Klasszikus

Átmozgatás

2009.09.21. 14:00
Ajánlom
A Pannon Filharmonikus Zenekar Kocsis Zoltán vezényletével nyitotta meg fővárosi koncertévadát. A vendégszólista a nyolcvanon túl is lelkes és ambiciózus Paul Badura-Skoda volt.

A Hamar Zsoltot beugrással helyettesítő Kocsis az eredeti programot némileg átalakítva átlagos színvonalú, de korántsem egyenletes koncertet vezényelt. A műsor a Mesterdalnokok-nyitánnyal kezdődött. A straussos kedélyességgel induló előadás egy jóleső nyújtózkodáshoz hasonlított. Év elején nem szokatlan az ilyesmi. Eldönthetetlen volt, hogy vajon Wagner, Kocsis, vagy a zenekar érdeme-e, hogy a nyitány végét aranyazó fény etikai természetűnek tűnt fel - imígyen is hozzájárulva a nagy opera felidézéséhez.

Paul Badura-Skoda szenvedélyesen szeret közönség előtt zongorázni. A pódiumon eltöltött évtizedek (az 1950-es években már világjáró pianista volt) nem tették fásulttá; a csak ennyire megkopó ízületeiről és a csak ennyire lassuló reflexiről pedig az orvosi szaklapok csoda-oldalain kellene beszámolni.

Előre tudhattuk, hogy Beethoven C-dúr zongoraversenyének előadása technikai szempontból nem lesz kifogástalan - nem is vártuk. Emlékszünk, hogy évekkel ezelőtt, amikor 75. születésnapját koncertsorozattal ünnepelte, Badura-Skoda Magyarországra is eljutott: Mozart G-dúr zongoraversenyét játszotta (K. 453). Jelen voltam azon a koncerten (Zeneakadémia, 2003. december 7), a zongoraművész a Liszt Ferenc Kamarazenekar társaságában enyhén kínos produkciót nyújtott. Természetesen akkor sem a technikai vértezet sérülékenységét kifogásoltam, hanem a kivitelezés esetlegességét feledtetni képes zeneiség hiányát. Érdekes azonban, hogy évek múltán az egykori koncertről nem azt őrizte meg az emlékezet, hogy Mozart remeke nem hangzott el, hanem azt, hogy a zongorista fizikailag már nem uralja hangszerét. Olyan természetű problémákra figyelhettünk fel, melyek idővel már nem oldódnak meg, sőt. (E problémák felismerését persze követhetné a repertoár szűkítése, megválogatása, mint Rév Líviánál, vagy - hogy egy hegedűst is említsek - a visszavonulás: feledhető egyáltalán, hogy Pauk György milyen csodálatos Bartók Hegedűversennyel búcsúzott el a budapesti közönségtől?)

Egyszóval tudhattuk, hogy mire számíthatunk, Badura-Skoda nem kápráztatni jön, Bösendorfere nem fog szikrázni. Ám zeneisége - és ebben meghaladta 2003-as fellépését - érvényre jutott. Az első tételben a hosszabb íveket a megérkezések egyértelműségével, a zenei logika természetességével húzta meg. A lassú tétel líraiságát költői bölcsességgel hitelesítette, hüppögés, nosztalgiázás és önsajnálat nélkül. Minden ízében klasszikus és mélyen zenei lassútétel volt ez, túlzó és kitárulkozó érzelmi és romantikus ballasztok nélkül. Azt pedig higgyük el, hogy a finálé rondótémájának ritmikai profilját következetesen máshogy szabta ki, mint a zenekar. Kocsis is reagált erre az öreguras makacsságra, a tétel előadásának zavarosságán enyhítendő, tagoltabb, a szóló és tutti szakaszokat jobban elválasztó (ezáltal egymástól függetlenedő) egységeket alakított ki, hiszen úgy is képtelenség lett volna a folyamatosság, a folyékonyság illúzióját felkelteni. Inkább a szakadozottságot kontúrozta. Badura-Skoda - mivel szeret közönség előtt zongorázni - két bravúr ráadással köszönte meg a tapsot.

A szünet után a Concerto következett. Az etalonfelvétel és az etalon előadások után Kocsis érezhetően arra használta fel a pécsiekkel közös koncertet, hogy máshonnan pillantson rá a műre, hogy ne a megszokott és kipróbált kommunikációs stratégiájával érvényesítse zenei elképzelését. Talán a túloldalról érkező és előre nem kalkulálható impulzusokra is vágyott. Úgy hallottam, hogy ilyen impulzusok nem jöttek, nem csodálkozom azon, hogy a pécsiek Concertója nagyon más lett, mint mostanában az Nemzeti Filharmonikusoké. Mondhatnám, hogy ez is ugyanolyan érvényes, de ez messze nem lenne igaz. Gyakran éreztem például úgy, hogy a zenekar „bójától bójáig" úszik, a játékból hiányzik a vízbiztonság lendülete. Kocsis ennek megfelelően mérsékeltebb tempókat vett - kivéve a fináléban. Az Elégiában szomorú jelenségre figyelhettem fel, a pécsi együttes úgy játszott, mint bármelyik nyugati zenekar. Nem valamiféle nemzeti ízt hiányoltam, hanem az anyanyelviség természetességét. Már a gyanú is meglehetősen riasztó, lehet, hogy Bartók nem anyanyelve egy magyar szimfonikus zenekarnak?

