Klasszikus

Átkelni az Urálon Berezovszkijjal

Borisz Berezovszkij zongoraestje a Zeneakadémián
2018.11.13. 13:00
Ajánlom
Egyszerre különleges, és első pillantásra kissé rendhagyó összeállítással készült Borisz Berezovszkij A Zongora című sorozatban rendezett idei koncertjére, melyet a Zeneakadémia Nagytermében adott november 9-én.

A különleges kifejezés az ő esetében nem újdonság, főleg azoknak, akik rendszeresen hallgatják az orosz zongoraművészt, a rendhagyóra viszont érdemes alaposabban kitérni az est kapcsán. Egyetlen kivétellel, aki a norvég Grieg volt, csakis orosz szerzők művei hangzottak el, a koncert anyaga a 19. és a múlt század orosz zenéjének leginkább apró, finom momentumaiból állt össze.

Már korábban, például amikor a transzcendens etűdöket hallottam Berezovszkij előadásában, vagy amikor Schubertet játszott, az volt az érzésem a koncert közben, mintha ott is „csak” gyakorolna, úgy értve, hogy

minden egyes alkalommal kitűnt, fellépés közben is milyen alaposan vizsgálja magát, a mozdulatait, hogyan is nyúljon a következő darabhoz, mi is a lényeges abban.

Ezen az estén a kiválasztott művek pedig még inkább alátámasztották ezt az érzést, ugyanis nem a monumentális alkotásokról szólt a koncert, hanem olyan – terjedelmükben vagy szerkezetükben nem annyira feltűnő, de mélységükben nagyon is meghatározó, a zongoristát jelentős kihívások elé állító – daraboknak lehettünk fültanúi, mint Balakirev b-moll scherzo-ja, és b-moll noktürnje, Rahmanyinovtól az (op. 16.) 6 Moment Musicaux, Szkrjabin 2 Poémája, Sztravinszkij Petruskájának zongoraátirata, vagy épp Ljadov 4 prelűdje.

berezovszkij_zak_szollosi_1-103931.jpg

Borisz Berezovszkij zongoraestje a Zeneakadémián (Fotó/Forrás: Szöllősi Mátyás)

Hamisítatlan orosz estében volt részünk tehát. A darabok mögött persze ott lappang néhány nagy szerző munkássága, elég csak Chopinre gondolni a noktürn, vagy Ljadov mazurkája kapcsán. Berezovszkij ezekkel a darabokkal olyan színeket, tájakat, (élet)érzéseket mutatott meg igen határozottan, amelyek azok számára is nagyon sokat adhattak, akik nem jártak mondjuk az Urálon túl. Nem mehetek el azonban amellett, hogy én magam jártam, és azt a fajta lassúságot, türelmet, amelyet az ott tartózkodás, a megértésre való törekvés, vagy pusztán a távolságok megtétele jelentett, kibontakoztatta ez a zenei szövet is. Mindig különös érzés rádöbbenni koncert közben – amikor már magát a zenét halljuk, és nem csak a műsorfüzetből kiolvasva konstatáljuk, hogy igen, ezek vagy azok jönnek majd egymás után –, hogy fokozatosan értelmet nyer, és funkciót kap, hogy miért pont az a mű következik a sorban. Mikor egy olyan folytonosság alakul ki, amely (önálló) gondolkodásra sarkallja az embert.

Eszembe jutott a zongorajáték hallgatása közben egy beszélgetés, amelynek épp az egyik oroszországi tartózkodásom alatt voltam részese, mikor is egy fiatal útitárs megkérdezte tőlem, miért a klasszikus zene, s hogy hogyan vagyok képes végighallgatni ilyen hosszú, nehéz és ismeretlen dolgokat. Talán az akkori válaszom is hosszú volt, de a lényege az,

most már tudom, hogy zenehallgatás közben a türelem az egyik legfontosabb, amit gyakorolni, alkalmazni kell.

berezovszkij_zak_szollosi_2-103928.jpg

Borisz Berezovszkij (Fotó/Forrás: Szöllősi Mátyás)

Mert – például a huszadik századi orosz zene esetében – nem lesznek azonnal nyilvánvalóak, egyértelműek a dolgok, s nem feltétlenül ér olyan élmény záros határidőn belül, amely arra késztet, hogy maradjunk, és hallgassuk az adott művet tovább és tovább. Amikor Berezovszkij a Petruskát játszotta, egy pár percig ezt éreztem a hallgatóságon. Voltak, aki feszengtek, mozgolódtak, látszott, hogy eleinte nem egyértelmű, mi történik, mit is hallunk valójában – egy hölgy például megkérdezte édesanyámat, aki szintén ott volt a koncerten, hogy akkor most a zongorista improvizál? –, de a végén aztán mégis csak kitisztult az egész.

És pont ezért csodálatos a koncertélmény, hogy ott, élőben történik minden, válik fokozatosan érthetővé egy kompozíció, anélkül, hogy idő előtt, még az igazi élmény átélése előtt nemet mondhatnánk rá.

berezovszkij_zak_szollosi_4-103928.jpg

Borisz Berezovszkij megköszöni az ünneplést (Fotó/Forrás: Szöllősi Mátyás)

Berezovszkij előadásmódjában benne volt a zenekari textúra is: kiérződtek, kihallatszottak a különféle hangszerek, amelyek az eredeti balettzene létrehozásában szerepet játszanak, és a legtöbb momentum nagyon is meglepő volt, hiszen a darabok valóban nem a leggyakrabban műsorra tűzött alkotások közé tartoznak. Berezovszkij játékát egyébként figyelni is nagyszerű élmény. Nem csak azért, mert önmagában meghatározó jelenség, nagyon szuggesztív, erős kisugárzású zongorista, de az önvizsgálat mellett hozzátartozik a rendkívüli poétikusság, elemi virtuozitás, könnyedség, egyfajta lazaság. Hogy nem mindig tökéletes, és hogy nem is retten meg attól, ha nem az.

