Klasszikus

Átmeneti vereséget szenvedtünk

2002.12.16. 00:00
Ajánlom
Gilbert de Greeve borúlátó gondolatai a Kodály Zoltán megálmodta zenei nevelés jövőjét illetően

Százhúsz esztendővel ezelőtt e napon született Kodály Zoltán zeneszerző, népzenekutató, zenepedagógus, az egyetemes zenekultúra kiemelkedő alakja. Zsenijének tudható be a korszakos felismerés, hogy az ifjúság zenei nevelése az emberi kultúra fejlődésének egyik záloga. Szellemi örökségének ápolásáért az elmúlt évtizedekben sokan és rengeteget tettek. Egy ideje azonban veszélybe került a kodályi elveken nyugvó zeneoktatás jövője. Többek közt erről is kérdeztük Gilbert de Greeve-et, a Nemzetközi Kodály Társaság elnökét.

- Elnök úr, elmesélné, hogyan ismerte meg a kodályi zenepedagógiát?

– Belgiumban sokáig hiányzott a középfokú zeneművészeti oktatás, csak a felsőfokú képzést nyújtó királyi konzervatórium létezett. 1970-ben alapították meg az antwerpeni állami zeneakadémiát, melynek igazgatója lettem. Tapasztalatlan voltam ezen a területen, hiszen friss zongoraművészi diplomával tértem haza az Egyesült Államokból. A brüsszeli Erzsébet királyné verseny elnöke, egykori professzorom meggyőzött arról, hogy az új iskola igazgatása rendkívüli lehetőség arra, hogy valami új dolog jöhessen létre a belgiumi zeneoktatásban. Rám bízták a feladatot, ámde nem tudtam, hogyan kezdjek hozzá. És itt „robbant be” a mindennapjaimba Kodály Zoltán, akinek pedagógiai módszerét addig nem ismertem. Szülőhazámban rövid tájékozódás után rájöttem, hogy a gyerekek zenei nevelése egyáltalán nem a zenéből indul ki. Különféle pedagógiai módszereket ajánlottak nekem bevezetésre, köztük Kodályét. Magyarországra jöttem, hogy saját szememmel győződjem meg az itt folyó gyakorlatról, eredményekről. Többek között a Marczibányi téri iskola zeneóráit, illetve Szőnyi Erzsébet zeneakadémiai kurzusait tanulmányoztam. A tapasztaltak alapján nyilvánvalóvá vált számomra, hogy a Kodály-programot úgy tudjuk elindítani Belgium flamandlakta területein, ha a zeneoktatásunkat flamand népdalokra alapozzuk. Öszszeválogattam egy fiatal oktatógárdát, és 1972-től megkezdtük a Kodály-módszeren alapuló, alapfokú zenei nevelést.

– Milyen eredményeket értek el?

– Hattól tizenkét éves korig ötször egy héten, napi fél órában folyt az ének-zene tanítás. Mi küldtük a zeneakadémiánkról az erre felkészített tanárokat. Hat év múltán Szőnyi Erzsébet megelégedéssel állapította meg, hogy Magyarországon kívül Belgiumban sikerült a programot teljesen a kodályi elveknek megfelelően végigcsinálni. Másutt ugyanis angolra fordított magyar népdalokat tanítottak. Kodály minden népnek a saját népdalkincsét ajánlotta a zenei nevelés alapjául. Háromszáz növendékkel kezdtünk, huszonnyolc év múltán, amikor felhagytam a zeneakadémia irányításával, négyezernél is több diákunk volt. Sajnos, az elmúlt évtizedben súlyos válságba került a zeneoktatásunk, ami azzal függ össze, hogy öt kormány váltotta egymást Belgiumban, és a költségvetés gondjai az oktatásunkat is sújtják. Az itteni kollégáimtól tudom, hogy Magyarországon is nehézre fordult a helyzet. Annyi bizonyos, hogy a mi programunkból legalább tizenkétezren profitáltak két közép- és tíz általános iskolában. Ez a szám jelentős, hiszen a zeneoktatás még ma sem része az általános iskolai tantervnek. Gyakran találkozom emberekkel, akik lelkendezve mesélik, hogy a Kodály-osztályokba jártak. A legnagyobb jutalom, amikor elmondják, hogy bár nem zenészek lettek, rendszeres koncertlátogatók, szabad idejükben kórusban énekelnek.

