Klasszikus

Átalakulóban

2010.02.25. 10:25
Ajánlom
Négy koncertből álló tavaszi bérletét az Olasz Kultúrintézetben rendezi a hazai és külföldi zenei élet élvonalába tartozó, nagy múltú Liszt Ferenc Kamarazenekar. A koncertet hirdető plakáton Rolla János neve már nem hangversenymesterként, hanem művészeti vezetőként szerepel. A változás okairól kérdeztük a Kossuth-díjas hegedűművészt.

- Miért pont a sok-sok szólóval gazdagított Vivaldi L'estro armonico és Händel egyik klasszikusa, az op. 6-os Concerto grosso szerepel a műsorban?

- Egyrészről nosztalgia, hiszen ezeket a műveket már játszottuk a nyolcvanas években, amikor minden bérletünk egy adott szerző körül forgott. Ezek a sorozatok az alaprepertoárunk részei, hiszen annak idején - hasonlóan a Musici di Rómához - a barokk zene segítségével kezdtük el tanulni a kamarazenekari játékot. Másrészről eszünkbe jutott megint, hiszen ez egy nagyon jó lehetőség arra, hogy a zenekar tagjai egyéni módon is megnyilvánuljanak. Vivaldi tizenkét concertójának élén hol egy, hol kettő, hol négy hegedűs szólista áll, amit minden esetben a kamarazenekar egy-egy tagja szólaltat meg. Aki épp a szólót játssza, az lesz az adott a darabban a koncertmester, tehát minden fiatal bebizonyíthatja, mit tud. Azt szeretném, ha a zenekarban meglenne a további, önálló munkához való képesség.

- Ez összefügg azzal, hogy Ön ezentúl mint művészeti vezető tevékenykedik?

- Folytatódnia kell annak a természetes folyamatnak, amit én annak idején Sándor Frigyes segítségével kezdtem el. A karmester nélküli zenekar az ő felügyelete alatt dolgozott: bent ült a próbán, elmondta a véleményét, tanította az együttest és koncertek után is levontuk a konzekvenciát, ami alapján továbbléphettünk. Az egész életemet a Liszt Ferenc Kamarazenekar töltötte ki, így természetesen a jövőben is foglalkozom, dolgozom velük, lesznek koncertek, amiken játszom, lesznek programok, amiben szükség van rám.

- Miért most jött el a pillanat, hogy átadja a helyét?

- Az élet nem végtelen, ezért megpróbálok előregondolkodni, és ezért indult el a fiatalítás is. Én vagyok az egyedüli alapító tag, aki még játszik itt, 47 éve dolgozom a zenekarban és 66 éves vagyok.

- Sándor Frigyes esetében betegség állt a visszavonulás hátterében, de Önnél ugye nem ez a helyzet?

- Szó sincs erről, sőt! Mindenféle egyéb munkáim is vannak: a Zeneakadémián vezetem a kamarazene tanszakot, megpróbálok ott is segítséget adni a fiataloknak. Más zenekaroknál is részt veszek egy-egy koncerten, az utóbbi időben a Miskolci Szimfonikusokkal, az MR Szimfonikusokkal, a jövőben a Filharmóniai Társaság Zenekarával is dolgozom, és most mint koncertmester beültem az Operaház zenekarába a Rózsalovag felújítására.

- Mi az a szellemi örökség, amit Sándor Frigyestől kapott és mi az, amit most Ön ad át?

- A zenekart annak idején a saját akaratunkból hoztuk létre, kifejezetten az együttjáték öröméért és a zene szeretetéért. Sándor Frigyes döbbentett rá arra, hogy mindez csak folyamatos munkával, karbantartással, tudatos fejlődési lépcsőkön haladva folytatható. A zenekar azóta világszínvonalú együttessé vált, rengeteg lemezt csináltuk, számos elismert művésszel dolgoztunk együtt. Nincs a világon még egy ilyen zenekar, aminek sem a vezetősége, sem a tagsága nem cserélődött hosszú évtizedeken keresztül. Pár éve két választásunk volt: vagy együtt abbahagyjuk, mert úgy éreztük megöregedtünk vagy megpróbáljuk átadni a tudásunkat a fiataloknak. Az utóbbit választottuk. A folyamat fokozatosan történt, Som László kezdte a sort, majd életkor szerint mentek el a tagok nyugdíjba, helyettük pedig mindig csak egy-egy új embert vettünk fel. Jelenleg ott tartunk, hogy vannak utolsó fecskék, akik nem alapító tagok, az együttes második generációjához tartoznak, de a többséget már a fiatalok teszik ki - nagyon megváltozott az átlagéletkor. Most azt szeretném elérni, hogy a zenekar saját maga előtt tegye fel a mércét, a munka ne váljon rutinná, hanem igényes, állandóan mozgásban lévő, saját maga által kialakított hanggal dolgozzanak. Másképp nem lehet kitűnni a többi közül.

- Ez a fajta igényesség, az állandó keresés adja a zenekarhoz érkező nagyformátumú művészek és a közönség jóérzésének alapját?

