Klasszikus

Auernek nem kellett Csajkovszkij hegedűversenye

2017.02.26. 12:01
Ajánlom
„Nem hegedűre való” – ezt tartotta a zeneszerző concertójáról a neves magyar művész. A bemutató kritikusa, Eduard Hanslick szerint nem játszottak a hangszeren, hanem kékre-zöldre verték.
Csajkovszkij

Csajkovszkij

Csajkovszkij barátja és tanítványa, Joszif Kotek játéka ihlette a zeneszerzőt, hogy zenekarra és szólóhegedűre írjon. Kotek, aki a homoszexualitását titkoló Csajkovszkij szeretője is lehetett, Édouard Lalo Spanyol szimfóniáját játszotta Svájcban, ahol Pjotr Iljics tartózkodott. A mesternek rögtön megtetszett a versenymű stílusa, pontosabban az, hogy Lalo alkotásán kevéssé érződött a német iskola hatása, keveset törődött a zeneszerzői rutinnal, a bevált tradíciók helyett inkább

ösztönösen törekedett szép zenét komponálni.

Csajkovszkijnak szüksége volt arra, hogy felszabaduljon az alkotásban. 1878-at írtak, a zeneszerző életének legnehezebb időszakán volt túl. Az előző évben elfogadta egy volt tanítványának közeledését, aki levélben vallott neki szerelmet. Abbéli igyekezetében, hogy továbbra is elfedje a nyilvánosság előtt homoszexualitását, megkérte a lány, Antonyina Miljukova kezét. A házasság katasztrofális volt mindkettőjük számára. A zeneszerzőt hamarosan egy abszurd öngyilkossági kísérletbe hajszolta az állapot: szeptemberben belement a hideg Moszkva folyóba, remélve, hogy a megfázásba belehal.

Testvére, Anatolij sietett megmentésére, aki Európába vitte a komponistát.

A levegőváltozásnak hála két remekművet is befejezett ekkor: a IV. szimfóniát és az Anyegint. 1878 márciusára visszatért az ereje, és tizenegy nap alatt elkészült a D-dúr hegedűverseny vázlataival. Felesége eközben aláírta a válási papírokat: Csajkovszkij túlélte élete legnehezebb évét. Joszif Kotek figyelemmel kísérte a hegedűverseny készültét, és technikai tanácsokkal is ellátta a mestert. A kész vázlatot Mogyesztnek, a zeneszerző másik testvérének mutatták be, de akkor még a hegedűművész és a fivér is gyengének találta a lassú tételt. Ezt Csajkovszkij le is cserélte, a félredobott vázlatból készült később az Emlék egy kedves helyről c. opus 42-es darab első tétele.

Auer Lipót

Auer Lipót

Nem igazán illik a hegedű karakteréhez

– ez volt a dedikáció címzettjének, Auer Lipótnak a véleménye a partitúráról, melyet a zeneszerző személyesen vitt el neki. „Amikor közelebbről megvizsgáltam a kompozíciót, bántam, hogy nem mutatta meg nekem, mielőtt még nyomtatásban közölte volna. Sok kellemetlenségtől óvott volna meg mindkettőnket...” – emlékezett vissza harmincnégy évvel később. A zeneművet ekkor már több országban bemutatták, de a magyar hegedűművész még ekkor is kitartott véleménye mellett. Az 1879 márciusára beharangozott premiert törölték, Auer változásokat eszközölt a hegedűszólamban, tanítványai pedig évtizedekig ezekkel játszották a művet. Csajkovszkij viszont nem fogadta el Auer verzióját, újranyomatta a partitúrát, ezúttal a fiatal Adolf Brodszkijnak szólt az ajánlás.

Az 1881 decemberében sorra kerülő premier kétségkívül szörnyű előadás volt: a kották hemzsegtek a hibáktól, a zenekar pedig igyekezett minél halkabban játszani, hogy kevésbé legyen nyilvánvaló felkészületlenségük. Eduard Hanslick, a kor rettegett kritikusa azt írta, kiderült, van olyan olyan zene, amelynek a bűzét hallani lehet. A kritikus előítéletekkel terhelt értékelése még akkor is megbocsáthatatlan, ha figyelembe vesszük az avatatlan előadókat. Hanslick írása nem szakmai, nem műértő, egyszerűen lenéző a szláv népekkel szemben:

Vad, közönséges arcokat látunk, káromkodásokat hallunk és vodka bűzét érezzük.

Csajkovszkij soha nem dolgozta fel a publikált írást, és évekkel később is állította, hogy fejből tudná idézni az egészet.

Hallgassa meg!

A lenti videóban Joshua Bell játssza a vodkaszagú hegedűversenyt, az Amerikai Egyesült Államok Ifjúsági Zenekarát Valerij Gergijev vezényli.

