Klasszikus

Alte Musik – junge Musiker

2008.03.17. 00:00
Ajánlom
Régi zene ifjú muzsikusoktól – ha pontosan nem is fordítható le a szójáték, mindenképpen találó. Az Amszterdami Barokk Zenekart bár majd’ 40 éve alapította Ton Koopman, mai tagjainak jó része akkor még a világon sem volt.

Bőven vannak köztük harmincasok, sőt huszonévesek is – ha azt mondom, hogy az egész együttesben nincs annyi ősz hajszál, mint Koopman fején, csak azért nem igaz, mert az ő hófehér haja mindinkább átadja helyét – hogy is mondjam – a leplezetlen valóságnak. Energiája és kifejezőereje azonban nagyon is méltó ifjú együtteséhez. Éppúgy, mint 25 évvel ezelőtt, amikor először hallottam, Bachot játszott, kétszeresen is szent helyen: a lipcsei Tamás templomban, ahol Bach keze nyomát őrzi az orgona.

Mára Bach jelenti a barokk zene csúcsát. Mégis, amikor alkalmazták őt Lipcsében, ezt jegyezte föl a városi tanács: Mivel a nagy Telemannt nem szerezhettük meg, be kell érnünk egy Bachhal. Ki volt hát Telemann, akit mára félig elfelejtettünk?

Míg Bach zenéje mintegy lezárta és összegezte a barokk kor 150 évét, addig Telemann jóval egyszerűbb, könnyebben "fogyasztható" zenét írt. A bonyolult sokszólamúságot egyre inkább felváltotta az uralkodó dallam, harmóniavilágában egyszerűségre törekedett, sokszor használt tömbszerű, oda-vissza cserélgethető akkordokat. Fontos lépéseket tett az időben előremutató, a klasszika felé haladó úton. Fantáziadús, játékos ötleteket, látványos virtuozitást engedett meg magának: olyan könnyedséget, sőt humort, amely remekül illik kedvenc műfajához, az operához, annak is könnyedebb, népszerűbb típusához.

Érthető, hogy a drámaiság, súlyos feszültség kevésbé jellemző zenéjére. Talán ennek esett áldozatul a koncert első félidejében játszott Viharóda (Die Donnerode), melyet a lisszaboni földrengés emlékére komponált Telemann. Ouverture-szerű, hangulatos kórustételt követően az öt szólista (szoprán, alt, tenor és két basszus) mindegyike kapott egy-egy áriát szép sorban, majd a két basszus duettjét követően a kórus-ouverture újabb megszólalása jelezte a formahatárt. Ezután két tercett és négy ária következett – "centire" ugyanannyi, mint a mű első felében –, majd egy korálra emlékeztető kórustétel zárta a tételek sorát, végül a kórus-ouverture ismételt visszatérése foglalta keretbe a művet.

Említésre méltó az első szopránária könnyed bája, szépen formált fagottszólama, az első tenorária sodró lendületű, lenyűgöző virtuozitása (ha létezik koloratúr-tenor, ilyen kell legyen), a második tenorária trombitájának hajlékony díszei. A mű és az előadás csúcspontja az első, szoprán-alt-tenor tercett volt: a káprázatosan megírt tételt a remeklő szólisták mellett a trombita, timpani, kórus és az egész zenekar magasan szervezett együttműködése tette emlékezetessé. Ezzel együtt is a teljes műről csak annyit mondhatok: egész jó kis darab, amelyhez hasonló csak néhány ezer született a XVIII. században.

Nem úgy a hangverseny második felében elhangzó oratórium: Jézus feltámadása és mennybemenetele (Die Auferstehung und Himmelfahrt Jesus), Telemann bőséges – és valószínűleg senki által sem teljesen átlátható – életművében mindenképpen a kiemelkedő művek közé tartozik. A téma az öröm és ujjongás kifejezése, és ehhez Telemann eszközei pompásan illenek. A h-mollban (a "halál" hangnemében) készült komolyhangú nyitótétel is remekül sikerült, jó alapot ad a mű egyre fokozódó örömérzetéhez. A zenekar ruganyos ritmusvilága, a hangulatos pizzicatók, a kórus táncos tételei is ezt szolgálják. Bachhoz képest szokatlan a többszereplős, megszemélyesített recitativók használata, az alt narrátori szerepe, s az egyes szereplők egymásra való érzelemdús reflexiói.

A jobbnál-jobb pillanatok közül nehéz kiemelni a legélvezetesebbeket, mégis meg kell említenem a két tenoráriát. Az elsőt a halál feletti győzelem érzete által inspirált, friss, pezsgő előadásban hallottuk, míg a másodikat – melyet két, Gigue ritmusú, nagyon rövid és hatásos kórustétel, turba fogott közre – sodró élményként, érezhető élvezettel tolmácsolta Tilman Lichdi, aki a hangverseny egyik oszlopa volt. A második szoprán, Francine van der Heijden (ő énekelte a recitativókban Máriát) érzelemmel telt, emberien kifejező hangját szívesen hallgattam volna többet az előadáson. Az első szoprán, Bettina Pahn bár beugróként szerepelt (Deborah York helyett), mégis a koncert másik fő erőssége lett. Könnyű, angyali tisztaságú hangja, megbízható tudása nemcsak a hallgatónak nyújtott élvezetet, de előadótársai számára is kiváló partnernek bizonyult. A két szoprán két duettje, kettejük nagyon is eltérő hangja, kifejezésmódja ellenére, vagy éppen az éles kontraszt eredményeképp nagyhatású, izgalmas élménnyé vált, amelyet a tökéletes kidolgozottság és összhang, vibráló, életteli érzelmi kifejezés emelt tovább s tett maradandóvá.

