Klasszikus

Arvo Pärtről a kultúra úgy hull le, mint másról a ruha boldog szerelemben

2019.12.01. 22:15
Ajánlom
Idén megjelent az első Arvo Pärtről szóló magyar nyelvű könyv: a Rózsavölgyi kiadása interjúkötet, de hát pont annak a zeneszerzőnek érdemes szót adni, aki amúgy nem szeret beszélni.

Hagyományos életrajz még nem jelent meg Arvo Pärtről magyarul, pedig talán lenne rá igény. Szerencsére jobban járunk viszont a válogatott interjúit, beszélgetéseit és feljegyzéseit tartalmazó kötettel, amely idén a Rózsavölgyi kiadásában jelent meg. Pärt ugyanis, s ez talán nem meglepetés nem szeret beszélni, mégis újra és újra kiderül, hogy van mit mondania. Még az olyan, szinte kínosnak nevezhető beszélgetéseket is érdemes lejegyezni, amelyben a zeneszerző kijelenti, hogy nem akar már több kérdésre válaszolni. „Hosszas beszéd után mindig sokat szenvedek” (36) – mondja egyik kérdezőjének. Egyik jegyzetében azt írja: „a szavak sarokba szorítják a zenét” (9).

2019-arvo-part-220542.jpg

Válogatott beszélgetések és írások - Arvo Pärt (Fotó/Forrás: Rózsavölgyi és Társa Kiadó)

Arvo Pärt történetét talán sokan ismerik; ha nem, a kötet végén a szerkesztő Fülöp József mintegy függelékként szolgáló negyven oldalas életrajza segít tájékozódni az életműben. Az észt zeneszerző modernista titánként lépett fel a hatvanas években, ekkor még a dodekafónia, a szerializmus és az aleatória egyaránt stílusába tartoztak, a kor underground mozgalmaival szimpatizált, a Fluxus hatására hangszerromboló performanszokban vett részt, 1968-ban pedig kisebb botrányt okozott Credo című művével.

Arvo_Part_ja_Nora_Part-163811.jpg

Arvo Pärt és Nora Pärt (Fotó/Forrás: Rene Riisalu / Wikimedia)

A hetvenes években aztán nyolc év hallgatásra ítélte magát, ezalatt szépen elvetette a paradigmaként kezelt feltevést, miszerint a zenetörténet fejlődési folyamat, és egyszólamú énekeket komponált egy vázlatfüzetbe. Azt mondta, hogy amikor először hallott gregorián éneket, egyszerre érezte magát teljesen kifosztottnak és gazdagnak. „Abban a pillanatban úgy tűnt, korábbi műveimben rostával mertem a vizet” – mondta Jordi Savallnak 2000-ben. Arvo Pärt pálfordulása akár lehet megtéréstörténet, mert noha a zeneszerző nem hangsúlyozza, de ettől kezdve megváltozott a zenéről és a világról alkotott elképzelése: „újra meg kellett tanulnom járni” (88).

Érdekes lett volna egy '60-70-es évekbeli beszélgetést is megszerezni a könyvhöz, hogy valóban képet kaphassunk a zeneszerző spirituális útjáról. Az interjúkból már az átformálódott embert ismerjük meg – a legkorábbi interjú is 1978-ban készült –, aki saját kompozíciós technikáját, a tintinnabuli-szerkesztésmódot is szakrális dimenziójával együtt írja le.

„Dallamaim vétkek, a tintinnabuli a vétkek megbocsátása.” (13)

Ez a felfogás akár dogmatizmust is eredményezhetne, de szerencsére a zeneszerző gondolatiságában nem találunk dogmákat. Különösen a könyv gerincét alkotó, Enzo Restagnóval folytatott 2003-as beszélgetésben szembetűnő, hogy Pärt, noha a történelem fordulatokban gazdag időszakában és helyszínein élt, nem hajlandó jókra és rosszakra, ilyenekre vagy olyanokra osztani sem a korstílusokat, a világrészeket vagy a politikai berendezéseket.

