Klasszikus

Anton Rubinstein, az orosz zene keresztapja

2019.11.19. 17:40
Ajánlom
Az orosz zene fényes évszázada nem képzelhető el nélküle. Életében csak Liszt volt népszerűbb nála, kortársai pedig lényeglátásáról, kimeríthetetlen energiájáról emlékeztek rá. Százhuszonöt éve hunyt el Anton Rubinstein.

1829. november 28-án született a podolszki kormányzóságban. Egyéves volt, amikor Moldovából származó zsidó családja áttért a keresztény hitre, és Moszkvába költözött, ahol apja ceruzagyárat alapított. A fiú már kiskorában az irodalom és a zene közelébe került, apja több nyelven beszélt, első zongoraleckéit édesanyjától vette, s annyira tehetségesnek bizonyult, hogy első „igazi” zongoratanára ingyen vállalta oktatását.

Anton tízévesen adta első nyilvános koncertjét, egy évvel később már európai körútra indult.

A csodagyerek Párizsban megismerkedett Liszt Ferenccel és Chopinnel, Londonban fogadta Viktória királynő, zenei tanulmányait Berlinben folytatta, ahol Meyerbeerrel és Mendelssohnnal is ismeretséget kötött. Egy ideig szerény körülmények között élt Bécsben, zongoraórák adásából tartotta fenn magát. Apja halála után visszatért Oroszországba, ahol Jelena Pavlovna nagyhercegné, I. Miklós cár unokatestvére vette pártfogásába: zenei esteket szervezett számára, és kineveztette a cári udvar zongoristájának. Szédületes előadói pályafutása 1854-ben kezdődött, hatalmas sikerrel turnézott Európa-szerte, többször járt Magyarországon is.

Rubinstein, aki azt vallotta, hogy a zene a „lelket emeli, és az embert nemesíti”, 1852-ben kérvényt adott be zeneiskola alapítására; a korábbi évszázados gyakorlat a zenei és táncképzést a művészeti akadémia fennhatósága alá rendelte. Törekvése egy évtizeddel később járt sikerrel: az 1859-ben létrejött Orosz Zenei Társaság zenei képzésére építve 1862. szeptember 20-án Szentpéterváron megnyílt az első orosz konzervatórium. Az intézmény művészeti igazgatója és a zongoratanszék első oktatója is ő lett. Hogy mennyire forradalmi ötlet volt az olyan zeneakadémia alapítása, amely a nemzeti jelleget előtérbe helyezi, jól illusztrálja a történet, miszerint sokan rácsodálkoztak arra, hogy orosz nyelven folyik majd ott az oktatás.

saint-petersburg-conservatory-123256.jpg

A Szentpétervári Konzervatórium

Az első évfolyam 179 diákja között ott volt Pjotr Csajkovszkij is, aki 1865-ben az első zeneszerzői diplomát is megszerezte.

A ma Rimszkij-Korszakov nevét viselő konzervatóriummal másfél évszázados fennállása során az orosz zenetörténet szinte valamennyi nagysága kapcsolatba került tanítványként vagy tanárként.

Rubinstein szakmai és személyes okok miatt 1867-ben lemondott tisztségéről, és újabb koncertkörútra indult. Ekkor már a karmesteri pálcát is a kezébe vette, több alkalommal saját műveinek bemutatóját is ő dirigálta. Bécsben Liszt Krisztus-oratóriumát vezényelte, az orgonaszólamot a kor híres orgonistája, Josef Bruckner játszotta Liszt jelenlétében.

1872-73-as amerikai körútja során hét hónap alatt 215 fellépést vállalt, gyakorlatilag minden este a pódiumra lépett,

a következő években már a világ egyik legkeresettebb zongoraművészének számított. Többek között Henryk Wieniawski lengyel hegedűművésszel is turnézott, de miután kiderült, hogy gázsijuk aránytalanul oszlik meg, úgy játszották együtt hetvennél is több alkalommal Beethoven Kreutzer-szonátáját, hogy egy szót sem szóltak egymáshoz.

Minden idők egyik legnagyobb zongoraművészének játékát magával ragadó tűz, szenvedélyesség, ugyanakkor páratlan elegancia jellemezte, s mindez kiváló technikai tudással párosult.

Fellépésein nem kímélte sem magát, sem a nézőket, nemegyszer maratoni hosszúságú, négyórás programot adott, egy párizsi fellépésén annyira elfáradt, hogy koncert közben eszméletlenül bukott a zongorára.

Hatalmas repertoárja volt, egyik bécsi koncertjén több mint húsz zongoradarabot játszott el.

