- Milyennek értékeled az elmúlt évadotokat?

- A 2014/15-ös szezon volt a második évem a zenekarnál. Még több, a kilencvenet is meghaladó koncertet tudtunk tartani. Folytatódtak a sorozataink és átvittük az újításokat, amik szinte maradéktalanul beváltak. Tavaly indult sorozatunk a BMC-ben, ami nemcsak helyszínében új, de struktúrájában is. A háromkoncertes, egy zeneszerző köré felfűzött sorozatnak a törzsközönsége is kialakult, ami sokban korrelál az elképzeléseimmel. Az arculatváltás egy kétélű fegyver, de úgy látom, sikerült megszólítanunk a fiatal felnőtteket, és a szakmából is pozitív visszajelzéseket kapok.

Hámori Máté

- Milyen műveket takar a programstruktúra átalakítása?

- Ez egy relatív dolog, még mi is a konzervatívak közé tartozunk, de meg kell dolgozni a látogatottságért. Törekszem arra, hogy a hangversenyen belül legyen mindig egy húzódarab az újítások mellett. A műveket összekötő drámai kapocs egyre kontúrosabban van jelen koncertenként, és ezt már a közönség is lereagálja. A zeneakadémiai sorozatunknál a BMC-hez hasonlóan, csak itt a koncertek előtt Eckhardt Gábor bevezetőt tart, ahol a szólistákkal és a karmesterrel is találkozhat a közönség.

Komplexebb élményt kívánunk nyújtani amellett, hogy ezek a művek milyen módon és hogyan szólalnak meg.

- Komolyan felépített ifjúsági programotok van.

- Kifejezetten az általános iskolás korosztályra fókuszálunk, amely irányvonal szeretném, ha a zenekar szellemi értelemben vett zászlóshajója lenne. Ha tényleg el szeretnénk érni valamit, meg szeretnénk érinteni a fiatal generációt, akkor sok energiát kell belefektetnünk. A nyitás szüksége tény, nem az én monomániám. Ennek sikerülnie kell, hogy a művészet, amit kiszolgálunk, megmaradjon. A szakmában most talán ez az elsődleges.

- Amikor a váltás megtörtént, újra kellett építeni a zenekart?

Hámori Máté

- A feladat az volt, hogy kicsit újraindítsuk a Danubiát. Amikor Héja Domonkos megalapított a zenekart, egy jó időszak következett az életükben, de végül az állami szubvenció az egyik legalacsonyabb szinten rekedt az együttesnél. Ez és az új előadó-művészeti törvény nagyban módosította a lehetőségeket. Állásokat kellett meghirdetnünk, ami nem kevés pénz, de mára már egy ötvenfős törzscsapattal dolgozhatok együtt. Ez előfeltétele annak, hogy elindulhasson egy szakmai fejlődés és tervezhetőbb legyen az a jövő, ami megfelel az elképzeléseimnek. Az Óbudai Önkormányzat jóvoltából március óta a Flórián mozi épületében próbálunk, amiből idővel egy kulturális minicentrumot szeretnék kiépíteni.

- Hogyan lehet ösztönözni a zenekart belsőleg?

- Amit a karmester csinál, az jelentősen befolyásolja, hogy a zenész hogyan viszonyul a saját hangszeréhez és az előadott műhöz. Ez tehát az én felelősségem is. A következő évadot egy vonós workshoppal kezdjük. A vonósszekció a koncertmester vezényletével egy hétig technikai és stilisztikai finomításokon dolgozik majd. Haydn-sorozatunk is a zenekarépítést segíti elő. Az együttes karmester nélkül kamarazenekarként fog működni. Jobban egymásra lesznek utalva, több figyelmet és koncentrációt igényel majd a játék, a füleket jobban ki kell nyitni.

- Milyen konkrét fókuszpontok lesznek a műsorban?

- A Haydnt középpontba állító sorozatunkban a szerző három életszakaszát, az Eszterházy-, az olasz és az angol korszakot szeretnénk reflektíven bemutatni. A Zeneakadémia-sorozatunk a Gyermekek vagyunk hívónevet kapta. A koncertjeinknek egytől egyig címet adunk, amelyek összefoglalják a koncert tematikáját, egyfajta mondanivalót jelenítenek meg. Ezek a hívószavak előrevetítik a koncert hangulatát, jellegét.

Hámori Máté

- Milyen vendégművészek játszanak majd a zenekarral?

- Mahlert vezényel Kovács János, és általunk mutatkozik be itthon Sztanyiszlav Kocsanovszkij fiatal orosz karmester. Jön Kesselyák Gergely, de Medveczky Ádám dirigálja majd Kelemen Barnabást Bartók II. hegedűversenyében. Vajda Gergely egy Ligeti-darabot vezényel, amivel remélem, jó értelemben megbotránkoztatjuk a közönségünket.