Klasszikus

Asszonydalok

2015.01.07. 06:58
Ajánlom
Az évkezdés álommámorában talán meglepőnek tűnik, hogy egy szombati daldélután mekkora tömeget vonz az Operába. Ám aki hallotta Megyesi Schwartz Lúcia hangversenyét, az inkább azon csodálkozik, hogy milyen kicsi a Székely Bertalan terem. KRITIKA

Megyesi Schwartz Lúciát elsősorban operaénekesként ismerjük, noha anyaintézménye képességeihez viszonyítva kissé alul foglalkoztatja. Ha hihetünk az Opera külsőre kiemelkedően profi, de jelen működésére nézve meglehetősen bizonytalan honlapjának, megállapíthatjuk, ebben az évadban bizony január 3-án hallhattuk a művésznőt utoljára, előtte az ősszel a Carmenben ötször, A trubadúrban háromszor szerepelhetett. Noha Megyesi Schwartz Lúcia mindent tud: úgy értem, nemcsak énekelni, hanem színészkedni, ezen túl - láthatólag - közönséget szervezni, emberekkel bánni, megköszönni mindenkinek a segítséget - és még szép is. De hát túl van azon a hamvas koron, amikor elég egy igéző mosoly, s talán énekelni se kell tudni annyira egy jó szerepért.

Nem udvariatlankodni szeretnék a művésznővel: a mostani "est" egyik lényeges eleme - a műsor és az előadás szempontjából is -, hogy negyven felett, egy négygyermekes(!) anyának is van miért színpadra állnia. Erre utal az előadás címe (Asszonyszerelmek, asszonysorsok) is, melyben Schumann megidézett ciklusából egy ráadás hangzott el, ám annál több olyan mű, mely az élet mélyebb tudásán, az első (és sokadik) csalódásán túli nő, asszony érzéseiről szól. Rögtön az elején az egyik legnagyobb kihívás, Haydn 1789/90-ben komponált kantátája, az Ariadné Naxoszban, melyet rejtély, hogy Haydn - levélben is megfogalmazott szándékaival ellentétben - miért nem hangszerelte meg, noha zárószakaszát egy 1795-ös műben (Scena di Berenice) is felhasználta. Az egybefüggő, ám legalább öt nagyobb egységből felépülő mű olykor szinte hangversenyária, máskor a befelé fordulás meditatív drámája, de mindenképpen dráma, s ez a műnem Megyesi Schwarz Lúciának alighanem a kedvence - tehát sikerrel vezeti végig közönségét az elhagyott krétai királylány kételyein, gyötrődésein és ráeszmélésén.

A koncert másik nagyobb egységét Schumann Stuart Mária-dalai adták. Az 1852-ben írott dalciklus kettős csavarral áll elénk: míg a szöveg alighanem valóban Stuart Mária szövegeit dolgozza fel, a keletkezésekor már erősen meghasonlott zeneszerző is önarcképként írja meg, vagyis azonosul az élettől végső soron vereséget szenvedő királynővel. Emiatt a mű sokkal kevésbé "nemes" (vagyis nem kapcsolódik kizárólag sem a női, sem a férfi princípiumhoz), mint az est többi dala, sokkal inkább a transzcendencia eltávolítása, elemelkedése jellemzi. Az énekesnő ezt az érett, bölcs szerepet is hitelesen tolmácsolja. Az ezt követő két Brahms-dal (Május éj, Első szerelem) ugyan egy négyrészes ciklus első két darabja, ám a négy mű között nincs különösebb kapcsolat túl azon, hogy nagyjából egy időben keletkeztek (1866). A Május éj a magány, a brahmsi "éjszaka zenéje" líraibb, míg az Első szerelem népies témája cseppet sem népies, drámai feldolgozást kap. Az est fénypontja talán épp ez utóbbi mű volt. A fiú okossága fölé emelkedő női bölcsesség, tudás zeneileg is nagyon fel van építve, de ehhez nagyon be kell osztani az indulatokat, az erőt, hogy a végén igazán átlépjünk egy másik univerzumba, az asszonysorsokéba - és ez mesterien sikerült az énekesnőnek.

A műsoron szereplő három Kodály-dal sem egyetlen világ: a korai (1907-es) Nauszikaa egy tervezett Odüsszeusz-opera töredéke, Bálint Aranka szövegére, míg az 1924-32 közt keletkezett Magyar népzene IV. fejezetében szereplő két mű is igencsak eltérő. A nővérek című talán a "leglucásabb", ebben a sok versszakos műben jön elő igazán, mennyire finom eszközökkel, zenei és zenén túli gesztusokkal képes a művésznő mindig egy icipicit másképp előadni, hogy a végén csattanjon a poén. A Barcsairól, erről a véres balladáról viszont senki sem gondolhatta komolyan, hogy lezárhat egy ilyen estet, bár ennek előadása is igazi operaénekesre, színészre vall. A három ráadás (Kodály, Schumann és Schubert) is illett a koncert címéhez, ismertebb, népszerűbb dalokon mutatva meg, hogy Megyesi Schwartz Lúciának állóképessége is van. Az énekesnő ugyanis éneklésben is mindent tud, amit tudhat, amire képességei predesztinálják. A mezzoszoprán hang fent drámaivá válik, de nem bántóan élessé, alul talán kevésbé erőteljes, amit profi technikával ellensúlyoz. A zenei jó ízlés mellett a drámai, színészi tudás Megyesi Schwartz legfőbb erénye, a soha nem szűnő színpadi jelenlét, a közönséggel való folyamatos kommunikáció, mely biztos nem mindenkinek állna jól, nála azonban sosem csap át mórikálásba. Ez az éneklés tehát nem ösztönös, noha kétségkívül egy széles ösztönös bázisra épül, sokkal inkább rutinos vagy profi, jó értelemben mondva, és jól hallható, hogy az énekesnő dolgozik a hangján, folyamatosan fejleszti technikáját.

