Klasszikus

Átmozgatás

2009.09.21. 14:00
Ajánlom
A Pannon Filharmonikus Zenekar Kocsis Zoltán vezényletével nyitotta meg fővárosi koncertévadát. A vendégszólista a nyolcvanon túl is lelkes és ambiciózus Paul Badura-Skoda volt.

A Hamar Zsoltot beugrással helyettesítő Kocsis az eredeti programot némileg átalakítva átlagos színvonalú, de korántsem egyenletes koncertet vezényelt. A műsor a Mesterdalnokok-nyitánnyal kezdődött. A straussos kedélyességgel induló előadás egy jóleső nyújtózkodáshoz hasonlított. Év elején nem szokatlan az ilyesmi. Eldönthetetlen volt, hogy vajon Wagner, Kocsis, vagy a zenekar érdeme-e, hogy a nyitány végét aranyazó fény etikai természetűnek tűnt fel - imígyen is hozzájárulva a nagy opera felidézéséhez.

Paul Badura-Skoda szenvedélyesen szeret közönség előtt zongorázni. A pódiumon eltöltött évtizedek (az 1950-es években már világjáró pianista volt) nem tették fásulttá; a csak ennyire megkopó ízületeiről és a csak ennyire lassuló reflexiről pedig az orvosi szaklapok csoda-oldalain kellene beszámolni.

Előre tudhattuk, hogy Beethoven C-dúr zongoraversenyének előadása technikai szempontból nem lesz kifogástalan - nem is vártuk. Emlékszünk, hogy évekkel ezelőtt, amikor 75. születésnapját koncertsorozattal ünnepelte, Badura-Skoda Magyarországra is eljutott: Mozart G-dúr zongoraversenyét játszotta (K. 453). Jelen voltam azon a koncerten (Zeneakadémia, 2003. december 7), a zongoraművész a Liszt Ferenc Kamarazenekar társaságában enyhén kínos produkciót nyújtott. Természetesen akkor sem a technikai vértezet sérülékenységét kifogásoltam, hanem a kivitelezés esetlegességét feledtetni képes zeneiség hiányát. Érdekes azonban, hogy évek múltán az egykori koncertről nem azt őrizte meg az emlékezet, hogy Mozart remeke nem hangzott el, hanem azt, hogy a zongorista fizikailag már nem uralja hangszerét. Olyan természetű problémákra figyelhettünk fel, melyek idővel már nem oldódnak meg, sőt. (E problémák felismerését persze követhetné a repertoár szűkítése, megválogatása, mint Rév Líviánál, vagy - hogy egy hegedűst is említsek - a visszavonulás: feledhető egyáltalán, hogy Pauk György milyen csodálatos Bartók Hegedűversennyel búcsúzott el a budapesti közönségtől?)

Egyszóval tudhattuk, hogy mire számíthatunk, Badura-Skoda nem kápráztatni jön, Bösendorfere nem fog szikrázni. Ám zeneisége - és ebben meghaladta 2003-as fellépését - érvényre jutott. Az első tételben a hosszabb íveket a megérkezések egyértelműségével, a zenei logika természetességével húzta meg. A lassú tétel líraiságát költői bölcsességgel hitelesítette, hüppögés, nosztalgiázás és önsajnálat nélkül. Minden ízében klasszikus és mélyen zenei lassútétel volt ez, túlzó és kitárulkozó érzelmi és romantikus ballasztok nélkül. Azt pedig higgyük el, hogy a finálé rondótémájának ritmikai profilját következetesen máshogy szabta ki, mint a zenekar. Kocsis is reagált erre az öreguras makacsságra, a tétel előadásának zavarosságán enyhítendő, tagoltabb, a szóló és tutti szakaszokat jobban elválasztó (ezáltal egymástól függetlenedő) egységeket alakított ki, hiszen úgy is képtelenség lett volna a folyamatosság, a folyékonyság illúzióját felkelteni. Inkább a szakadozottságot kontúrozta. Badura-Skoda - mivel szeret közönség előtt zongorázni - két bravúr ráadással köszönte meg a tapsot.

A szünet után a Concerto következett. Az etalonfelvétel és az etalon előadások után Kocsis érezhetően arra használta fel a pécsiekkel közös koncertet, hogy máshonnan pillantson rá a műre, hogy ne a megszokott és kipróbált kommunikációs stratégiájával érvényesítse zenei elképzelését. Talán a túloldalról érkező és előre nem kalkulálható impulzusokra is vágyott. Úgy hallottam, hogy ilyen impulzusok nem jöttek, nem csodálkozom azon, hogy a pécsiek Concertója nagyon más lett, mint mostanában az Nemzeti Filharmonikusoké. Mondhatnám, hogy ez is ugyanolyan érvényes, de ez messze nem lenne igaz. Gyakran éreztem például úgy, hogy a zenekar „bójától bójáig" úszik, a játékból hiányzik a vízbiztonság lendülete. Kocsis ennek megfelelően mérsékeltebb tempókat vett - kivéve a fináléban. Az Elégiában szomorú jelenségre figyelhettem fel, a pécsi együttes úgy játszott, mint bármelyik nyugati zenekar. Nem valamiféle nemzeti ízt hiányoltam, hanem az anyanyelviség természetességét. Már a gyanú is meglehetősen riasztó, lehet, hogy Bartók nem anyanyelve egy magyar szimfonikus zenekarnak?

