Klasszikus

Anton Rubinstein, az orosz zene keresztapja

2019.11.19. 17:40
Ajánlom
Az orosz zene fényes évszázada nem képzelhető el nélküle. Életében csak Liszt volt népszerűbb nála, kortársai pedig lényeglátásáról, kimeríthetetlen energiájáról emlékeztek rá.

1829. november 28-án született a podolszki kormányzóságban. Egyéves volt, amikor Moldovából származó zsidó családja áttért a keresztény hitre, és Moszkvába költözött, ahol apja ceruzagyárat alapított. A fiú már kiskorában az irodalom és a zene közelébe került, apja több nyelven beszélt, első zongoraleckéit édesanyjától vette, s annyira tehetségesnek bizonyult, hogy első „igazi” zongoratanára ingyen vállalta oktatását.

Anton tízévesen adta első nyilvános koncertjét, egy évvel később már európai körútra indult.

A csodagyerek Párizsban megismerkedett Liszt Ferenccel és Chopinnel, Londonban fogadta Viktória királynő, zenei tanulmányait Berlinben folytatta, ahol Meyerbeerrel és Mendelssohnnal is ismeretséget kötött. Egy ideig szerény körülmények között élt Bécsben, zongoraórák adásából tartotta fenn magát. Apja halála után visszatért Oroszországba, ahol Jelena Pavlovna nagyhercegné, I. Miklós cár unokatestvére vette pártfogásába: zenei esteket szervezett számára, és kineveztette a cári udvar zongoristájának. Szédületes előadói pályafutása 1854-ben kezdődött, hatalmas sikerrel turnézott Európa-szerte, többször járt Magyarországon is.

Rubinstein, aki azt vallotta, hogy a zene a „lelket emeli, és az embert nemesíti”, 1852-ben kérvényt adott be zeneiskola alapítására; a korábbi évszázados gyakorlat a zenei és táncképzést a művészeti akadémia fennhatósága alá rendelte. Törekvése egy évtizeddel később járt sikerrel: az 1859-ben létrejött Orosz Zenei Társaság zenei képzésére építve 1862. szeptember 20-án Szentpéterváron megnyílt az első orosz konzervatórium. Az intézmény művészeti igazgatója és a zongoratanszék első oktatója is ő lett. Hogy mennyire forradalmi ötlet volt az olyan zeneakadémia alapítása, amely a nemzeti jelleget előtérbe helyezi, jól illusztrálja a történet, miszerint sokan rácsodálkoztak arra, hogy orosz nyelven folyik majd ott az oktatás.

saint-petersburg-conservatory-123256.jpg

A Szentpétervári Konzervatórium

Az első évfolyam 179 diákja között ott volt Pjotr Csajkovszkij is, aki 1865-ben az első zeneszerzői diplomát is megszerezte.

A ma Rimszkij-Korszakov nevét viselő konzervatóriummal másfél évszázados fennállása során az orosz zenetörténet szinte valamennyi nagysága kapcsolatba került tanítványként vagy tanárként.

Rubinstein szakmai és személyes okok miatt 1867-ben lemondott tisztségéről, és újabb koncertkörútra indult. Ekkor már a karmesteri pálcát is a kezébe vette, több alkalommal saját műveinek bemutatóját is ő dirigálta. Bécsben Liszt Krisztus-oratóriumát vezényelte, az orgonaszólamot a kor híres orgonistája, Josef Bruckner játszotta Liszt jelenlétében.

1872-73-as amerikai körútja során hét hónap alatt 215 fellépést vállalt, gyakorlatilag minden este a pódiumra lépett,

a következő években már a világ egyik legkeresettebb zongoraművészének számított. Többek között Henryk Wieniawski lengyel hegedűművésszel is turnézott, de miután kiderült, hogy gázsijuk aránytalanul oszlik meg, úgy játszották együtt hetvennél is több alkalommal Beethoven Kreutzer-szonátáját, hogy egy szót sem szóltak egymáshoz.

Minden idők egyik legnagyobb zongoraművészének játékát magával ragadó tűz, szenvedélyesség, ugyanakkor páratlan elegancia jellemezte, s mindez kiváló technikai tudással párosult.

Fellépésein nem kímélte sem magát, sem a nézőket, nemegyszer maratoni hosszúságú, négyórás programot adott, egy párizsi fellépésén annyira elfáradt, hogy koncert közben eszméletlenül bukott a zongorára.

Hatalmas repertoárja volt, egyik bécsi koncertjén több mint húsz zongoradarabot játszott el.

A zenei nevelést mindennél fontosabbnak tartó Rubinstein az 1880-as évek második felében „történelmi koncertsorozatot” szervezett: zenében és szóban is megismertette a közönséggel mintegy hatvan zeneszerző több száz művét, a barokktól a klasszikusokon át a kortárs orosz darabokig. A rendezvény bevételét – ahogy pályafutása során oly sokszor – jótékony célra fordította, ekkoriban hallotta őt először a tizenkét éves Szergej Rahmanyinov, akire életre szóló hatást gyakorolt.

