Klasszikus

Antonio Salieri, Mozart nagy riválisa 270 éve született

2020.08.18. 17:15
Ajánlom
1750. augusztus 18-án született Antonio Salieri olasz zeneszerző, Mozart "örök riválisa", és a megalapozatlan legenda szerint gyilkosa, aki arról is nevezetes, hogy elsőként az ő zenéje csendült fel a milanói Scala falai között. 

Gazdag legnanói kereskedőcsaládból származott.

Első zeneleckéit egyik testvérétől, majd a helyi katedrális orgonistájától vette.

Szüleinek elvesztése után egy jómódú velencei család vette pártfogásába, így Velencében, majd 15 éves korától Bécsben folytathatta zenei tanulmányait. Egyik tanára, Florian Leopold Gassmann, II. József udvari zeneszerzője bemutatta a bécsi udvarban, megismertette többek között az opera műfaját megújító Christoph Willibald Gluck német zeneszerzővel.

Első sikerét húszévesen Le donne letterate című vígoperájával aratta, amelynek szövegkönyvét Moliere Tudós nők című komédiája nyomán a híres csellista és zeneszerző Boccherini bátyja jegyezte. Négy évvel később a bécsi olasz operaház karmesterének és udvari zeneszerzőnek nevezték ki, ezt a jól jövedelmező címet Mozart sohasem kapta meg.

La Scala

La Scala

II. József 1777-ben megszüntette az olasz operát, a némileg háttérbe szorult Salieri ezután Itáliába költözött.

1778-ban az ő Europa riconosciuta című darabjával nyitotta meg kapuit a híres milánói Scala.

A klasszikus olasz opera hagyományát követő stílusa egyre inkább Gluck hatása alá került. Párizsban kettejük neve alatt, hatalmas sikerrel mutatták be a szinte teljes egészében Salieri által írt Danaidák című tragikus operát (erre azért volt szükség, mert attól tartottak, a bizalmatlan francia közönség fanyalogva fogadná az addig vígoperáiról ismert fiatal olasz komponista művét). Salieri további tragikus operákat is írt (Les Horaces, Tarare), de ezek nem arattak átütő sikert.

Tudunk önnek újat mondani a La Scaláról?

Antonio Salieri (Fotó/Forrás: wikipedia)

1788-ban tért végleg vissza Bécsbe, ahol operáival Mozart sikeres vetélytársa lett. Külön érdekesség, hogy több operájának librettóját a Mozarttal is együtt dolgozó Lorenzo Da Ponte jegyezte. 1790-ben, II. József halálával elveszítette legnagyobb pártfogóját, és népszerűsége is hanyatlani kezdett. A következő évben az udvari énekkar vezetőjének nevezték ki, ettől kezdve egyre inkább zenepedagógiai tevékenysége került előtérbe. Az udvar megrendelésére továbbra is írt operákat, az utolsót 1804-ben mutatták be és teljes közöny fogadta.

Élete végéig vezényelt, 1813-ban a bécsi zenei konzervatórium egyik alapítója, később igazgatója volt.

Tanítványa volt többek közt Beethoven, Schubert, Liszt Ferenc, Carl Czerny, és Mozart Franz Xaver nevű gyermeke is.

Növendékeihez bensőséges viszony fűzte, egyes források szerint 1824-ben Liszt Ferenc Bécsből történt elutazása miatt öngyilkosságot kísérelt meg. Salieri 1824-ben vonult nyugalomba, s 1825. május 7-én halt meg Bécsben. 39 operája közül a legnépszerűbb a Palmira, a Perzsia királynője és a Falstaff, emellett kamara- és egyházi zenét, oratóriumokat és kantátákat komponált, 1804-ben íródott Rekviemjét saját temetésén játszották először.

Palmira_regina_di_Persia-101705.jpg

Salieri operájának, a Palmira, Perzsia királynője nyitánya (Fotó/Forrás: wikipedia)

Életművét, a zenekritikusok szerint, leginkább az eredetiség hiánya jellemzi, így jelentősége messze elmarad kor- és vetélytársától, Mozarttól. Kezdeti rivalizálásuknak személyes okai is voltak, de a német és az olasz zenei iskola ellentéteiből is fakadt.

Kölcsönösen féltékenyek voltak egymásra, Mozart zokon vette, hogy Salieri több jól fizető pozíciót is elhalászott előle, de a családi levelezésből kitűnik, hogy főként Mozart apja tekintette fenyegetésnek Salierit fia szempontjából.

Viszonyuk később szinte barátivá vált, sőt 1785-ben közösen komponáltak kantátát Lorenzo Da Ponte szövegére, a Per la ricuperata salute di Ofelia kottája négy éve került elő Prágában. A pletyka azonban lábra kapott, először csak arról, hogy Salieri szabotálja Mozart karrierjét, később az is elterjedt, hogy ő mérgezte meg Mozartot.

