Klasszikus

Amikor korrepetitor, jogász, csellista és orvos dirigál

2020.01.28. 17:15
Ajánlom
Hogy a február 2-i Beethoven-maratonon amatőrök vezényelhetik a Budapesti Fesztiválzenekart, megint csak azt bizonyítja: a karmester tényleg nem csinál semmit. Vagy igen?

Ha csinálna, nem bíznák rá a feladatot akárkire, ahogy nem engedik át az első hegedűs, az első oboista, de még a triangulumos székét sem amatőrnek. A karmester viszont nem hallatszik, hiába szerepel az ő neve nagybetűkkel a színlapon.

Beethoven négytételes VII. szimfóniájára négy karmester jut, ők azok, akik a 117 jelentkezőből a legügyesebbnek bizonyultak. A versenyzők az élet legkülönbözőbb területeiről érkeztek: volt köztük gépészmérnök, gyermekpszichológus, hangszerjátékos és pénzügyi szakember is. „Kipróbálásukra” természetesen nem gyűlt össze a százfős szimfonikus gárda, négykezesező zongoristákat kellett vezényelniük.

„Az a típusú ember vagyok, akinek sok energiája van, és inkább azon kell gondolkodnom, hogyan használjam ezt az energiát, hogy építsen, ne romboljon” – mondja Füzi Nóra, akinek nagyon is van köze a zenéhez. Korrepetitorként dolgozik, vezényelt már valódi zenekart és kórust is. „Azt hinné az ember, hogy jönnek a mozdulatok, de ennél sokkal tudatosabbnak kell lenni” – vélekedik. Robbanékony, élénk jelenség, s valóban úgy tűnik, inkább arra kell majd figyelnie, hogy ne fáradjon el vezénylés közben. A felkészülés részeként Fischer Iván, Doráti Antal és Christian Thielemann felvételeit hallgatta, figyelte a nagy karmesterek mozdulatait, de azok között legalább annyi különbséget, mint hasonlóságot talált. –

Az derült ki, hogy nekem magamnak kell létrehoznom a saját interpretációmat.”

Molnár András viszont nem zenész, hanem jogász, a közigazgatásban dolgozik. Munkájában nincs jelen a zene, éppen ezért fogja bánni, ha ennek a kalandnak vége lesz. Kecskemétről származik, Kodály városában mindenki zenélt valamit, az viszont családi botrányt okozott volna, ha művészi pályára lép. Pedig gyerekkorában már a nagyanyja kötőtűjével Mahlert vezényelt. A megmérettetéshez kotta nélkül állt pulpitusra, a zene a fejében van. „Annyira jól nem olvasok kottát, lehet, hogy zavarna egy picit, ha előttem lenne. Persze itt van a táskámban, és otthon a készülés közben az ölemben volt.”

Duboczky_Credit_Ildiko_Magocsi-145235.jpg

Dubóczky Gergely (Fotó/Forrás: Magócsi Ildikó)

Három hivatásos karmester ítélkezett a jelentkezők felett, de a válogatás alatt már instrukciókat is adtak nekik. Pont azért, hogy lássák, mennyire rugalmas az illető, mennyire könnyen változtat az elképzelésein, mennyire tudja megfogadni a jó tanácsot. „Az előadásig akkor tudunk segíteni, ha van víziója. Akkor eszközöket tudunk adni a kezébe” – mondja Dubóczky Gergely zsűrielnök. Szerinte ha valakinek van saját elképzelése a dirigált műről, akkor azt „akár kézzel-lábbal” át kell adnia. „A karmester az előadáson már nem nagyon használja a kottát, nem is ezen múlik a dirigálás.”

Az is érdekel, hogy vajon mi kell ahhoz, hogy valaki pulpitusra álljon. „Nincsen szólistaérzésünk. Azt szeretnénk, hogy segítsünk” – felel Cser Ádám, aki kórusokkal, régizenei előadásokkal kezdte a zenei vezetést, majd az opera és a szimfonikus zenekar következett. Ugyan a karmesterségnek van egzakt, szakmai része, de annak is belülről kell indulnia:

„Minden karmesternek más mozgáskultúrája van, és évek kellenek, amíg ez kifejlődik.”

Vass András valami hasonlót fogalmaz meg, amikor kijelenti: „Az iskolás vezénylésnél, az iskolás hangszerjátéknál nincsen rosszabb. Van egy alap, amit el kell sajátítani, aztán igyekezni kell elfelejteni. Sokszor előfordul, hogy rettenetes kezű karmesterek ragyogó koncerteket csinálnak, Furtwängler például ilyen volt.” Szerinte nem véletlen, hogy a karmesterszakmát csak főiskolai szinten tanítják, korábban nem. A karmesterségre ugyanis máshogy nem lehet készülni, csak a zene legszélesebb körű elsajátításával. „A közös zenélés nem azt jelenti, hogy a karmester fogja a zenész kezét. Sokkal inkább arról szól, hogy segítsük a zenészt, hogy azt játssza el, ami benne van.”