– Mióta áll a Nemzetközi Kodály Társaság élén?

– A hatodik Nemzetközi Kodály Szimpóziumot Fabiola királyné, Kodály nagy tisztelője védnökségével 1983-ban, Antwerpenben rendeztük. Akkor választottak az 1975-ben, Kecskeméten alapított társaság alelnökévé. Három és fél éve kértek fel elnöknek.

– Mi ragadta meg önt a kodályi elvek közül a leginkább?

– Az, hogy a Kodály-módszer mindig a zenéből indul ki, míg a többi a pedagógiai technikákból. Kodály azt tanította, azzal a hangközzel kell kezdeni a zenetanítást, amely a leggyakoribb az illető nemzet zenéjében. Ez nálunk, Belgiumban is bevált, a gyerekeink azonnal pozitívan reagáltak.

– Egy héttel ezelőtt a Magyar Kodály Társaság konferenciát rendezett Kodály Zoltán születésének évfordulója tiszteletére. E tanácskozáson ön is felszólalt, s előadásában aggodalmának adott hangot…

– Kodályt még ma is sokan félreértik, módszerét a szolmizálással azonosítják. De erről szó sincs, egy egész filozófia áll a tanítása hátterében. Azzal a gondolattal, hogy mindenki számára legyen hozzáférhető a muzsika, azzal, hogy elvei demokratikusak, nem tesz különbséget tehetséges és nem tehetséges ember között, Kodály az egész emberiség kulturális fejlődéséért szállt síkra. Harmincöt évvel halála után mi, akik azonosultunk elveivel, szomorúan állapíthatjuk meg, hogy átmeneti vereséget szenvedtünk. Az énekórák gyakorisága, a minőségi tananyag tekintetében mindenképpen. Háttérbe szorult – még hazájában is – az énekoktatás, ez pedig hamarosan kihat a zenetanulásra is. Belgiumban már most észlelni, hogy csökkent az énekkarok, zenekarok száma. Az a kérdés, ki tudunk-e jutni ebből a szorult helyzetből? Ehhez az érintettek, a tanárok és a muzsikusok azonnali összefogására van szükség. A magyar kormánynak be kell látnia, hogy egyetemes érdekünk, hogy a más nemzeteknek példát mutató magyar ének-zene oktatás jelenlegi válsága megoldódjék. Magyarország komoly hírnevet szerzett az elmúlt évtizedekben a kodályi elveken nyugvó zenei nevelésnek köszönhetően. A magyar modellt az egész világ ismeri, páratlan eredményének tartja a szakképzett tanárokat, a bevált, kitűnő tananyagot, a tanórák közé beépített, napi zenei gyakorlatot. Ez a modell persze élni fog tovább, csak esetleg nem itt, hanem Finnországban például, ahol jelentős anyagi áldozatot hoznak a zenei nevelés ügyéért. Kutatási eredmények igazolják, hogy azok a gyerekek, akik intenzív zenei nevelést kapnak, jobban produkálnak a többi tárgyból is, szociálisan érettebbeknek bizonyulnak, jobban kommunikálnak, mint a „normál” osztályban tanulók.

– Mit kíván tenni az ügy érdekében a társaság elnökeként?

– Minden alkalmat megragadok, hogy felemeljem szavamat a magyar gondok ügyében. Ami a világméretű koordinálást illeti, a világ harmincöt országából való a tagságunk, tizenhat nemzeti Kodály-társaság vagy -intézet működik Japántól Amerikáig, Koreától Angliáig. A Kodály-program tehát sokfelé elevenen él. Ámde minél távolabb megyünk a forrástól, annál nagyobb a veszélye annak, hogy valamelyest torzul a program. Itt jön a mi szerepünk, s mi folyamatosan tudatosítjuk a módszer alkalmazóiban, hogy saját zenei matérián kell alapulnia a jó zeneoktatásnak. Tudjuk, hogy az oktatás színvonala világméretekben egyre lejjebb süllyed. A gyerekek képességeit már-már csak egy bizonyos irányban fejlesztik. Háttérbe szorul az érzelmi nevelés, az emberformálás. De ki döntse el, hogy milyen irányban fejlesztjük az embert? – ebben látom a legnagyobb veszélyforrást. Az oktatás olyan eszköz, amellyel építhetjük, de akár szét is rombolhatjuk az emberi társadalmat.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