Végül dicsérhetném magát Ton Koopmant, de szükségtelen: megtette ezt az előadás kimunkáltsága, stílushűsége, együttesének nagyszerű játéka. Jól mutatta mindez, hogy Hollandia még mindig a régizene-játszás egyik legfontosabb központja.

A hangversenyre az egy hónapos LOW Holland-Flamand Kulturális Fesztivál záróeseményeként került sor. Bevezetőjükben a holland szervezők köszönetet mondtak annak a mintegy 80 magyar partnernek, akik segítsége a fesztivált lehetővé tette. Azzal búcsúztak (a közönség örömére és derültségére magyarul): Jövőre veletek ugyanitt! Ha így lesz, mi aligha bánjuk…

(2008. március 12. 19:30 Művészetek Palotája - Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem (Budapest) - Az Amszterdami Barokk Zenekar és Kórus hangversenye; Telemann: Die Donnerode; Die Auferstehung und Himmelfahrt Jesus; km.: Bettina Pahn, Francine van der Heijden, Bogna Bartosz, Tilman Lichdi, Klaus Mertens, Ekkehard Abele (ének); vez.: Ton Koopman; Low Holland-Flamand Kultfeszt)

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Családi vonósok – Kokas Dóra-interjú

Májusban a bécsi Vienna Classic Strings különdíját nyerte el Kokas Dóra, akit a Fesztivál Akadémia több koncertjén is hallhatunk a nyáron. A fiatal csellóművész mindig is a színpadon létezett igazán, és hálás, amiért a családjában mindig jelen volt a zene.
Plusz

A magyar feltaláló, akit Amerikában sztárként ünnepelnek

Galériánkban megmutatjuk, hogy készült a nyolcvanas években az eredetileg a tanítványainak szánt, de végül játékká vált Rubik-kocka. Július 13-án ünnepli hetvenötödik születésnapját Rubik Ernő Kossuth- és állami díjas építészmérnök, tárgytervező. 
Könyv

Babits a ritmusdaráló, Móricz a műparaszt

Vámos Miklós e hónapban is megmondja, mit érdemes elolvasni.
Jazz/World

Budapesten is bemutatják a Miles Davisről szóló friss dokumentumfilmet

Fantasztikus hír, nem csak jazzrajongóknak: augusztus 30-tól műsorára tűzi az Uránia az idén debütált, Birth of the Cool című dokumentumfilmet, amely angol nyelven, magyar felirattal lesz látható a Pannonia Entertainment forgalmazásában.
Vizuál

Colostokból és kalászból készült ruhák

Király Tamás (1952-2013) alkotásaihoz a legolcsóbb anyagokat használta fel, a ruhákat, illetve ezek elemeit is gyakran újrahasznosította. A divattervező több mint három évtizedes pályafutását mutatja be az a retrospektív kiállítás, amely Out of the box címmel látható a Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeumban.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Kezdődik a Kodály Művészeti Fesztivál Kecskeméten

Számos hangverseny, kiállítás, filmvetítés, táncszínházi előadás, bábopera és térzene is várja az érdeklődőket a hétfőn kezdődő Kodály Művészeti Fesztiválon Kecskeméten.
Klasszikus ajánló

A nyár második felében is remek programokkal vár az Óbudai Társaskör kertje

Tovább folytatódik a színes programsorozat az Óbudai Társaskör hangulatos kertjében, ezekben a napokban jazz, kamarazene, opera és akusztikus koncert is várja a vendégeket.
Klasszikus interjú

Családi vonósok – Kokas Dóra-interjú

Májusban a bécsi Vienna Classic Strings különdíját nyerte el Kokas Dóra, akit a Fesztivál Akadémia több koncertjén is hallhatunk a nyáron. A fiatal csellóművész mindig is a színpadon létezett igazán, és hálás, amiért a családjában mindig jelen volt a zene.
Klasszikus ajánló

Fesztiválok hegyen-völgyben - Fidelio Klasszik

A Fidelio és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának következő adása július 13-án lesz hallható a 92.1-en, benne interjú hallható Kokas Katalinnal, Oszkó-Jakab Natáliával és Vasvári Csabával.
Klasszikus hír

Eötvös Pétert az „év zeneszerzője” díjra jelölték Németországban

Nyilvánosságra hozták az egyik legrangosabb német klasszikus zenei díj, az OPUS KLASSIK jelöléseit. Az év zeneszerzője kategóriában Eötvös Pétert is jelölték a díjra a BMC Records-nál megjelent Atlantis című művéért.