Klasszikus

Arányok

2005.07.05. 00:00
Ajánlom
„Három kiváló szólista / zenekari muzsikus egy csaknem feledésre ítélt műfaj remekműveinek újrafelfedezésére invitál bennünket” - írta a 21. Régi Zenei Napok hirdetése a Trio Antiqua június 28-i soproni koncertjéről. Rögtön tiltakozom: a trió műfaja Beethoventől Schuberten, Brahmson, Dvořákon át Chaussonig és Ravelig egyáltalán nincs elfelejtve, az említett szerzők (Csajkovszkijt is idesorolhatjuk) számomra legkedvesebb művei közt szerepelnek trióik. Mégis: ha Mozartra vagy Haydnra gondolunk, igazat kell adnunk a prospektus szavainak.

Sem koncerten, sem felvételen nem hallhatjuk e remekműveket elégszer. Haydn negyvenöt zongoratriót írt, Mozart hatot (és egy utólag kiegészített töredéket). Kedd este ezek közül három Haydn- és két Mozart-mű hangzott el, ami kompenzációnak sem kevés – koncertnek meg egyenesen sok. A három Haydn egyre közelebb kerül a szívemhez, bár már a Hob. XV:29-es Esz-dúr is jópofa mű, variációszerű első tételével, „ártatlan” (Andantino et innocentemente) lassú és németesen (Allemande) eltolt táncritmusú zárótételével, az előadók pedig minden erényét kiemelték a zenének. Az E-dúr trió pizzicatóval kísért fortepianója egy másik, mosolygósabb világot jelenít meg – holott ez a darab sem egyszerű ám, a kidolgozási részben Asz-dúrig jutunk el (kései kamarazenéjében Haydn általában kedveli az efféle merész utazásokat). Ez a trió a leginkább billentyűs-központú, s emiatt ennek az előadása tetszett a legkevésbé. A Trio Antiqua tagjai ugyanis – jól beszélt a hirdetés – nem elsősorban szólistaként közismertek: Kalló Zsolt ugyan szólistaként is híres, de koncertmesteri működése legalább ilyen fontos; Vályi Csilla, ha lehet, még nélkülözhetetlenebb az Orfeo Zenekar állandó cselló continuo-játékosaként. Szekendy Tamás pedig egyszerűen jobb kamarazenész, mint zongorista (fortepianista). A második tételben pl. határozottan ötlettelennek tűnt, míg be nem léptek a társak.

Haydn triói kapcsán a zenetörténészek meg szokták említeni, hogy valójában hegedű-zongoraszonáták, amelyekben a bal kéz meg van erősítve a csellóval. A vonós szonátákat pedig még Beethoven is úgy kezelte, mint vonós kíséretes zongoraszonátákat. Vagyis a zongoráé a fő szerep, és bár önmagában nem akkor a baj, ha a trióban nem a zongorista dominál (gondoljunk Casals vagy Heifetz triófelvételeire), a korhűség mégis megkérdőjelezhető – a Trio Antiquának pedig épp a korhűség lebeg a szeme előtt, mint megvalósítandó cél. Mégsem tarthatjuk elhibázottnak ezt a formációt: számomra ugyanis épp az indokolja a cselló jelenlétét a fortepiano mellett, hogy a bal kéz basszusa önmagában kevés lenne a hegedűvel szemben – így sokkal kiegyenlítettebb hangzást kapunk. Hogy Kalló nagyobb szólista, mint Szekendy: arról Haydn nem tehet.

A G-dúr trió előadásával aztán semmi problémám nem volt: ez talán a legismertebb Haydn-trió (már a Cortot-Thibaud-Casals formáció is felvette 1927-ben), amely népszerűségét elsősorban magyaros zárótételének köszönheti. Magam a variációs első tételt legalább ennyire kedvelem. És ha az E-dúr trió vonósokkal kísért billentyűsszonáta, akkor a G-dúrban feltétlenül a hegedűé a főszerep. Kalló Zsolt élt is a szóló lehetőségével, előadása mindig tiszta és precíz volt – mindössze dinamikailag mozgott kissé szűk skálán, de a kurzuson résztvevő fiatalok körében így is hatalmas tetszést avatott.

Szünet után következett Mozart – és ismét úgy éreztem, akármennyire szeretem is Haydnt, az első taktustól kezdve nem kérdés, hogy Mozart a kedvenc szerzőm. Holott az először megszólaló K 254-es trió („Divertimento”) nem is az érett, nagy művek közé tartozik – de soha rosszabb zenét. Ez is inkább hegedűszonáta, csellókísérettel, de különösen záró rondója már az érett művek hangján szól. Persze nincs a hat trió közt olyan, mely ne lenne jelentős valamiért – hozzám talán az 542-es E-dúr áll a legközelebb, de a másodikként elhangzott K 564-es G-dúr is a legnemesebb kamarazenék közé tartozik – már csak hangneme miatt is. Mozartnál a G-dúr mindig valami rendkívülit, könnyeden jókedvűt sejtet (hogy aztán sírhassunk pl. a G-dúr zongoraverseny lassú tételén). A G-dúr trió kissé monotematikus nyitótétele már első akkordjával megalapozza ezt a jókedvet, mely ezúttal három tételen keresztül fennmarad. A Trio Antiqua igazán ebben a műben bontakoztathatta ki képességeit. Itt ugyanis mindhárom hangszer külön érvényesül, a csellónak is jut egy kis szóló – a néhány fortepiano-melléütés pedig nem volt zavaró. Hogy aztán miért nem a Mozart-mű zárótételét ismételték meg ráadásként, azt nem tudom. A magyaros Haydn-tétel a szünet előtt mindenesetre kevésbé volt „cimbalmos” (ahogy barátom fogalmazott), de a ráadásba az efféle túlzás belefér.

