Klasszikus

Álomban fogant projekt

2015.09.28. 12:06
Ajánlom
Az alkotó ember álmában is dolgozik, ezért jó, ha a párnája mellé ceruzát és papírt tesz. Mandel Róbert ébren álmodók és az álmukban is ötleteket sorakoztatók egyike. Új formációjával, az Ensemble Geneamusszal a CAFe Budapest keretében mutatkozik be.

Hogy mit takar ez a különös elnevezés, arról így beszélt: „A latinos hangzású Geneamus tulajdonképpen egy mozaikszó, a Geselschaft für Neue und Alte Musik rövidítése. Mint oly sok minden az életemben, ezt az ötlet is álmomban, hajnaltájt keletkezett. Persze nem előzmények nélkül. Már 38 éve játszom régizenét, de mindig is foglalkoztatott a kérdés, hiszen annyiszor föltették nekem, vajon miért vállalkoznak némelyek arra ebben a rohanó és üvöltő világban, hogy nehezen vagy alig behangolható, körülményesen kezelhető ódon hangszereken muzsikáljanak, soha nem hallott vagy elfelejtett darabokat szólaltassanak meg. Általában kitérő válaszokat adtunk. De a fene megette, csak egy életünk van – gondoltam –, miért csak egy viszonylag szűk rajongótábort szolgáljunk ki?”

Ensemble Geneamus

Ensemble Geneamus

Csakhogy a múlt felbecsülhetetlen értékű művei és hangszerei nem mehetnek veszendőbe, a jelen és a jövő alkotásai és instrumentumai között kapcsolatot lehet és kell találni. Sokan keresték ezt, Bartók mást sem tett, mint a múltat kutatta és a népzenei kincset átültette a saját elképesztő, zseniális zenei világába. „Érdekes párhuzam jutott eszembe. Írtam egy könyvet Elektrofon hangszerek címmel, abban is olvasható, hogy az 1700-as években még gyertyával világítottak, de már volt elektromos hangszer: Jean-Baptiste Delaborde bemutatta XVI. Lajosnak a clavecine électrique-et. Körülnéztem, miként fejlődött az elektronikus zene Xenakis, Stockhausen, Reich, Boulez munkásságában a 20. században. Magyarországon először Eötvös Péter már az 1960-as években mikrofont tett a tekerőlant elé. A sok-sok zenehallgatás után megvilágosodott előttem, hogy a középkori zene és a jelen vagy még inkább a jövő elektronikus zenéje között nagyon szoros a kapcsolat” – idézi fel Mandel Róbert.

Mandel Róbert

Mandel Róbert

Perotinus vagy Machaut muzsikája döbbenetes, szinte pszichedelikus hatású, amikor megszólal a templomi térben. A hatalmas gótikus csarnokokban egy furulyácska is úgy szól, mint valami monumentális hangszer. Ezt az érzetet a mai elektronika képes egy kis hálószobában is megteremteni. Viszont hiányzik belőle az a spektrum, amit a régi hangszerek adtak. „Az elektronika, amit sokan lebecsülnek, sokat tud. Mi nem digitális hangszereken játszunk a koncerten, hanem analóg, régi instrumentumokon, például szerpenten, viola da gambán, üvegharmonikán tekerőlanton, háromféle hárfán. Úgy képzelje el a hallgató, mintha süteményt készítenénk, ott vannak a hozzávalók és a pódiumon keverjük össze az anyagot, a hangokat az elektronika segítségével. A gamba csodálatos hangja 50 százalékban élőben hallatszik, bekerülve a számítógépbe hangja átalakul, így egybefonódva gomolyognak a hangok, mögöttük szól a többi instrumentum – fantasztikus élmény” – hangsúlyozza.