A szovjet cenzúráról éppen olyan szenvtelen tényszerűséggel beszél, mint a szabad nyugat élvezeti csömöréről.

Közben pedig felsejlik a vasfüggöny keleti felének intellektuális éhsége, amelyet a beszélgetések érintenek, de jó lenne többet olvasni róla. Szofija Gubajdulina, Alfred Schnittke, Ediszon Gyeniszov és a többiek, akik Prágán keresztül csempésztek újzenét Szentpétervárra, akik számottevő sikereik ellenére sem hallhatták műveik nyugati bemutatóit, és akik egzisztenciájukat kockára téve küzdöttek az intézményesített ízléstelenség és művészietlenség ellen. Pärtben érezhetően nincs harag, de szembetűnő, hogy tulajdonképpen forradalmár maradt egész életében: a Szovjetunióban felforgató zenei nyelvével, később pedig takarékos egyszerűséggel tiltakozott az ellen, amit maga körül tapasztalt.

arvo-part-sting-113629.jpg

Arvo Pärt és Sting (Fotó/Forrás: Arvo Pärdi Keskus / Arvo Pärt Centre)

A kötet kifejezetten érdekes részei viszont valóban azok, amikor szűkszavúan, de egyenesen véleményt mond az öncélú avantgárd mozgalmak felett:

„a komponisták gyakran azt hiszik, hogy a sok gondolkodás egyúttal sok mondanivalót jelent” (48),

vagy amikor a dodekafóniáról elmondja, hogy csak akkor lehet érvényes, ha „egy földöntúli világ képe illik rá, amelyből eltávolították az emberi szenvedést” (112). A legmélyebben azonban csak szubjektíven, saját életről beszélve vall a dodekafón és szerialista irányzatokról: „kifosztottan álltam” – mondja a modernista és botrányt kavaró Credo utóhatásáról. (206)

42397396_2289105704451864_8178496086755770368_o-133326.jpg

Arvo Pärt és Sylvia Schwartz (Fotó/Forrás: Pályi Zsófia / Müpa)

Pärt zenéjének elemzésére nem kerül sor a beszélgetőkönyv lapjain. De ezen ne is csodálkozzunk, hiszen a komponista többször leszögezi, hogy nem szívesen beszél a műveiről. A legfontosabb opuszokkal kapcsolatos triviáról persze értesülünk, így aki kíváncsi a Fratres, a Für Alina, a Passió, a Cantus vagy a Spiegel im Spiegel érdekességire, meg fogja kapni.

A József Attila-i sorok járnak a fejemben, ahogy Arvo Pärt szavait olvasom: a kultúra úgy hull le rólam, mint ruha másról a boldog szerelemben.

A Nagyon fájban egészen mást jelentett a gondolat, a zeneszerző kapcsán viszont azt, hogy nála a kultúra mint fogalom kinőtte magát, eltűnt. Nem jár hangversenyre, se operába, és zenehallgatás helyett arra buzdít, hogy mindenki találja meg a belső csendjét. Vajon ez lemondást jelent?

 

Arvo Pärt: Válogatott beszélgetések és írások. Rózsavölgyi és Társa Kiadó, 2019. Összeállította és jegyzetekkel ellátta: Fülöp József. 248 oldal, kartonált kötés. ISBN 978-615-8131-40-7

Vásárolja meg a könyvet a Líra oldalán!

5 Arvo Pärt-zenemű, amit hallanod kell a mester születésnapján

Kapcsolódó

5 Arvo Pärt-zenemű, amit hallanod kell a mester születésnapján

Szeptember 11-én ünnepli a 83. születésnapját Arvo Pärt, a kortárs zene egyik legnagyobb és legismertebb komponistája. Összeszedtünk néhány zeneművet, ismerteket és kevésbé ismerteket, hogy betekintést nyerj ebbe a zenei világba, amely több a filozófiánál.

Ezért nem kértem aláírást Arvo Pärttől

Ezért nem kértem aláírást Arvo Pärttől

Tegnapelőtt este én is beálltam a rajongók sorába, de aztán meggondoltam magam. Végül mégsem akartam aláírást kérni Arvo Pärttől, de hazafelé is a kórusműveit hallgattam.

