Klasszikus

Amikor a kőfaragó segédmunkás meghódította a Vigadót

Érdekességek a Pesti Vigadó történetéből
2021.11.11. 14:00
Ajánlom
Vannak, akik számára az első vigadóbéli fellépés sorsfordító. Utána már csak csillogásban van részük. Mások nem ilyen szerencsések.

Cziffra György neve minden, a zenei élet iránt érdeklődő számára ismert. Pályáját olyan kitüntetések szegélyezik, mint a Liszt Ferenc-díj vagy a Francia Köztársaság Becsületrendje. Talán kevésbé ismert, hogy a megérdemelt sikerek előtt csodagyerekként a nélkülözéssel, a nyomorral és a kemény fizikai munkával is szembe kellett néznie. Sőt, mindezekkel első vigadóbéli fellépése után is találkozott.

Az éppen száz éve, 1921. november 5-én született Cziffrát zongoratehetsége miatt már nyolcévesen felvették a Zeneakadémiára Dohnányi Ernő segítségének köszönhetően. „Csodagyerek koromban a Vigadóban hangversenyeztem legelőször”, vallotta büszkén évtizedekkel később is pályája indulását felemlegetve. Cimbalmos édesapja nyomdokait követve 1933-tól már lokálokban, kávéházakban lépett fel, hogy eltartsa családját. Korán nősült, rögtön utána 1942-ben behívták katonának, aztán a szovjet fronton fogságba esett, ahonnan többször is megszökött. Hazatérte után 1947-től folytatta tanulmányait Ferenczy Györgynél, majd feleségével és kisfiával 1950-ban disszidálni próbált, sikertelenül. Elfogták és kényszermunkatáborba zárták.

Kőfaragó segédmunkásként építette 1951-ben a Miskolcon épülő Nehézipari Egyetem hétemeletes épületét, amikor a lépcsőfokokra 150-200 kilós piszkei márványt rakott, csuklóizma megszakadt.

Munkájára azonban nem lehetett panasz, mert szabadulása után a kőfaragó munkatársául hívta Cziffrát... Az egyetemes művészetek szerencséjére sikertelenül. Sérülései, fölsebesedett kezei miatt bőrkesztyűben gyakorolt, majd ismét az éjszakai életben helyezkedett el mint zongorista, ahonnan 1954-ben Ferenczy György vezette újra a komolyzenei élet felé. A 33 éves Cziffra, élve a lehetőséggel, újra a Zeneakadémián folytatta tanulmányait, majd 1956-ban elhagyta az országot. Franciaországban telepedett le, koncertjei hatására gyorsan leborult lábai elé a világ.

Egyetlen fia, a karmesterként sikert halmozó ifj. Cziffra György 1981-es halálát követően lemondta fellépéseit, lemezfelvételeit, viszont 1982-ben elfogadta a Budapesti Tavaszi Fesztivál felkérését, és két alkalommal – március 21-én és 27-én – a Vigadó nagytermének színpadára állt. Oda, ahonnan csodagyerekként elindult páratlan pályája.

Szerző: Lesti Árpád

Támogatott tartalom.

Pesti Vigadó

A Pesti Vigadó minden korban a társasági élet központi helyszíneként működött.

Otthonául szolgált Strauss, Liszt, Erkel, Wagner, Bartók, Dohnányi koncertjeinek, a Pesti Műegylet által szervezett első hazai kiállításnak, az első népképviseleti országgyűlésnek ugyanúgy, mint Bleriot XI-es repülőgépe bemutatásának vagy az aktuális korszak legnépszerűbb báljainak.

2014 óta az épület fenntartását és üzemeltetését a Magyar Művészeti Akadémia, mint tulajdonos megbízásából a Pesti Vigadó Nonprofit Kft. biztosítja, amelynek célja továbbra is fenntartani, és megőrizni a közönség számára e kulturális sokféleséget és a magas művészeti színvonalat.

Az elmúlt években megvalósult rendezvények minősége és a látogatottsági adatok azt bizonyítják, hogy sikerült ismét a magyarországi kulturális és turisztikai életben korábban méltán elfoglalt pozíciójába visszahelyezni a Főváros szívében található Pesti Vigadót!

Legolvasottabb

Könyv

„Tökéletlen csaknem az alapjaiig” – Könyvek, amelyeket megbántak íróik

Kit kellett megölnie Sir Arthur Conan Doyle-nak, hogy végre nyugodtan írhasson? Miért tagadta meg főműveit Lev Tolsztoj? Mitől borzong Krasznahorkai László?
Vizuál

Látványos magyar sci-fi érkezik a mozikba márciusban

A 129 című film történelmet ír azzal, hogy az első olyan magyar sci-fi , amelynek szinte minden jelenetében látványos CGI elemeket láthatunk, kizárólag magyar szakemberek munkája nyomán. A neves színészgárdával készült alkotás március elején debütál.
Tánc

Ifjú tehetségek nyertek felvételt a Magyar Táncművészeti Egyetemre

Több mint 90 gyermek és szüleik részvételével zajlott januárban a Magyar Táncművészeti Egyetem felvételije a felsőfokú táncművészképzés előkészítőjére klasszikus balettművész, valamint a moderntánc és színházi tánc szakirányra.
Színház

Tabudöngető előadások érkeznek Szabadkáról a Bethlen Téri Színházba

A Kosztolányi Dezső Színház két Urbán András-rendezést és egy friss Hegymegi Máté-előadást hoz magával a VII. kerületi teátrum 11. Vendégváró Fesztiváljára. A felkavarónak ígérkező produkciókat február 17-19. között láthatják az érdeklődők.
Színház

Szabálytalan utak szabadsága – beszélgetés Pelsőczy Rékával és Vajdai Vilmossal

Pelsőczy Réka és Vajdai Vilmos pályájuk kezdete óta, megszakítás nélkül a Katona József Színház tagjai, akiket rendezőként és színművészként is, egyaránt jegyez a szakma és a nagyközönség. A két művésszel a Katona első évtizede kapcsán beszélgettünk.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus kritika

Dekonstruált dalok

Két egymás utáni napon, január 20-án és 21-én is olyan koncertre került sor a BMC Könyvtárában, amely a dal műfajának modern-kortárs utóéletével, feldolgozásaival foglalkozott.
Klasszikus gyász

Elhunyt Kertész Lajos zongoraművész

A Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Zenetanárképző Intézetének tanárát, Kertész Lajos zongoraművészt, református teológust életének 98. évében érte a halál.
Klasszikus hír

Visszavon egy zeneelméleti könyvet az MMA Kiadó a fordítási hibák miatt

Roger Scruton A zenéről című kötetének fordításáról Tornyai Péter zeneszerző közölt kritikát, az észrevételek hatására a kiadó visszavonja és felülvizsgálja a kötetet.
Klasszikus magazin

A játéktól az áhítatig – Francis Poulencre emlékezünk

Hatvan éve hunyt el Francis Poulenc zeneszerző, a Hatok csoport tagja, aki sokáig vidám, szellemes vagy éppen frivol műveivel hívta fel magára a figyelmet, ám pályája második szakaszában a vallási témájú alkotások váltak uralkodóvá.
Klasszikus ajánló

Túlvilági utazás a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarával

Három 19. századi zenemű szerepel a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának és vezető karmesterüknek, Riccardo Frizzának február 8-i koncertműsorán, melyek mindegyike gyönyörű dallamokkal szól az elmúlásról.