Klasszikus

Amikor a kőfaragó segédmunkás meghódította a Vigadót

Érdekességek a Pesti Vigadó történetéből
2021.11.11. 14:00
Ajánlom
Vannak, akik számára az első vigadóbéli fellépés sorsfordító. Utána már csak csillogásban van részük. Mások nem ilyen szerencsések.

Cziffra György neve minden, a zenei élet iránt érdeklődő számára ismert. Pályáját olyan kitüntetések szegélyezik, mint a Liszt Ferenc-díj vagy a Francia Köztársaság Becsületrendje. Talán kevésbé ismert, hogy a megérdemelt sikerek előtt csodagyerekként a nélkülözéssel, a nyomorral és a kemény fizikai munkával is szembe kellett néznie. Sőt, mindezekkel első vigadóbéli fellépése után is találkozott.

Az éppen száz éve, 1921. november 5-én született Cziffrát zongoratehetsége miatt már nyolcévesen felvették a Zeneakadémiára Dohnányi Ernő segítségének köszönhetően. „Csodagyerek koromban a Vigadóban hangversenyeztem legelőször”, vallotta büszkén évtizedekkel később is pályája indulását felemlegetve. Cimbalmos édesapja nyomdokait követve 1933-tól már lokálokban, kávéházakban lépett fel, hogy eltartsa családját. Korán nősült, rögtön utána 1942-ben behívták katonának, aztán a szovjet fronton fogságba esett, ahonnan többször is megszökött. Hazatérte után 1947-től folytatta tanulmányait Ferenczy Györgynél, majd feleségével és kisfiával 1950-ban disszidálni próbált, sikertelenül. Elfogták és kényszermunkatáborba zárták.

Kőfaragó segédmunkásként építette 1951-ben a Miskolcon épülő Nehézipari Egyetem hétemeletes épületét, amikor a lépcsőfokokra 150-200 kilós piszkei márványt rakott, csuklóizma megszakadt.

Munkájára azonban nem lehetett panasz, mert szabadulása után a kőfaragó munkatársául hívta Cziffrát... Az egyetemes művészetek szerencséjére sikertelenül. Sérülései, fölsebesedett kezei miatt bőrkesztyűben gyakorolt, majd ismét az éjszakai életben helyezkedett el mint zongorista, ahonnan 1954-ben Ferenczy György vezette újra a komolyzenei élet felé. A 33 éves Cziffra, élve a lehetőséggel, újra a Zeneakadémián folytatta tanulmányait, majd 1956-ban elhagyta az országot. Franciaországban telepedett le, koncertjei hatására gyorsan leborult lábai elé a világ.

Egyetlen fia, a karmesterként sikert halmozó ifj. Cziffra György 1981-es halálát követően lemondta fellépéseit, lemezfelvételeit, viszont 1982-ben elfogadta a Budapesti Tavaszi Fesztivál felkérését, és két alkalommal – március 21-én és 27-én – a Vigadó nagytermének színpadára állt. Oda, ahonnan csodagyerekként elindult páratlan pályája.

Szerző: Lesti Árpád

Támogatott tartalom.

Pesti Vigadó

A Pesti Vigadó minden korban a társasági élet központi helyszíneként működött.

Otthonául szolgált Strauss, Liszt, Erkel, Wagner, Bartók, Dohnányi koncertjeinek, a Pesti Műegylet által szervezett első hazai kiállításnak, az első népképviseleti országgyűlésnek ugyanúgy, mint Bleriot XI-es repülőgépe bemutatásának vagy az aktuális korszak legnépszerűbb báljainak.

2014 óta az épület fenntartását és üzemeltetését a Magyar Művészeti Akadémia, mint tulajdonos megbízásából a Pesti Vigadó Nonprofit Kft. biztosítja, amelynek célja továbbra is fenntartani, és megőrizni a közönség számára e kulturális sokféleséget és a magas művészeti színvonalat.

Az elmúlt években megvalósult rendezvények minősége és a látogatottsági adatok azt bizonyítják, hogy sikerült ismét a magyarországi kulturális és turisztikai életben korábban méltán elfoglalt pozíciójába visszahelyezni a Főváros szívében található Pesti Vigadót!

Legolvasottabb

Plusz

Ember Márk, Háy János, Gubik Petra és Szűcs Máté is díjat vehetett át március 15. alkalmából

Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter állami kitüntetéseket adott át március 15. alkalmából a Pesti Vigadóban. A kitüntetéseket március 13-án vehették át a kulturális élet szereplői.
Klasszikus

Száz év kutakodás a lelassult időben – négykezes kritika a Kurtág-filmről

Hogyan képes egy művészeti alkotás egy másikról beszélni? A Kurtág-töredékek című portréfilm, Nagy Dénes alkotása arra vállalkozott, hogy bevezesse a nézőket a százéves Kurtág György megfoghatatlan világába.
Színház

„Bár a búcsú pillanatában játszódik, mégis az életről szól” – zárul a párkapcsolati trilógia a Rózsavölgyiben

David Eldridge párkapcsolati trilógiájának befejező része debütál a Rózsavölgyi Szalon színpadán – Hegyi Barbara és Schneider Zoltán először játszanak együtt A végében, amelyet Dicső Dániel rendez majd.
Zenés színház

Az arany mámorító ereje

Dagadhattunk a büszkeségtől, hogy mennyi kiváló magyar művész működött közre a Zürichi Opera bemutatójában, egy viszonylag ritkán látható Hindemith-operában, a Cardillacban. Mundruczó Kornél rendezésében Bretz Gábor és Láng Dorottya is színpadra lépett.
Könyv

A Mann család története közelről – olvass bele Tilmann Lahme könyvébe!

Tilmann Lahme A Mannok című könyve dokumentumokra épülő, különleges családregény, Thomas Mann családjának élet- és kortörténete az 1920-as évek elejétől egészen a huszonegyedik század kezdetéig. Olvass bele a kötetbe!

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Haydn öröksége elevenedik meg Kismartonban

Március 20. és 22. között rendezik meg quartetto plus fesztivált a kismartoni Esterházy-kastélyban, Haydn több évtizedes alkotói tevékenységének helyszínén, a vonósnégyes műfajának bölcsőjében.
Klasszikus hír

Megrongálták Eötvös Péter síremlékét

A Farkasréti temetőben található síron eredetileg Fülöp Fruzsina egyedileg tervezett szobra állt, ám ismeretlen tettesek ellopták az alkotást – számolt be róla a művész özvegye.
Klasszikus ajánló

A magyar himnuszok és népdalok kerülnek középpontba a Pesti Vigadó ünnepi koncertjén

A nemzeti ünnep, március 15-e alkalmából „Isten, áldd meg a magyart!” címmel ingyenes ünnepi koncertet tartanak március 14-én, 15 órakor a Pesti Vigadóban.
Klasszikus gyász

Elhunyt Boros Attila, a Ki nyer ma? egykori műsorvezetője

Boros Attila műsorvezető, riporter, zenei szerkesztő, karmester, zongoraművész 91 éves volt. A szélesebb közönség a Magyar Rádió déli zenei vetélkedőjének egyik játékvezetőjeként ismerhette.
Klasszikus kritika

Száz év kutakodás a lelassult időben – négykezes kritika a Kurtág-filmről

Hogyan képes egy művészeti alkotás egy másikról beszélni? A Kurtág-töredékek című portréfilm, Nagy Dénes alkotása arra vállalkozott, hogy bevezesse a nézőket a százéves Kurtág György megfoghatatlan világába.