Klasszikus

Áthallások

2011.12.06. 14:12
Ajánlom
December 11-én folytatódik és 22-én zárul az a három részből álló koncertsorozat, amely Liszt és a zsidó kultúra kapcsolatát vizsgálja.

Liszt Budapestet, Bécset, Párizst, Weimart és Rómát egyaránt otthonának tekintette, s amolyan utazó-zeneszerzőként a mai értelemben vett európaiság letéteményese lett. A sorozat célja - az általános tiszteletadáson túl - pontosan ennek a nemzetköziségének a kiterjesztése a vallási-etnikai síkra. Liszt köztudottan mélyen katolikus volt, de sok szállal kötődött a zsidósághoz, ugyanis a zsidóság a szocio-kulturális háló szerves része volt a 19. században, képviselői a köz- és kulturális (így a zenei) élet valamennyi szegmensében jelen voltak. Ez a vonatkozás önmagában legitimálja Liszt zenéjének jelenlétét zsidó körökben, még akár zsinagógai környezetben is.

Az általános társadalmi szempontrendszertől eltekintve, Liszt közvetlen és közvetett kapcsolatainak száma a magyarországi zsidóság különböző rendű-rangú képviselőivel végtelen. Legelébb említhetjük a magyar zsidó zenész-népzenészek közül Rózsavölgyi (eredetileg Rosenthal) Márk nevét. A hegedűművész, zeneszerző (a csárdás "atyja"), s alapítója annak a Rózsavölgyi Zeneműkiadónak, amelynek nem egy kiadványában megjelent dallamot használt fel Liszt a Magyar Rapszódiákban.

Feltétlen szót kell ejteni Salomon Sulzer bécsi főkántorról, akinek énekéről és a zsidó istentiszteletről (melyet volt alkalma Bécsben meghallgatni) Liszt egy csodálatos írásban emlékezett meg. Ugyanitt kell megemlítenünk Friedmann Móric nevét is, aki Sulzer tanítványa volt Bécsben, később a Dohány utcai zsinagóga főkántora lett. Találkozásuk alkalmával (1865) a főkántor a zsinagógában fogadta Lisztet, s rögtönzött koncerten héber zenedarabokat mutatott be a mesternek. Liszt elragadtatva beszélt a kántor által elé tárt zenei világról. Külön érdekesség Friedmannal kapcsolatban, hogy korábban kántori és hitoktatói állását otthagyva az 1848-49- es szabadságharc honvédjaként harcolt Jellasics seregei ellen, továbbá, hogy felesége Goldmark Károly, zsidó származású magyar-osztrák zeneszerző Johanna nevű leánya volt.

Joachim József, magyar zsidó származású, európai hírű hegedűművész (Brahms zsenijének felismerője, valamint a berlini Zeneművészeti Főiskola alapítója és első igazgatója), 1848 és 1852 között a weimari udvari zenekar koncertmestere volt, Liszt keze alatt. Joachim emlékét - a vele készült hangfelvételek mellett - ma éppen a Liszt Ferenc nevét viselő weimari zeneművészeti főiskola róla elnevezett zenei versenye őrzi.

A teljesség igénye nélkül említhetjük még Liszt bensőséges kapcsolatát a Wohl nővérekkel, akiknek szalonjában nem egyszer megfordult pesti tartózkodásai alkalmával, valamint szíves közbenjárását, aminek eredményeképpen Saint-Saënsnak 1879-ben lehetősége nyílt zártkörű koncertet adni a Dohány utcai zsinagóga orgonáján, amely a város legjobb orgonájának számított akkoriban.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Könyv

„Tökéletlen csaknem az alapjaiig” – Könyvek, amelyeket megbántak íróik

Kit kellett megölnie Sir Arthur Conan Doyle-nak, hogy végre nyugodtan írhasson? Miért tagadta meg főműveit Lev Tolsztoj? Mitől borzong Krasznahorkai László?
Vizuál

Látványos magyar sci-fi érkezik a mozikba márciusban

A 129 című film történelmet ír azzal, hogy az első olyan magyar sci-fi , amelynek szinte minden jelenetében látványos CGI elemeket láthatunk, kizárólag magyar szakemberek munkája nyomán. A neves színészgárdával készült alkotás március elején debütál.
Tánc

Ifjú tehetségek nyertek felvételt a Magyar Táncművészeti Egyetemre

Több mint 90 gyermek és szüleik részvételével zajlott januárban a Magyar Táncművészeti Egyetem felvételije a felsőfokú táncművészképzés előkészítőjére klasszikus balettművész, valamint a moderntánc és színházi tánc szakirányra.
Klasszikus

Túlvilági utazás a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarával

Három 19. századi zenemű szerepel a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának és vezető karmesterüknek, Riccardo Frizzának február 8-i koncertműsorán, melyek mindegyike gyönyörű dallamokkal szól az elmúlásról.
Színház

Tabudöngető előadások érkeznek Szabadkáról a Bethlen Téri Színházba

A Kosztolányi Dezső Színház két Urbán András-rendezést és egy friss Hegymegi Máté-előadást hoz magával a VII. kerületi teátrum 11. Vendégváró Fesztiváljára. A felkavarónak ígérkező produkciókat február 17-19. között láthatják az érdeklődők.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus magazin

A játéktól az áhítatig – Francis Poulencre emlékezünk

Hatvan éve hunyt el Francis Poulenc zeneszerző, a Hatok csoport tagja, aki sokáig vidám, szellemes vagy éppen frivol műveivel hívta fel magára a figyelmet, ám pályája második szakaszában a vallási témájú alkotások váltak uralkodóvá.
Klasszikus ajánló

Túlvilági utazás a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarával

Három 19. századi zenemű szerepel a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának és vezető karmesterüknek, Riccardo Frizzának február 8-i koncertműsorán, melyek mindegyike gyönyörű dallamokkal szól az elmúlásról.
Klasszikus ajánló

Idén 19. alkalommal várja hallgatóit a Crescendo Nyári Akadémia

Január 10-én indult a kedvezményes jelentkezés a nemzetközi komolyzenei mesterkurzusra, a Crescendo Nyári Akadémiára, melyre idén is Tokajban kerül sor 2023. július 23. és augusztus 4. között.
Klasszikus ajánló

Improvizáció, ütősök és ősbemutatók az Átlátszó Hang Újzenei Fesztivál zárókoncertjein

Végéhez közeledik az év elejének izgalmas kortárs zenei programsorozata, az Átlátszó Hang Újzenei Fesztivál, ám február elején még a tőlük megszokottan sokszínű koncertekkel várják a közönséget.
Klasszikus ajánló

Korcsolán Orsolya modern és kortárs műveket játszik a Zeneakadémián

A ragyogó külföldi sikereket elérő hegedűművész Eötvös Péter, Richard Strauss és Kurt Weill műveiből ad hangversenyt, amely egyben doktori képzésének zárókoncertje is lesz.