Klasszikus

Anyegin: Te kit választanál?

2012.12.06. 14:26
Ajánlom
Volt kiért végigülni és egyszersmind lett volna ki miatt otthagyni az Anyegin december 4-i, Müpa-beli előadását.

Ez a furcsa, az este esztétikai besorolását megnehezítő kettősség jószerint már az előadást megelőző percekben körvonalazódott, akár a széksorokra, akár a kiadott műsorfüzetre tekintett a gyanakvásra könnyen kapható kritikus. Merthogy egy városszerte kiplakátozott, valódi világnagyságokat felléptető produkció esetében a nézőtér szellőssége meg a szakmai és hozzátartozói közönség markáns jelenléte éppúgy kelt némi halvány gyanút, mint az, ha a 18 oldalas füzetben szólótáncosokról olvasunk, de koreográfusról nem, s ha ugyanott említés sem lelünk rendezőről. 

Márpedig az Ismeretlen Rendező (vajh' ki lehetett ő?) közreműködése mindvégig nyilvánvalónak tűnt, akár a produkció díszletkiváltó megoldását, a négy hasábra szabdalt orosz festmények jelenetenkénti kivetítését vettük szemügyre, akár az olyasforma látványos ötleteket, mint amilyen a kórus három teljes fordulót abszolváló körsétája volt a népszerű Polonéz második felében. A szólistákat egyébiránt nagyjából szabadjára engedte ez a rendezés, így aztán Tatjána és Olga anyja, a földesasszony Larina olyan gesztusok kíséretében érintkezhetett jobbágyaival, mintha egy párizsi szalont vezetne, míg a spleenes Anyegin felindult állapotában rendszerint hajmosást imitálva fejezhette ki mély lelki válságát.

Egy szimplán koncertszerű megszólaltatással jobban jártunk volna, ez nem kétséges, ám e kérdésnél miért is időznénk tovább, ha egyszer a pódiumon megjelent előttünk Ferruccio Furlanetto (Gremin) és Michaela Kaune (Tatjána). Hogy Furlanetto egyetlen, fölényes eleganciával megoldott, férfias tüzű áriája önmagában is értelmet adott volna az esténknek, az éppúgy bátran kijelenthető, mint az, hogy Kaune nem csupán remekül teljesítette szólamát, de egyúttal olyan hozzáadott értékkel gazdagította a produkciót, ami sajnos felette ritka ajándék színházban és operában egyaránt. Kaune Tatjánája felelt a saját életproblémánkra; nem egyszerűen szépen énekelte a Levéláriát, de valóban felmutatott egy darabot az emberi lélekből, s így aztán már legfeljebb a befogadón múlt, hogy ráismer-e saját jelen idejű vagy egykori érzéseire Kaune énekszavából vagy akár abból a szívszorító jelenlétből, amely a szerelem betegét jellemezte három felvonáson át.

Paradox, de a világszerte méltán ünnepelt Kaune Tatjána-portréját csak gazdagította a tény, hogy ezúttal nyilvánvalóvá vált: Anyegin nemhogy nem méltó a lányra, de kimondottan súlytalan figura. Merthogy Horváth Ádám rokonszenves kiállása sajnos semmiféle jelentékenységet nem körvonalazott, alakításának vokális része pedig legtöbbször a fakó és a kellemetlen regiszterei között oszcillált. A szürke ötven árnyalata - juthatott eszünkbe a mostanság valamiért népszerű regény címe Horváth szűk volumenű éneklése hallatán, s így, ha tetszik, még valóságosabbnak és ismerősebbnek tűnt Tatjána szerelmi vaksága, aki a minden szempontból imponáló Furlanetto-Gremin oldalán is váltig e dib-dáb férfi iránt táplált romantikus érzelmeket.

A szereplők mezőnyéből nem mindenki igazolta vissza énekesi teljesítményével a kísérőfüzet lelkes felsorolásait, ám a többség becsülettel fáradozott, s a magyar közreműködők közül okvetlenül dicséretet érdemelt a rendezői koncepció által ünnepelt slágerénekesként asztalra léptetett Triquet, azaz Szappanos Tibor, valamint Rácz István, aki a párbaj zavartalan lefolyása felett pedantériával őrködő Zareckij parányi szerepében háromdimenziós figurát teremtett.

