Klasszikus

Átlaghangverseny

2006.02.24. 00:00
Ajánlom
Három közismert nagy mű két külföldi vendégművésszel: ezt nyújtotta a Magyar Telekom Szimfonikus Zenekar Rapszódia-bérletének negyedik koncertje február 21-én. Az együttes jól tervezett bérletpolitikája és hazai viszonylatban jónak mondható anyagi lehetőségei sikerrel csalogatták be a közönséget, amely megtöltötte a Zeneakadémia Nagytermét, és hálásan fogadta a szélesebb hallgatóközönség számára könnyen feldolgozható műsort.

Bérleti hangverseny, Zeneakadémia, hagyományos műsor: átlaghangverseny? Kritkusként mindenesetre – úgy tűnik – egyedül kibicelek.

En Shaót valamelyik hazai karmesterversenyen ismertük meg – azóta fölötte is elszállt néhány év, kedves, ám robusztus lénye mégis ismerős. Julian Bliss viszont az ifjú művészgeneráció tagja, aki több mint ígéretes: már az EMI Classics-nál is jelent meg lemeze (itt tehát bevallom, hogy lehetnék elfogult – nem vagyok). Ígéretes tehetség egy van a színpadon: a Telekom Zenekar. Kiérdemelhetnék az „ifjúsági zenekar” nevet – az átlagéletkor harminc alatt. A tagság mosolygós, lelkes, kommunikatív (az egyes zeneszámok közt is). Jó zenészek. Környei Zsófia koncertmester, Bodó Antónia, a szekund egyik szólamvezetője például az Akadémia vonósnégyes tagja, le se tagadhatnák, kiderül abból, ahogy figyelnek egymásra. De másoknál is feltűnik, mennyire képesek egymásra nézni, nem csak a karmesterre vagy a kottába. Tudom, hogy ez nem zenei kategória, mégis: szimpatikus zenészek, drukkolok nekik. Velük igazán elfogult vagyok.

Elégedett mégsem. Schubert Befejezetlen szimfóniájában ugyan gyönyörű a G-dúr melléktéma, mely a csellókon szólal meg, a zenekar egyik legegységesebb, legstabilabb szólamán. A hegedűk hangja messze nem tetszik ennyire, kicsit fémes, kicsit érdes, pedig nem szól szét – itt van még min dolgozni. A fafúvók hamisak, különösen a fagott, a második tételben a klarinét. A rezek pedig masszaként szólnak, és már a Schubert-műben túl erősek a fortékban.

Mozart Klarinétversenye igazándiból az egyetlen versenymű erre a hangszerre. Ha valaki eljátssza, azt feltételeznénk, oka és célja van vele. Julian Bliss előadásának egyetlen érdekessége van: hogy – hasonlóan Sabina Meyerhez – basszetklarinéton adja elő. Így megszólalhatnak azok a mély hangok, amelyeket jobb híján egy oktávval feljebb szokás játszani „normális” klarinéton. Basszetklarinéton a mozarti futamok nem törnek meg, a hangszer három oktávon énekelhetne. Sajnos nem énekel. Mozart legletisztultabb zenéje így ugyan szép hangon, de minden különösebb invenció nélkül szólal meg. A zenekar pedig lötyög, hiába a csökkentett méret. Aztán a második tétel közepén, mikor visszatér a téma, végre olyan pianissimót hallunk, amely a legnagyobbaknál is ritka, rögtön abbamarad a közönség köhöghetnékje. De sajnos több hasonló helyet nem tudok kiemelni. A hegedű és a fuvola unisonójából a fuvola kilóg, a kísérő vonósok sincsenek együtt – ekkor már többen nézik a hangversenymestert, mint a karmestert – akár rá is foghatjuk tehát, ő a hibás. Az biztos, hogy neki sincs sok elképzelése a Mozart-műről.

Brahms második szimfóniája pedig egyszerűen sok. Itt már kezdettől hallható, hogy az erő legyőzi a szépséget. A mű végén persze óriási a taps, nekem pedig az az érzésem, a próbák nagy részén a kódát gyakorolhatták. A záró tételben egyébként igazán együtt van a zenekar, de a második-harmadik tételből hiányzik minden játékosság, az elsőből a nyugalom, a negyedikből a jó kedv. Nem rossz előadás, csak nem is jó. Amolyan „minek”. Pedig a karmester kellően határozott. A tempók jók, inkább gyorsak, néha talán egy hangyányival gyorsabbak annál, amire az együttes képes. A zenészek megtanulták a kottát, lelkesen, odaadással zenélnek, ez látszik. Mi kell ahhoz, hogy jelentős produkció váljék egy ilyen hangversenyből?

