak, végighallgatják, de előadóként a hangszerre, a darabra, magamra kell koncentrálnom. Nem elsősorban a közönségre kell figyelni, és ez nem függ attól, hogy koncertteremben vagy egy másféle helyszínen játszik az ember, hanem befelé, a saját világunkra, a zongorára, a műre.

- Mi következik az igen elfoglalt nyár után?

- Jelenleg a harmadik gyermekemet várom, és a menedzsmentemmel közös döntés alapján január végén térek vissza a koncertezéshez.

Rigips Saint-Gobain

Rigips Saint-Gobain

A cikksorozat megjelenését a Rigips támogatta.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

Új pályázatot írnak ki az Operaház főigazgatói tisztségére

A Kulturális és Innovációs Minisztérium csütörtökön tette közzé, hogy a Magyar Állami Operaház főigazgatói tisztségére kiírt előző pályázat érvénytelenül zárult, ezért új pályázatot írnak ki.
Plusz

Prima Primissima Díjat kapott Keller András, Hager Ritta és Gálffi László is

Tíz kategóriában vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában tartott gálaesten. Mások mellett elismerésben részesült Dobai Péter költő, író, dramaturg és a Bartók Rádió is.
Színház

A színház kritizál, a művész lázad – Beszélgetés Peller Károllyal a Latabárné fia kapcsán

Latabár Kálmán születésének százhuszadik, színpadra lépésének századik évfordulójak a tiszteletére rendhagyó monodrámával állt elő a Spinoza Színház. Peller Károly 39 év eseményeit eleveníti meg hét jelenetben: egyszemélyes színházat varázsol a Spinoza picinyke színpadára, és társrendezőként is jegyzi A Latabárné fiát.
Zenés színház

Mikor derül ki a Magyar Állami Operaház főigazgatói pályázatának eredménye?

Augusztus 8-án írta ki a Kulturális és Innovációs Minisztérium a Magyar Állami Operaház 2023. február 15-étől kezdődő ciklusára vonatkozó főigazgatói pályázatot, ám annak eredményét még mindig nem hozták nyilvánosságra.
Könyv

Írók és költők is kiállnak a tiltakozó tanárok mellett

Számos író, költő, irodalmár csatlakozott már ahhoz a petícióhoz, amit Erdős Virág indított a tiltakozó tanárok és diákok mellett. Az aláírók között szerepel Závada Pál, Kiss Judit Ágnes, Schein Gábor és Berg Judit is.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus gyász

Elhunyt Thür Sylvia hárfaművész

A művész négy évtizeden át volt a Magyar Állami Operaház Zenekarának oszlopost tagja, turnékon, hangversenyeken is rendszeresen részt vett. Halálhírét az intézmény osztotta meg közösségi oldalán.
Klasszikus interjú

„Kapcsolatot teremteni a fentiekkel” – Beszélgetés Oláh Patrikkal

Alighogy kitüntetéssel lediplomázott, már tanít is a Zeneakadémián. Ő komponálta a zenetörténet első lovári nyelvű miséjét, és döntőbe jutott az idei Bartók Világversenyen. Oláh Patrik zeneszerző gazdag díjgyűjteménye nemrég az MVM Zrt. által támogatott Junior Prima Díjjal bővült.
Klasszikus ajánló

Út a sötétségből a világosság felé – kortárs karácsonyi darab hallható a Zeneakadémián

A 21. századi zenetörténet egy monumentális alkotásának bemutatására készül a Filharmónia Magyarország: december 8-án a Zeneakadémia Nagytermében első alkalommal hallhatja a magyar közönség Hilarion Alfejev Karácsonyi oratóriumát.
Klasszikus magazin

Wagner-tenor és rockénekes – Peter Hofmannra emlékezünk

Az operarajongók alighanem Patrice Chéreau legendás Ringjéből emlékeznek Peter Hofmannra, miközben a német tenor jelentős könnyűzenei munkássággal is rendelkezett. Három videóval mutatjuk be sokoldalúságát.
Klasszikus ajánló

December 1-től látható a mozikban A mi Kodályunk második része

Petrovics Eszter dokumentumfilm-trilógiájának második része az I. világháborútól a Psalmus Hungaricus bemutatójáig kíséri figyelemmel Kodály Zoltán életét. A főszerepeket Fekete Gábor színművész és Radnóti Róza zongoraművész alakítják.