A produkciót vezénylő nagyság, Christoph Eschenbach mindvégig lendületesen vezényelt és érezhetően erős vízióval közelített Csajkovszkij operájához. A Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara a dinamikai elképzelések megvalósításában és a karakterizálásban méltó partnere volt a karmesternek, ám hibátlan, bakimentes játékkal korántsem örvendeztette meg Eschenbachot és a közönséget. Így amikor a II. felvonás születésnapi ünnepségén a kórus katonazenekart emlegetett, az árokból nem is katona-, de már-már tűzoltó zenekari hangzás felelt a Larin-ház vendégseregének lelkesedésére. Apropó kórus: a Budapesti Operakórus és a Nemzeti Énekkar mindvégig gyámolítás nélkül csellengett, színlelt keringőt, polonézt és faringoseptet a színpaddá átminősített pódiumon, ellenben éneklésével majd' mindvégig derekasan helytállt három felvonáson át.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

Hiánypótló szláv műveket mutat be jövő évadában a Magyar Állami Operaház

Meghirdette 2023/24-es évadát a Magyar Állami Operaház, melynek a Szláv Szezon címet adták. Színre kerül Dvořák Ruszalkája és Muszorgszkij Borisz Godunovja, valamint megismerheti a közönség Eötvös Péter első, magyar szövegre készült operáját is.
Zenés színház

Elhunyt Judith Halász Bécsben élő operaénekes

A művész tragikus hirtelenséggel hunyt el, halálhírét férje, Papocsi Róbert karmester adta hírül közösségi oldalán.
Vizuál

Ez után a magyar film után egy ideig nem lesz kedvünk „jóemberkedni”

Császi Ádám filmje egy tipikusan magyar társadalmi ügyről mesél úgy, hogy közben az egész nyugati világnak tart nem is annyira görbe tükröt.
Vizuál

„Megszerettem menet közben az életet” – Interjú Ujj Zsuzsival

„Az a vihar, ami bennem tombolt hosszú évekig, elült” – mondja Ujj Zsuzsi fotós, performer, a Csókolom zenekar énekese, dalszerzője, akivel a Fidelio új, Dalok nyomában című sorozata kapcsán ültünk le beszélgetni, kikérdezve őt a zenekar legtöbbet feldolgozott szerzeményéről, a Dunántúli slágerről.
Klasszikus

„Mindig is furcsának találtam, miért nincs magyar szín Az ember tragédiájában” – beszélgetés Gyöngyösi Leventével

Gyöngyösi Levente Tragoedia Temporis című alkotásáról beszélgettünk, mely a Müpa 2020-as Zeneműpályázatán díjat is nyert. A darab első felvonása április 12-én hallható a Müpában, a Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek kereteiben.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Könyvbemutató, koncert és tárlatvezetés Bartók Béla születésnapján

A Bartók-összkiadás két új, a szerző vonósnégyeseit tartalmazó kötetét ismerheti meg a közönség a Zenetudományi Intézet március 25-i, zenés programján.
Klasszikus ajánló

Benjamin Appl, a bársonyos hangú dalkirály, akit muszáj hallani

Végtelen szín áramlik a hangjában, és szinte elviselhetetlenül megindító, ahogy énekel. Így vélekednek a nemzetközi kritikusok a német–brit lírai sztárbaritonról, Benjamin Applről.
Klasszikus ajánló

Hamarosan kezdődnek a Quartetto Plus vonósnégyes-napok a kismartoni Esterházy-kastélyban

Március utolsó hétvégéjén indulnak a kismartoni Quartetto Plus vonósnégyes-napok. A három napban többek között Ravel, Haydn és Beethoven zeneművei csendülnek fel.
Klasszikus ajánló

Miért jelentett forradalmat Bach (és a többiek) újrafelfedezése a zenében?

A Bartók Tavasz régizenei koncertjeire készülve gyorstalpalót adunk azzal kapcsolatban, miért különleges a reneszánsz és a barokk zenéje, és hogyan fedeztük fel őket újra.
Klasszikus ajánló

Bemutatkoznak az Európai Kamarazenei Akadémia tehetségei

A program keretében kiváló fiatal muzsikusok koncertjeit hallgathatja meg a közönség a Zeneakadémián, illetve zenés tárlatvezetéseken is részt vehetnek a Magyar Nemzeti Galériában és a Szépművészeti Múzeumban.