Klasszikus

Ars Nova Copenhagen

2010.03.20. 00:00
Ajánlom
A régi (középkori és reneszánsz) és a kortárs zenét inspiráló közelségben megszólaltató dán kórus a leghíresebb énekegyüttesek sorába tartozik. 2002 óta a világhírű brit karnagy, Paul Hillier irányítja munkájukat. Koncertjük a fesztivál egyik legnagyobb élményének ígérkezik.

Az Ars Nova Copenhagen számos, nagy nemzetközi visszhangot kiváltó lemezfelvételt készített, fennállása óta ezernél is több koncertet adott Európában, Izraelben, Japánban, Dél-Amerikában és az Egyesült Államokban. Karnagyai sorában ott találjuk Bo Holtent és a magyar származású Vető Tamást. Dolgozott a kórussal Peter Philips (The Tallis Scholars), Bruno Turner (Pro Cantione Antiqua) és természetesen Paul Hillier (The Hilliard Ensemble, Theatre of Voices). A régi korok nagyhírű mesterei közül elsősorban Josquin, Tallis, Lasso, Palestrina és Taverner életműve áll a repertoár centrumában, de felfedeztetik közönségükkel Pierre de la Rue, Nicolas Gombert, Philipe de Magalhaes, Giaches de Wert vagy Jacob Obrecht művészetét is. A kortárs zeneszerzők között a skandináv komponisták (Per Nørgård, Ib Nørholm, Pelle Gudmundsen-Holmgreen, Sven-David Sandstrøm, Poul Ruders, Hans Abrahamsen) és világhírű szerzők (Takemitsu, Gorecki, Pärt, Terry Riley, John Cage) egyaránt megtalálható, több új mű világpremierjét köszönhetjük az Ars Nova Copenhagen-nek. A műfajközi kísérletektől sem idegenkedő énekkar híres jazz zenészekkel (például Jan Gabarek, Palle Mikkelborg, Pierre Dørge, Marilyn Mazur és Egberto Gismonti) is dolgozott már.

John Taverner: Kyrie Leroy; Gloria a "The Western Wind" miséből

A 16. század első felének legjelentősebb angol zeneszerzője John Taverner (1495k-1545) volt. Legtöbb miséjét gregorián cantus firmusra írta, egyetlen kivétel a The Western Wind Mass, mely a zenetörténet első világi dallamra épülő angol miséje. A népdal minden tételben (így a Gloriában is) kilencszer hangzik el. Miként Howard M. Brown megjegyzi, a mise valójában „gigantikus variációsorozatnak tekinthető". Az önálló misetételként fennmaradt Kyrie Leroy ünnepi, díszes stílusa alapján feltehetően kiemelkedő alkalomra készült.

Thomas Tallis: The Lamentations (I. rész)

Thomas Tallis (1505-1585) a 16. századi angol zene egyik legnagyobb mestere, és mint oly sokan ebben a korban - Byrd, Tomkins, Gibbons - a Chapel Royal művésze volt. Egyik legjelentősebb munkája, a Lamentations of Jeremiah (Jeremiás siralmai) az 1570-es évek elején született, a nagyhét liturgiájához.

William Byrd: Agnus Dei (a Négyszólamú miséből)

Byrd (1543-1623) kortársai szerint "az angol nemzet leghíresebb muzsikusa és orgonistája" és "az angol zene atyja" volt. 1570-től Londonban élt, ahol két év múlva a Chapel Royal orgonistája lett, ebben az időszakban Tallis tanítványa is volt. Szinte a kor valamennyi vokális és hangszeres műfajában alkotott, komponált a protestáns angol (anthem és service) és római katolikus liturgia (latin motetták és misék) számára.

Karácsonyi dalok

Jellegzetes angol, eredetileg világi műfaj volt a carol. Korábban talán egyszólamú táncdallamok lehettek, a 14-15. századból azonban már csak énekelt formákról tudunk. A szövegek nagyon sokféle - morális, politikai és vallásos - téma körül csoportosultak, többségük azonban Szűz Máriát dicsőítő vagy Krisztus születését ünneplő költemény.

Március 21. 20:00 - Belvárosi Szent Mihály-templom

Ars Nova Copenhagen

Vezényel: Paul Hillier

Budapesti Tavaszi Fesztivál

Programkereső

Legnépszerűbb

Tánc

„Ha valaki harisnyában is férfi tud maradni, az igazán férfi”

Balázsi Gergő Ármin, a Magyar Nemzeti Balett szólistája kapta a Tánc Világnapján Az évad legjobb férfi balettművésze-díjat. Ennek apropóján kérdeztük őt hivatásról, szerepálmokról, stresszkezelésről.
Vizuál

Pedro Almodóvar elkészítette élete legszemélyesebb filmjét

Élet és film szétválaszthatalanul összegabalyodik Pedro Almodóvar legújabb alkotásában. Egy héttel a cannes-i bemutató után itthon is látható a Fájdalom és dicsőség Antonio Banderas és Penelope Cruz főszereplésével. Kritika.
Vizuál

Egy kis napfény – Budapesti életképek 1945–1949

Budán még javában zajlott az ostrom, amikor Pesten már megnyílt az első mozi, a következő napon megindult az első villamosjárat, majd Buda felszabadulása után öt nappal fogadta vendégeit az első kávéház is. A Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának munkatársai ezúttal az 1945 és 1949 közötti néhány békés évből válogattak fotókat.
Klasszikus

Hogyan találkozott Gustav Mahler és Sigmund Freud?

Mahler többször is időpontot kért a pszichoanalízis atyjához, de legmondta az első hármat. De miért kereste meg a hírhedt Freudot egyáltalán?
Vizuál

Leonardo da Vinci figyelemzavaros és hiperaktív volt, és egyszerre volt ez áldás és átok életében

Legalábbis egy újabb kutatás szerint, amely a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarral (ADHD) magyarázza Leonardo állandó halogatását.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus koktélparti

Hogyan találkozott Gustav Mahler és Sigmund Freud?

Mahler többször is időpontot kért a pszichoanalízis atyjához, de legmondta az első hármat. De miért kereste meg a hírhedt Freudot egyáltalán?
Klasszikus magazin

Kórusok lepik el a Palotanegyed utcáit

A Kórusok Éjszakájáról Tóth Árpád, a Csíkszerda kórus vezetője beszél a Fidelio Klasszik május 25-ei adásában, amiben Havas Ágnes, Hegyi Barbara és Novák Péter is megszólal.
Klasszikus ajánló

Ezért érdemes Schumannt hallgatni Várjon Dénes szerint

Május 25-én és 26-án utolsó két fejezetéhez ér a Schumann összes zongorás kamarazenéjét megszólaltató sorozat a Zeneakadémián. Várjon Dénes elmondja, miért játssza olyan szívesen a zeneszerző műveit.
Klasszikus bonn

700 apró Beethoven-szoborral ünnepel Bonn városa az évfordulón

Hétszáz mosolygó Beethoven-szobrot tervezett Ottmar Hörl a zeneszerző születésének 250. évfordulójára.
Klasszikus interjú

Koltai Katalin feltalált egy új eszközt a gitárhoz, hogy el tudja játszani Bartók műveit is

De nemcsak Bartók, hanem a 20-21. századi zene egészen új repertoárja tárul fel Koltai Katalin új találmányának, az egyhúros kapodaszternek köszönhetően.