Klasszikus

Arvo Pärt – Helmut Lachenmann > 70

2005.10.14. 00:00
Ajánlom
A kortárszenei világ két sztárzeneszerzője és sztárzenekara, két, egymástól „fényévnyi” távolságra lévő zenei világ, két hetvenéves szerző. A Budapesti Őszi Fesztivál koncerttel köszönti 70. születésnapja alkalmából az észt Arvo Pärtet és a német Helmut Lachenmannt.

Arvo Pärt [1935] zenéje külön fejezetet képvisel a kortárszene történetében. Ez a külsőségeiben könnyen utánozhatónak tetsző, egyszerű zenei elemekre, alapritmusokra és hármashangzatokra épülő zenei világ meditatív hangvételével, „időn kívüli” karakterével és őszinteségével az elmúlt évtizedek legkülönlegesebb zenei jelensége. Pärt fiatal korában a schoenbergi utat követte, majd néhány évnyi szeriális korszak és zenetörténeti idézetekkel operáló, úgynevezett „kollázs-technikával” írott művek után talált rá a ’70-es évek elején saját zeneszerzői hangjára. Pärt minden apró zenei gesztust jelentéssel és jelentőséggel felruházó zenéje a kortárszenétől ódzkodó nagyközönség számára is vonzó lehet, hiszen ez a zene a szó hagyományos értelmében szép és megrázó. Az Arvo Pärt 70. születésnapja alkalmából tartott ünnepi koncert dirigense Tonu Kaljuste, a szerző egyik legjobb barátja, műveinek legautentikusabb tolmácsolója lesz.

Helmut Lachenmann [1935] zeneszerzőként és tanárként egyaránt a mai német kortárszenei élet egyik legnagyobb hatású alakja. A darmstadti kurzusokon Luigi Nono tanítványa volt az ’50-es évek végén, majd Karlheinz Stockhausennél tanult három évig. Zeneelméletet tanított több német egyetemen, 1981-től máig a Stuttgarti Zeneakadémia tanára. A hamburgi, a lipcsei, a müncheni és a mannheimi művészeti akadémiák tagja. Lachenmann számára a zene nem pusztán hangzás, hanem események, szituációk sorozata. Soha nem foglalkoztatta komolyabban az elektronikus zene, akusztikus hangszerekre épülő hangzásvilága azonban sokat köszönhet a „musique concrète” irányzatának. Saját zenéjét „hangszeres konkrét zenének” nevezi: miként a konkrét zene mindennapi szituációk zajait emelte új kontextusba és tette zenévé az ’50-es években, Lachenmann a hagyományos hangszerek szerepét és hangzásvilágát helyezi új megvilágításba. Műveinek újszerűsége szinte mindenhol vitát provokál, ám ez egyáltalán nem zavarja őt, hiszen szerinte „a provokáció az egyetlen lehetséges út a hagyomány meghaladására”. A Lachenmann előtt tisztelgő, frankfurti Ensemble Modern a világ talán legismertebb kortárszenei kamaraegyüttese. Produkcióik a zenés színházi előadásoktól a video-projekteken át szóló-, kamara- és zenekari koncertekig igen sokfélék. Évente nagyjából hetven új művet tanul be az együttes, ebből mintegy húsz ősbemutató.

Október 21. 20:00 – Városmajori templom
A Tallini Kamarazenekar és az Észt Kamarakórus koncertje
Arvo Pärt
> Trisagion [1992]
> Berliner Messe [1990-1992]
> Orient & Occident [2000]
> Te Deum [1984-1986]
Vezényel: Tonu Kaljuste [EST]

Október 23. 19:30 – Művészetek Palotája, Fesztivál Színház
Az Ensemble Modern koncertje
Helmut Lachenmann > Mouvement [-vor der Erstarrung] [1983-84]
Nicolaus A. Huber > Sechs Bagatellen [1981]
Helmut Lachenmann > Concertini [2005]
Vezényel: Bradley Lubman [USA]

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

15 sor színház: Büszkeség és balítélet

Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy rengeteg kultúrát fogyasztunk nap mint nap, kár, hogy élményeinknek csupán töredékét oszthatjuk meg olvasóinkkal. A következő rövid írás a Vígszínház Büszkeség és balítélet című előadásáról szól. 15 sor színház.
Vizuál

Újabb Mijazaki-klasszikus jön a mozikba

Folytatódik az ADS Service Ghibli-sorozata, amely során Mijazaki Hajao újabb remekműve kerül nagyvászonra: az 1989-es A Kiki – A boszorkányfutár április 3-tól lesz látható a magyar mozikban.
Vizuál

Peter Lindbergh képeivel érkezik a Budapest Fotófesztivál

Országos premierrel indítja programsorozatát a Budapest Fotófesztivál – Magyarországon először a Műcsarnokban láthatók a legendás német divatfotográfus, Peter Lindbergh ikonikus alkotásai.
Klasszikus

Minden, amit a Máté-passióról tudni kell

A zenetörténet két talán legismertebb passiója – a János- és a Máté-passió – Johann Sebastian Bach nevéhez fűződik, utóbbit az idei Bartók Tavaszon is hallhatja a közönség. Most elárulunk néhány érdekességet róla!
Zenés színház

Horváth István a Magyar Állami Operaház kamaraénekese lett

A népszerű tenort a március 23-i Bánk bán-előadás tapsrendje alatt érte a meglepetésszerű bejelentés: a következő szezonban a Magyar Állami Operaház legnagyobb címét viselheti.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

5+1 érdekesség Bartók Mikrokozmoszáról

Bartók Béla Mikrokozmosz című zongorasorozatának tételei, valamint a zeneszerzőt inspiráló mezőségi dallamok állnak a Mezőség-Mikrokozmosz című összművészeti előadás fókuszában. Előbbiről árulunk el most néhány érdekességet.
Klasszikus ajánló

Minden, amit a Máté-passióról tudni kell

A zenetörténet két talán legismertebb passiója – a János- és a Máté-passió – Johann Sebastian Bach nevéhez fűződik, utóbbit az idei Bartók Tavaszon is hallhatja a közönség. Most elárulunk néhány érdekességet róla!
Klasszikus ajánló

Mendelssohn-variációk – először hallható zongoraest az Óbudai Zsinagógában

Villányi Dániel zongoraművész koncertjének műsora a romantika-késő romantika világát olyan zeneszerzők remekművein keresztül járja be, akiket Felix Mendelssohn szelleme mélyen érintett – személyesen vagy művészetén át.
Klasszikus hír

Schiff András nem lép fel többé az Egyesült Államokban

A világhírű zongoraművész, aki korábban már Magyarországgal és Oroszországgal kapcsolatban is hasonló döntést hozott, a New York Timesnak adott interjúban fejtette ki, milyen politikai tényezők vezettek az elhatározásához.
Klasszikus ajánló

Megértés és tolerancia a középpontban – évadot hirdetett a Fesztiválzenekar

Don Giovanni-minifesztivál, A kékszakállú herceg vára, Wagner, Mahler, Mozart, világhírű énekes szólisták és hegedűművészek sora várja a BFZ közönségét a 2025–26-os évadban.