Klasszikus

Alternatív ének-zenei nevelési program

2009.10.07. 00:12
Ajánlom
Régóta foglalkoztat a kérdés, miért fordulnak el ennyire a tizenévesek és a felnőtt társadalom legnagyobb része minden fajta értékes zenétől, miért ilyen kétségbeejtően érdektelenek és elutasítóak.

Sajnos, a struccpolitika nem segít: tetszik-nem tetszik, a magyar társadalom egyre kisebb töredéke hallgat komolyzenét, jazzt, bármilyen fajta kortárs zenét, egyszóval bármit, ami nem hallgatható a kereskedelmi csatornákon.

Az iskolai ének-zeneoktatás terve hazánkban immár több évtizedes és azóta gyakorlatilag semmit sem változott: csak az óraszám csökkent drasztikusan. Sajnos az utóbbi évtizedek felgyorsult  világa, az óriási információáradat, a globalizáció, az állandóan és mindenhonnan áramló alacsony színvonalú médiamassza-kínálat és a gyakran már a szülőktől kapott zenehallgatási minta is hozzájárulnak ahhoz, hogy a gyerekek egyre jobban távolodjanak az értékektől, így olyan messze áll egymástól az énekórán leadott, kissé már megkopott tananyag és a növendék világképe, mint Makó Jeruzsálemtől.

E tanév kezdetén még jobban árnyékolni kezdte a helyzetet a művészeti iskolák anyagi támogatásának csökkentése. Tény, ez nagyon súlyos helyzetbe hoz sok intézményt és kollégát (mint az más területeken is éppen így van). A növekvő társadalmi problémák, a családok pénzforrásainak jelentős apadása sok esetben megkérdőjelezik, hogy a zenét tanuló gyermek folytathatja-e tanulmányait. Meggondolandó azonban, hogy valóban fenntartható-e mai rossz gazdasági helyzetben lévő Magyarországon ennyi művészeti iskola? Jelentős anyagi támogatást kell kapniuk működésükhöz, mivel a jelképes összegű tandíjak nem fedezhetik a valós kiadásokat. A zenetanulás sok országban egy szűk társadalmi rétegnek megfizethető extra, máshol az elemi iskolai képzésbe integrált. A magyar zeneiskolai oktatás színvonala nagyon jó, ugyanakkor igen éles a kontraszt abban, hogy a kötelező iskolai énektanítás szinte teljesen elhanyagolt terület. Következésképpen nincs meg minden egyes gyereknek joga ahhoz, hogy művészeti oktatásban részesüljön - ami pedig a fejlődéséhez elengedhetetlen lenne. A kötelező ének-zene oktatás színvonalának emelése révén sokkal több gyerekhez eljuthatna az információ, ha nem is feltétlenül hangszertanulás formájában, de a közönségnevelés terén igencsak adósok vagyunk, így sokat tehetnénk némi erő-átcsoportosítással (megfelelő szervezéssel egyébként a hangszertanulást is meg lehetne oldani, és a zenetanárokat munkához juttatni). A zenészképzés fontos, de a zeneiskolai képzésben részt vevő gyerekeknek nyilván csak töredéke választja ezt a pályát. Nyilván nem egyszerű egy már „jól bevált" rendszer újragondolása és átformálása: ugyanakkor modern életvitelünk (sajnos) egyre inkább a folytonos változásról szól. Minden lépéshez mindenekelőtt a szakma összefogása kell.

Aki éneket tanít, tudja, milyen nehéz ma ezt a tárgyat tanítani (egyáltalán, manapság igen nehéz bármit is tanítani). Leginkább olyan módszert tartanék aktuálisnak, aminek segítségével a gyerekek az általuk legjobban ismert zenei világ bevonásával (populáris zene, filmzene) és összehasonlító elemzésekkel jutnak el a klasszikus remekművek, a jazz, világzene, illetve a rendkívűl színes kortárs komolyzene megismeréséhez, megértéséhez. A program lényege: teremtsünk hidat a „mass media" és az énektanítás között. Az általam előterjesztett alternatív zenei nevelés a zenei szemantika elvén nyugszik: a  kapcsolódási pontra alapozott elképzelésem szerint a zenén, mint nyelven; mint a gondolatok, érzelmek kifejezésének specális és egyedi eszközén, a zenei jelentéstanon keresztül hívja fel a figyelmet az értékes zenére. Ez a kapcsolódási pont minden zenei műfajban és stílusban. Ez a tanterv a 10-18 éves, a klasszikus zenétől és a népdaltól való elfordulás szempontjából legérzékenyebb korosztályt célozza meg, az ötödik osztálytól a kötelező tanulmányok befejezéséig építi fel a tanítási anyagot. Szeretném gyorsan leszögezni, hogy nem  fordul el a Kodály-módszertől, sőt, a tanulási technika ezen alapul: viszont egyszerűen azért, hogy másra is jusson idő, lecsökkentett számban tartalmaz népdalokat.

