Klasszikus

Átlaghangverseny

2006.02.24. 00:00
Ajánlom
Három közismert nagy mű két külföldi vendégművésszel: ezt nyújtotta a Magyar Telekom Szimfonikus Zenekar Rapszódia-bérletének negyedik koncertje február 21-én. Az együttes jól tervezett bérletpolitikája és hazai viszonylatban jónak mondható anyagi lehetőségei sikerrel csalogatták be a közönséget, amely megtöltötte a Zeneakadémia Nagytermét, és hálásan fogadta a szélesebb hallgatóközönség számára könnyen feldolgozható műsort.

Bérleti hangverseny, Zeneakadémia, hagyományos műsor: átlaghangverseny? Kritkusként mindenesetre – úgy tűnik – egyedül kibicelek.

En Shaót valamelyik hazai karmesterversenyen ismertük meg – azóta fölötte is elszállt néhány év, kedves, ám robusztus lénye mégis ismerős. Julian Bliss viszont az ifjú művészgeneráció tagja, aki több mint ígéretes: már az EMI Classics-nál is jelent meg lemeze (itt tehát bevallom, hogy lehetnék elfogult – nem vagyok). Ígéretes tehetség egy van a színpadon: a Telekom Zenekar. Kiérdemelhetnék az „ifjúsági zenekar” nevet – az átlagéletkor harminc alatt. A tagság mosolygós, lelkes, kommunikatív (az egyes zeneszámok közt is). Jó zenészek. Környei Zsófia koncertmester, Bodó Antónia, a szekund egyik szólamvezetője például az Akadémia vonósnégyes tagja, le se tagadhatnák, kiderül abból, ahogy figyelnek egymásra. De másoknál is feltűnik, mennyire képesek egymásra nézni, nem csak a karmesterre vagy a kottába. Tudom, hogy ez nem zenei kategória, mégis: szimpatikus zenészek, drukkolok nekik. Velük igazán elfogult vagyok.

Elégedett mégsem. Schubert Befejezetlen szimfóniájában ugyan gyönyörű a G-dúr melléktéma, mely a csellókon szólal meg, a zenekar egyik legegységesebb, legstabilabb szólamán. A hegedűk hangja messze nem tetszik ennyire, kicsit fémes, kicsit érdes, pedig nem szól szét – itt van még min dolgozni. A fafúvók hamisak, különösen a fagott, a második tételben a klarinét. A rezek pedig masszaként szólnak, és már a Schubert-műben túl erősek a fortékban.

Mozart Klarinétversenye igazándiból az egyetlen versenymű erre a hangszerre. Ha valaki eljátssza, azt feltételeznénk, oka és célja van vele. Julian Bliss előadásának egyetlen érdekessége van: hogy – hasonlóan Sabina Meyerhez – basszetklarinéton adja elő. Így megszólalhatnak azok a mély hangok, amelyeket jobb híján egy oktávval feljebb szokás játszani „normális” klarinéton. Basszetklarinéton a mozarti futamok nem törnek meg, a hangszer három oktávon énekelhetne. Sajnos nem énekel. Mozart legletisztultabb zenéje így ugyan szép hangon, de minden különösebb invenció nélkül szólal meg. A zenekar pedig lötyög, hiába a csökkentett méret. Aztán a második tétel közepén, mikor visszatér a téma, végre olyan pianissimót hallunk, amely a legnagyobbaknál is ritka, rögtön abbamarad a közönség köhöghetnékje. De sajnos több hasonló helyet nem tudok kiemelni. A hegedű és a fuvola unisonójából a fuvola kilóg, a kísérő vonósok sincsenek együtt – ekkor már többen nézik a hangversenymestert, mint a karmestert – akár rá is foghatjuk tehát, ő a hibás. Az biztos, hogy neki sincs sok elképzelése a Mozart-műről.

Brahms második szimfóniája pedig egyszerűen sok. Itt már kezdettől hallható, hogy az erő legyőzi a szépséget. A mű végén persze óriási a taps, nekem pedig az az érzésem, a próbák nagy részén a kódát gyakorolhatták. A záró tételben egyébként igazán együtt van a zenekar, de a második-harmadik tételből hiányzik minden játékosság, az elsőből a nyugalom, a negyedikből a jó kedv. Nem rossz előadás, csak nem is jó. Amolyan „minek”. Pedig a karmester kellően határozott. A tempók jók, inkább gyorsak, néha talán egy hangyányival gyorsabbak annál, amire az együttes képes. A zenészek megtanulták a kottát, lelkesen, odaadással zenélnek, ez látszik. Mi kell ahhoz, hogy jelentős produkció váljék egy ilyen hangversenyből?