A zenei nevelést mindennél fontosabbnak tartó Rubinstein az 1880-as évek második felében „történelmi koncertsorozatot” szervezett: zenében és szóban is megismertette a közönséggel mintegy hatvan zeneszerző több száz művét, a barokktól a klasszikusokon át a kortárs orosz darabokig. A rendezvény bevételét – ahogy pályafutása során oly sokszor – jótékony célra fordította, ekkoriban hallotta őt először a tizenkét éves Szergej Rahmanyinov, akire életre szóló hatást gyakorolt.

Rubinstein_repin-123425.jpg

Anton Rubinstein (Fotó/Forrás: Repin festménye)

Az évtized végén néhány évre ismét a szentpétervári konzervatórium vezetője lett. Élete utolsó éveiben családi problémái miatt depresszióban szenvedett, szembetegsége miatt arra kényszerült, hogy fejből dirigáljon, utolsó koncertjét 1894 januárjában adta Szentpéterváron.

Népszerűségét a maga korában előadóművészként csak Liszt múlta felül, bár maga Rubinstein mindkettejüknél virtuózabbnak tartotta Nyikolaj öccsét.

Komponistaként a német romantikusokat követte, s számtalan zenei műfajban alkotott. Operái közül a legismertebb a Lermontov nyomán született Démon, a kiváló basszista, Saljapin kedvenc szerepe, amely Csajkovszkj Jevgenyij Anyegin című operájára is hatott. Legnagyobb szabású műve a Krisztus-oratórium, ezenfelül írt még öt zongoraversenyt, hat szimfonikus művet (az Óceán címűt Lisztnek dedikálta, s huszonkilenc évig dolgozott rajta), zongoradarabokat, vonósnégyeseket és egyéb kamarazenét.

Anton Rubinstein 1894. november 20-án halt meg Peterhofban. Leghíresebb portréját a zenerajongó Ilja Repin festette 1887-ben.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Ha ennek vége, első dolgom találkozni a zenekarommal

Fischer Iván, a Budapesti Fesztiválzenekar alapító karmestere azt mondja, hozott a járványhelyzet jót is a rossz mellett. De vannak dolgok, amelyek ne maradjanak így. Például, hogy nem találkozhat a zenekarával.
Klasszikus

Elhunyt Peskó Zoltán világhírű magyar karmester

83 évesen, hosszas betegség után március 31-én elhunyt Peskó Zoltán - tájékoztatta lapunkat a művész családja.
Vizuál

Online elérhető művészeti filmek a napfényes Itáliáról

Online elérhető A művészet templomai című népszerű ismeretterjesztő sorozat, első körben hat film, köztük a firenzei Uffizi képtárat, Róma bazilikáit, a milánói Scala történetét, Leonardo és Raffaello életpályáját bemutató alkotások nézhetők.
Színház

Kováts Adél: „Nem csak a járványt kell túlélnünk”

Kováts Adél Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, a Radnóti Színház igazgatója a napirendben hisz, megpróbál nem egész nap dolgozni, ugyanakkor élvezi is a home office előnyeit. Tudja, hogy a járványt követően szemléletet kell váltanunk, de most a legfontosabbnak a szolidaritást tartja.
Könyv

Aki megmutatta nekünk a Tücsökzenét

1900. március 31-én született Miskolcon a költő és műfordító, akit több alkalommal is eltiltottak a publikálástól.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus interjú

Ha ennek vége, első dolgom találkozni a zenekarommal

Fischer Iván, a Budapesti Fesztiválzenekar alapító karmestere azt mondja, hozott a járványhelyzet jót is a rossz mellett. De vannak dolgok, amelyek ne maradjanak így. Például, hogy nem találkozhat a zenekarával.
Klasszikus gyász

Elhunyt Peskó Zoltán világhírű magyar karmester

83 évesen, hosszas betegség után március 31-én elhunyt Peskó Zoltán - tájékoztatta lapunkat a művész családja.
Klasszikus koronavírus

Autókból zenélnek a MÁV Szimfonikusok

Zenészek vezetik a naponta útnak muzsikáló indított autókat.
Klasszikus magazin

6 zenemű, amely kapudrog lehet Krzysztof Pendereckihez

86 éves korában elhunyt Krzysztof Penderecki, akit kétségkívül a II. világháború utáni zeneszerzők élvonalában kell emlegetnünk. Sokan talán hallották már a nevét, de kevesebben ismerik a zenéjét – számukra ismert és kevéssé ismert, hosszabb és rövidebb művekből válogattunk.
Klasszikus hír

26 fiatal nyert állami zenei ösztöndíjat

Három állami zenei ösztöndíj biztosít szakmai előrelépési lehetőséget a pályakezdő művészek számára. A rendszeres pénzbeli támogatáson és a fellépési lehetőségeken túl az ösztöndíjak segítik a tehetséges fiatalokat pályájuk elindításában.