10 kortárs zenemű, amit hallanod kell, miután meghalsz

10 kortárs zenemű, amit hallanod kell, miután meghalsz

„Az életben nem akarok többet ilyen zagyvaságot hallgatni!” – Tiszteletben tartjuk, ha mondtál már valaha valami hasonlót, ezért készítettünk egy listát azokról a kihagyhatatlan zenékről, amiket soha nem akarsz hallani ebben az életben… de talán érdemes visszatérni rájuk, miután meghaltál.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

Kettévágott Carmina Burana – reakciók az operaházi büfébotrányra

Bogányi Tibor karmester visszalépett az operaház Carmina Burana-produkciók vezénylésétől, mivel főigazgatói döntésre szünetet kell beiktatni az előadásba. Az ügy számos viharos reakciót váltott ki.
Vizuál

Elhunyt Koncz András festőművész

A Munkácsy-díjas festőművész, Koncz Zsuzsa énekesnő öccse hosszú, méltósággal viselt, súlyos betegség után hunyt el március 2-án hajnalban, életének hetvenegyedik évében.
Zenés színház

„Mindenkinek ajánlom, hogy menjen ki éjszaka az erdőbe!” – interjú Claus Guthtal

A világ egyik legjelentősebb operarendezője, Claus Guth nemrég Budapestre látogatott: számos neves színház után a Magyar Állami Operaház is átvette Don Giovanni-rendezését. Ebből az alkalomból kérdeztük az alkotót.
Vizuál

Elhunyt Vadász György építész

Életének 92. évében, március 3-án elhunyt Vadász György Kossuth- és Ybl Miklós-díjas építőművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, a nemzet művésze. A kilencvenes években készült épületeivel nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a bauhaus ismét népszerűvé vált a hazai építészetben.
Színház

Oidipusz a politika útvesztőjében – bemutatták Szikszai Rémusz rendezését a Radnóti Színházban

A Radnóti Színház legújabb előadásában Oidipusz egy idealista, ígéretes politikus, akinek szembe kell néznie a múlt terheivel. A produkció bemutatójára március 3-án került sor. A főszerepekben mások mellett Pál András, Kováts Adél és László Zsolt látható.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Simon Izabella és Várjon Dénes kurátori hétvégéje következik a Magyar Zene Házában

Folytatódik a Magyar Zene Háza sorozata, amelyben neves művészek válogatják össze egy-egy hétvége programját. Március 9-én és 10-én a Simon Izabella–Várjon Dénes zongoraművész házaspár gyerekek és felnőttek számára is készül zenei csemegékkel.
Klasszikus magazin

A Moldván túl – Bedřich Smetana ritkábban játszott művei

1824. március 2-án született a cseh nemzeti zene egyik legnagyobb alakja, Bedřich Smetana. Hazám című ciklusának közkedvelt darabját, a Moldvát mindenki ismeri, de mit érdemes még meghallgatni a zeneszerzőtől?
Klasszikus hír

Meglett a Győri Filharmonikus Zenekar vadászkürtje

A rendőrség megtalálta azt a nagy értékű hangszert, amelyet januárban tulajdonított el valaki az együttestől. A kürt így visszakerülhetett jogos tulajdonosához.
Klasszikus interjú

„Ha az ember idős, már sokkal szabadabb” – születésnapi interjú a 80 éves Vidovszky Lászlóval

Nemrég ünnepelte nyolcvanadik születésnapját, március 2-án pedig a Zeneakadémia is koncerttel köszönti Vidovszky László Kossuth-díjas zeneszerzőt. A jeles alkalom apropóján pályája indulásairól, zeneszerzői motivációiról és alapelveiről kérdeztük a komponistát.
Klasszikus ajánló

Nemzetközi színtérre lép az Orgonák éjszakája

A Magyarországon már évek óta népszerű programot idén három kontinens közel harminc országában rendezi meg a Filharmónia Magyarország, május 18-án, pünkösd szombatján.