Klasszikus

Átadták az idei Bartók-Pásztory-díjakat

2015.03.25. 15:43
Ajánlom
Selmeczi György zeneszerzőnek, valamint a Nemzeti Énekkarnak és vezetőjének, Antal Mátyás karigazgatónak, karmesternek ítélték idén a Bartók-Pásztory-díjakat, amelyeket március 25-én adtak át a Zeneakadémián.

A magyar zenei szakma legrangosabb elismerésének számító kitüntetéseket a hagyománynak megfelelően Bartók Béla születésnapján nyújtották át a kitüntetetteknek a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen.    

Hoppál Péter kulturális államtitkár köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a mostani kitüntetettek a korábbi díjazottak illusztris közösségéhez csatlakoznak, amelynek olyan nagyságok a tagjai, mint Solti György, Cziffra György vagy Marton Éva. "Boldogok lehetünk, hogy Bartók a miénk lehetett. Ha örökségében meg tudunk kapaszkodni, akkor jó úton járunk" - fogalmazott az államtitkár.    

Erdei Péter karnagy, a díj kuratóriumának tagja Antal Mátyást méltató laudációjában kiemelte: hármas évfordulót ünnepelhetünk, hiszen idén lesz 30 éve, hogy megalakult az Állami Énekkar, a Nemzeti Énekkar elődje, az együttest 25 éve vezeti Antal Mátyás, aki pedig idén ünnepli 70. születésnapját. 

A karvezető munkáját értékelve rámutatott: óriási teljesítmény, hogy miután az énekkarral elérte a magas előadói színvonalat, azt ilyen hosszú időn át képes volt megőrizni, sőt tovább emelni. Mint felidézte, Antal Mátyás a Magyar Állami Hangversenyzenekar fuvolaművésze volt 1990-ig, ekkor vette át az Állami Énekkar karigazgatói posztját, emellett a Zeneakadémián is tanít.    

Antal Mátyás úgy vélte, a mostani kitüntetés igazolja azt az utat, amelyet az 1985-ben egy vitatott kultúrpolitikai döntéssel létrehozott énekkar máig megtett. Évek teltek el, amíg a kezdetben nemkívánatos együttest elfogadták és értékelni kezdték, idővel azonban beköszöntött a siker, és folyamatosan gazdagodott a repertoár - emlékezett vissza.    

Bartókhoz fűződő viszonyáról elmondta: gyerekként, fiatalként teljesen természetes volt Bartókkal foglalkozni, akinek zenéjét anyanyelveként szívta magába, mára azonban bizonyos értelemben „misztikus távolságba került" a komponista alakja. Fekete Gyula zeneszerző, kuratóriumi tag laudációjában úgy fogalmazott: Selmeczi György mindig azon fáradozott, hogy határainkon túl is felhívja a figyelmet a magyar zeneművészet értékeire, és fordítva, hogy megismertesse a határon túli, az erdélyi magyarság művészetét az anyaország közönségével. Úgy vélte, ennek a bartóki gondolatnak a megvalósítása emelhető ki mindenekelőtt az 1952-ben, Kolozsváron született díjazott munkásságából.     

Kiemelte azt is, hogy Selmeczi György az egyik legsokoldalúbb magyar muzsikus: zongoraművész, karmester, tanár, operarendező, és persze zeneszerző. Komponistaként szóló-, kamara- és szimfonikus művek, operák, valamint számos színházi és filmzene is fűződik a nevéhez - sorolta Fekete Gyula.  

  Méltatásában ecsetelte a Csemiczky Miklóssal, Orbán Györggyel és Vajda Jánossal együtt a Négyekhez sorolt komponista munkásságát Kolozsváron, Miskolcon és Budapesten, kiemelte többek között a Miskolci Új Zenei Műhely és a Budapesti Kamaraopera megalapítását. Selmeczi György beszédében megjegyezte: zeneszerzőként gyakran kiérdemli a Bartók-epigon „megtisztelő" címet. „Én azonban valóban megtiszteltetésnek veszem ezt a jelzőt, mert úgy gondolom, az a dolgunk, hogy Bartók nyelvét beszéljük. A mi életünkben már nem tudunk szabadulni ennek az örökségnek a súlyától, de nem is szabad ezt megpróbálnunk".    

