Klasszikus

Árverés és divatbemutató

2005.12.06. 00:00
Ajánlom
Nagyszerű ötletnek tartom, hogy Charpentier Actéon, illetve Purcell Dido és Aeneas című operája egy este került színre, hiszen a két mű több tekintetben is igen közel áll egymáshoz.

Mindkettő az 1680-as években keletkezett, s valószínű, hogy épp Charpentier darabja ihlette az első végigkomponált angol operát, John Blow Vénusz és Adonisz át, amely közvetlen mintaként szolgált Purcell számára a Dido megírásakor. Ennek második felvonásában ráadásul röviden fel is idézik a szarvassá változtatott és saját kutyái által széttépett Aktéón történetét. Mélyebb, tartalmi-motivikus összefüggések is vannak a két opera között. Végső soron mindkettő a felsőbb hatalmaknak való kiszolgáltatottságról szól, hiszen Didónak is, Aktéónnak is lényegében ártatlanul kell meghalnia: egyikük a Varázslónő gonoszságának, másikuk Júnó istennő bosszúszomjának esik áldozatul.

A Művészetek Palotája színháztermében megrendezett produkciót ugyan – talán óvatosságból – „félig szcenírozott” előadásként hirdették, mégsem érzem azt, hogy a látottakat-hallottakat másképp kellene megítélnem, mint egy „igazi” operaelőadást. Igaz, sem a kórustagok, sem a szereplők nem bújtak jelmezbe, mindannyian estélyi ruhát viseltek, ám ez teljes összhangban volt a rendezői elképzeléssel.

Káel Csaba a két barokk operát egy-egy jellegzetesen jelenkori társadalmi eseménnyel kötötte össze. Az Actéon egy árverés keretében játszódik, ahol a háttérként szolgáló vetített képre, Hendrick van Balen „Diána és Aktéón” című festményére lehet licitálni. A díszletet a színpadon félkörben elhelyezett székek jelentik, amelyeken az aukció közönsége (a kórus) foglalt helyet, valamint egy középen álló emelvény, ahonnan az árverésvezető (alias Júnó) irányítja az eseményeket. Dido és Aeneas történetéhez egy divatbemutató szolgáltat apropót: a színpadon levő, részben forgatható kifutón az opera női szereplői és az énekkar legdekoratívabb hölgytagjai tűnnek föl, akiket a hátul álló hatalmas vászonra vetített fotókon is megszemlélhetünk.

Elsőre mindkét ötlet – az árverés és a divatbemutató is – meglehetősen légből kapottnak tűnik. Az Actéonban mégis elfogadhatónak és működőképesnek éreztem Káel Csaba koncepcióját, Purcell operájában viszont már nem. Charpentier-rendezésében volt értelme a vetítésnek, hiszen Hendrick van Balen festménye ugyanannak a mitológiai történetnek a pillanatszerű megfogalmazása, amely a színpadon időben kibontva játszódik le. A háttérkép a darab centrális pontján nyer igazi drámai funkciót: akkor, amikor Aktéón a víztükörbe nézve szembesül szarvassá vált saját magával. A vetítés ráközelít a festményen addig talán észre sem vett agancsos alakra – ezt látja meg a színpadon az egykori thébai hős. Ezzel szemben a Dido és Aeneasban a kivetített fotók és az opera cselekménye közt semmiféle kapcsolatot nem tudtam felfedezni, a folyamatos divatbemutató számomra önkényes rendezői fogásnak tűnt. Ráadásul egy idő után kifejezetten zavaróvá válik: nemcsak azért, mert egy királynő nem szokta a kifutón illegetni magát, hanem mert a divatképek sorjázása a mű legdrámaibb pillanataiban, Aeneas elűzésekor és a magára maradt Dido búcsújánál is elvonja a néző figyelmét.

Az Actéon címszerepét a francia kontratenor, Jean-Francois Lombard játszotta. Úgy érzem, a szólam kissé túl mély volt számára, ugyanis hangja – bár mindvégig átjött a vékony zenekari szöveten – néha igen vérszegényen szólt. Éneklését ízlés és pontosság, ugyanakkor valamiféle távolságtartó passzivitás jellemezte – inkább tűnt álmodozó entellektüelnek, mint szenvedélyes ifjú vadásznak. Csereklyei Andrea és Kiss Noémi mindkét operában színpadra lépett, hangi alakításuk ezúttal is korrekt és kulturált volt. Az Actéonban Csereklyei nemcsak lélegzetelállító ruhája, hanem fajsúlyos színpadi jelenléte révén is sikerrel jelenítette meg Diána istennő megközelíthetetlen érzékiségét. A fiatal Hámori Szabolcs egyelőre sem vokálisan, sem színészileg nem tudta hitelesen megformálni Aeneas alakját, vele ellentétben a Dido szerepét éneklő Halmai Katalin viszont az este egyetlen igazán nagyformátumú alakítását nyújtotta. Az Actéonban Júnót, a Didóban a Varázslónőt játszó Németh Judit erőteljes, pontos vokalitásán egyáltalán nem hallatszott, hogy betegen vállalta a fellépést.