Egyrészt olyan karmester, akinek a művekről kiforrott zenei elképzelése van, amelyben nemcsak a halk, hangos, lassú, gyors kategóriák léteznek, hanem pl. hangsúlyok, zenei gondolatok, struktúrák is. Az se baj, ha a szólista is hozzáad a zenéhez valamit, túl azon, hogy megszólaltatja kottájának hangjait. És szükséges, hogy a zenészek is tudják: a Telekom Zenekar többre képes. A továbblépéshez azonban nagyon sokat és nagyon rendszeresen, aprólékosan kell dolgozni – nem annyira a műveken, mint amennyire az együttesen. Eddig: az elfogadható szintig eljutni sokkal könnyebb, mint továbblépni. De egy ilyen fiatal zenekarnak kötelező – és érdemes.

(2006. február 21. 19:30 Zeneakadémia Nagyterme; A Magyar Telekom Szimfonikus Zenekar koncertje; Schubert: Befejezetlen szimfónia; Mozart: A-dúr klarinétverseny, K 622; Brahms: II. szimfónia; km.: Julian Bliss (basszetklarinét), vez.: En Shao)

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Száz ólomkatonát cserélt egy vetítőgépre és az egész élete megváltozott

70 film, öt feleség, kilenc gyerek. A 100 éve született Ingmar Bergman titkát próbálják megfejteni hozzátartozók, munkatársak, kutatók, köztük a rendező egykori asszisztense, a magyar származású Katinka Faragó a legendás svédről készült dokumentumfilmben.
Jazz/World

Ezeket a jazzlemezeket hallgasd meg júliusban!

Új – régóta időszerű – sorozatunkban havonta ajánlunk hallgatásra érdemes lemezeket a frissen megjelent magyar és külföldi kiadványok közül. Az első cikk jogán megengedjük magunknak, hogy az előző hónapok terméséből is válogassunk.
Vizuál

Kiállítják Freud titkos gyűrűit

Az osztrák neurológus és pszichiáter a megajándékozotthoz kötődő mitológiai alakot vésetett az ékszerbe, amelyet csak a kiválasztottaknak ajándékozott.
Zenés színház

Dolhai Attila: „Egészséges versengés van bennünk”

Hagyomány és újítás jegyében rendezik meg hatodik alkalommal a nagy sikerű Palotakoncerteket a budai Vár gyönyörű díszletében. Bemutatjuk a húsz szólistát: elsőként az Operettszínház jól ismert és szeretett bonvivánját, Dolhai Attilát kérdeztük.
Klasszikus

Mozart zenéje enyhíti az epilepszia tüneteit

Egy friss kutatás szerint öt perc Mozart-muzsika is hozzájárulhat a betegek jobb közérzetéhez. Mindez azért is fontos, mert nem mindenkinek segítenek a drága gyógyszerek.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Gödöllőn megfér egymás mellett Bach és Django Reinhardt

Klasszikus műveket és crossover produkciókat is bemutat a Barokk Randevú elnevezésű zenei fesztivál augusztus 10-én és 12-én a Gödöllői Királyi Kastélyban.
Klasszikus Beatrice Rana

Piknik Beethovennel a kastélyparkban, a zene szárnyán Párizsba és Londonba

Július 21-én szombaton este és július 22-én vasárnap délelőtt újra piknikkoncertek a kismartoni Esterházy-kastély parkjában.
Klasszikus ajánló

Óbudai Nyár az Óbudai Társaskör kertjében

Az elmúlt évek hagyományait folytatva idén nyáron is várja közönségét az Óbudai Társaskör kertje, ahol július 4. és augusztus 5. között tizenhét estén át klasszikus és könnyűzenei koncertek, zenés színház, opera és színházi előadás közül válogathatnak az érdeklődők.
Klasszikus magazin

A minimalista zene már 1797-ben létezett

Ismerősen cseng Anton Reicha neve? Ugye, hogy nem. Épp ezért döntött úgy Ivan Ilić zongoraművész, hogy a videósorozatban mutatja be ennek a cseh-francia zeneszerzőnek az életét.
Klasszikus magazin

Mozart zenéje enyhíti az epilepszia tüneteit

Egy friss kutatás szerint öt perc Mozart-muzsika is hozzájárulhat a betegek jobb közérzetéhez. Mindez azért is fontos, mert nem mindenkinek segítenek a drága gyógyszerek.