Klasszikus

Amikor Brahms a Bibliában keresett rekviemszöveget

2018.10.22. 12:50
Ajánlom
Brahms Német requiemjét, illetve Schubert egyik Goethe-megzenésítését is műsorra tűzi a Honvéd Férfikar és a Pannon Filharmonikusok október 26-án az Olasz Kultúrintézetben.

A Honvéd Férfikar a 2018/19-es évadban is igazi zenei csemegékkel várja a nagyközönséget. A koncertek zenei anyagát most is úgy állították össze, hogy meg tudják mutatni benne az együttes sokszínűségét, mind a komolyzene, mind pedig a crossover műfajban egyaránt. A 2019-es év jubileumi év lesz a Honvéd Férfikar életében, fennállásuk 70. évfordulóját ünnepelik majd.

Az október 26-i koncertjüket elhunyt szeretteinkre emlékezve a közelgő Halottak napja tiszteletére rendezik.

A koncert első felében Schubert–Goethe A szellemek éneke a vizek felett című műve hangzik el. Schubert zenéjének alapja Johann Wolfgang Goethe 1779 októberében keletkezett költeménye. Goethét a svájci Lauterbrunnenben lévő Staubbach vízesés 300 méteres vízfüggönye inspirálta. Műve természetesen nem egyszerűen a természeti jelenség megörökítéséről szól, mindinkább az örök körforgásról, az emberi lélekről és az emberi élet sorsáról és, ami hasonlóan a vízpermethez, föntről száll alá az égből. Ahogyan pedig a tóba ér a vízpermettel övezett folyó, az emberi élet is így jut vissza Teremtőjéhez.

Schubertet nagyon megragadta a költemény, négyszer látott hozzá a megzenésítéshez, először dal, majd később férfikarra és zongorára, valamint a mai hangversenyünkön szereplő férfikarra és mélyvonós hangszerekre írt változatban is elkészítette. Ez utóbbi Johannes Brahms legjobban szeretett Schubert műve volt. Így nem nehéz észre venni, hogy a Német requiem kezdő zenéjének hangszerelését, nevezetesen, hogy csak mélyvonósok játszanak benne – azaz hiányoznak a hegedűszólamok – egyértelműen a Schubert mű inspirálta.

HFK_02_19_MTA-0007_v-144510.jpg

A Honvéd Férfikar

Brahms héttételes zeneművét a Német requiemet 1868 Nagypéntekjén mutatták be a brémai dómban. Ekkor Brahms 35 éves volt, és ez a bemutató úttörő sikernek bizonyult zeneszerzői karrierje szempontjából. Brahms már 1859 óta foglalkozott a gondolattal, hogy gyászzenét komponáljon. Akkoriban barátja és művészi mentora, Robert Schumann 1856-ban súlyos mentális betegség után bekövetkezett halála hatása alatt állt. A végleges lökést a mű megkomponálásához édesanyjának 1865-ben bekövetkezett halála adta meg.

A Német requiem egyáltalán nem halotti mise, nem áll a szokásos latin egyházzenei tradíciók talaján, nem hasonlítható Verdi vagy Dvořák gyászmiséihez. A szövegeket az Ó- és Újtestamentumból válogatta, de egyáltalán nem akart  protestáns egyházi dogmák talaján álló gyászmisét sem komponálni. Középpontjában nem az utolsó ítélet áll. Ehelyett központi gondolata a gyász, a vigasztalás és a remény. Az elhunytakra emlékezik és vigasztalja az élőket.
Az első tétel szövege tulajdonképpen mottója az egész darabnak, ami a Hegyi beszéd első sora: „Boldogok, akik szomorkodnak, mert ők majdan megvigasztaltatnak” (Máté 5,4).

Brahms szétfeszítette ebben a művében a megszokott liturgikus határokat, az emberi mulandóságra, az utolsó ítéletre figyelmeztetve mindannyiunkat. Méltán foglalja el kiemelkedő helyét az európai zenekultúrában.

Brassói-Jőrös Andrea (szoprán), Szegedi Csaba (bariton), Honvéd Férfikar, Budapesti Stúdiókórus (karigazgató: Strausz Kálmán), Pannon Filharmonikusok
Vezényel: Strausz Kálmán

Budapesti Olasz Kultúrintézet (1088 Budapest, Bródy Sándor utca 8.)

