Klasszikus

Arvo Pärtről a kultúra úgy hull le, mint másról a ruha boldog szerelemben

2019.12.01. 22:15
Ajánlom
Idén megjelent az első Arvo Pärtről szóló magyar nyelvű könyv: a Rózsavölgyi kiadása interjúkötet, de hát pont annak a zeneszerzőnek érdemes szót adni, aki amúgy nem szeret beszélni.

Hagyományos életrajz még nem jelent meg Arvo Pärtről magyarul, pedig talán lenne rá igény. Szerencsére jobban járunk viszont a válogatott interjúit, beszélgetéseit és feljegyzéseit tartalmazó kötettel, amely idén a Rózsavölgyi kiadásában jelent meg. Pärt ugyanis, s ez talán nem meglepetés nem szeret beszélni, mégis újra és újra kiderül, hogy van mit mondania. Még az olyan, szinte kínosnak nevezhető beszélgetéseket is érdemes lejegyezni, amelyben a zeneszerző kijelenti, hogy nem akar már több kérdésre válaszolni. „Hosszas beszéd után mindig sokat szenvedek” (36) – mondja egyik kérdezőjének. Egyik jegyzetében azt írja: „a szavak sarokba szorítják a zenét” (9).

2019-arvo-part-220542.jpg

Válogatott beszélgetések és írások - Arvo Pärt (Fotó/Forrás: Rózsavölgyi és Társa Kiadó)

Arvo Pärt történetét talán sokan ismerik; ha nem, a kötet végén a szerkesztő Fülöp József mintegy függelékként szolgáló negyven oldalas életrajza segít tájékozódni az életműben. Az észt zeneszerző modernista titánként lépett fel a hatvanas években, ekkor még a dodekafónia, a szerializmus és az aleatória egyaránt stílusába tartoztak, a kor underground mozgalmaival szimpatizált, a Fluxus hatására hangszerromboló performanszokban vett részt, 1968-ban pedig kisebb botrányt okozott Credo című művével.

Arvo_Part_ja_Nora_Part-163811.jpg

Arvo Pärt és Nora Pärt (Fotó/Forrás: Rene Riisalu / Wikimedia)

A hetvenes években aztán nyolc év hallgatásra ítélte magát, ezalatt szépen elvetette a paradigmaként kezelt feltevést, miszerint a zenetörténet fejlődési folyamat, és egyszólamú énekeket komponált egy vázlatfüzetbe. Azt mondta, hogy amikor először hallott gregorián éneket, egyszerre érezte magát teljesen kifosztottnak és gazdagnak. „Abban a pillanatban úgy tűnt, korábbi műveimben rostával mertem a vizet” – mondta Jordi Savallnak 2000-ben. Arvo Pärt pálfordulása akár lehet megtéréstörténet, mert noha a zeneszerző nem hangsúlyozza, de ettől kezdve megváltozott a zenéről és a világról alkotott elképzelése: „újra meg kellett tanulnom járni” (88).

Érdekes lett volna egy '60-70-es évekbeli beszélgetést is megszerezni a könyvhöz, hogy valóban képet kaphassunk a zeneszerző spirituális útjáról. Az interjúkból már az átformálódott embert ismerjük meg – a legkorábbi interjú is 1978-ban készült –, aki saját kompozíciós technikáját, a tintinnabuli-szerkesztésmódot is szakrális dimenziójával együtt írja le.

„Dallamaim vétkek, a tintinnabuli a vétkek megbocsátása.” (13)

Ez a felfogás akár dogmatizmust is eredményezhetne, de szerencsére a zeneszerző gondolatiságában nem találunk dogmákat. Különösen a könyv gerincét alkotó, Enzo Restagnóval folytatott 2003-as beszélgetésben szembetűnő, hogy Pärt, noha a történelem fordulatokban gazdag időszakában és helyszínein élt, nem hajlandó jókra és rosszakra, ilyenekre vagy olyanokra osztani sem a korstílusokat, a világrészeket vagy a politikai berendezéseket.

A szovjet cenzúráról éppen olyan szenvtelen tényszerűséggel beszél, mint a szabad nyugat élvezeti csömöréről.

