Klasszikus

Átlaghangverseny

2006.02.24. 00:00
Ajánlom
Három közismert nagy mű két külföldi vendégművésszel: ezt nyújtotta a Magyar Telekom Szimfonikus Zenekar Rapszódia-bérletének negyedik koncertje február 21-én. Az együttes jól tervezett bérletpolitikája és hazai viszonylatban jónak mondható anyagi lehetőségei sikerrel csalogatták be a közönséget, amely megtöltötte a Zeneakadémia Nagytermét, és hálásan fogadta a szélesebb hallgatóközönség számára könnyen feldolgozható műsort.

Bérleti hangverseny, Zeneakadémia, hagyományos műsor: átlaghangverseny? Kritkusként mindenesetre – úgy tűnik – egyedül kibicelek.

En Shaót valamelyik hazai karmesterversenyen ismertük meg – azóta fölötte is elszállt néhány év, kedves, ám robusztus lénye mégis ismerős. Julian Bliss viszont az ifjú művészgeneráció tagja, aki több mint ígéretes: már az EMI Classics-nál is jelent meg lemeze (itt tehát bevallom, hogy lehetnék elfogult – nem vagyok). Ígéretes tehetség egy van a színpadon: a Telekom Zenekar. Kiérdemelhetnék az „ifjúsági zenekar” nevet – az átlagéletkor harminc alatt. A tagság mosolygós, lelkes, kommunikatív (az egyes zeneszámok közt is). Jó zenészek. Környei Zsófia koncertmester, Bodó Antónia, a szekund egyik szólamvezetője például az Akadémia vonósnégyes tagja, le se tagadhatnák, kiderül abból, ahogy figyelnek egymásra. De másoknál is feltűnik, mennyire képesek egymásra nézni, nem csak a karmesterre vagy a kottába. Tudom, hogy ez nem zenei kategória, mégis: szimpatikus zenészek, drukkolok nekik. Velük igazán elfogult vagyok.

Elégedett mégsem. Schubert Befejezetlen szimfóniájában ugyan gyönyörű a G-dúr melléktéma, mely a csellókon szólal meg, a zenekar egyik legegységesebb, legstabilabb szólamán. A hegedűk hangja messze nem tetszik ennyire, kicsit fémes, kicsit érdes, pedig nem szól szét – itt van még min dolgozni. A fafúvók hamisak, különösen a fagott, a második tételben a klarinét. A rezek pedig masszaként szólnak, és már a Schubert-műben túl erősek a fortékban.

Mozart Klarinétversenye igazándiból az egyetlen versenymű erre a hangszerre. Ha valaki eljátssza, azt feltételeznénk, oka és célja van vele. Julian Bliss előadásának egyetlen érdekessége van: hogy – hasonlóan Sabina Meyerhez – basszetklarinéton adja elő. Így megszólalhatnak azok a mély hangok, amelyeket jobb híján egy oktávval feljebb szokás játszani „normális” klarinéton. Basszetklarinéton a mozarti futamok nem törnek meg, a hangszer három oktávon énekelhetne. Sajnos nem énekel. Mozart legletisztultabb zenéje így ugyan szép hangon, de minden különösebb invenció nélkül szólal meg. A zenekar pedig lötyög, hiába a csökkentett méret. Aztán a második tétel közepén, mikor visszatér a téma, végre olyan pianissimót hallunk, amely a legnagyobbaknál is ritka, rögtön abbamarad a közönség köhöghetnékje. De sajnos több hasonló helyet nem tudok kiemelni. A hegedű és a fuvola unisonójából a fuvola kilóg, a kísérő vonósok sincsenek együtt – ekkor már többen nézik a hangversenymestert, mint a karmestert – akár rá is foghatjuk tehát, ő a hibás. Az biztos, hogy neki sincs sok elképzelése a Mozart-műről.

Brahms második szimfóniája pedig egyszerűen sok. Itt már kezdettől hallható, hogy az erő legyőzi a szépséget. A mű végén persze óriási a taps, nekem pedig az az érzésem, a próbák nagy részén a kódát gyakorolhatták. A záró tételben egyébként igazán együtt van a zenekar, de a második-harmadik tételből hiányzik minden játékosság, az elsőből a nyugalom, a negyedikből a jó kedv. Nem rossz előadás, csak nem is jó. Amolyan „minek”. Pedig a karmester kellően határozott. A tempók jók, inkább gyorsak, néha talán egy hangyányival gyorsabbak annál, amire az együttes képes. A zenészek megtanulták a kottát, lelkesen, odaadással zenélnek, ez látszik. Mi kell ahhoz, hogy jelentős produkció váljék egy ilyen hangversenyből?