Elhunyt Vadász Zsolt, az Operettszínház művésze

A Budapesti Operettszínház egyik legfoglalkoztatottabb művészét 51 éves korában érte a halál június 21-én, adta hírül a Szinház Online.
Vizuál

Öt Donald Sutherland-film, amit látni kell

Filozofikus sci-fi, háborús szatíra, feszült kémjátszma vagy éppen sokkoló erejű horrordráma: Donald Sutherland számtalan műfajban bizonyította rendkívüli tehetségét. Kedvenc filmjeinkkel emlékezünk a kanadai színészlegendára.
Zenés színház

„Brünnhilde szerepe olyan, mintha maratont futnánk” – villáminterjú Iréne Theorinnal

A kiváló svéd szoprán a Budapesti Wagner-napok rendszeresen visszatérő vendége, akit a magyar közönség különösen érzékeny, lelki finomságokra kihegyezett szerepformálása miatt zárt a szívébe. Iréne Theorin egy nappal színpadra lépése előtt válaszolt kérdéseinkre.
Zenés színház

Ami szembejön, nem biztos, hogy akadály – interjú Béres Attilával a szegedi Rebecca-bemutató kapcsán

Pont ilyennek képzeltem: elfoglalt, egymást érik a beérkező hívásai, többször kér fél percet, mire leül és belehelyezkedik az interjúszituációba. Béres Attilával, a Miskolci Nemzeti Színház igazgatójával beszélgettünk, aki a Szegedi Szabadtéri Játékokon rendezi a Rebecca musicalt.
Klasszikus

Ifjú versenygyőztesek hangversenye a Pesti Vigadóban

Június 25-én este a Szent István Filharmonikusok fiatal tehetségei mutatkozhatnak be a Pesti Vigadóban. Az eseményen való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. 

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Ifjú versenygyőztesek hangversenye a Pesti Vigadóban

Június 25-én este a Szent István Filharmonikusok fiatal tehetségei mutatkozhatnak be a Pesti Vigadóban. Az eseményen való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. 
Klasszikus interjú

„A művek mélyebb megértését tartom a legfontosabbnak” – beszélgetés Szalai Molli zongoraművésszel

Külföldön értük utol a friss Junior Prima-díjas zongoraművészt, aki jövőre már második mesterdiplomáját szerzi. Az MVM Zrt. jóvoltából idén megemelt, hárommillió forinttal járó elismerést ezért felkészülésre, új hangszerre és megszakítás nélküli, folyamatos munkára fordítja majd.
Klasszikus hír

Balogh Máté olasz zeneszerzőversenyen nyert első díjat

A trieszti Friedrich Schiller Kulturális Társaság által kiírt dalversenyen a nagy német költő szövegeit kellett megzenésíteni. A megmérettetést az első alkalommal rendezték meg, Jörg Widmann fővédnöksége alatt.
Klasszikus ajánló

Stradivari, Guadagnini és Guarneri hangszerei varázsolnak el az idén tizenöt éves Kaposfesten

Tizenötödik alkalommal, augusztus 12-18. között rendezik meg idén az ország egyik legjelentősebb komolyzenei eseményét, a Kaposfestet. Most is számos meglepetéssel készülnek a rendezők a kaposvári fesztiválra.
Klasszikus interjú

„Emberi kapcsolat nélkül nem lehet tanítani” – interjú Szecsődi Ferenccel

Kortárs vonóshangszer-kiállítással nyílik meg A magyar hegedű ünnepe június 22-én délelőtt az MMA székházában, a Pesti Vigadóban. A kétnapos összművészeti esemény idén összekapcsolódik Szecsődi Ferenc hetvenedik születésnapi ünneplésével.