Közben pedig felsejlik a vasfüggöny keleti felének intellektuális éhsége, amelyet a beszélgetések érintenek, de jó lenne többet olvasni róla. Szofija Gubajdulina, Alfred Schnittke, Ediszon Gyeniszov és a többiek, akik Prágán keresztül csempésztek újzenét Szentpétervárra, akik számottevő sikereik ellenére sem hallhatták műveik nyugati bemutatóit, és akik egzisztenciájukat kockára téve küzdöttek az intézményesített ízléstelenség és művészietlenség ellen. Pärtben érezhetően nincs harag, de szembetűnő, hogy tulajdonképpen forradalmár maradt egész életében: a Szovjetunióban felforgató zenei nyelvével, később pedig takarékos egyszerűséggel tiltakozott az ellen, amit maga körül tapasztalt.

arvo-part-sting-113629.jpg

Arvo Pärt és Sting (Fotó/Forrás: Arvo Pärdi Keskus / Arvo Pärt Centre)

A kötet kifejezetten érdekes részei viszont valóban azok, amikor szűkszavúan, de egyenesen véleményt mond az öncélú avantgárd mozgalmak felett:

„a komponisták gyakran azt hiszik, hogy a sok gondolkodás egyúttal sok mondanivalót jelent” (48),

vagy amikor a dodekafóniáról elmondja, hogy csak akkor lehet érvényes, ha „egy földöntúli világ képe illik rá, amelyből eltávolították az emberi szenvedést” (112). A legmélyebben azonban csak szubjektíven, saját életről beszélve vall a dodekafón és szerialista irányzatokról: „kifosztottan álltam” – mondja a modernista és botrányt kavaró Credo utóhatásáról. (206)

42397396_2289105704451864_8178496086755770368_o-133326.jpg

Arvo Pärt és Sylvia Schwartz (Fotó/Forrás: Pályi Zsófia / Müpa)

Pärt zenéjének elemzésére nem kerül sor a beszélgetőkönyv lapjain. De ezen ne is csodálkozzunk, hiszen a komponista többször leszögezi, hogy nem szívesen beszél a műveiről. A legfontosabb opuszokkal kapcsolatos triviáról persze értesülünk, így aki kíváncsi a Fratres, a Für Alina, a Passió, a Cantus vagy a Spiegel im Spiegel érdekességire, meg fogja kapni.

A József Attila-i sorok járnak a fejemben, ahogy Arvo Pärt szavait olvasom: a kultúra úgy hull le rólam, mint ruha másról a boldog szerelemben.

A Nagyon fájban egészen mást jelentett a gondolat, a zeneszerző kapcsán viszont azt, hogy nála a kultúra mint fogalom kinőtte magát, eltűnt. Nem jár hangversenyre, se operába, és zenehallgatás helyett arra buzdít, hogy mindenki találja meg a belső csendjét. Vajon ez lemondást jelent?

 

Arvo Pärt: Válogatott beszélgetések és írások. Rózsavölgyi és Társa Kiadó, 2019. Összeállította és jegyzetekkel ellátta: Fülöp József. 248 oldal, kartonált kötés. ISBN 978-615-8131-40-7

Vásárolja meg a könyvet a Líra oldalán!

5 Arvo Pärt-zenemű, amit hallanod kell a mester születésnapján

Kapcsolódó

5 Arvo Pärt-zenemű, amit hallanod kell a mester születésnapján

Szeptember 11-én ünnepli a 83. születésnapját Arvo Pärt, a kortárs zene egyik legnagyobb és legismertebb komponistája. Összeszedtünk néhány zeneművet, ismerteket és kevésbé ismerteket, hogy betekintést nyerj ebbe a zenei világba, amely több a filozófiánál.

Ezért nem kértem aláírást Arvo Pärttől

Ezért nem kértem aláírást Arvo Pärttől

Tegnapelőtt este én is beálltam a rajongók sorába, de aztán meggondoltam magam. Végül mégsem akartam aláírást kérni Arvo Pärttől, de hazafelé is a kórusműveit hallgattam.

