Klasszikus

"Angliában minden másképp van"

2007.04.10. 00:00
Ajánlom
- írja George Mikes híressé vált, How to be an alien című, az angolokat kifigurázó könyvében. "Ott a hétfői lapok vasárnap jelennek meg, a villát hegyével lefelé fordítják, és az ételt a tetejére tolják. (…) Míg a kontinensen egyetlen témát kell elkerülni minden körülmények között: az időjárást, Angliában, ha nem kérdezed meg napjában legalább százszor, hogy ›szép idő van, ugye?‹, akkor kissé unalmasnak és egyhangúnak találnak."

Egyszóval: „európai” szemüvegen keresztül nézve az angolok meglehetősen konzervatívnak tűnhetnek, és nem szívesen változtatnak, még akkor sem, ha az kényelmesebbé tenné az életüket. Még mindig mindenhová, a legegyszerűbb kereszteződésbe is körforgalmat iktatnak be, s bár a metrikus rendszert már évekkel ezelőtt bevezették, ennek ellenére még mindenki footban, inchben, poundban és Fahrenheitben gondolkodik.

De vajon igazak-e ezek a megállapítások a zenei élet területén is? Ha abból indulunk ki, hogy a meglehetősen gazdag hagyományokkal és kultúrával rendelkező nagy „európai” országok is megelégednek egy-két világhírű szimfonikus zenekarral, a szigetország azonban ennél jóval több zenekart prezentál a világot jelentő deszkákra (Royal Philharmonic Orchestra, London Symphony Orchestra, London Philharmonic… stb.). Tehát igaznak bizonyul az a megállapítás, miszerint Angliában sok minden másképp van, azonban ez inkább irigylésre méltó, mintsem gúny tárgya. Bár a tökéletes technikai felkészültség, ugyanakkor a túlzott precízség egyhangúsága mutat némi anglomán jellegzetességet, például az olaszok, oroszok vagy a magyarok hevesebb vérmérsékletű elképzeléséhez képest, mégis a hangversenyeken többször visszatapsoljuk az angol zenekarok produkcióit.

S nemcsak azért irigykedhetünk, hogy egy közszolgálati műsorszolgáltató (BBC) több neves zenekart is képes világszínvonalon működtetni, hanem azért is, mert (gondoltuk-e volna, dacára az angol egyhangúságnak) a világ legtöbb lemezét éppen egy angol zenekar készítette el, továbbá repertoárjukat tekintve jóval szélesebb skálán mozog, mint bármelyik más világhírű zenekaré. De ebben az összefüggésben vajon kinek jutott volna eszébe a BBC Filharmonikus Zenekar, miközben a „nagy” BBC zenekar (vagyis a BBC Szimfonikus Zenekar) mellett csupán a „kis” BBC zenekar jelzővel ihletjük?

A zenekar múltjában számos olyan eseménnyel találkozhatunk, amely még talán Mikest is zavarba hozhatta volna, ha könyvében írt volna egy fejezetet az angol zenekarokról (különösképpen a BBC zenekarokról… NB. Mikes évekig dolgozott a BBC magyar osztályán). Az együttes első karmestereként Sir Charles Grovest tartja számon, aki 1944 és 1951 között irányította a zenekart. Kevesen tudják róla, hogy az első angol karmester volt, aki bemutatta például Mahler összes szimfóniáját, és aki tudomást sem véve Mikes konzervatív angol képéről, feltűnően nyitott volt a kortárs kompozíciók felé.

Ez a nyitottság tulajdonképpen a zenekar sikereinek kulcsa, hiszen a számos országban vendégül látott BBC Filharmonikusok mindig igyekeznek a vendéglátó közönség kedvében járni, képesek repertoárjukat a helyi ízlés és a helyi nagy nemzeti zeneszerzők szellemében kialakítani. Hazánkba idén áprilisban érkeznek, és Schubert „Nagy” C-dúr szimfóniája mellett a számos Mozart-ária sorát – amelyeket Rost Andrea énekel – egy méltatlanul elfeledett Liszt-darabbal nyitják meg, a szenvedélyes és pszichologikus mélységeket ábrázoló Hamlettel.

A szélesebb repertoár, a külföldi vendégkarmesterekkel való együttdolgozás és a könnyedebb műfajok felé való nyitottság a rádiózenekarok esetében egyáltalán nem meglepő, mondhatjuk, hogy a világ rádiózenekarai majdhogynem ennek köszönhetik létüket. A zenekar jelenlegi vezetőkarmestere, az olasz származású Gianandrea Noseda Oroszországtól Amerikáig számos világhírű zenekart irányított, és Mozarttól egészen a kortárs zenéig mindenféle műfajt vezényelt: szimfóniát, operát, balettet, filmzenét. A zenekar magyar művészekkel is rendszeresen ad(ott) hangversenyeket; Széll Györggyel, Solti Györggyel, Szabadi Vilmossal, továbbá repertoárjukon magyar művek is szép számmal szerepelnek. Legutóbbi nagyszabású vállalkozásuk Liszt összes szimfonikus költeményének lemezre vétele a Chandos kiadónál. A legjobb Crossover albumnak járó Grammy-díjat Korngold filmzenéinek felvételével nyerték el, és ők büszkélkedhetnek a 2006-os év legjobb kortárszenei lemezével is (James MacMillan művei).

