Klasszikus

Arvo Pärtről a kultúra úgy hull le, mint másról a ruha boldog szerelemben

2019.12.01. 22:15
Ajánlom
Idén megjelent az első Arvo Pärtről szóló magyar nyelvű könyv: a Rózsavölgyi kiadása interjúkötet, de hát pont annak a zeneszerzőnek érdemes szót adni, aki amúgy nem szeret beszélni.

Hagyományos életrajz még nem jelent meg Arvo Pärtről magyarul, pedig talán lenne rá igény. Szerencsére jobban járunk viszont a válogatott interjúit, beszélgetéseit és feljegyzéseit tartalmazó kötettel, amely idén a Rózsavölgyi kiadásában jelent meg. Pärt ugyanis, s ez talán nem meglepetés nem szeret beszélni, mégis újra és újra kiderül, hogy van mit mondania. Még az olyan, szinte kínosnak nevezhető beszélgetéseket is érdemes lejegyezni, amelyben a zeneszerző kijelenti, hogy nem akar már több kérdésre válaszolni. „Hosszas beszéd után mindig sokat szenvedek” (36) – mondja egyik kérdezőjének. Egyik jegyzetében azt írja: „a szavak sarokba szorítják a zenét” (9).

2019-arvo-part-220542.jpg

Válogatott beszélgetések és írások - Arvo Pärt (Fotó/Forrás: Rózsavölgyi és Társa Kiadó)

Arvo Pärt történetét talán sokan ismerik; ha nem, a kötet végén a szerkesztő Fülöp József mintegy függelékként szolgáló negyven oldalas életrajza segít tájékozódni az életműben. Az észt zeneszerző modernista titánként lépett fel a hatvanas években, ekkor még a dodekafónia, a szerializmus és az aleatória egyaránt stílusába tartoztak, a kor underground mozgalmaival szimpatizált, a Fluxus hatására hangszerromboló performanszokban vett részt, 1968-ban pedig kisebb botrányt okozott Credo című művével.

Arvo_Part_ja_Nora_Part-163811.jpg

Arvo Pärt és Nora Pärt (Fotó/Forrás: Rene Riisalu / Wikimedia)

A hetvenes években aztán nyolc év hallgatásra ítélte magát, ezalatt szépen elvetette a paradigmaként kezelt feltevést, miszerint a zenetörténet fejlődési folyamat, és egyszólamú énekeket komponált egy vázlatfüzetbe. Azt mondta, hogy amikor először hallott gregorián éneket, egyszerre érezte magát teljesen kifosztottnak és gazdagnak. „Abban a pillanatban úgy tűnt, korábbi műveimben rostával mertem a vizet” – mondta Jordi Savallnak 2000-ben. Arvo Pärt pálfordulása akár lehet megtéréstörténet, mert noha a zeneszerző nem hangsúlyozza, de ettől kezdve megváltozott a zenéről és a világról alkotott elképzelése: „újra meg kellett tanulnom járni” (88).

Érdekes lett volna egy '60-70-es évekbeli beszélgetést is megszerezni a könyvhöz, hogy valóban képet kaphassunk a zeneszerző spirituális útjáról. Az interjúkból már az átformálódott embert ismerjük meg – a legkorábbi interjú is 1978-ban készült –, aki saját kompozíciós technikáját, a tintinnabuli-szerkesztésmódot is szakrális dimenziójával együtt írja le.

„Dallamaim vétkek, a tintinnabuli a vétkek megbocsátása.” (13)

Ez a felfogás akár dogmatizmust is eredményezhetne, de szerencsére a zeneszerző gondolatiságában nem találunk dogmákat. Különösen a könyv gerincét alkotó, Enzo Restagnóval folytatott 2003-as beszélgetésben szembetűnő, hogy Pärt, noha a történelem fordulatokban gazdag időszakában és helyszínein élt, nem hajlandó jókra és rosszakra, ilyenekre vagy olyanokra osztani sem a korstílusokat, a világrészeket vagy a politikai berendezéseket.