Egyrészt olyan karmester, akinek a művekről kiforrott zenei elképzelése van, amelyben nemcsak a halk, hangos, lassú, gyors kategóriák léteznek, hanem pl. hangsúlyok, zenei gondolatok, struktúrák is. Az se baj, ha a szólista is hozzáad a zenéhez valamit, túl azon, hogy megszólaltatja kottájának hangjait. És szükséges, hogy a zenészek is tudják: a Telekom Zenekar többre képes. A továbblépéshez azonban nagyon sokat és nagyon rendszeresen, aprólékosan kell dolgozni – nem annyira a műveken, mint amennyire az együttesen. Eddig: az elfogadható szintig eljutni sokkal könnyebb, mint továbblépni. De egy ilyen fiatal zenekarnak kötelező – és érdemes.

(2006. február 21. 19:30 Zeneakadémia Nagyterme; A Magyar Telekom Szimfonikus Zenekar koncertje; Schubert: Befejezetlen szimfónia; Mozart: A-dúr klarinétverseny, K 622; Brahms: II. szimfónia; km.: Julian Bliss (basszetklarinét), vez.: En Shao)

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Aki eljátszott mindent, amit magyar színművész eljátszhat – 85 éves Törőcsik Mari

1935. november 23-án született Törőcsik Mari Kossuth-nagydíjas, kétszeres Kossuth-díjas színművész, a Nemzet Színésze, aki egy Heves megyei községből, Pélyről indulva vált a hazai színjátszás egyik legnagyobb alakjává.
Klasszikus

Levelei bizonyíthatják Chopin homoszexualitását

Több férfihoz is szerelem fűzte a nagy lengyel zeneszerzőt, Frédéric Chopint. Mindezt olyan levelek bizonyítják, amelyeket eddig szándékosan rejtettek el, fordítottak vagy magyaráztak félre.
Színház

Elhunyt Böröndi Tamás, a Vidám Színpad igazgatója

Az ismert és sokak által szeretett színész, színházigazgató 65 éves volt.
Színház

Otthonában köszöntötte Törőcsik Marit a Nemzeti társulata

A művészek a járványhelyzetben is teljesítették Törőcsik Mari tavalyi kívánságát, mely szerint nem kér mást, csak hogy idén is eljöjjön hozzá az ő drága Nemzetije.
Színház

„Csönd, zokogás, fájdalom” – Böröndi Tamásra emlékezik Bodrogi Gyula

Rövid, versnek is beillő nekrológot közölt kollégájáról a Kossuth-díjas, Nemzet Művésze címmel kitüntetett Bodrogi Gyula. Az éjjel elhunyt Böröndi Tamásra emlékezik,

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus interjú

Karmester negyven év alatt – interjú Rajna Martinnal

Úgy véli, ilyen nincsen: karmester negyven alatt. Ő ennél még fiatalabb, viszont egyre gyakrabban halljuk a nevét. Rajna Martin a legfiatalabb dirigens volt, aki Junior Príma-díjat kapott, számos hazai zenekarral dolgozott már együtt. Azt mondja, ehhez a szakmához nem lehet eleget tudni, és éppen ez benne a jó.
Klasszikus magazin

Levelei bizonyíthatják Chopin homoszexualitását

Több férfihoz is szerelem fűzte a nagy lengyel zeneszerzőt, Frédéric Chopint. Mindezt olyan levelek bizonyítják, amelyeket eddig szándékosan rejtettek el, fordítottak vagy magyaráztak félre.
Klasszikus ajánló

Nagy dobásra készül a Virtuózok – Indul a hatodik évad!

November 20-án, péntek este egy felvezető adással veszi kezdetét a népszerű komolyzenei tehetségkutató műsor legújabb évada, amely idén átlépi az ország határait.
Klasszikus hír

Újabb nemzetközi díjat hozott el a Concerto Budapest, Keller András és Szabó Stein Imre koncertfilmje

A Bronz Lovie Award és egyben a nemzetközi közönségszavazás nyertese lett a Concerto Budapest és Keller András, Szabó Stein Imre által rendezett koncertfilmje.
Klasszikus ajánló

Junior Prima díjátadó és gálakoncert online

Tizenharmadik alkalommal vehetik át a zeneművészet legkiemelkedőbb fiataljai a Junior Prima Díj magyar zeneművészet kategóriájának elismeréseit. Az MVM Zrt. idén is tíz hazai tehetséget díjaz, ez alkalommal bárki ingyenesen követheti az online megrendezett díjátadót és a fiatal zenei géniuszok gálakoncertjét 2020. november 26-án 19:30-tól a mvmjuniorprima.hu oldalon.