Kettejük viszonya, a művész és a mesterember konfliktusa sokakat megihletett, Puskin egyfelvonásos művét Rimszkij-Korszakov operának dolgozta fel. A zseni és a középszer ellentétét állította középpontba Peter Shaffer Amadeus című színdarabja is, amely Milos Forman megfilmesítésében 1984-ben nyolc kategóriában - köztük F. Murray Abraham Salieri megformálásával - nyerte el az amerikai filmakadémia Oscar-díját.

amadeus-3-013236.jpg

Salieri a filmben (Fotó/Forrás: Amadeus - film)

Szülővárosában, Legnagnóban az ő nevét viseli a színház, nevével évente operafesztivált, 2010 óta ifjúsági zenei versenyt rendeznek. Cecilia Bartoli olasz szoprán Salierinek szentelt lemezén 13 olyan operaáriáját énekelte el, amelyek többségét korábban még soha nem rögzítették. Salieri zenéje a többi közt Az utolsó erőd (2001) és a Vasember (2008) című filmekben is felhangzik.

2014-ben a bécsi Mozart-múzeumban nyílt kiállítás "az erősen fikciós imázstól eltávolodva" a valódi Salierit jó humorú, tehetséges, nagylelkű embernek mutatta be, aki dicsérte és nagyra tartotta diákjait.

Programkereső

Legolvasottabb

Plusz

Kulka János tanítja újra beszélni a sztrókon átesett Lang Györgyit

Az énekesnő erről a Klubrádió Ötös című műsorában beszélt Falusi Mariannak, akivel korábban együtt vezették a műsort – számolt be róla a Színház Online.
Klasszikus

59 éves korában elhunyt Patkós Sándor fagottművész

Tragikus hirtelenséggel, életének 59. évében, január 26-án elhunyt Patkós Sándor fagottművész, a Budapesti Fesztiválzenekar alapító tagja.
Tánc

Élőben, a színpadon festenek majd a Feledi Project legújabb táncszínházi bemutatójában

Feledi János Csehov Sirályát állítja színpadra február 7-én a Nemzeti Táncszínházban. Az előadás érdekessége, hogy Bánki Ákos festőművész a teljes előadás alatt a színpadon fog festeni.
Zenés színház

Visszatérés a varázserdőbe – a Szentivánéji álom az Eiffel Műhelyházban

Január 28-tól újra látható az Opera műsorán Britten operája, a Szentivánéji álom. Az eredetileg operavizsgaként létrejött produkció csaknem hat év után kerül ismét színre.
Klasszikus

Kurtág György életműve előtt tisztelegnek a BMC-ben

A zeneszerző fia, ifjabb Kurtág György, Kiss Péter zongoraművész, valamint egy francia művészekből álló kamaraegyüttes ad koncertet a Budapest Music Centerben február 18-án.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus beszámoló

Zene építőkockákból – Beszámoló az Átlátszó Hang Újzenei Fesztivál koncertjeiről

Mi járhat egy zeneszerző fejében? Vajon hogyan találja ki, milyen hangok következnek egymás után? Erről is megtudhatott egyet s mást a közönség, ha ellátogatott az idén szerencsére élőben tartott Átlátszó Hang Újzenei Fesztivál január 15-16-i koncertjeire.
Klasszikus ajánló

Olasz áriaesttel érkezik Budapestre a Metropolitan Opera sztárja

A világhírű lett szoprán, Kristīne Opolais legkiemelkedőbb szerepeiből énekel áriákat és duetteket a Müpában, február 7-én tartott koncertjén. A műsor gerincét verista operák részletei alkotják.
Klasszikus hír

Minden korosztályból várja az énekelni szerető gyerekeket a Magyar Rádió Gyermekkórusa

Nagycsoportos óvodások és általános iskolás gyermekek számára hirdet felvételt a Magyar Rádió Művészeti Együttesei tagjaként működő Magyar Rádió Gyermekkórusa. A jelentkezési határidő a leendő elsősöknek február 23., a felsőbb évfolyamokba jelentkezők számára pedig április 4. 
Klasszikus videó

Mozart első műve

Mindenki tudja, hogy Wolfgang Amadeus Mozart csodagyerek volt, aki már egészen ifjú korában elbűvölte a zeneszerető közönséget. De melyik volt az ifjú komponista legelső darabja, és hány évesen alkotta meg?
Klasszikus gyász

59 éves korában elhunyt Patkós Sándor fagottművész

Tragikus hirtelenséggel, életének 59. évében, január 26-án elhunyt Patkós Sándor fagottművész, a Budapesti Fesztiválzenekar alapító tagja.