A szovjet cenzúráról éppen olyan szenvtelen tényszerűséggel beszél, mint a szabad nyugat élvezeti csömöréről.

Közben pedig felsejlik a vasfüggöny keleti felének intellektuális éhsége, amelyet a beszélgetések érintenek, de jó lenne többet olvasni róla. Szofija Gubajdulina, Alfred Schnittke, Ediszon Gyeniszov és a többiek, akik Prágán keresztül csempésztek újzenét Szentpétervárra, akik számottevő sikereik ellenére sem hallhatták műveik nyugati bemutatóit, és akik egzisztenciájukat kockára téve küzdöttek az intézményesített ízléstelenség és művészietlenség ellen. Pärtben érezhetően nincs harag, de szembetűnő, hogy tulajdonképpen forradalmár maradt egész életében: a Szovjetunióban felforgató zenei nyelvével, később pedig takarékos egyszerűséggel tiltakozott az ellen, amit maga körül tapasztalt.

arvo-part-sting-113629.jpg

Arvo Pärt és Sting (Fotó/Forrás: Arvo Pärdi Keskus / Arvo Pärt Centre)

A kötet kifejezetten érdekes részei viszont valóban azok, amikor szűkszavúan, de egyenesen véleményt mond az öncélú avantgárd mozgalmak felett:

„a komponisták gyakran azt hiszik, hogy a sok gondolkodás egyúttal sok mondanivalót jelent” (48),

vagy amikor a dodekafóniáról elmondja, hogy csak akkor lehet érvényes, ha „egy földöntúli világ képe illik rá, amelyből eltávolították az emberi szenvedést” (112). A legmélyebben azonban csak szubjektíven, saját életről beszélve vall a dodekafón és szerialista irányzatokról: „kifosztottan álltam” – mondja a modernista és botrányt kavaró Credo utóhatásáról. (206)

42397396_2289105704451864_8178496086755770368_o-133326.jpg

Arvo Pärt és Sylvia Schwartz (Fotó/Forrás: Pályi Zsófia / Müpa)

Pärt zenéjének elemzésére nem kerül sor a beszélgetőkönyv lapjain. De ezen ne is csodálkozzunk, hiszen a komponista többször leszögezi, hogy nem szívesen beszél a műveiről. A legfontosabb opuszokkal kapcsolatos triviáról persze értesülünk, így aki kíváncsi a Fratres, a Für Alina, a Passió, a Cantus vagy a Spiegel im Spiegel érdekességire, meg fogja kapni.

A József Attila-i sorok járnak a fejemben, ahogy Arvo Pärt szavait olvasom: a kultúra úgy hull le rólam, mint ruha másról a boldog szerelemben.

A Nagyon fájban egészen mást jelentett a gondolat, a zeneszerző kapcsán viszont azt, hogy nála a kultúra mint fogalom kinőtte magát, eltűnt. Nem jár hangversenyre, se operába, és zenehallgatás helyett arra buzdít, hogy mindenki találja meg a belső csendjét. Vajon ez lemondást jelent?

 

Arvo Pärt: Válogatott beszélgetések és írások. Rózsavölgyi és Társa Kiadó, 2019. Összeállította és jegyzetekkel ellátta: Fülöp József. 248 oldal, kartonált kötés. ISBN 978-615-8131-40-7

Vásárolja meg a könyvet a Líra oldalán!

5 Arvo Pärt-zenemű, amit hallanod kell a mester születésnapján

Kapcsolódó

5 Arvo Pärt-zenemű, amit hallanod kell a mester születésnapján

Szeptember 11-én ünnepli a 83. születésnapját Arvo Pärt, a kortárs zene egyik legnagyobb és legismertebb komponistája. Összeszedtünk néhány zeneművet, ismerteket és kevésbé ismerteket, hogy betekintést nyerj ebbe a zenei világba, amely több a filozófiánál.

