Klasszikus

Amikor a tárogató belefúj a cimbalomba

2013.01.25. 07:32
Ajánlom
Borbély Mihály cimbalomra és tárogatóra írt kettősversenyének ősbemutatója volt az MR Szimfonikusok magyar kultúra napi koncertjének abszolút csúcspontja. A magyaros ízekről ez alkalommal az is kiderült, hogy más ízekkel együtt tálalva a legfinomabbak. KRITIKA

Nincs méltóbb módja a társas ünneplésnek, mint az alkalomhoz illő zenét előadni. A Magyar Kultúra Napja persze nem olyan ünnep, amit a hétköznapi emberek megtartanak, inkább csak felkiáltójelnek szánták, akik két évtizede a Himnusz keletkezéséhez kötve elindították, és irányt szabtak neki. Mindezen megfontolásokat tiszteletben tartotta az MR Szimfonikusokat 2011 óta irányító Vajda Gergely hagyománytisztelő műsorválasztása: Liszt, Bartók, Kodály - és egy Borbély Mihály-ősbemutató. A párosítás nem véletlen: Vajda ugyanis éppen Borbély együttesének Kodály hommage-lemezét hallgatta, amikor a szaxofonos-zeneszerző felhívta telefonon az erre a darabra vonatkozó elképzeléseivel. Így kerülhetett viszonylag hamar közönség elé a mű, amelyet Borbély régóta érlel, és végül az NKA alkotói ösztöndíjával tudott befejezni.

A hangverseny Bartóknak azzal a művével indult, amit ő is hasonló jellegű alkalomra szerzett: A Táncszvitet Budapest rendelte tőle, az egyesítés ötvenedik évfordulójára. Szép párhuzam tehát, hogy most is volt a köz támogatása által létrejött kortárs alkotás. Vajda egy kicsit óvatosan állt hozzá a Bartók-műhöz, legalább is az elején. Talán azért, hogy aztán legyen honnan fokoznia, márpedig a dinamikai árnyalatok nagyon is pontosan voltak "belőve". Vajda a karaktereket hangsúlyozta, a nyilvánvalóan táncos ritmusokra is odafigyelt, de ez a "tánc" most nem sütött a forróságtól.

Az első rész végén hangzott fel az ősbemutató, amelyről még szót ejtek, a második rész viszont, talán az új darab keltette izgalom lecsengése miatt kicsit vacsora utáni jelleget öltött. A négy mű közül persze Kodályé áll leginkább a romantikus szépségeszmény jegyében. A Páva-variációk legatóinál ugyan még nem merült fel, de Lisztnél megint az első félidőbeli, résen álló óvatosság kísértett, főleg ami a ritmikát illeti. Persze, nehéz feladat arra vigyázni, hogy gyorsítás, a nyújtottak és élesek túlzásai nehogy véletlenül behívják a kommersz emlékeket, olyan hihetetlen vékony az a mezsgye, ahol egyensúlyozni kell. Szó se róla, Vajda és a zenekar pontosan tette oda a II. Magyar Rapszódiát, közel volt a mintaszerűhöz, és óriási sikere is volt. De sajnos nekem az elcsépeltség csöppe belepottyant, megkeserítette a Liszt-féle magyaros ízeket. Talán-talán, ha az eredeti zongoraművet hallgatom, nem ötlenek fel bennem ilyen szemöldökráncolós gondolatok, de a (túl) híressé vált Müller-Berghaus hangszerelés nem tett jót kétségeimnek.

A tetőpontról körülnézve viszont újabb érvek tűntek fel a műsorválasztás mellett: Kodály népdalfeldolgozása és Borbély Mihály műve is rokon, a Táncszvittel pedig ritmikai párhuzamok fedezhetők fel, Liszt pedig mind a két szólóhangszerhez különösen ragaszkodott. Borbély egy majdnem-pentaton, majdnem-régi magyar népdalt komponált azokból a hangjegyekből, amelyet Schunda Vencel József vezetéknevének betűiből kódolt át. A variációs felfogás sem áll távol Borbély művének sturktúrájától: az öt tétel majdnem folyamatos előadásban szólal meg, és a zenekar változatos utat jár be eközben. Az összbenyomásom olyan volt, mintha egy mesefüzért hallgattam volna, vagy novellákat, több rövid történetet, amelyben a szereplők vissza-visszatérnek, de minden történet más.

A kettősversenyt Borbély saját magának tárogatóra, valamint Lukács Miklósra gondolva cimbalomra írta, őket Barcza Horváth József bőgőn és Dés András ütőhangszereken kerekítette ki kvartetté. Az MR Szimfonikusok kamarafelállásában a vonósok mellett csak fafúvók szerepeltek. Bizonyára párját ritkítja a két szólóhangszer versenyműben való párosítása. Mindkettőt régi magyar hangszernek tartjuk (nem azok), és mindkettő tökéletesítésében a Liszt által is nagyra becsült Schunda hangszerkészítő mester szabadalmaival. Borbély nyilatkozata szerint a magyar nép- és műzenei hatások mellett perzsa, arab, török, balkáni és cigány hangzás- és ritmusvilág áttételes megjelenítése volt a célja, a már említett hommage jellegen túl. A cimbalom, a most is elképesztően tágas világot felrajzoló Lukács keze alatt különösen perkusszívan szólt.