A Budapesti Fesztiválzenekar amatőr karmestereit február 2-án a Müpában lehet látni. Beethoven VII. szimfóniáját Füzi Nóra korrepetitor, Molnár András jogász, Szabó Péter csellóművész és Harkányi Árpád aneszteziológus vezényli 21 órától a hangversenyteremben.

Íme a februári Beethoven-maraton teljes programja!

Kapcsolódó

Íme a februári Beethoven-maraton teljes programja!

Forradalmi, látnoki, zseni – a klasszikus zene örök csillagát, Ludwig van Beethovent ünneplik a Müpa, a BFZ és a magyar zenei élet legmeghatározóbb muzsikusai 2020. február 2-án a zeneszerző születésének 250. évfordulójának alkalmából. Az igazi fanatikusok 11 órán át hallgathatják a zeneszerző-óriás műveit.

A karmester meg minek?

A karmester meg minek?

Írásunkban arra keressük a választ, hogy mi is a karmester szerepe, mi rejlik a látványos gesztusok mögött, milyen képességekkel rendelkezik egy jó dirigens, és azt is megvizsgáljuk, hogy beszélhetünk-e karmester egyéniségekről.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Felmondások és tiltakozás az SZFE-n Vidnyánszky Attila kinevezése miatt

Zsámbéki Gábor rendező 41 év tanítás után hagyja ott az Egyetemet, és követi példáját Gáspár Máté megbízott intézetvezető is, aki lemondásával az SZFE modellváltásának elve és gyakorlati megvalósítása ellen is tiltakozik. Mindez azután, hogy a minisztérium bejelentette: Vidnyánszky Attila vezetheti az Egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumát.
Zenés színház

Először vezényel női karmester a Salzburgi Ünnepi Játékokon

A világ legnagyobb komolyzenei fesztiváljának, az idén százéves Salzburgi Ünnepi Játékok programsorozatának szervezői a koronavírus-járvány árnyékában számos biztonsági intézkedést rendeltek el a fellépők és a nézők egészségének megóvása érdekében.
Színház

Otthagyja a Nemzetit Bánsági Ildikó

A színésznő a közösségi oldalán jelentette be, hogy felmondott a Vidnyánszky Attila vezette teátrumban.
Zenés színház

Pietro Mascagni sosem tudta felülmúlni a Parasztbecsület sikerét

Mascagni számos műfajban alkotott: első fia emlékére írt gyászmisét, komponált zongoradarabot, szimfóniát, kantátát, egyházi zenét, dalokat, operettet, sőt filmzenét is, ennek ellenére szinte csak erről az operájáról ismert. Hetvenöt éve, 1945. augusztus 2-án halt meg Pietro Mascagni olasz zeneszerző, a Parasztbecsület komponistája. 
Jazz/World

Barabás Lőrinc: Úgy énekelsz, amilyen ember vagy

Hajlamos egyedül maradni a színpadon, a zenéjét is belső utazásnak tartja. Barabás Lőrinc trombitáján úgy szól a jazz, hogy arra a popra éhes fülek is megnyílnak. Augusztus 13-án a Kultkikötő badacsonyi színpadán lép fel a Random Szerda. Csütörtökön.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus gyász

Elhunyt Leon Fleisher, az évtizedeken át csak bal kezével játszó amerikai zongorista

Elhunyt 92 éves korában Leon Fleisher világhírű amerikai zongorista, aki egy betegség miatt évtizedeken át csupán bal kézzel játszott. A zenész rákbetegségben halt meg vasárnap - írja a bbc.com.
Klasszikus ajánló

Megvan az idei Kaposfest teljes programja

Augusztus 16–19. között megújult arculattal érkezik a 11. Kaposfest – Nemzetközi Zenei és Művészeti Fesztivál Várdai István és Baráti Kristóf művészeti vezetésével. Az idei esemény időtartamában ugyan rövidebb, de annál színesebb lesz.
Klasszikus portré

Kortársai zenészként és orgonaszakértőként ismerték

Bárki viheti annyira mint ő, ha kitartóan gyakorol - vélekedett minden idők egyik legnagyobb zenei lángelméje. 1750. július 28-án halt meg Johann Sebastian Bach, aki más jelölt hiányában kapta csak meg a Tamás-templombeli állást.
Klasszikus hír

Ide hallgasson! – Új, miniatűr zeneművet írt Kurtág György

A 94 éves mester is csatlakozott Fekete-Kovács Kornél kezdeményezéséhez, és egy miniatűr elektronikus kompozíciót alkotott egy meglévő témára.
Klasszikus hír

Biatorbágy városának zenekara lett az Erkel Ferenc Kamarazenekar

A harmincöt éves együttes a jövőben a „Biatorbágy Hangja” címet viseli, és végre otthonra lelt a Pest megyei városban.