Az Ensemble Geneamus osztrák „cég” , az október 10-i, Bálna Budapestben hallható koncerten Christa Schönfeldinger (Bécs) üvegharmonikán, Gerald Schönfeldinger (Bécs) verrophone-on , Aba-Nagy Zsuzsanna (Bécs) hárfán, Szentpáli Roland (Budapest) szerpenten, Szabó Zsolt (Budapest) viola da gambán, Mandel Róbert ensemble vezető (Bécs) vielle- en játszik. Szigetvári Andrea (Budapest) zeneszerző és előadó is, Johannes Kretz (Bécs) zeneszerző, Nagy Ákos (Budapest) zeneszerző, Baráth Bálint (Budapest) billentyűs hangszerek, zeneszerző hang alkotásai szólalnak meg. A programozásért Kerestes Szabolcs (Budapest) zeneszerző, számítógép szakember felel, Kádár Mihály (Budapest) pedig a hangmester.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

„Így kell dolgozni, így kell élni” – Tallér Zsófiára emlékezünk

A Fidelio felkérésére Tallér Zsófia három egykori tanítványa – ahogy ő fogalmazott, Petrovics unokák – emlékezik a fiatalon elhunyt Erkel-, Bartók–Pásztory-, Fonogram-, valamint Artisjus-díjas zeneszerzőre.
Plusz

Új kutatás bizonyítja a komolyzene felszabadító hatását

A válaszadók 82 százaléka érzi úgy, hogy a komolyzene megnyugtatja, 67 százalékukat pedig inspirálják a klasszikus dallamok - derül ki a Liszt Ferenc Kamarazenekar megbízásából készült reprezentatív felmérés adataiból.
Zenés színház

Orfeum a háború árnyékában – interjú Laki Péterrel

Laki Péter 2012 óta számos szerepben bizonyított már a Budapesti Operettszínházban, legutóbb a Marica grófnő Zsupánjaként láthatta őt a közönség. Ezúttal az operettirodalom egyik legismertebb darabja, a Csárdáskirálynő Bónijaként áll a nézők elé – online. Az elmúlt időszakról, a zene iránti szeretetéről és az előadás történelmi hátteréről beszélgettünk.
Klasszikus

Várjon Dénes szólóestjével folytatódik az MVM Koncertek

A Kossuth-díjas zongoraművész live-streaming módon közvetített koncertjét április 20-án tartják Zeneakadémia Nagytermében.
Vizuál

Ilyen volt a karantén nyolc képzőművész szemével

Vírushelyzet alatt készült kortárs műveket mutat be a MANK Karantén-naplók címmel. Az új online kiállításon a művészek naplószerűen fogalmazzák meg hogyan hatott életükre, gondolkodásukra a vírus és az elmúlt egy év.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

„A klasszikus zene a feleségem, a jazz a szeretőm” - Gyenyisz Macujev a Müpa Home műsorán

Április 22-én a kivételes tehetségű orosz zongorista Gyenyisz Macujev ad online koncertet a Müpa Home közönségének, de ezúttal nem a klasszikus zenei repertoárjának darabjai lesznek hallhatók, hanem megvillantva könnyedebb oldalát, exkluzív jazz-koncerttel jelentkezik.
Klasszikus ajánló

Várjon Dénes szólóestjével folytatódik az MVM Koncertek

A Kossuth-díjas zongoraművész live-streaming módon közvetített koncertjét április 20-án tartják Zeneakadémia Nagytermében.
Klasszikus nekrológ

„Így kell dolgozni, így kell élni” – Tallér Zsófiára emlékezünk

A Fidelio felkérésére Tallér Zsófia három egykori tanítványa – ahogy ő fogalmazott, Petrovics unokák – emlékezik a fiatalon elhunyt Erkel-, Bartók–Pásztory-, Fonogram-, valamint Artisjus-díjas zeneszerzőre.
Klasszikus hír

Kamara a karmesterrel - Új online sorozatot indít az Óbudai Danubia Zenekar

Vasárnap este 18 órakor debütál a zenekar Facebook-oldalán az ÓDZ legújabb sorozata. Hámori Máté vezetésével kötetlen beszélgetések és kamarazenélés során ismerkedhetünk meg a muzsikusok zenéhez fűződő viszonyával és az újrakezdés terveivel.  
Klasszikus hír

Fiatalítást ígér Gustavo Dudamel, a Párizsi Opera új zeneigazgatója

A venezuelai karmestert nevezték ki a Párizsi Opera zeneigazgatójának, aki hat évre szóló szerződést kötött az intézménnyel – írta meg a Papageno, a Slipped Disc zenei portálra hivatkozva.