Klasszikus

Átkelni az Urálon Berezovszkijjal

Borisz Berezovszkij zongoraestje a Zeneakadémián
2018.11.13. 13:00
Ajánlom
Egyszerre különleges, és első pillantásra kissé rendhagyó összeállítással készült Borisz Berezovszkij A Zongora című sorozatban rendezett idei koncertjére, melyet a Zeneakadémia Nagytermében adott november 9-én.

A különleges kifejezés az ő esetében nem újdonság, főleg azoknak, akik rendszeresen hallgatják az orosz zongoraművészt, a rendhagyóra viszont érdemes alaposabban kitérni az est kapcsán. Egyetlen kivétellel, aki a norvég Grieg volt, csakis orosz szerzők művei hangzottak el, a koncert anyaga a 19. és a múlt század orosz zenéjének leginkább apró, finom momentumaiból állt össze.

Már korábban, például amikor a transzcendens etűdöket hallottam Berezovszkij előadásában, vagy amikor Schubertet játszott, az volt az érzésem a koncert közben, mintha ott is „csak” gyakorolna, úgy értve, hogy

minden egyes alkalommal kitűnt, fellépés közben is milyen alaposan vizsgálja magát, a mozdulatait, hogyan is nyúljon a következő darabhoz, mi is a lényeges abban.

Ezen az estén a kiválasztott művek pedig még inkább alátámasztották ezt az érzést, ugyanis nem a monumentális alkotásokról szólt a koncert, hanem olyan – terjedelmükben vagy szerkezetükben nem annyira feltűnő, de mélységükben nagyon is meghatározó, a zongoristát jelentős kihívások elé állító – daraboknak lehettünk fültanúi, mint Balakirev b-moll scherzo-ja, és b-moll noktürnje, Rahmanyinovtól az (op. 16.) 6 Moment Musicaux, Szkrjabin 2 Poémája, Sztravinszkij Petruskájának zongoraátirata, vagy épp Ljadov 4 prelűdje.

berezovszkij_zak_szollosi_1-103931.jpg

Borisz Berezovszkij zongoraestje a Zeneakadémián (Fotó/Forrás: Szöllősi Mátyás)

Hamisítatlan orosz estében volt részünk tehát. A darabok mögött persze ott lappang néhány nagy szerző munkássága, elég csak Chopinre gondolni a noktürn, vagy Ljadov mazurkája kapcsán. Berezovszkij ezekkel a darabokkal olyan színeket, tájakat, (élet)érzéseket mutatott meg igen határozottan, amelyek azok számára is nagyon sokat adhattak, akik nem jártak mondjuk az Urálon túl. Nem mehetek el azonban amellett, hogy én magam jártam, és azt a fajta lassúságot, türelmet, amelyet az ott tartózkodás, a megértésre való törekvés, vagy pusztán a távolságok megtétele jelentett, kibontakoztatta ez a zenei szövet is. Mindig különös érzés rádöbbenni koncert közben – amikor már magát a zenét halljuk, és nem csak a műsorfüzetből kiolvasva konstatáljuk, hogy igen, ezek vagy azok jönnek majd egymás után –, hogy fokozatosan értelmet nyer, és funkciót kap, hogy miért pont az a mű következik a sorban. Mikor egy olyan folytonosság alakul ki, amely (önálló) gondolkodásra sarkallja az embert.

Eszembe jutott a zongorajáték hallgatása közben egy beszélgetés, amelynek épp az egyik oroszországi tartózkodásom alatt voltam részese, mikor is egy fiatal útitárs megkérdezte tőlem, miért a klasszikus zene, s hogy hogyan vagyok képes végighallgatni ilyen hosszú, nehéz és ismeretlen dolgokat. Talán az akkori válaszom is hosszú volt, de a lényege az,

most már tudom, hogy zenehallgatás közben a türelem az egyik legfontosabb, amit gyakorolni, alkalmazni kell.

berezovszkij_zak_szollosi_2-103928.jpg

Borisz Berezovszkij (Fotó/Forrás: Szöllősi Mátyás)

Mert – például a huszadik századi orosz zene esetében – nem lesznek azonnal nyilvánvalóak, egyértelműek a dolgok, s nem feltétlenül ér olyan élmény záros határidőn belül, amely arra késztet, hogy maradjunk, és hallgassuk az adott művet tovább és tovább. Amikor Berezovszkij a Petruskát játszotta, egy pár percig ezt éreztem a hallgatóságon. Voltak, aki feszengtek, mozgolódtak, látszott, hogy eleinte nem egyértelmű, mi történik, mit is hallunk valójában – egy hölgy például megkérdezte édesanyámat, aki szintén ott volt a koncerten, hogy akkor most a zongorista improvizál? –, de a végén aztán mégis csak kitisztult az egész.

És pont ezért csodálatos a koncertélmény, hogy ott, élőben történik minden, válik fokozatosan érthetővé egy kompozíció, anélkül, hogy idő előtt, még az igazi élmény átélése előtt nemet mondhatnánk rá.

berezovszkij_zak_szollosi_4-103928.jpg

Borisz Berezovszkij megköszöni az ünneplést (Fotó/Forrás: Szöllősi Mátyás)

Berezovszkij előadásmódjában benne volt a zenekari textúra is: kiérződtek, kihallatszottak a különféle hangszerek, amelyek az eredeti balettzene létrehozásában szerepet játszanak, és a legtöbb momentum nagyon is meglepő volt, hiszen a darabok valóban nem a leggyakrabban műsorra tűzött alkotások közé tartoznak. Berezovszkij játékát egyébként figyelni is nagyszerű élmény. Nem csak azért, mert önmagában meghatározó jelenség, nagyon szuggesztív, erős kisugárzású zongorista, de az önvizsgálat mellett hozzátartozik a rendkívüli poétikusság, elemi virtuozitás, könnyedség, egyfajta lazaság. Hogy nem mindig tökéletes, és hogy nem is retten meg attól, ha nem az.

