Klasszikus

Arvo Pärt – Helmut Lachenmann > 70

2005.10.14. 00:00
Ajánlom
A kortárszenei világ két sztárzeneszerzője és sztárzenekara, két, egymástól „fényévnyi” távolságra lévő zenei világ, két hetvenéves szerző. A Budapesti Őszi Fesztivál koncerttel köszönti 70. születésnapja alkalmából az észt Arvo Pärtet és a német Helmut Lachenmannt.

Arvo Pärt [1935] zenéje külön fejezetet képvisel a kortárszene történetében. Ez a külsőségeiben könnyen utánozhatónak tetsző, egyszerű zenei elemekre, alapritmusokra és hármashangzatokra épülő zenei világ meditatív hangvételével, „időn kívüli” karakterével és őszinteségével az elmúlt évtizedek legkülönlegesebb zenei jelensége. Pärt fiatal korában a schoenbergi utat követte, majd néhány évnyi szeriális korszak és zenetörténeti idézetekkel operáló, úgynevezett „kollázs-technikával” írott művek után talált rá a ’70-es évek elején saját zeneszerzői hangjára. Pärt minden apró zenei gesztust jelentéssel és jelentőséggel felruházó zenéje a kortárszenétől ódzkodó nagyközönség számára is vonzó lehet, hiszen ez a zene a szó hagyományos értelmében szép és megrázó. Az Arvo Pärt 70. születésnapja alkalmából tartott ünnepi koncert dirigense Tonu Kaljuste, a szerző egyik legjobb barátja, műveinek legautentikusabb tolmácsolója lesz.

Helmut Lachenmann [1935] zeneszerzőként és tanárként egyaránt a mai német kortárszenei élet egyik legnagyobb hatású alakja. A darmstadti kurzusokon Luigi Nono tanítványa volt az ’50-es évek végén, majd Karlheinz Stockhausennél tanult három évig. Zeneelméletet tanított több német egyetemen, 1981-től máig a Stuttgarti Zeneakadémia tanára. A hamburgi, a lipcsei, a müncheni és a mannheimi művészeti akadémiák tagja. Lachenmann számára a zene nem pusztán hangzás, hanem események, szituációk sorozata. Soha nem foglalkoztatta komolyabban az elektronikus zene, akusztikus hangszerekre épülő hangzásvilága azonban sokat köszönhet a „musique concrète” irányzatának. Saját zenéjét „hangszeres konkrét zenének” nevezi: miként a konkrét zene mindennapi szituációk zajait emelte új kontextusba és tette zenévé az ’50-es években, Lachenmann a hagyományos hangszerek szerepét és hangzásvilágát helyezi új megvilágításba. Műveinek újszerűsége szinte mindenhol vitát provokál, ám ez egyáltalán nem zavarja őt, hiszen szerinte „a provokáció az egyetlen lehetséges út a hagyomány meghaladására”. A Lachenmann előtt tisztelgő, frankfurti Ensemble Modern a világ talán legismertebb kortárszenei kamaraegyüttese. Produkcióik a zenés színházi előadásoktól a video-projekteken át szóló-, kamara- és zenekari koncertekig igen sokfélék. Évente nagyjából hetven új művet tanul be az együttes, ebből mintegy húsz ősbemutató.

Október 21. 20:00 – Városmajori templom
A Tallini Kamarazenekar és az Észt Kamarakórus koncertje
Arvo Pärt
> Trisagion [1992]
> Berliner Messe [1990-1992]
> Orient & Occident [2000]
> Te Deum [1984-1986]
Vezényel: Tonu Kaljuste [EST]

Október 23. 19:30 – Művészetek Palotája, Fesztivál Színház
Az Ensemble Modern koncertje
Helmut Lachenmann > Mouvement [-vor der Erstarrung] [1983-84]
Nicolaus A. Huber > Sechs Bagatellen [1981]
Helmut Lachenmann > Concertini [2005]
Vezényel: Bradley Lubman [USA]

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Nyolc percen át ünnepelték Kurtág operáját, a zeneszerző rádión hallgatta az előadást

Nyolc percig tapsolta Kurtág György első operájának ősbemutatóját a Scala milánói operaház közönsége csütörtök este - számolt be a Corriere della Sera olasz napilap a többnyire szakmai közönség előtt tartott előadásról.
Klasszikus

Miért nem vették fel a Zeneakadémiára ezt a tehetséges zongoristát?

Ezt kérdezte a legendás Leon Fleisher, amikor először találkozott Érdi Tamással. A torontói Királyi Konzervatórium zongora tanszakán látássérültként is elfogadták a fiatalember jelentkezését, ezt a napot örökíti meg a következő szemelvényünk a zongoraművészről szóló könyvből.
Színház

Lemondja tervezett bemutatóját a Rózsavölgyi Szalon a kultúr-tao körüli bizonytalanság miatt

A magánszínház közleményt adott ki, amelyben azt írják, színházakat is érintő finanszírozási bizonytalanság miatt kényszerülnek erre a lépésre.
Színház

Gyertek az Átriumba, amíg lehet! - Újabb színház kongatja a vészharangot

A kulturális taotámogatás megszűnése miatt egyre több színház jövője válik bizonytalanná, ugyanis nem tudnak tervezni a 2019-es évadra.
Klasszikus

Szeretnénk vigyázni Bartók örökségére

November 25-én szólal meg a Zeneakadémián a Bartók Világverseny és Fesztivál gálakoncertje, amely egyben lezárja a zeneszerzőversenyt is. Fekete Gyulával, az intézmény Zeneszerzés Tanszékének vezetőjével beszélgettünk, aki azt is elmondta, milyen kérdést felesleges feltenni egy komponistának.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Klasszikus érdi tamás

Miért nem vették fel a Zeneakadémiára ezt a tehetséges zongoristát?

Ezt kérdezte a legendás Leon Fleisher, amikor először találkozott Érdi Tamással. A torontói Királyi Konzervatórium zongora tanszakán látássérültként is elfogadták a fiatalember jelentkezését, ezt a napot örökíti meg a következő szemelvényünk a zongoraművészről szóló könyvből.
Klasszikus nfz

A zene ajándék

A Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar 2018/2019. évadának koncertjeire már feltölthető ajándékkártyával is vásárolhatóak jegyek.
Klasszikus la scala

Nyolc percen át ünnepelték Kurtág operáját, a zeneszerző rádión hallgatta az előadást

Nyolc percig tapsolta Kurtág György első operájának ősbemutatóját a Scala milánói operaház közönsége csütörtök este - számolt be a Corriere della Sera olasz napilap a többnyire szakmai közönség előtt tartott előadásról.
Klasszikus ajánló

Fidelio Klasszik: Mozgássérült sportoló és siket színésznő is fellép Frenáknál

A Fidelio és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának november 17-i adásában vendégünk lesz Rohmann Ditta gornodkaművész, Borbély László zongoraművész, Frenák Pál koreográfus, Horváth László, a Fonó igazgatója.
Klasszikus interjú

Szeretnénk vigyázni Bartók örökségére

November 25-én szólal meg a Zeneakadémián a Bartók Világverseny és Fesztivál gálakoncertje, amely egyben lezárja a zeneszerzőversenyt is. Fekete Gyulával, az intézmény Zeneszerzés Tanszékének vezetőjével beszélgettünk, aki azt is elmondta, milyen kérdést felesleges feltenni egy komponistának.