Hát igen… Angliában minden másképp van…

(2007. április 21. 19:30 Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem – A BBC Filharmonikus Zenekara hangversenye; Liszt: Hamlet – szimfonikus költemény; Részletek Mozart operáiból: Don Giovanni – nyitány; „Crudele? Non mi dir, bell'idol mio” (Don Giovanni – Donna Anna áriája, II. felv.); Idomeneo – induló; „Batti, batti o bel Masetto” (Don Giovanni – Zerlina áriája, I. felv.); „E Susanna non vien! Dove sono i bei momenti” (Figaro házassága – a grófné áriája, III. felv.); Schubert: IX. C-dúr, „Nagy” szimfónia, D 944; km.: Rost Andrea (ének); vez.: Gianandrea Noseda)

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

A pápa szeretőjét, a rettegett feministát ábrázolja Velázquez elveszettnek hitt festménye

Majdnem 300 évig azt hitték, elveszett vagy megsemmisült az a portré, ami a történelem egyik legbefolyásosabb nőjét, Donna Olimpiát ábrázolja a világ egyik legnagyobb hatású festőjének ecsetvonásain keresztül.
Klasszikus

Miskolcon találkozott Prometheus és Kékszakállú

Fanfárok, azaz harsonákon játszó zenészek figyelmeztették a közönséget az előadások kezdetére: a Miskolci Nemzeti Színház óratornyából felcsendülő ünnepélyes jeladás két előadásra invitálta meg a Bartók Plusz Operafesztivál hallgatóit, Alekszandr Szkrjabin Prometheus: a tűz költeménye című szimfonikus művére, illetve Bartók Béla A Kékszakállú herceg várára.
Könyv

Hallgass egyperceseket Örkény István előadásában!

Színdarabok és interjúk felvételei mellett felolvasások hanganyaga és fotók is elérhetőek az OSZK honlapján, amelyet a ma negyven éve elhunyt író, dramaturg emlékének szenteltek.
Klasszikus

Egy hét a kamarazene izzó bűvöletében

Több mint tíz országból érkeznek világsztárok az idei Fesztivál Akadémiára. A Budapest legszebb helyszínein július 20. és 28. között zajló kamarazenei fesztiválon hét esti nagykoncert, mesterkurzusok, ingyenes előadások, nemzetközi hegedűverseny és számtalan kísérőprogram várja az érdeklődőket.
Klasszikus

Idén is eloszlatták a felhőket a TérTáncKoncert hősei

Fischer Iván és a Budapesti Fesztiválzenekar ötödik alkalommal rendezte meg ingyenes szabadtéri programját, a TérTáncKoncertet, ahol idén is több száz hátrányos helyzetű térségből érkező fiatal táncolt együtt, ezúttal Beethoven VII. szimfóniájára.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus bfz

A hajóbaleset áldozataira emlékezett a Fesztiválzenekar Koreában – VIDEÓ

Szöulban Fischer Iván és a Budapesti Fesztiválzenekar egy koreai dalt adott elő a Hableány tragédiájára emlékezve.
Klasszikus sopron

Kórusok veszik birtokba Sopron belvárosát

A régizenétől a gospelig kalauzol a Soproni Kórusünnep, amelyet július 6-án rendeznek meg összesen 14, osztrák és magyar kórussal.
Klasszikus galéria

Idén is eloszlatták a felhőket a TérTáncKoncert hősei

Fischer Iván és a Budapesti Fesztiválzenekar ötödik alkalommal rendezte meg ingyenes szabadtéri programját, a TérTáncKoncertet, ahol idén is több száz hátrányos helyzetű térségből érkező fiatal táncolt együtt, ezúttal Beethoven VII. szimfóniájára.
Klasszikus ajánló

Egy hét a kamarazene izzó bűvöletében

Több mint tíz országból érkeznek világsztárok az idei Fesztivál Akadémiára. A Budapest legszebb helyszínein július 20. és 28. között zajló kamarazenei fesztiválon hét esti nagykoncert, mesterkurzusok, ingyenes előadások, nemzetközi hegedűverseny és számtalan kísérőprogram várja az érdeklődőket.
Klasszikus kritika

Miskolcon találkozott Prometheus és Kékszakállú

Fanfárok, azaz harsonákon játszó zenészek figyelmeztették a közönséget az előadások kezdetére: a Miskolci Nemzeti Színház óratornyából felcsendülő ünnepélyes jeladás két előadásra invitálta meg a Bartók Plusz Operafesztivál hallgatóit, Alekszandr Szkrjabin Prometheus: a tűz költeménye című szimfonikus művére, illetve Bartók Béla A Kékszakállú herceg várára.