Klasszikus

Alternatív ének-zenei nevelési program

2009.10.07. 00:12
Ajánlom
Régóta foglalkoztat a kérdés, miért fordulnak el ennyire a tizenévesek és a felnőtt társadalom legnagyobb része minden fajta értékes zenétől, miért ilyen kétségbeejtően érdektelenek és elutasítóak.

Sajnos, a struccpolitika nem segít: tetszik-nem tetszik, a magyar társadalom egyre kisebb töredéke hallgat komolyzenét, jazzt, bármilyen fajta kortárs zenét, egyszóval bármit, ami nem hallgatható a kereskedelmi csatornákon.

Az iskolai ének-zeneoktatás terve hazánkban immár több évtizedes és azóta gyakorlatilag semmit sem változott: csak az óraszám csökkent drasztikusan. Sajnos az utóbbi évtizedek felgyorsult  világa, az óriási információáradat, a globalizáció, az állandóan és mindenhonnan áramló alacsony színvonalú médiamassza-kínálat és a gyakran már a szülőktől kapott zenehallgatási minta is hozzájárulnak ahhoz, hogy a gyerekek egyre jobban távolodjanak az értékektől, így olyan messze áll egymástól az énekórán leadott, kissé már megkopott tananyag és a növendék világképe, mint Makó Jeruzsálemtől.

E tanév kezdetén még jobban árnyékolni kezdte a helyzetet a művészeti iskolák anyagi támogatásának csökkentése. Tény, ez nagyon súlyos helyzetbe hoz sok intézményt és kollégát (mint az más területeken is éppen így van). A növekvő társadalmi problémák, a családok pénzforrásainak jelentős apadása sok esetben megkérdőjelezik, hogy a zenét tanuló gyermek folytathatja-e tanulmányait. Meggondolandó azonban, hogy valóban fenntartható-e mai rossz gazdasági helyzetben lévő Magyarországon ennyi művészeti iskola? Jelentős anyagi támogatást kell kapniuk működésükhöz, mivel a jelképes összegű tandíjak nem fedezhetik a valós kiadásokat. A zenetanulás sok országban egy szűk társadalmi rétegnek megfizethető extra, máshol az elemi iskolai képzésbe integrált. A magyar zeneiskolai oktatás színvonala nagyon jó, ugyanakkor igen éles a kontraszt abban, hogy a kötelező iskolai énektanítás szinte teljesen elhanyagolt terület. Következésképpen nincs meg minden egyes gyereknek joga ahhoz, hogy művészeti oktatásban részesüljön - ami pedig a fejlődéséhez elengedhetetlen lenne. A kötelező ének-zene oktatás színvonalának emelése révén sokkal több gyerekhez eljuthatna az információ, ha nem is feltétlenül hangszertanulás formájában, de a közönségnevelés terén igencsak adósok vagyunk, így sokat tehetnénk némi erő-átcsoportosítással (megfelelő szervezéssel egyébként a hangszertanulást is meg lehetne oldani, és a zenetanárokat munkához juttatni). A zenészképzés fontos, de a zeneiskolai képzésben részt vevő gyerekeknek nyilván csak töredéke választja ezt a pályát. Nyilván nem egyszerű egy már „jól bevált" rendszer újragondolása és átformálása: ugyanakkor modern életvitelünk (sajnos) egyre inkább a folytonos változásról szól. Minden lépéshez mindenekelőtt a szakma összefogása kell.

Aki éneket tanít, tudja, milyen nehéz ma ezt a tárgyat tanítani (egyáltalán, manapság igen nehéz bármit is tanítani). Leginkább olyan módszert tartanék aktuálisnak, aminek segítségével a gyerekek az általuk legjobban ismert zenei világ bevonásával (populáris zene, filmzene) és összehasonlító elemzésekkel jutnak el a klasszikus remekművek, a jazz, világzene, illetve a rendkívűl színes kortárs komolyzene megismeréséhez, megértéséhez. A program lényege: teremtsünk hidat a „mass media" és az énektanítás között. Az általam előterjesztett alternatív zenei nevelés a zenei szemantika elvén nyugszik: a  kapcsolódási pontra alapozott elképzelésem szerint a zenén, mint nyelven; mint a gondolatok, érzelmek kifejezésének specális és egyedi eszközén, a zenei jelentéstanon keresztül hívja fel a figyelmet az értékes zenére. Ez a kapcsolódási pont minden zenei műfajban és stílusban. Ez a tanterv a 10-18 éves, a klasszikus zenétől és a népdaltól való elfordulás szempontjából legérzékenyebb korosztályt célozza meg, az ötödik osztálytól a kötelező tanulmányok befejezéséig építi fel a tanítási anyagot. Szeretném gyorsan leszögezni, hogy nem  fordul el a Kodály-módszertől, sőt, a tanulási technika ezen alapul: viszont egyszerűen azért, hogy másra is jusson idő, lecsökkentett számban tartalmaz népdalokat.

Fontos, hogy az alternatív énektanítás egy minimális médiaismeretet is tartalmaz. Ennek oka, hogy a tömegtájékoztatás és a tömegkultúra jelentős részének köze van a populáris zenekultúrához, és ez a populáris massza, illetve az azokat irányító anyagi érdekek vonják körbe a fiatal generációk mindennapjait. A legfontosabb feladat felhívni a figyelmet az ellentétekre, azok tudatos értékelésére, így egyrészt azokra a dolgokra, amik hasznosak lehetnek illetve azokra is, amik üzenetükkel közvetlenül veszélyeztethetik a fiatalokat. Lényeges eleme még a tantervnek az ének-zene oktatás szövetébe beépített improvizációs gyakorlat. Az eddigi gyakorlattól némileg eltérően megpróbálják ébren tartani a gyerekek  kíváncsiságát és nem hagyják kiölni a kreativitást.