Ha röviden összegzem az elhangzottakat, azt mondom: jó koncertet hallhattunk. Ha jobban kifejteném, azon kellene meditálnom, mi tesz egy koncertet igazán maradandó élménnyé, és hogy vajon a kissé egyoldalú, túlzsúfolt programnak tudható-e be, hogy ez ezúttal nem vált azzá. De maradjunk inkább a rövidebb megfogalmazásnál – és ne feledjük: Sopronban egy héten keresztül különféle műfajokban hasonlóan magas színvonalú hangversenyeket hallgathattak a régizene rajongói.

(2005. június 28. 20:00; Sopron, Liszt Ferenc Konferencia és Kulturális Központ, Petőfi Terem; A Trio Antiqua hangversenye; Haydn: Esz-dúr trió, Hob. XV:29; E-dúr trió, Hob. XV: 28; G-dúr trió Hob. XV:25; Mozart: B-dúr trió (Divertimento), K 254; G-dúr trió, K564; Km.: Kalló Zsolt – hegedű, Vályi Csilla – gordonka, Szekendy Tamás – fortepiano)

Programkereső

Legolvasottabb

Plusz

Kihirdették a 2021-es Prima Primissima Díj nyerteseit

Tíz kategóriában vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában tartott pénteki gálaesten.
Színház

„Az operettek a szüleim, a musicalek pedig a férjeim” – 90 éve született Galambos Erzsi

Balerinának készült, az operettek és musicalek koronázatlan királynője lett. Már gyerekkorában megtalálták a kisebb szerepek, később pedig olyan színészlegendákkal lépett színpadra, mint Somlay Artúr, Básti Lajos, Latabár Kálmán vagy Honthy Hanna. 1931. december 5-én született Galambos Erzsi.
Jazz/World

Elhunyt Kóbor János

78 éves korában elhunyt Kóbor János, az Omega együttes frontembere. A zenészt hetek óta kórházban kezelték koronavírus-fertőzéssel.
Klasszikus

Muzsika a vizek felett – séta a hamburgi Elbphilharmonie-ban

Januárban lesz öt éve, hogy megnyitotta kapuit Európa egyik legkülönlegesebb koncertterme, a hamburgi Elbphilharmonie. A hullámokat formázó épület egy pompás akusztikájú, nagy koncerttermet és egy kisebb kamaratermet rejt magában.
Klasszikus

„Fontos, hogy ismét közel kerüljünk a közönséghez” – Beszélgetés Dinyés Somával

December 16-án családjával ad koncertet az Óbudai Társaskörben Dinyés Soma, akit régizenei munkásságáról és karnagyi tevékenységéről is sokan ismernek. A művész a koncert kiinduló ötlete mellett az utánpótlás-nevelés kérdéseiről és a kóruséneklés fontosságáról is mesélt

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus interjú

Magyar Valentin: „Minél szélesebb repertoár kiépítése a célom”

Az ifjú zongoraművész neve nemcsak a szakmabeliek, de a zenerajongók körében is egyre ismerősebben cseng. Rendszeres szereplője a hazai és külföldi koncertéletnek, feltűnt a Virtuózok televíziós tehetségkutatóban is, nemrég pedig weimari versenyeredményétől volt hangos a sajtó. Most az MVM Zrt. jóvoltából frissen átadott Junior Prima díja kapcsán beszélgettünk.
Klasszikus ajánló

Koncerttel és parfümmel ünnepli 210 éves jubileumát a Pannon Filharmonikusok

A december 9-én a Kodály Központban és december 10-én a Müpában elhangzó est programján a zenekar alapítójának, Lickl Györgynek egy ősbemutatója is szerepel.
Klasszikus hír

Próbaéneklést hirdet a Magyar Rádió Énekkara

A Magyar Rádió Énekkara próbaéneklést hirdet határozott idejű munkaszerződéssel foglalkoztatott tenor és basszus énekművész állásra. Jelentkezési határidő: 2022. január 6.
Klasszikus magazin

Muzsika a vizek felett – séta a hamburgi Elbphilharmonie-ban

Januárban lesz öt éve, hogy megnyitotta kapuit Európa egyik legkülönlegesebb koncertterme, a hamburgi Elbphilharmonie. A hullámokat formázó épület egy pompás akusztikájú, nagy koncerttermet és egy kisebb kamaratermet rejt magában.
Klasszikus ajánló

Fiatal karmestertehetség vezényli az Óbudai Danubia Zenekart

Holly Hyun Choe, az Eötvös Péter Alapítvány mentorprogramjának résztvevője lesz az Óbudai Danubia Zenekar december 7-i koncertjének karmestere. A műsoron a szintén mentorált zeneszerző, Donghoon Shin egy műve is elhangzik.