Rubinstein_repin-123425.jpg

Anton Rubinstein (Fotó/Forrás: Repin festménye)

Az évtized végén néhány évre ismét a szentpétervári konzervatórium vezetője lett. Élete utolsó éveiben családi problémái miatt depresszióban szenvedett, szembetegsége miatt arra kényszerült, hogy fejből dirigáljon, utolsó koncertjét 1894 januárjában adta Szentpéterváron.

Népszerűségét a maga korában előadóművészként csak Liszt múlta felül, bár maga Rubinstein mindkettejüknél virtuózabbnak tartotta Nyikolaj öccsét.

Komponistaként a német romantikusokat követte, s számtalan zenei műfajban alkotott. Operái közül a legismertebb a Lermontov nyomán született Démon, a kiváló basszista, Saljapin kedvenc szerepe, amely Csajkovszkj Jevgenyij Anyegin című operájára is hatott. Legnagyobb szabású műve a Krisztus-oratórium, ezenfelül írt még öt zongoraversenyt, hat szimfonikus művet (az Óceán címűt Lisztnek dedikálta, s huszonkilenc évig dolgozott rajta), zongoradarabokat, vonósnégyeseket és egyéb kamarazenét.

Anton Rubinstein 1894. november 20-án halt meg Peterhofban. Leghíresebb portréját a zenerajongó Ilja Repin festette 1887-ben.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Könyv

A két macska az önreflexiót jelenti – Kepes András a Lírástudók vendége

A Két macska voltam berobbant a sikerlisták élére, így nem is volt kérdés, hogy Kepes Andrást is meghívjuk podcastunkba. A 75 éves tévés, újságíró most már szinte csak regényírással foglalkozik, és már a következő könyvét tervezi.
Vizuál

Csontváry ritkán látható, 1901-ben festett szicíliai tájképét is élőben csodálhatjuk a Virág Judit Galériában

A Holdtölte Taorminában című festmény felbukkanása azért számít művészeti szenzációnak, mert a magántulajdonban lévő festményt régóta nem láthatta a szélesebb közönség. „Kevés mű maradt fenn Csontváry után, magángyűjteményben pedig nagyjából húsz darab lehet. Ezek egyike a Holdtölte Taorminában” – mondta el Kelen Anna, a Virág Judit Galéria művészettörténésze.
Plusz

„Jön a szép kikelet” – megjelent a márciusi Fidelio

Részletes programbontásokkal, hírekkel, ajánlókkal és interjúkkal megjelent a 2024. márciusi Fidelio. Az ingyenes magazin megtalálható országszerte, az ismert terjesztési pontokon, és az online verzió is elérhető!
Klasszikus

Kalló Zsolt lesz az Anima Musicae vendégkoncertmestere

Legutóbbi Nádor termi koncertjükön a zseniális Mendelssohn zenéiből válogattak, február 24-én pedig a szintén csodagyerekként emlegetett Mozart remekművei csendülnek fel az Anima Musicae Kamarazenekar és mostani vendégük, Kalló Zsolt koncertjén.
Színház

Találkozni önmagunkkal: ez is egyfajta megváltás – interjú Gáspár Ildikóval a Bűn és bűnhődésről

Március 8-án mutatják be a Bűn és bűnhődést az Örkény István Színházban. Az előadás rendezőjével Dosztojevszkij leghíresebb regénye mellett a női karakterekről, önként vállalt szenvedésről és a színházak társadalmi szerepéről is beszéltünk.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

A zene- és énektanári pálya népszerűsítését segíti a frissen átadott Kodály Műhely

A Városmajorban található intézmény kurzusoknak, szakmai és módszertani bemutatóknak, művészeti, zenetudományi témájú kerekasztal-beszélgetéseknek és kamarazenei hangversenyeknek ad helyet.
Klasszikus hír

Négy kiváló muzsikus rögzítette Brahms zongoranégyeseit

Brahms mindhárom zongoranégyesét vette lemezre Giovanni Guzzo, Szűcs Máté, Perényi Miklós és Várjon Dénes. Az album március 1-jén jelenik meg a Hungarotonnál.
Klasszikus ajánló

Kalló Zsolt lesz az Anima Musicae vendégkoncertmestere

Legutóbbi Nádor termi koncertjükön a zseniális Mendelssohn zenéiből válogattak, február 24-én pedig a szintén csodagyerekként emlegetett Mozart remekművei csendülnek fel az Anima Musicae Kamarazenekar és mostani vendégük, Kalló Zsolt koncertjén.
Klasszikus interjú

„Aki kíváncsi, mindig ki akar nyitni egy következő ajtót” – interjú Hámori Mátéval

Nemcsak azokhoz akar szólni, akik maguktól is bemennek a koncertterembe – Hámori Máté és a Danubia Zenekar azon igyekszik, hogy a legkülönfélébb emberek ráébredjenek, milyen fontos szerepet tölt be a zene az életünkben.
Klasszikus hír

Nyílt levélben kért támogatást a Belgrádi Filharmonikus Zenekar

Az idei évben századik születésnapját ünneplő együttes február 9-i koncertjén a közönség előtt olvasta fel azt a levelet, amelyben nagyobb állami támogatást és évek óta ígért új koncerttermük megvalósulását kérték.