Ennek a módszernek az alkalmazásához naprakésznek kell lenni. De azt tartom, hogy aki tanít, magának is folyamatosan tanulni kell, és ez főleg aktuális az információrobbanás korszakában. Tanítani nagy felelősség, hiszen a jövő generációja, a jövő kulcsa van a kezünkben, sok múlik rajtunk, mivé formáljuk. Hiszem, hogy sokan vannak, akik hasonlóképpen gondolkodnak ezekről a kérdésekről.

2009 tavaszán az MZMSZ segítségével országos kérdőíves kutatásba kezdtem. Ez a kérdés-sorozat nem lexikális tudást mér, hanem leginkább a gyerekek zenéről alkotott véleményét és azt, hogy mik azok a területek, amiben tájékozottságuk hiányos. A kutatást folytatni szeretném a reprezentatív minta eléréséig, remélve, hogy ezek az adatok is hozzájárulnak egy új szemlélet kialakításához.

Csató Mónika

Zeneszerző, zeneelmélet tanár

Programkereső

Legolvasottabb

Zenés színház

Kiemelkedő alkotókat díjaztak a Magyar Operett Napján

A hagyományokhoz híven idén is átadták a Budapesti Operettszínházban az évad legjobb musical- és operettszínészének járó kitüntetéseket, valamint díjazták a legígéretesebb pályakezdőt. Emellett elismerést adott át a Musica Hungarica Kiadó képviseletében Éliás Tibor, a kiadó alapítója is.
Klasszikus

Kivételes az akusztikája az üvegfalú Magyar Zene Házának – VIDEÓ

Hamarosan a közönség előtt is megnyitja kapuit a Magyar Zene Háza, melyben a napokban lezajlott az akusztikai tesztelés és eredmények minden elképzelést felülmúltak.
Vizuál

„Ég a napmelegtől a kopár szík sarja” – Online nézhető Jankovics Marcell Toldi-sorozata

A Duna Televízió vetítéssorozatát követően a Médiaklikk oldalra költözött Jankovics Marcell nagyszabású, utolsó animációs sorozata, a Toldi. Az Arany János eposzából készült, festői látványvilágú animációs film igazi mestermű, amelyből már készül az egész estés változat is. 
Klasszikus

Lájkszámot a vérképleletbe

A Zeneakadémia Kamarazene Tanszékének vezetője. Szólistaként megfordult Európa rangos koncerttermeiben, bemutatkozott Tokióban, Moszkvában, New Yorkban; turnézott Indiában; Vietnámban pedig az első magyar muzsikus volt, aki megszólaltatta Bartók műveit. A Liszt-díjas zongoraművésszel, Fülei Balázzsal, Liszt Ferenc születésének napján, október 22-én beszélgettünk.
Zenés színház

Traumatikus elbeszélések

Vajda Gergely Fuharosok című, Esterházy Péter regényéből készült operáját és George Benjamin Into the Little Hill című művét játszották egyetlen este, október 21-én a Liszt Ünnepen, a Müpában.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus interjú

Lájkszámot a vérképleletbe

A Zeneakadémia Kamarazene Tanszékének vezetője. Szólistaként megfordult Európa rangos koncerttermeiben, bemutatkozott Tokióban, Moszkvában, New Yorkban; turnézott Indiában; Vietnámban pedig az első magyar muzsikus volt, aki megszólaltatta Bartók műveit. A Liszt-díjas zongoraművésszel, Fülei Balázzsal, Liszt Ferenc születésének napján, október 22-én beszélgettünk.
Klasszikus ajánló

Az ítélet harsonái – emlékezés Verdi gyászmiséjével

Halottak napjához közeledve Verdi nagyszabású gyászmiséjét, a Requiemet adja elő a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és Énekkar a Müpában, a fiatal olasz karmester, Giacomo Sagripanti vezényletével.
Klasszikus videó

Kivételes az akusztikája az üvegfalú Magyar Zene Házának – VIDEÓ

Hamarosan a közönség előtt is megnyitja kapuit a Magyar Zene Háza, melyben a napokban lezajlott az akusztikai tesztelés és eredmények minden elképzelést felülmúltak.
Klasszikus interjú

Minden hangjegy közös érdek – interjú Kelemen Barnabással és Keller Andrással

Az ’56-os forradalom évfordulóján egész napos programmal tiszteleg a hősök előtt a Concerto Budapest. A Magyar Kincsek Ünnepén olyan zeneművek is elhangoznak, amelyekkel máskor nemigen lehet találkozni. Az érdeklődőket pedig talán kellemes meglepetésként éri, milyen gazdag a zeneirodalmunk.
Klasszikus ajánló

Díjnyertes női zeneszerzők az Óbudai Danubia Zenekar műsorán

Missy Mazzoli és Dobrinka Tabakova műve is szerepel azon a Zeneakadémiai koncerten, melynek karmestere és brácsaszólistája az Óbudai Danubia Zenekar visszatérő vendége, Maxim Rysanov lesz.