Ezért nem kértem aláírást Arvo Pärttől

Ezért nem kértem aláírást Arvo Pärttől

Tegnapelőtt este én is beálltam a rajongók sorába, de aztán meggondoltam magam. Végül mégsem akartam aláírást kérni Arvo Pärttől, de hazafelé is a kórusműveit hallgattam.

10 kortárs zenemű, amit hallanod kell, miután meghalsz

10 kortárs zenemű, amit hallanod kell, miután meghalsz

„Az életben nem akarok többet ilyen zagyvaságot hallgatni!” – Tiszteletben tartjuk, ha mondtál már valaha valami hasonlót, ezért készítettünk egy listát azokról a kihagyhatatlan zenékről, amiket soha nem akarsz hallani ebben az életben… de talán érdemes visszatérni rájuk, miután meghaltál.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Veszélyben van a szimfonikus zenekar intézménye?

Számos veszély fenyegeti a szimfonikus zenekarokat, de ha túlélik, az biztos, hogy a jövő zenekara nem olyan lesz, mint a mai. Fischer Iván szerint ideje megreformálni a zenekarok működését, hogy megfeleljen a következő generációk korszakának.
Klasszikus

Rácz Ödön nagybőgős rekordot döntött A dongóval

Rimszkij-Korszakov eredetileg hegedűre és zongorára írt darabját már majd' minden hangszercsoport képviselői eljátszották, most egy extra gyors nagybőgő verziót mutatunk. Videó!
Színház

Kállai Ferenc, az egyik legsokoldalúbb magyar színész

Tíz éve, 2010. július 11-én halt meg Kállai Ferenc Kossuth-díjas színész, a nemzet színésze. 
Jazz/World

Kiütötték a Fonó falát!

A kényszerű koncertszünetben elkészült a Fonó új, szabadtéri színpada!
Vizuál

Elárverezik Katharine Hepburn Howard Hughesnak írott szerelmesleveleit

Hughes és Hepburn romantikus kapcsolata másfél évig tartott. Nem házasodtak össze, de szerelmi történetük nagy port kavart annak idején Hollywoodban, és a 2004-ben bemutatott Aviátor című filmben is megörökítették.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Ismét lesz OrgonaPont koncertsorozat és Orgonák éjszakája

Augusztusban tizenkét városban rendezi meg a Filharmónia Magyarország az OrgonaPont koncertsorozatot, augusztus 8-án pedig második alkalommal tartják meg az Orgonák éjszakáját.
Klasszikus galéria

Koncertek erdőben és tavon

A hétvégén több szabadtéri koncertet is adtak. Gyönyörű képeket mutatunk az eseményekről készült galériánkban.
Klasszikus rácz ödön

Rácz Ödön nagybőgős rekordot döntött A dongóval

Rimszkij-Korszakov eredetileg hegedűre és zongorára írt darabját már majd' minden hangszercsoport képviselői eljátszották, most egy extra gyors nagybőgő verziót mutatunk. Videó!
Klasszikus beszámoló

Veszélyben van a szimfonikus zenekar intézménye?

Számos veszély fenyegeti a szimfonikus zenekarokat, de ha túlélik, az biztos, hogy a jövő zenekara nem olyan lesz, mint a mai. Fischer Iván szerint ideje megreformálni a zenekarok működését, hogy megfeleljen a következő generációk korszakának.
Klasszikus magazin

Véletlenül bukkant egy antikváriumban a Carmina Buranára Carl Orff

Imádta a különleges megoldásokat, egyik művéhez a bécsi Néprajzi Múzeumból kellett hangszereket szerezni és külön engedélyt a Bösendorfer cégől. Százhuszonöt éve, 1895. július 10-én született Carl Orff német zeneszerző, a Carmina Burana című oratórium szerzője.