Jegyek 2500 Ft-os áron kaphatók a koncert előtt a helyszínen, elővételben online.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Olyan volt a teste, mint egy sámándob – 75 éve hunyt el Bartók Béla

Halála után három emberöltővel felidézzük Bartók utolsó éveit, és beleolvasunk Yehudi Menuhin nekrológjába. A zeneszerző iskolákat teremtett, hatalmas örökséget hagyott, amely egyszerre öröm és teher.
Vizuál

Fedezd fel Frida Kahlo életének helyszíneit!

Lehet-e még újat mondani arról a nőről, aki az életét és az érzéseit ilyen mélységben tárta a nyilvánosság elé, aki saját személyét is a művészete részévé változtatta? Az ikonikus képzőművészek életét bemutató filmek sorában ezúttal a mexikói festőművésznő nyomában járunk.
Fidelio Tours

A Gyógyítókerttől a Pajtaszínházig – Partitúra az Őrségben

Az Őrségben kalandozik a Partitúra kulturális felfedezőműsor szeptember 26-án, szombaton 14.30-tól a Duna tévén. Egyébként az Őrség onnan kapta a nevét, hogy a honfoglaló magyarok őrállókat telepítettek ide az ország nyugati kapujának védelmére.
Színház

Hát én nem vagyok magyar? – Kondor Ernő, a pesti kabaré „feltalálója”

A magyar kabaré története szomorú históriákkal teli, a nagy nevettetők élete sokszor egyáltalán nem volt vidám. De talán az egyik legigazságtalanabb sors a honi kabaré alapítójának, Kondor Ernőnek jutott. Őt már az életében elfelejtették. Pedig pályatársa, Kellér Dezső joggal nevezte őt a műfaj feltalálójának, ugyanis az általa megteremtett irodalmi kabaré a világon egyedülálló volt.
Jazz/World

„Gyakran maga a hangszer ihlet meg" – Bögöthy Ádámmal beszélgettünk

Bár Bögöthy Ádám zenei tanulmányait gitáron kezdte meg, hamar kiderült, hogy a nagybőgő hangja is közel áll a szívéhez. A Kodolányi János Főiskolán és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen is jazz tanszéken tanult – a két képzést párhuzamosan végezte el –, azóta pedig számos versenyen bizonyította tehetségét. Három éve csatlakozott a Modern Art Orchestrához, ennek kapcsán beszélgettünk vele a zenekarról, jazzről, vallásról.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Kelemen Barnabás és Kokas Katalin a Gramophone díjazottjai között

Kihirdették a rangos brit zenei szaklap 2020-as győzteseit.
Klasszikus magazin

Olyan volt a teste, mint egy sámándob – 75 éve hunyt el Bartók Béla

Halála után három emberöltővel felidézzük Bartók utolsó éveit, és beleolvasunk Yehudi Menuhin nekrológjába. A zeneszerző iskolákat teremtett, hatalmas örökséget hagyott, amely egyszerre öröm és teher.
Klasszikus hír

3,5 millió dollárt fizettek a szexuális zaklatás miatt kidobott karmesternek

Miután kirúgta szexuális zaklatás miatt, még 3,5 millió dollárt fizetett a Metropolitan Opera James Levine-nak, írja a New York Times.
Klasszikus kritika

A hang szépsége – A Pannon Filharmonikusok Bécsi barátok című koncertjéről

Szeptember 19-én a pécsi Kodály Központban egy tavaszról elhalasztott hangversenyt hallhatott a közönség: a Pannon Filharmonikusok vendégeként Baráth Emőke adott elő Haydn- és Mozart-áriákból összeállított, súlytalannak nem mondható hangszeres számokkal gazdagított programot. A zenekart Vass András, a zenekar állandó karmestere vezényelte.
Klasszikus hír

Költözni kényszerül a Rádiózenekar

A Pázmány Péter Katolikus Egyetemhez kerül a Magyar Rádió által használt három épület, a Rádiózenekar viszont még nem szolgál közzétehető információkkal az ügyben. Az biztos, hogy költözniük kell.