A koncert programja: Balakirev: 2 mazurka, b-moll scherzo, b-moll noktürn, Iszlamej ● Rahmanyinov: 6 Moment Musicaux, op. 16 (2, 3, 4, 5, 6) ● Ljadov: Barcarolle, Mazurka, 4 prelűd ● Szkrjabin: 3 etűd (op. 42), 3 etűd (op. 65), 2 Poéma ● Sztravinszkij: Petruska (átirat) ● Ráadás: Grieg: Lírikus darabok (részlet) ● Csajkovszkij: Évszakok (részlet)

A Margó-díjas Szöllősi Mátyás beszámolói A Zongora-sorozat tavalyi koncertjeiről itt, itt és itt olvashatók. Új regényéről, a Simon Péterről itt adtunk hírt.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

„Barátom nem volt a sötét nyomor napjaiban” – Izsó Miklós színházi szabadságharcai

Trianon után sok erdélyi magyar művész menekült a román üldöztetések elől az anyaországba. De arra is volt példa, hogy egy magyar állampolgárságú színész-rendező önként vállalta, hogy Kolozsvárott marad és a magyarság szellemi fennmaradásáért küzd. Izsó Miklós nevét mégsem őrzik sem szobrok, sem emléktáblák. Pedig színészpedagógusként olyan nagyságokat adott a magyar színháztörténetnek, mint Kiss Manyi vagy Tompa Pufi.
Színház

Jön az Üvegcipő, az Apák és fiúk, Spiró György Kádár-darabja - Évadot zárt a Katona

Kilenc bemutatóval készül a 2021/2022-es évadra a fővárosi Katona József Színház, amelynek társulata két új taggal bővül ősztől. Az idei szezon utolsó új online előadásaként a Mennyekbe vágtató prolibuszt mutatják be június 22-én.
Színház

Ian McKellen újra Hamletet játszik

A biztonságos távolságtartást figyelembe véve kezdik el játszani Sean Mathias rendezését június 21-én, melynek címszerepét Ian McKellen játssza.
Zenés színház

Figaro3 – Mozart, Rossini, Milhaud operái és a családállítás

Figaro3 címmel különleges színházi élményt ígérő produkciót mutat ben az Opera, Dömötör András rendezésében. A bemutatót június 26-án tartják az Eiffel Műhelyházban, és ezzel párhuzamosan élő közvetítés formájában az Opera Otthonra sorozatban.
Színház

Öt új bemutató lesz idén Gyulán

A Gyulai Várszínházban az elmúlt években láthatóan egyre nagyobb figyelmet fordítanak a saját bemutató előadásokra, még ha többnyire, szükségszerűen, más színházakkal koprodukcióban is hozzák létre azokat. Ráadásul minden évben kortárs magyar szerzők műveiből készült ősbemutatót, sőt ősbemutatókat is tartanak. Idén öt új bemutatóval várják a nézőket, és közülük három lesz ősbemutató.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Bogányi Gergely szólójával tér vissza a Müpa színpadára a MÁV Szimfonikus Zenekar

Június 24-én Ligeti András vezényletével a MÁV Szimfonikus Zenekar Bartók, Schumann és Csajkovszkij műveit tolmácsolja, a zeneszerző és zongoravirtuóz Bogányi Gergely szólójával.
Klasszikus ajánló

Nyáresti koncertek Budapest egyik legszebb történelmi emlékhelyén

Nyolc koncert, a szimfonikus zenekarok mellett a 100 Tagú Cigányzenekar és a Budapest Bár fellépése is várja az érdeklődőket a 29. Vajdahunyadvári Nyári Zenei Fesztiválon július 1. és 29. között.
Klasszikus Nők a zenében

A magyar zenetanárnő, aki generációkat tanított meg szorongás nélkül hegedülni

Havas Kató a saját bőrén tapasztalta meg, milyen káros hatással van egy muzsikusra a szorongás, a megfelelési kényszer és a lámpaláz. Egy balatoni cigányprímás, egy amerikai találkozás és egy majdnem félbeszakadt karrier hatására dolgozta ki hegedűoktatási módszerét, amelynek központi jelszava volt a természetesség, a könnyedség és a belülről fakadó elegancia.
Klasszikus ajánló

Szabadtéri programokkal indul újra az Óbudai Társaskör

Július 9-én a Budapesti Vonósok háromnapos sorozatával nyit az Óbudai Társaskör, majd koncertekkel és zenés összeállításokkal várja a közönséget az Óbudai Nyár keretében. Vendégük lesz többek közt Bősze Ádám, Dés László és a Sárik Péter Trió.
Klasszikus ajánló

Barokk muzsikától a dallamos kortárs zenéig - 11 éves az Anima Musicae

A 11 éves Anima Musicae korszakokon átívelő műsorral készül születésnapi koncertjére. Locatelli, Haydn, Dohnányi és Wolf Péter műveivel, valamint Balog József virtuóz zongoraművésszel köszöntik a közönséget és az élet visszatértét június 20-án este, a Nádor Teremben.