Programkereső

Legnépszerűbb

Jazz/World

Keith Jarrett agyvérzést kapott, soha nem léphet pódiumra többé

A jazzlegenda 2017-ben játszotta utolsó koncertjét, azóta nem állt közönség elé. A New York Timesban megjelent riport szerint két agyvérzés után részlegesen lebénult.
Könyv

Szeressük meg a saját történetünket! – interjú Tompa Andreával

„Tompa Andrea (1971) Kolozsvárott született. Budapesten él” – olvasható a lakonikus életrajz a Haza borítóján. Ez azonban tökéletesen összefoglalja a kötet alapproblémáját. Az írónő térben és időben szabadon mozogva vizsgálja a hazatérés lehetőségét, legyen az az új otthon, Magyarország, vagy a régi, Kolozsvár, ahol már az a kérdés, hogy van-e még visszatérés.
Jazz/World

Nagy Emma: Akik minket kedvelnek, nyitottak a változásra

A Nagy Emma Quintet már az alapítás évében, 2018-ban alakult elnyerte a II. Belvárosi Jazzverseny fődíját, a következő évben pedig a Müpa Jazz Showcase szakmai díját. Eközben megjelent első lemezük Set to Face címmel, amellyel felléptek a Müpa, a Sziget Fesztivál és az Opus Jazz Club színpadán is. Idén az NKA Hangfoglaló Program jóvoltából elkészítették második, LFO (Low Frequency Oscillator) című albumukat. A zenekar énekesnője, Nagy Emma a Fidelio.hu-nak mesélt. Október 24-én a Partitúra kulturális kalandtúra bajai adásában a Duna tévén a Novák Péter által rendezett videóklipje is megtekinthető.
Klasszikus

Várdai István szólójátékával indítja az évadot a Liszt Ferenc Kamarazenekar

A Zeneakadémián nyitja meg az idei évadot a Liszt Ferenc Kamarazenekar október 25-én. Az új művészeti igazgató Várdai István szólistaként is fellép az évadnyitó koncerten. A műsorban J. S. Bach és fia, C. P. E. Bach, valamint Mendelssohn klasszikus darabjai szerepelnek.
Plusz

Szerkesztő-újságírót keres a Fidelio

A Fidelio Magazint és a fidelio.hu-t kiadó Programmagazin Kiadó Kft. a hazai és nemzetközi kulturális életben jártas munkatársat keres szerkesztő-újságíró pozícióba.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus interjú

Bach gitárrajongóknak, gitár Bach-rajongóknak – interjú Marcin Dyllával

Idén először rendeznek online gitárfesztivált Magyarországon. A Budapesti Nemzetközi Gitárfesztiválon ebben az évben a V4 országok nagyjai adnak szólóestet. Közülük a tizenkilencszeres versenygyőztes lengyel gitárművésszel, Marcin Dyllával beszélgettünk.
Klasszikus interjú

„A közönség lelkesedése azonnal feledtette az összes problémát” – gondolatok a 6. Klassz a pARTon margójára

A zenei világot tekintve 2020 a lemondott koncertek éve. A fesztiváloknak különösen lesújtó ez az esztendő, mégis van pár szerencsés sorozat, ahol a csillagok együttállása – és persze a vírus két hulláma közti nyári fellélegzés – lehetővé tette, hogy visszacsempéssze az élő klasszikus zenét az emberek életébe. Ilyen volt a Balaton északi partján már hagyományos Klassz a pARTon is, ahol közel félszáz hangverseny szólalhatott meg. A program összeállításáról, a szervezés nehézségeiről, a koncertéletbe való nagy visszatérésről és a legfontosabb élményekről Érdi Mártával és a fesztivál művészeti vezetőjével, Érdi Tamás zongoraművésszel beszélgettünk.
Klasszikus hír

A Magyar Tehetség Nagykövete lett Várdai István

Várdai István a tehetséggondozásban vállalt szerepe miatt idén októberben megkapta a Magyar Tehetség Nagykövete címet.
Klasszikus ajánló

Várdai István szólójátékával indítja az évadot a Liszt Ferenc Kamarazenekar

A Zeneakadémián nyitja meg az idei évadot a Liszt Ferenc Kamarazenekar október 25-én. Az új művészeti igazgató Várdai István szólistaként is fellép az évadnyitó koncerten. A műsorban J. S. Bach és fia, C. P. E. Bach, valamint Mendelssohn klasszikus darabjai szerepelnek.
Klasszikus kult50

A zenekar lett életének második fejezete – Keller András a Kult50-ben

Keller András néhány éve főként karmesterként áll színpadon, a vonósnégyesezés után a zenekarról szól élete második fejezete. A Concerto Budapest pedig virágzik a kezei alatt, és már számon tartja őket a nemzetközi szakma.