A koncert programja: Balakirev: 2 mazurka, b-moll scherzo, b-moll noktürn, Iszlamej ● Rahmanyinov: 6 Moment Musicaux, op. 16 (2, 3, 4, 5, 6) ● Ljadov: Barcarolle, Mazurka, 4 prelűd ● Szkrjabin: 3 etűd (op. 42), 3 etűd (op. 65), 2 Poéma ● Sztravinszkij: Petruska (átirat) ● Ráadás: Grieg: Lírikus darabok (részlet) ● Csajkovszkij: Évszakok (részlet)

A Margó-díjas Szöllősi Mátyás beszámolói A Zongora-sorozat tavalyi koncertjeiről itt, itt és itt olvashatók. Új regényéről, a Simon Péterről itt adtunk hírt.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Vizuál

10+1 kihagyhatatlan program a Múzeumok Éjszakáján

Tárlatvezetések, komoly- és könnyűzenei koncertek, filmvetítések, táncelőadások, kézműves foglalkozások és még táncház is vár minket a 2022-es Múzeumok Éjszakáján. Összegyűjtöttünk 10+1 helyszínt, amelyet semmiképp sem érdemes kihagyni június 25-én. 
Klasszikus

Visszatérés a Walhallába

A Covid miatti kényszerű kihagyás miatt idén végre visszatérhetett a Budapesti Wagner-napok közönsége a Müpába, ahol már az első fanfárként felcsendülő Walhalla-motívum közben sokan érezték, ismét egy különleges utazás részesei lehetnek. Beszámoló az első Ring-sorozatról és a Rienziről.
Vizuál

Bereményi Géza belemegy a játékba

Élvezetes, szerethető és szívet melengető portréfilm lett a Bereményi kalapja, amelyet elsősorban az irónia hat át, mintsem a túlzott komolyság és drámaiság. Mindazonáltal szép, őszinte pillanatoknak is szemtanúi lehetünk a napjaink egyik legnagyobb alkotójáról szóló filmben.
Vizuál

Nyári hangulat a Virág Judit Galériában

Egry József, Csók István, Vaszary János, Szőnyi István egy-egy műve is megidézi a kánikulát a Virág Judit Galéria legújabb kiállításán. Az idén huszonöt éves galéria új, ingyenesen megtekinthető kamaratárlatán minden egyes alkotás megvásárolható.
Klasszikus

Schiff András kapta az idei Bach-medált

A Lipcse városa által 2003-ban alapított díjat Johann Sebastian Bach műveinek kimagasló interpretációjáért ítélték oda Schiff Andrásnak. Korábban többek között Gustav Leonhardt, Sir John Eliot Gardiner, Ton Koopman, Nikolaus Harnoncourt vagy Robert Levin munkásságát ismerték el a díjjal.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus beszámoló

Visszatérés a Walhallába

A Covid miatti kényszerű kihagyás miatt idén végre visszatérhetett a Budapesti Wagner-napok közönsége a Müpába, ahol már az első fanfárként felcsendülő Walhalla-motívum közben sokan érezték, ismét egy különleges utazás részesei lehetnek. Beszámoló az első Ring-sorozatról és a Rienziről.
Klasszikus hír

Fiatal művészeknek szervez mesterkurzust Miranda Liu

A New Millenium Nemzetközi Akadémia (NMIA) minőségi oktatást és online tanulási lehetőségeket kínál feltörekvő kreatív művészeknek, akik egy mesterkurzus keretein belül tanulhatnak világhírű zenészektől, művészmenedzserektől és szakértőktől.
Klasszikus ajánló

Újabb fellépőket jelentett be a Liszt Ünnep – jön az első Isolation Budapest 

Elton John kedvenc előadóját, a berlini Berghaint is meghódító, sötét, intim hangulatú balladáiról ismert torontói énekesnőt, és a brit The Times 2021-es favoritját is elhozza Budapestre a Liszt Ünnep és az Akvárium Klub vadonatúj zenei minifesztiválja, amelyre június 24-én kezdődik meg a jegyértékesítés.
Klasszikus hír

Schiff András kapta az idei Bach-medált

A Lipcse városa által 2003-ban alapított díjat Johann Sebastian Bach műveinek kimagasló interpretációjáért ítélték oda Schiff Andrásnak. Korábban többek között Gustav Leonhardt, Sir John Eliot Gardiner, Ton Koopman, Nikolaus Harnoncourt vagy Robert Levin munkásságát ismerték el a díjjal.
Klasszikus ajánló

Országszerte ingyenes koncerteket adnak a Magyar Rádió Művészeti Együttesei

Június 24-én Budapesten, 25-26-án pedig számos vidéki helyszínen hallgathatja meg a közönség a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának és Énekkarának művészeit. A Zenélő Magyarország keretében tartott hangversenyeken barokk darabok, vonós kamarazene, rézfúvósegyüttes és énekszó is szerepel majd.