Fontos, hogy az alternatív énektanítás egy minimális médiaismeretet is tartalmaz. Ennek oka, hogy a tömegtájékoztatás és a tömegkultúra jelentős részének köze van a populáris zenekultúrához, és ez a populáris massza, illetve az azokat irányító anyagi érdekek vonják körbe a fiatal generációk mindennapjait. A legfontosabb feladat felhívni a figyelmet az ellentétekre, azok tudatos értékelésére, így egyrészt azokra a dolgokra, amik hasznosak lehetnek illetve azokra is, amik üzenetükkel közvetlenül veszélyeztethetik a fiatalokat. Lényeges eleme még a tantervnek az ének-zene oktatás szövetébe beépített improvizációs gyakorlat. Az eddigi gyakorlattól némileg eltérően megpróbálják ébren tartani a gyerekek  kíváncsiságát és nem hagyják kiölni a kreativitást.

Ennek a módszernek az alkalmazásához naprakésznek kell lenni. De azt tartom, hogy aki tanít, magának is folyamatosan tanulni kell, és ez főleg aktuális az információrobbanás korszakában. Tanítani nagy felelősség, hiszen a jövő generációja, a jövő kulcsa van a kezünkben, sok múlik rajtunk, mivé formáljuk. Hiszem, hogy sokan vannak, akik hasonlóképpen gondolkodnak ezekről a kérdésekről.

2009 tavaszán az MZMSZ segítségével országos kérdőíves kutatásba kezdtem. Ez a kérdés-sorozat nem lexikális tudást mér, hanem leginkább a gyerekek zenéről alkotott véleményét és azt, hogy mik azok a területek, amiben tájékozottságuk hiányos. A kutatást folytatni szeretném a reprezentatív minta eléréséig, remélve, hogy ezek az adatok is hozzájárulnak egy új szemlélet kialakításához.

Csató Mónika

Zeneszerző, zeneelmélet tanár

Programkereső

Legnépszerűbb

Tánc

Száz éve született Margot Fonteyn, aki Nurejevvel karöltve forradalmasította a balettet

1919. május 18-án született Margot Fonteyn, a brit Royal Ballet prímabalerinája, akit egy Nurejevvel közös előadása után 89-szer tapsolt vissza a közönség, és aki börtönben is ült.
Könyv

Szabó Magda személyes pillanatai

Szabó Magda minden művében az emberi lélek titkait kutatta állhatatosan. Most azonban az ő titkai tárulhatnak fel ebben a különleges fényképalbumban, amelynek lapjain az írónő egész élete megelevenedik. Galéria
Plusz

Alinda ezúttal Ónodi Esztert kérdezte

Folytatódik a heti rendszerességgel jelentkező portréinterjú széria, melyben Veiszer Alinda kérdezi a Zsidó Művészeti Napok művészeit. Ónodi Eszterrel kitértek arra is, hogy a népszerű színésznő lehetett volna zenész is, sőt szóba került, milyen a “rocker”, az “ufó” és a”libapásztor” Eszter.
Zenés színház

Ingyenes szabadtéri előadással ünnepli fennállása 150. évfordulóját a Bécsi Operaház

Az előadások mellett szintén premierekkel és kiállításokkal várja az intézmény az operabarátokat május 25-én és 26-án.
Klasszikus

Hogyan érzi magát egy diák, ha elmegy a Zeneakadémiára?

Régi panasz, hogy a fiatalok nem járnak klasszikus zenei hangversenyre. A problémáról eddig mindenkit megkérdeztek már, csak épp a gyerekeket nem. Most ők mondják el, hogyan éltek meg egy koncertet.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus gyerek

Hogyan érzi magát egy diák, ha elmegy a Zeneakadémiára?

Régi panasz, hogy a fiatalok nem járnak klasszikus zenei hangversenyre. A problémáról eddig mindenkit megkérdeztek már, csak épp a gyerekeket nem. Most ők mondják el, hogyan éltek meg egy koncertet.
Klasszikus ajánló

Válogatás az Óbudai Társaskör programjaiból

Felolvasószínház, Seress Rezső-est, filmzenei és születésnapi koncertek –  az évad végén is műfaji sokszínűség várja a vendégeket az Óbudai Társaskörben.
Klasszikus ajánló

Schubertiáda a kismartoni Esterházy kastélyban

Schubertiádák: így nevezték az 1820-as évek elejétől azokat a társasági összejöveteleket, amelyeknek középpontjában Franz Schubert és muzsikája álltak és ezt a címet viseli a classic.Esterházy koncertsorozat következő, június 15-i koncertje is.
Klasszikus cselló

Különdíjat érdemelt Kokas Dóra Bécsben

A Vienna Classic Strings zenei versenyen különdíjban részesült Kokas Dóra csellóművész. A döntőben Alexey Shor kortárs szerző és Sosztakovics darabjait játszotta.
Klasszikus virtuózok

Mi a televízióhoz értünk, ők a komolyzenéhez: így született a Virtuózok

A Virtuózok stábjának talán legrégebbi tagja a Virtuózok kreatív vezetője, Szarvas Szilvia. Még nem is létezett a műsor, mikor már dolgozott Peller Mariann-nal, a komolyzenei tehetségkutató kitalálójával.