A tizenöt éve éppen a Dido és Aeneas előadására életre hívott Purcell Kórus jelentette mindkét produkció legnagyobb erősségét: megszólalásaikat tömör, kiegyenlített hangzás és hajlékonyság jellemezte. A Vashegyi György vezette Orfeo Zenekar is magabiztos, ihletett muzsikálással járult hozzá az est sikeréhez.

(2005. november 27. 19:00 Művészetek Palotája Fesztivál Színház – „Opera Antiqua”; Charpentier: Actéon; Purcell: Dido és Aeneas; ea.: Jean-Francois Lombard (Aktéón), Csereklyei Andrea (Diána, Második hölgy, Első boszorkány), Kiss Noémi (Arthébuze, Belinda, Második boszorkány), Németh Judit (Júnó, Varázslónő), Halmai Katalin (Dido), Hámori Szabolcs (Aeneas), Kovács Ágnes (Hyale), Pintér Ágnes (Daphné), Regenhart András (Első vadász, Tengerész), Bodóczky Miklós (Második vadász), Gavodi Zoltán (Szellem); km.: Purcell Kórus, Orfeo Zenekar; vez.: Vashegyi György; rend.: Káel Csaba)

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Székely Krisztát, Kováts Adélt és a kolozsvári társulatot is díjazta a POSZT

A XVIII. Pécsi Országos Színházi Találkozó szakmai, színész- és közönségzsűrije idén is döntött a fesztivál díjairól. A Kolozsvári Állami Magyar Színházé a legjobb előadásnak járó elismerés, a Fidelio támogatásával átadott legjobb 30 év alatti színésznőnek járó díjat Szakács Hajnalka vehette át. Íme a díjazottak listája!
Zenés színház

DaCapo: lehet kétszer is érdekes ugyanaz a produkció?

Ismerik azt a keserédes érzést, amikor felvirrad egy várva várt esemény utolsó napja? Ezzel ébredtünk ma Miskolcon immár túl operabáron, régi keresztény hagyományokat idéző felvonuláson, és a RockGiovanni második előadásán is.
Zenés színház

10 érdekesség a ma 75 éves Marton Éváról

Június 18-án ünnepli hetvenötödik születésnapját Marton Éva Kossuth-díjas operaénekes, a Magyar Szent István-rend birtokosa, a Corvin-lánc kitüntetettje, a nemzet művésze.
Vizuál

Frida Kahlo személyes tárgyai a Victoria és Albert Múzeumban

A Frida Kahlo: Making Her Self Up (Hogyan építette fel magát Frida Kahlo) című kiállítás több mint 200 tárgyat mutat be a művész mexikóvárosi szülőházából, a Kék Házból, ahol 1954-ben, 47 éves korában meghalt. Festményei július elején Budapestre érkeznek.
Zenés színház

Spontán, közös énekléssel zárult a miskolci operafesztivál

Dupla gálakoncerttel, utcabállal, remek hangulatban ért véget tegnap este a 18. Bartók Plusz. A friss Kossuth-díjas Sümegi Eszter még meg is énekeltette a Miskolci Nemzeti Színház közönségét.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Klasszikus fszek

Új helyre költözik a FSZEK Zenei Gyűjteménye

Épületfelújítás miatt augusztus 6-ától várhatóan 2019 augusztusáig a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtárának épületében működik a Zenei Gyűjtemény.
Klasszikus díszpolgár

Horgas Eszter és Vásáry Tamás Budapest díszpolgára lett

A kitüntetés posztumusz díjazottja Burger Barna fotóművész és Hazay István Kossuth-díjas geodéta, az MTA tagja.
Klasszikus

Ha kottát nyomtatsz egy pólóra, legalább csináld jól

Valami nagyon nem a kotta szerint alakult az Amazonon.
Klasszikus gyász

87 évesen elhunyt Gennagyij Rozsgyesztvenszkij

A világhírű orosz karmester több ízben járt Magyarországon is. Több mint félszáz művet írtak neki kortárs zeneszerzők.
Klasszikus virtuózok

Daganatos betegségből gyógyuló sorstársainak gyűjt a Virtuózok döntőse

Lukács Gergely tavaly a döntőig jutott a Virtuózok tehetségkutató műsorban. A tubaművész most egy fontos ügy érdekében kéri közönségének támogatását. A rákból felépült művész a Démétér ház daganatos betegségből gyógyuló lakóinak szeretne segíteni, akik ugyanazt a nehéz utat járják végig, amit egykor ő.