Klasszikus

Amikor Brahms a Bibliában keresett rekviemszöveget

2018.10.22. 12:50
Ajánlom
Brahms Német requiemjét, illetve Schubert egyik Goethe-megzenésítését is műsorra tűzi a Honvéd Férfikar és a Pannon Filharmonikusok október 26-án az Olasz Kultúrintézetben.

A Honvéd Férfikar a 2018/19-es évadban is igazi zenei csemegékkel várja a nagyközönséget. A koncertek zenei anyagát most is úgy állították össze, hogy meg tudják mutatni benne az együttes sokszínűségét, mind a komolyzene, mind pedig a crossover műfajban egyaránt. A 2019-es év jubileumi év lesz a Honvéd Férfikar életében, fennállásuk 70. évfordulóját ünnepelik majd.

Az október 26-i koncertjüket elhunyt szeretteinkre emlékezve a közelgő Halottak napja tiszteletére rendezik.

A koncert első felében Schubert–Goethe A szellemek éneke a vizek felett című műve hangzik el. Schubert zenéjének alapja Johann Wolfgang Goethe 1779 októberében keletkezett költeménye. Goethét a svájci Lauterbrunnenben lévő Staubbach vízesés 300 méteres vízfüggönye inspirálta. Műve természetesen nem egyszerűen a természeti jelenség megörökítéséről szól, mindinkább az örök körforgásról, az emberi lélekről és az emberi élet sorsáról és, ami hasonlóan a vízpermethez, föntről száll alá az égből. Ahogyan pedig a tóba ér a vízpermettel övezett folyó, az emberi élet is így jut vissza Teremtőjéhez.

Schubertet nagyon megragadta a költemény, négyszer látott hozzá a megzenésítéshez, először dal, majd később férfikarra és zongorára, valamint a mai hangversenyünkön szereplő férfikarra és mélyvonós hangszerekre írt változatban is elkészítette. Ez utóbbi Johannes Brahms legjobban szeretett Schubert műve volt. Így nem nehéz észre venni, hogy a Német requiem kezdő zenéjének hangszerelését, nevezetesen, hogy csak mélyvonósok játszanak benne – azaz hiányoznak a hegedűszólamok – egyértelműen a Schubert mű inspirálta.

HFK_02_19_MTA-0007_v-144510.jpg

A Honvéd Férfikar

Brahms héttételes zeneművét a Német requiemet 1868 Nagypéntekjén mutatták be a brémai dómban. Ekkor Brahms 35 éves volt, és ez a bemutató úttörő sikernek bizonyult zeneszerzői karrierje szempontjából. Brahms már 1859 óta foglalkozott a gondolattal, hogy gyászzenét komponáljon. Akkoriban barátja és művészi mentora, Robert Schumann 1856-ban súlyos mentális betegség után bekövetkezett halála hatása alatt állt. A végleges lökést a mű megkomponálásához édesanyjának 1865-ben bekövetkezett halála adta meg.

A Német requiem egyáltalán nem halotti mise, nem áll a szokásos latin egyházzenei tradíciók talaján, nem hasonlítható Verdi vagy Dvořák gyászmiséihez. A szövegeket az Ó- és Újtestamentumból válogatta, de egyáltalán nem akart  protestáns egyházi dogmák talaján álló gyászmisét sem komponálni. Középpontjában nem az utolsó ítélet áll. Ehelyett központi gondolata a gyász, a vigasztalás és a remény. Az elhunytakra emlékezik és vigasztalja az élőket.
Az első tétel szövege tulajdonképpen mottója az egész darabnak, ami a Hegyi beszéd első sora: „Boldogok, akik szomorkodnak, mert ők majdan megvigasztaltatnak” (Máté 5,4).

Brahms szétfeszítette ebben a művében a megszokott liturgikus határokat, az emberi mulandóságra, az utolsó ítéletre figyelmeztetve mindannyiunkat. Méltán foglalja el kiemelkedő helyét az európai zenekultúrában.

Brassói-Jőrös Andrea (szoprán), Szegedi Csaba (bariton), Honvéd Férfikar, Budapesti Stúdiókórus (karigazgató: Strausz Kálmán), Pannon Filharmonikusok
Vezényel: Strausz Kálmán

Budapesti Olasz Kultúrintézet (1088 Budapest, Bródy Sándor utca 8.)

Jegyek 2500 Ft-os áron kaphatók a koncert előtt a helyszínen, elővételben online.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Közleményt adott ki Domingo ügyében a nevét viselő fesztivál

A Plácido Domingo Classics Fesztivál közleménye nem utal arra, hogy a tenor #metoo-botrányára kíván reagálni, de beszédes, hogy két nappal a kirobbanása után tették közzé.
Zenés színház

Sonya Yoncheva kiáll Domingo mellett

A fiatal bolgár szoprán, Sonya Yoncheva szerint, aki majdnem tíz éve dolgozik a spanyol tenorral, Domingo igazi úriember. Anna Nyetrebko vagy Daniel Barenboim viszont hallgat. Európában nem mondták le az énekes koncertjeit.
Klasszikus

Mégis, hogy írjuk Sztravinszkij nevét? Akarom mondani, Stravinskyét...

Fél hajkoronámat elvesztettem már a kérdés felett töprengve, és a legrosszabb, hogy a másik fele beleőszül. Szerencsére Bárdos Lajos kisegít.
Klasszikus

„Atyaúristen” – Ilyen volt nekem idén Kaposfest

„Atyaúristen” – nyögte a templomi csöndben egy hölgy két tétel között. Ugyanis jó zenét hallott, meg én is, sokat. Naplószerűség Kaposfest első két napjáról.
Színház

Elhunyt Boda-Szász Kriszta színművész

A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház művésze 42 éves volt. Két gyermeket hagyott hátra.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Hangversenyek hegyek között – Börzsöny Barokk Napok

Tizenhatodik alkalommal csendül fel augusztusban a régi korok muzsikája a Börzsöny és a Dunakanyar hegyei között. A Börzsöny Barokk Napok idén is különleges, több évszázad zenéjét bemutató műsorral és a szokásos gyönyörű helyszínekkel várja visszatérő és új vendégeit.
Klasszikus beszámoló

„Atyaúristen” – Ilyen volt nekem idén Kaposfest

„Atyaúristen” – nyögte a templomi csöndben egy hölgy két tétel között. Ugyanis jó zenét hallott, meg én is, sokat. Naplószerűség Kaposfest első két napjáról.
Klasszikus érdekesség

Mégis, hogy írjuk Sztravinszkij nevét? Akarom mondani, Stravinskyét...

Fél hajkoronámat elvesztettem már a kérdés felett töprengve, és a legrosszabb, hogy a másik fele beleőszül. Szerencsére Bárdos Lajos kisegít.
Klasszikus ajánló

A fuvolát és a trombitát ismered, de mi az a didgeridoo?

Ez is kiderül a Kovács Zalán László tubaművész által alapított Nemzetközi Fúvós Napokon, amely a fúvós hangszerek értékeit kívánja megmutatni a nagyérdeműnek Pakson.
Klasszikus videó

A zongora, ami festményt alkot, ha játszanak rajta

Egy olasz zongoraművész és mérnök ismerőse úgy gondolták, jó ötlet apró ecseteket rögzíteni a zongorakalapácsokra. Videó.