Mint mondta, a fiatalkori botladozások után éppen ennek a nyelvnek köszönhették pályatársaival együtt, hogy „beérkeztek" alkotói értelemben. „Jó lelkiismerettel olyan zenét írunk, amelynek az erkölcsi és esztétikai értékéről meg vagyunk győződve, és azt hiszem, hogy ennél többet nem is várhatunk a sorstól" - hangsúlyozta. A díjakat Vigh Andrea, a Zeneakadémia rektora, a díj kuratóriumának elnöke adta át a kitüntetetteknek.    

Az egyetemen tartott díjátadót megelőzően délelőtt megkoszorúzták Bartók Béla sírját a Farkasréti temetőben. A Bartók Béla Konzervatórium kórusának fellépése után Vikárius László zenetudós emlékezett meg az 1881-ben ezen a napon született komponistáról.  

 A Bartók-Pásztory-díjat a zeneszerző második felesége, Pásztory Ditta zongoraművész végrendelete alapján 1984-ben hozták létre, forrása a befolyó jogdíjak egy része. A kitüntetést - Pásztory Ditta akaratának megfelelően - azoknak az alkotó- és előadóművészeknek, együtteseknek adományozza a komponista születésnapján a Zeneakadémia neves professzorokból álló szakmai grémiuma, akik munkásságukkal jelentősen hozzájárultak a hazai zenei élet fejlődéséhez és Bartók Béla szellemiségének megőrzéséhez.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Fischer Ádám is fellép a Royal Albert Hallban

A holdra szállás 50., Viktória királynő születésének 200., a Proms megalapítója, Henry Wood születésének 150. évfordulójára emlékezik a BBC Proms rendezvénysorozata, amelyen idén először környezetvédelemmel kapcsolatos zeneműveket is műsorra tűztek.
Klasszikus

Chaplin, az elfeledett zeneszerző zseni

Legtöbb filmjéhez maga komponált zenét, pedig nem tudott kottát olvasni. Egy időben sehova nem ment a hegedűje nélkül, és zeneszerzőként Oscar-díjat is nyert. Chaplin kevéssé ismert arca a muzsikusé.
Zenés színház

Liliom hazatalál

Április 26-án mutatja be a Budapesti Operettszínház a Molnár Ferenc színműből készült világhírű musicalt, a Carouselt. Béres Attila rendezővel a Liliom iránti rajongásáról és a készülő előadásról beszélgettünk.
Klasszikus

Ez a csellóirodalom egyik legszebb versenyműve

Dvořák egyik legszebb művével, a h-moll gordonkaversennyel búcsúzik a Müpa közönségétől a Pannon Filharmonikusok ebben az évadban.
Jazz/World

Női energiáktól pezseg a Jazztavasz

A május 3. és 5. között zajló Jazztavaszon idén három hölgy közvetíti a jazz iránti szenvedélyt – ezúttal basszusgitáron, szaxofonon, illetve énekhanggal.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Ez a csellóirodalom egyik legszebb versenyműve

Dvořák egyik legszebb művével, a h-moll gordonkaversennyel búcsúzik a Müpa közönségétől a Pannon Filharmonikusok ebben az évadban.
Klasszikus magazin

Chaplin, az elfeledett zeneszerző zseni

Legtöbb filmjéhez maga komponált zenét, pedig nem tudott kottát olvasni. Egy időben sehova nem ment a hegedűje nélkül, és zeneszerzőként Oscar-díjat is nyert. Chaplin kevéssé ismert arca a muzsikusé.
Klasszikus hír

Kínába vitte Balázs János Bartók III. zongoraversenyét

A Nemzeti Filharmonikus Zenekar nyitotta a Csiangszui Nemzetközi Zenei Fesztivál programját a kínai Nankingban Balázs János zongoraművész közreműködésével, Hamar Zsolt vezényletével.
Klasszikus london

Fischer Ádám is fellép a Royal Albert Hallban

A holdra szállás 50., Viktória királynő születésének 200., a Proms megalapítója, Henry Wood születésének 150. évfordulójára emlékezik a BBC Proms rendezvénysorozata, amelyen idén először környezetvédelemmel kapcsolatos zeneműveket is műsorra tűztek.
Klasszikus interjú

Én vagyok az igazmondó a zenekarban

Konrád Györgynek kilencvennégy évesen már nem kell kertelnie. Örökifjú, máig kezébe fogja a brácsát, a hegedűt, és olyan egyszerűséggel beszél a zenéről, hogy öröm hallgatni. A zene mellett egy másik szenvedélye is megmaradt egy életen át, a sport. Mellesleg a hosszú élet titkát is elárulta.