Az év eleji formának tudom be, hogy az egyes hangszercsoportok összecsiszolatlanul szóltak. A fafúvósok nyersessége már a klasszikus-romantikus első részben is feltűnt. A rézfúvósok kontrollált hangzása (a gikszerek más lapra tartoznak) bíztató. A vonóskar viszont igen széteső produkciót nyújtott. A csellók enerváltsága különösen feltűnő volt, főleg amikor a brácsák is haraptak. A nagybőgő szólamára nem egyszer a disztonálás és a zavaros hangzás miatt kellett felfigyelni. Nem csoda, ha az első hegedűk kénytelen-kelletlen kiszóltak a vonóskarból.

Mindezek után olybá tűnhet, hogy a recenzens nem érezte jól magát a koncerten, ám ez nem igaz. Egyet kell értenem az ismeretlen hölggyel, aki távoztában egy mondatban összegezte az élményt: soha rosszabb Concerto előadást!

 

Pannon Filharmonikusok
2009. szeptember 19. 19:30

Művészetek Palotája - Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Km.: Paul Badura-Skoda (zongora)
Vez.: Kocsis Zoltán


Wagner: A Nürnbergi mesterdalnokok - nyitány
Beethoven: I., C-dúr zongoraverseny, op. 15
Bartók: Concerto

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Fenyő Iván: „Úgy éreztem, hogy megszűnt az összetartás”

Idén folytatódik a „legendás” Máté-Horvai osztály előadássorozata a Jurányi Házban, amely most Fenyő Iván életével foglalkozik. Őt kérdezte a Jurányi Latte a főiskolás emlékeiről, illetve arról, miért szállt ki az AlkalMáté Trupp-ból, és vajon játszik-e majd a róla szóló előadásban.
Klasszikus

Molnár Anna rangos kortárs zenei fesztiválon énekel Darmstadtban

A magyar énekesnő Eötvös Péter és Balogh Máté műveit adja elő az Internationale Freienkurse für Neue Musik fesztiválon.
Plusz

A balatonfüredi Anna-bál mítosza és a valóság

Szombaton 193. alkalommal rendezik meg a balatonfüredi Anna-bált, aminek névadó kisasszonyát lehet, hogy nem is Annának hívták.
Színház

Lázár Katinak ítélték a színikritikusok az idei életműdíjat

A Színházi Kritikusok Céhe nyolcadik alkalommal ismer el életműdíjjal a színházművészet bármely területén kiemelkedőt alkotó, 65 év feletti művészt.
Vizuál

Így látják a madarak az osztrák fővárost - VIDEÓ

Négy sas segítségével készítettek 360 fokos videót Bécsről. A madarak a Duna-toronyból és egy hőlégballonból indulva filmezték a várost.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Klasszikus videó

Ismerkedj meg a zongoristával, aki elefántoknak játszik klasszikusokat!

Vagy legalábbis az egyik biztosan. Ez derül ki abból a videóból, amelyet egy kalandos életű koncertzongorista osztott meg.
Klasszikus kórus

Solti Árpád nyerte a Mátrai Művészeti Napok zeneszerzői pályázatát

Solti Árpád műve nyerte el a Vox Mirabilis és a Muzsikál az Erdő Alapítvány zeneszerzői pályázatának fődíját, amelyet a Mátrai Művészeti Napok jubileuma alkalmából hirdettek meg
Klasszikus fidelio klasszik

Fidelio Klasszik: Koncertektől hangos kastélyok és várak

A Fidelio és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának következő adása július 21-én lesz hallható a 92.1-en.
Klasszikus molnár anna

Molnár Anna rangos kortárs zenei fesztiválon énekel Darmstadtban

A magyar énekesnő Eötvös Péter és Balogh Máté műveit adja elő az Internationale Freienkurse für Neue Musik fesztiválon.
Klasszikus ajánló

Így telik a Klassz a pARTon! fesztivál (és ajánlunk néhány következő koncertet is)

Július 8-án a Pesti Vigadóban startolt a Klassz a pARTon! fesztivál, amelynek a következő héten Szigligeten, Balatonfüreden és Paloznakon lesznek koncertjei. A Danubia Zenekar, Érdi Tamás, Vásáry Tamás és a Concerto Budapest a fellépők között.