Az év eleji formának tudom be, hogy az egyes hangszercsoportok összecsiszolatlanul szóltak. A fafúvósok nyersessége már a klasszikus-romantikus első részben is feltűnt. A rézfúvósok kontrollált hangzása (a gikszerek más lapra tartoznak) bíztató. A vonóskar viszont igen széteső produkciót nyújtott. A csellók enerváltsága különösen feltűnő volt, főleg amikor a brácsák is haraptak. A nagybőgő szólamára nem egyszer a disztonálás és a zavaros hangzás miatt kellett felfigyelni. Nem csoda, ha az első hegedűk kénytelen-kelletlen kiszóltak a vonóskarból.

Mindezek után olybá tűnhet, hogy a recenzens nem érezte jól magát a koncerten, ám ez nem igaz. Egyet kell értenem az ismeretlen hölggyel, aki távoztában egy mondatban összegezte az élményt: soha rosszabb Concerto előadást!

 

Pannon Filharmonikusok
2009. szeptember 19. 19:30

Művészetek Palotája - Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Km.: Paul Badura-Skoda (zongora)
Vez.: Kocsis Zoltán


Wagner: A Nürnbergi mesterdalnokok - nyitány
Beethoven: I., C-dúr zongoraverseny, op. 15
Bartók: Concerto

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Ki a legdrágább kortárs magyar festő? Itt vannak a rangsorok!

A Top10 élő magyar művész rangsora a 2019 aukciós eredmények alapján: Lakner László, Nádler Istán, Reigl Judit.
Plusz

Fesztiválozhatunk idén nyáron? – Hazai körkép a koronavírus árnyékában

Nem lesznek tavaszi fesztiválok Budapesten és vidéken. Lemondták a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált. De mi van a nyári programokkal? Ennek jártunk most utána!
Könyv

Milyen olvasmányokat ajánl Szabó T. Anna a karanténos napokra?

Folytatódik Nyáry Krisztián online beszélgetés-sorozata. Az irodalomtörténész április 3-án 16 órától Szabó T. Annát kérdezi arról, hogy mivel tölti a karanténos napokat és milyen olvasmányokat ajánl.
Zenés színház

Ingyenesen nézheti Andrew Lloyd Webber musicaljeit a YouTube-on

Bár a szolgáltatás ingyenes lesz, a nézőket arra bátorítják, hogy adakozzanak egy-egy alapítványnak a koronavírus-járvány közepette, amikor a színházak bezártak.
Könyv

„A karnyújtásnyira elébem került mikrohóhér nemcsak felturbózza, de konszolidálja is a szorongást bennem”

Interjúsorozatunkban művészekkel, a kulturális élet szereplőivel beszélgetünk arról, hogyan élik meg, át és túl a koronavírus-járvány időszakát. A friss Baumgarten-emlékdíjas Marno János költő, író évek óta visszahúzódó életet él, betegsége sokszor a négy fal közé szorította. Ha van veszélyeztetett ember ezen járvány idején, akkor ő az. Ez az interjú mégis egészen szívderítő, szó van benne az újrafelfedezésekről, Fehér babákról és a szabad gondolkodásról.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus Hangszertár

Gyakran ismételt kérdések a hárfáról – Razvaljajeva Anasztázia válaszol

Új sorozatunkban, amelynek címe: Hangszertár, zenekari művészeket és szólistákat kértünk arra, mutassák be szakmájuk legfontosabb eszközét. Razvaljajeva Anasztázia a klasszikus zenei színtér egyik legizgalmasabb hangszerese. Egyértelmű volt, hogy ha hárfáról van szó, hozzá kell fordulnunk.
Klasszikus hír

A Zeneakadémia tanárai péntek esténként a remény dallamát játsszák erkélykoncerten

A párizsi és a lyoni Conservatoire közös felhívása nyomán először április 3-án, majd minden pénteken este 7-kor Marc-Antoine Charpentier Te Deumának jól ismert prelúdiuma szólal meg. A Zeneakadémia örömmel fogadta a felkérést: minden héten más oktatója játssza a dallamot erkélykoncerten.
Klasszikus interjú

Ha ennek vége, első dolgom találkozni a zenekarommal

Fischer Iván, a Budapesti Fesztiválzenekar alapító karmestere azt mondja, hozott a járványhelyzet jót is a rossz mellett. De vannak dolgok, amelyek ne maradjanak így. Például, hogy nem találkozhat a zenekarával.
Klasszikus gyász

Elhunyt Peskó Zoltán világhírű magyar karmester

83 évesen, hosszas betegség után március 31-én elhunyt Peskó Zoltán - tájékoztatta lapunkat a művész családja.
Klasszikus koronavírus

Autókból zenélnek a MÁV Szimfonikusok

Zenészek vezetik a naponta útnak muzsikáló indított autókat.