Sikerült beteljesíteni a szerző célját, ritmikai szempontból elképeszően változatos, a páratlan ütemektől végig izgalmas darab született - amelyet Vajda hanyag eleganciával tartott kézben, a zenekar pedig odaadóan és élvezettel, teljes átéléssel szólaltatott meg. Egy kis kétség átfutott rajtam ugyan, hogy szól majd a borostás tárogató meg a simaképű kamarazenekar együtt, de a kvartett részek ezt jól ellensúlyozták, nem volt súrlódás a két hangzásideál között. Nem volt viszont teljesen kiegyensúlyozott a hangerő, mert az ütőhangszerekből kicsit többet, a nagybőgőből pedig kevesebbet hallottam a kelleténél, noha jó helyen ültem. (Az élő és egy ideig visszahallgatható rádióközvetítés során viszont ezeket a különbségeket tökéletesen kiegyensúlyozták.) A hangszerelés jellegzetessége, ami miatt novellafüzérként képzeltem magam elé a Borbély-darabot, hogy az egyes tételek témái átkígyóztak a szekciókon, s bele-beletorkolltak a szólisták improvizációjába. A két kiemelkedő rész közül az egyik az a teljesen szabad rögtönzés volt, amikor Borbély valóban belefúj a cimbalomba, tudniillik a tárogatót közel hozva rezgőhúrnak használta a másik hangszert; a másik, amikor Dés András egyedül kísérte a tárogatót, bámulatosan. Röviden: Borbély Mihály a Kárpát-medence olvasztótégelyéből merítve a klasszikus, a népzenei és a jazz elegyítésével megkapóan friss és izgalmas darabot alkotott.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Miskolcon találkozott Prometheus és Kékszakállú

Fanfárok, azaz harsonákon játszó zenészek figyelmeztették a közönséget az előadások kezdetére: a Miskolci Nemzeti Színház óratornyából felcsendülő ünnepélyes jeladás két előadásra invitálta meg a Bartók Plusz Operafesztivál hallgatóit, Alekszandr Szkrjabin Prometheus: a tűz költeménye című szimfonikus művére, illetve Bartók Béla A Kékszakállú herceg várára.
Vizuál

A pápa szeretőjét, a rettegett feministát ábrázolja Velázquez elveszettnek hitt festménye

Majdnem 300 évig azt hitték, elveszett vagy megsemmisült az a portré, ami a történelem egyik legbefolyásosabb nőjét, Donna Olimpiát ábrázolja a világ egyik legnagyobb hatású festőjének ecsetvonásain keresztül.
Jazz/World

David Gilmour 6 milliárd forintért adta el a gitárjait, hogy segítse a klímakatasztrófa elleni harcot

A Pink Floyd gitáros-énekese, a Wish You Were Here szerzője rekordáron adta el a hangszereit, azokat is, amiket az ikonikus lemezein használt. Egy zöld szervezetet támogat a pénzzel.
Könyv

Hallgass egyperceseket Örkény István előadásában!

Színdarabok és interjúk felvételei mellett felolvasások hanganyaga és fotók is elérhetőek az OSZK honlapján, amelyet a ma negyven éve elhunyt író, dramaturg emlékének szenteltek.
Klasszikus

Egy hét a kamarazene izzó bűvöletében

Több mint tíz országból érkeznek világsztárok az idei Fesztivál Akadémiára. A Budapest legszebb helyszínein július 20. és 28. között zajló kamarazenei fesztiválon hét esti nagykoncert, mesterkurzusok, ingyenes előadások, nemzetközi hegedűverseny és számtalan kísérőprogram várja az érdeklődőket.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus sopron

Kórusok veszik birtokba Sopron belvárosát

A régizenétől a gospelig kalauzol a Soproni Kórusünnep, amelyet július 6-án rendeznek meg összesen 14, osztrák és magyar kórussal.
Klasszikus galéria

Idén is eloszlatták a felhőket a TérTáncKoncert hősei

Fischer Iván és a Budapesti Fesztiválzenekar ötödik alkalommal rendezte meg ingyenes szabadtéri programját, a TérTáncKoncertet, ahol idén is több száz hátrányos helyzetű térségből érkező fiatal táncolt együtt, ezúttal Beethoven VII. szimfóniájára.
Klasszikus ajánló

Egy hét a kamarazene izzó bűvöletében

Több mint tíz országból érkeznek világsztárok az idei Fesztivál Akadémiára. A Budapest legszebb helyszínein július 20. és 28. között zajló kamarazenei fesztiválon hét esti nagykoncert, mesterkurzusok, ingyenes előadások, nemzetközi hegedűverseny és számtalan kísérőprogram várja az érdeklődőket.
Klasszikus kritika

Miskolcon találkozott Prometheus és Kékszakállú

Fanfárok, azaz harsonákon játszó zenészek figyelmeztették a közönséget az előadások kezdetére: a Miskolci Nemzeti Színház óratornyából felcsendülő ünnepélyes jeladás két előadásra invitálta meg a Bartók Plusz Operafesztivál hallgatóit, Alekszandr Szkrjabin Prometheus: a tűz költeménye című szimfonikus művére, illetve Bartók Béla A Kékszakállú herceg várára.
Klasszikus ajánló

Sir Karl Jenkinst köszönti a MÁV Szimfonikusok

A világon legtöbbet játszott kortárs zeneszerzőt 75. születésnapja alkalmából hangversennyel köszöntik június 28-án a Müpában.