10 kortárs zenemű, amit hallanod kell, miután meghalsz

10 kortárs zenemű, amit hallanod kell, miután meghalsz

„Az életben nem akarok többet ilyen zagyvaságot hallgatni!” – Tiszteletben tartjuk, ha mondtál már valaha valami hasonlót, ezért készítettünk egy listát azokról a kihagyhatatlan zenékről, amiket soha nem akarsz hallani ebben az életben… de talán érdemes visszatérni rájuk, miután meghaltál.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

A színház volt az én igazi házasságom – Máthé Erzsi 95 éves

A születésnapját ünneplő Máthé Erzsi olykor úgy érzi, annyi figurát játszott már el élete során, hogy sokszor önmagát kell keresnie. Pedig mindegyik alakításában teljes lényével jelen volt. A színésznő néhány éve már a nyilvánosságtól visszavonultan él. Az alábbi interjút tizenöt éve, 2007-ben adta Canjavec Juditnak a Buda Lapjában, a másodközlés a szerző engedélyével történt.
Jazz/World

Jazzstandardek műfajközi fényben: Tigran Hamasyan koncertje a Müpában

2015-ös sikerkoncertje után május 20-án újra a Müpa színpadára lép napjaink egyik legkeresettebb jazz-zongoristája és -zeneszerzője, Tigran Hamasyan, hogy bemutassa április végén megjelent StandArt című új lemezét. A klasszikus jazzstandardek megfogalmazásában teljesen friss értelmezést nyernek.
Zenés színház

Kritikaszemle Kurtág György párizsi operabemutatójáról

A Scalában tartott ősbemutató után április 30-án a Párizsi Nemzeti Operában is színre került Kurtág György egyetlen operája, a Beckett nyomán írt A játszma vége. A kritikák remekműként írták le az alkotást.
Klasszikus

Második díjat nyert a Chaos Quartet Bordeaux-ban

A korábban Budapesten is díjazott vonósnégyesnek a Bordeaux-i Nemzetközi Vonósnégyesverseny zsűrije második helyezést, valamint egy különdíjat ítélt meg.
Tánc

Egyed Bea és Bozsányi Liliána győzelmével ért véget a X. Nemzetközi Monotánc Fesztivál

A különleges hangulatú és látványvilágú előadás mellett a nemzetközi táncszakma képviselői is tiszteletüket tették a Bethlen Téri Színházban.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Második díjat nyert a Chaos Quartet Bordeaux-ban

A korábban Budapesten is díjazott vonósnégyesnek a Bordeaux-i Nemzetközi Vonósnégyesverseny zsűrije második helyezést, valamint egy különdíjat ítélt meg.
Klasszikus magazin

Egy ukrán dallam, amit mindenki ismer

A háború kitörése óta az ukrán kultúra is egyre jobban a figyelem középpontjába kerül, ám létezik egy zenemű, amit eddig is világszerte ismertek. Csak épp azt nem tudják, hogy a dallam forrása egy ukrán zeneszerző népdalfeldolgozása.
Klasszikus hír

Orgona mesterkurzust tart Karosi Bálint és Szabó Balázs

Közösségi programokkal, koncertekkel és az orgona rejtelmeivel várja a jelentkezőket július 4. és 9. között a Budapest Orgona Mesterkurzus. Karosi Bálint és Szabó Balázs azok jelentkezését várja, akik mind a középfokú, mind a nehéz orgonarepertoárt jól ismerik.
Klasszikus kritika

Megfontoltan, líraian

A Zongora című sorozat rendezésében Berecz Mihályt követően újabb fiatal zongorista, Palojtay János adott szólóestet a Zeneakadémián, május 4-én. Ha van bennünk kellő türelem és igény az odafigyelésre, különleges élményben lehet részünk koncertjein.
Klasszikus ajánló

Negyedszázados fennállását ünnepli a Kremerata Baltica a Concerto Budapesttel

Három koncerten, rendkívüli és izgalmas összeállítású műsorral ünnepli a 75 éves Gidon Kremert és fiatal zenészekből álló, 25 éves kamaraegyüttesét a Keller András vezette Concerto Budapest a Zeneakadémián. A koncertek műsora múlt és jelen, a Baltikum és Magyarország közt képez hidat.