- A közönség mindig megérzi, hogy az együttes milyen odaadással dolgozik. Mi nem kötelességből játszunk: a zenekar önmagán belül olyan, mint egy előadó. Nem szabad nagyzenekarként dolgoznunk, ahol a tagok a karmester mozdulatainak látványa után mennek, ahhoz alkalmazkodnak. Itt nem alkalmazkodni kell, itt mindenkinek tudnia kell a dolgát és hozzátennie azt, ami a sajátja, a tagok belső önállóságának meg kell lennie. Mi azért próbálunk, hogy megbeszéljük, hogy mit, hogyan valósítsunk meg és megszokjuk egymás rezdülését is. Az, hogy koncerten mi történik, nincs mindig kidekázva: hangulattól, akusztikától, az akkori közérzettől függ. Nem tudjuk mindig egyformán játszani a műveket és nem is szabad, mert akkor rutinná válna a munka. Állandóan mozgásban kell lenni, hogy nekünk, a hallgatóknak vagy az éppen velünk játszó szólistának is érdekes legyen a koncert. Egy passzív előadó nem tud a színpadon átsugározni.

- Az Óbudai Társaskörben tartott nyilvános próbákon, a műhelymunka során is közvetíteni tudják ezt az aktivitást?

- A legtöbbször nagyon jó hangulat alakul ki, hiszen ilyenkor nincs rajtunk az a felelősség, az a drukk, az a fék, ami egy koncerten még ennyi év után is tapasztalható. Sokkal nagyobb a koncentráció a pódiumon, ez természetes, de azt is meg kell tanulni, hogy mi az a szint, amihez el kell jutni a próbákon, ebben a fajta fesztelenségben is, hogy a koncerten ne érezzük magunkat teljesen másképp. Ez is annak a munkának a része, ami 47 éve folyik a Liszt Ferenc Kamarazenekarban - úgy érzem, hogy ezek azok a hagyományok, amik a zenekart jellemzik, és amit köteles vagyok továbbvinni és továbbadni.

www.lfkz.hu

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Száz ólomkatonát cserélt egy vetítőgépre és az egész élete megváltozott

70 film, öt feleség, kilenc gyerek. A 100 éve született Ingmar Bergman titkát próbálják megfejteni hozzátartozók, munkatársak, kutatók, köztük a rendező egykori asszisztense, a magyar származású Katinka Faragó a legendás svédről készült dokumentumfilmben.
Jazz/World

Ezeket a jazzlemezeket hallgasd meg júliusban!

Új – régóta időszerű – sorozatunkban havonta ajánlunk hallgatásra érdemes lemezeket a frissen megjelent magyar és külföldi kiadványok közül. Az első cikk jogán megengedjük magunknak, hogy az előző hónapok terméséből is válogassunk.
Vizuál

Kiállítják Freud titkos gyűrűit

Az osztrák neurológus és pszichiáter a megajándékozotthoz kötődő mitológiai alakot vésetett az ékszerbe, amelyet csak a kiválasztottaknak ajándékozott.
Zenés színház

Dolhai Attila: „Egészséges versengés van bennünk”

Hagyomány és újítás jegyében rendezik meg hatodik alkalommal a nagy sikerű Palotakoncerteket a budai Vár gyönyörű díszletében. Bemutatjuk a húsz szólistát: elsőként az Operettszínház jól ismert és szeretett bonvivánját, Dolhai Attilát kérdeztük.
Klasszikus

Mozart zenéje enyhíti az epilepszia tüneteit

Egy friss kutatás szerint öt perc Mozart-muzsika is hozzájárulhat a betegek jobb közérzetéhez. Mindez azért is fontos, mert nem mindenkinek segítenek a drága gyógyszerek.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Gödöllőn megfér egymás mellett Bach és Django Reinhardt

Klasszikus műveket és crossover produkciókat is bemutat a Barokk Randevú elnevezésű zenei fesztivál augusztus 10-én és 12-én a Gödöllői Királyi Kastélyban.
Klasszikus Beatrice Rana

Piknik Beethovennel a kastélyparkban, a zene szárnyán Párizsba és Londonba

Július 21-én szombaton este és július 22-én vasárnap délelőtt újra piknikkoncertek a kismartoni Esterházy-kastély parkjában.
Klasszikus ajánló

Óbudai Nyár az Óbudai Társaskör kertjében

Az elmúlt évek hagyományait folytatva idén nyáron is várja közönségét az Óbudai Társaskör kertje, ahol július 4. és augusztus 5. között tizenhét estén át klasszikus és könnyűzenei koncertek, zenés színház, opera és színházi előadás közül válogathatnak az érdeklődők.
Klasszikus magazin

A minimalista zene már 1797-ben létezett

Ismerősen cseng Anton Reicha neve? Ugye, hogy nem. Épp ezért döntött úgy Ivan Ilić zongoraművész, hogy a videósorozatban mutatja be ennek a cseh-francia zeneszerzőnek az életét.
Klasszikus magazin

Mozart zenéje enyhíti az epilepszia tüneteit

Egy friss kutatás szerint öt perc Mozart-muzsika is hozzájárulhat a betegek jobb közérzetéhez. Mindez azért is fontos, mert nem mindenkinek segítenek a drága gyógyszerek.