Gábor József zongorakísérete pedig ideális egy ilyen szólóesthez: ha nem is mindig makulátlanul kidolgozott, de mindig ízléses és végiggondolt, kommunikatív zongorázás olyan biztos alap, melyre lehet támaszkodni, de sose kell attól tartani, hogy zeneileg felülemelkedik az énekesen. Szinte bármelyik elhangzott műből elképzelhető lenne "kétoldalúbb" tolmácsolás is - ez az est azonban elsősorban az énekesről, az énekhangról szólt.

Programkereső

Legolvasottabb

Plusz

A felújított Rumbach utcai zsinagóga a Zsidó Kulturális Fesztivál új helyszíne

„Éljük át újra!” - mottóval öt helyszínen, több mint húsz programot kínál a Zsidó Kulturális Fesztivál augusztus 22. és 30. között Budapesten. A fesztivál új helyszíne a felújított Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga lesz.
Vizuál

Pazar Vaszary-válogatás a Kieselbach Galéria nyári tárlatán

Vaszary Jánostól nyolc kiváló olajfestmény és több jelentős grafika is látható a Kieselbach Galéria A legnagyobbak - Főművek és fontos képek Munkácsytól Kondorig címmel nyílt reprezentatív nyári tárlatán.
Klasszikus

Olasz, spanyol turnén járt a Fesztiválzenekar

Olaszországban és Spanyolországban játszott óriási sikerrel a Budapesti Fesztiválzenekar július végén. A turné utolsó állomásán, az újabb lezárások előtti utolsó pillanatban, Kodály zenéje szólt az Adán Martín Auditórium fantasztikus épületében.
Könyv

A Nobel-díjas Kazuo Ishiguro is esélyes a Booker-díjra

Július 27-én kihirdették az egyik legjelentősebb irodalmi díj, a Booker jelöltjeit. A 13 döntős művet 158 könyv közül választotta ki a szakmai zsűri.
Színház

Kihirdették a színikritikusok a legjobb színészi alakítás díjazottját

A Színházi Kritikusok Céhe tagjainak szavazatai alapján Béres Márta kapja a legjobb színészi alakítás díját, az Anna Karenina című előadás címszerepéért.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Összművészeti esttel emlékeznek a legendás bűvészre

Rodolfo születésének 110. évfordulója alkalmából, augusztus 8-án Zene+Bűvölet címmel rendeznek összművészeti estet a Várkert Bazárban, ahol fellép a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara és a Junior Prima Díjas zongoraművész, Vida Monika Ruth.
Klasszikus interjú

A szaxofon ismeretlen hangja – interjú Szepesi Bencével

A Budapest Saxophone Quartet alapítója úgy véli, van a szaxofonnak egy klasszikus hangja, amelyet alig ismerünk, de szépséggel kecsegtet. Beszélgetésünkben annak eredetéről és komolyzenei szerepéről mesélt, aztán kiderült, hogy még a szaxofonnál is jobban szereti másik hangszerét.
Klasszikus hír

Olasz, spanyol turnén járt a Fesztiválzenekar

Olaszországban és Spanyolországban játszott óriási sikerrel a Budapesti Fesztiválzenekar július végén. A turné utolsó állomásán, az újabb lezárások előtti utolsó pillanatban, Kodály zenéje szólt az Adán Martín Auditórium fantasztikus épületében.
Klasszikus klassz a parton

Klasszikus zene szólt „a magyar Salzburgban” - Beszámoló Tatáról

Egy hete ért véget Tatán a Klassz a pARTon fesztivál, a Cimbora Alapítvány rendezvényét támogatta és második alkalommal fogadta be a város. A szervezőket nemcsak a kisváros festői Öreg-tavának szépsége vonzotta Tatára, hanem a város múltja is, hiszen itt is, mint minden Esterházy-birtokon a zenének is fontos szerepe volt. A tatai Esterházyak is igen sokat tettek a helyi zenei élet fellendüléséért, a kastély történeti múltja és a kortárs zenei élet így mára összeért.
Klasszikus ajánló

Zenei utazás Mozarttól Josef Sukig

Álmodozó nyári éjjel címmel július 29-én szabadtéri koncertet az Anima Musicae Kamarazenekar, az Óbudai Társaskör kertjében. A műsorban elhangzanak Mendelssohn, Mozart, Hugo Wolf és Josef Suk művei is, valamint vendégművészként fellép Horgas Eszter és Polónyi Ágnes.