Egyrészt olyan karmester, akinek a művekről kiforrott zenei elképzelése van, amelyben nemcsak a halk, hangos, lassú, gyors kategóriák léteznek, hanem pl. hangsúlyok, zenei gondolatok, struktúrák is. Az se baj, ha a szólista is hozzáad a zenéhez valamit, túl azon, hogy megszólaltatja kottájának hangjait. És szükséges, hogy a zenészek is tudják: a Telekom Zenekar többre képes. A továbblépéshez azonban nagyon sokat és nagyon rendszeresen, aprólékosan kell dolgozni – nem annyira a műveken, mint amennyire az együttesen. Eddig: az elfogadható szintig eljutni sokkal könnyebb, mint továbblépni. De egy ilyen fiatal zenekarnak kötelező – és érdemes.

(2006. február 21. 19:30 Zeneakadémia Nagyterme; A Magyar Telekom Szimfonikus Zenekar koncertje; Schubert: Befejezetlen szimfónia; Mozart: A-dúr klarinétverseny, K 622; Brahms: II. szimfónia; km.: Julian Bliss (basszetklarinét), vez.: En Shao)

Programkereső

Legolvasottabb

Plusz

Kihirdették a 2021-es Prima Primissima Díj nyerteseit

Tíz kategóriában vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában tartott pénteki gálaesten.
Jazz/World

Elhunyt Kóbor János

78 éves korában elhunyt Kóbor János, az Omega együttes frontembere. A zenészt hetek óta kórházban kezelték koronavírus-fertőzéssel.
Klasszikus

Muzsika a vizek felett – séta a hamburgi Elbphilharmonie-ban

Januárban lesz öt éve, hogy megnyitotta kapuit Európa egyik legkülönlegesebb koncertterme, a hamburgi Elbphilharmonie. A hullámokat formázó épület egy pompás akusztikájú, nagy koncerttermet és egy kisebb kamaratermet rejt magában.
Klasszikus

„Fontos, hogy ismét közel kerüljünk a közönséghez” – Beszélgetés Dinyés Somával

December 16-án családjával ad koncertet az Óbudai Társaskörben Dinyés Soma, akit régizenei munkásságáról és karnagyi tevékenységéről is sokan ismernek. A művész a koncert kiinduló ötlete mellett az utánpótlás-nevelés kérdéseiről és a kóruséneklés fontosságáról is mesélt
Jazz/World

„Mecky, drága, jó utat!” – Pályatársai búcsúznak Kóbor Jánostól

December 6-án elhunyt az Omega legendás énekese, Kóbor János, akit egy hónapja szállították kórházba koronavírus-fertőzéssel. Menedzsere később megerősítette: covid okozta szövődmények vezettek a zenész halálához. Kóbor Jánost pályatársai és számos közéleti személy gyászolja.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus interjú

Magyar Valentin: „Minél szélesebb repertoár kiépítése a célom”

Az ifjú zongoraművész neve nemcsak a szakmabeliek, de a zenerajongók körében is egyre ismerősebben cseng. Rendszeres szereplője a hazai és külföldi koncertéletnek, feltűnt a Virtuózok televíziós tehetségkutatóban is, nemrég pedig weimari versenyeredményétől volt hangos a sajtó. Most az MVM Zrt. jóvoltából frissen átadott Junior Prima díja kapcsán beszélgettünk.
Klasszikus ajánló

Koncerttel és parfümmel ünnepli 210 éves jubileumát a Pannon Filharmonikusok

A december 9-én a Kodály Központban és december 10-én a Müpában elhangzó est programján a zenekar alapítójának, Lickl Györgynek egy ősbemutatója is szerepel.
Klasszikus hír

Próbaéneklést hirdet a Magyar Rádió Énekkara

A Magyar Rádió Énekkara próbaéneklést hirdet határozott idejű munkaszerződéssel foglalkoztatott tenor és basszus énekművész állásra. Jelentkezési határidő: 2022. január 6.
Klasszikus magazin

Muzsika a vizek felett – séta a hamburgi Elbphilharmonie-ban

Januárban lesz öt éve, hogy megnyitotta kapuit Európa egyik legkülönlegesebb koncertterme, a hamburgi Elbphilharmonie. A hullámokat formázó épület egy pompás akusztikájú, nagy koncerttermet és egy kisebb kamaratermet rejt magában.
Klasszikus ajánló

Fiatal karmestertehetség vezényli az Óbudai Danubia Zenekart

Holly Hyun Choe, az Eötvös Péter Alapítvány mentorprogramjának résztvevője lesz az Óbudai Danubia Zenekar december 7-i koncertjének karmestere. A műsoron a szintén mentorált zeneszerző, Donghoon Shin egy műve is elhangzik.