Klasszikus

Auert elüldözte az októberi forradalom, de tárt karokkal fogadta Amerika

2017.07.31. 16:51
Ajánlom
A cári Oroszországban Auer második otthonára talált, megházasodott, és kifejlesztette tanítói módszerét. 1917-ben azonban minden megváltozott, és a magyar hegedűművész hajóra szállt. A Carnegie Hallban akkor mutatkozott be, amikor a tanítványai már meghódították az Újvilágot.

Ahogy Auer-sorozatunk előző cikkében írtuk, a Szentpétervárra érkező Auert nehezen fogadták el az oroszok, de ez az elutasítás részben annak is szólt, hogy a magyar hegedűs Anton Rubinstein protezsáltja volt, és ez nem tetszett a megosztott zenei élet egyes szereplőinek. Pedig Auer már ekkor kivételes játékos volt. Rendkívül jól és alázattal játszotta Bach és Beethoven műveit, aki ráadásul a karmesteri munka iránt is érdeklődött. Auert lenyűgözte Oroszország pezsgő kulturális élete, és a következő évtizedekben jóformán körbe is utazta az ország különböző szegleteit.

Így teremtette meg Auer Lipót az orosz hegedűiskolát

Kapcsolódó

Így teremtette meg Auer Lipót az orosz hegedűiskolát

Visszaugrunk az időben, és meghallgatjuk, miért volt fantasztikus Auer Lipót híres orosz hegedűiskolája, amelynek olyan képviselői vannak, mint Jascha Heifetz, David Ojsztrah és az idén Veszprémbe látogató Vadim Repin.

Auer Lipót

Auer Lipót (Fotó/Forrás: Apic)

Auer 1874-ben megházasodott, és orosz nőt vett feleségül, akitől három gyermeke született. Közben reputációja egyre növekedett. Egyik csodálója Csajkovszkij volt, aki hamar felismerte a hegedűs különös tehetségét ahhoz, hogy mindig illő karakterrel és játékmóddal interpretáljon műveket. Számos orosz komponista – Glazunov, Arjenszkij, Tanyejev – műveit mutatta be. (A zenetörténet fintora, hogy épp Csajkovszkij hegedűversenyét utasította vissza, mert lejátszhatatlannak tartotta.) Brahms művei is a repertoárjának fontos részét képezték, de viszonylag szerény maradt, ha a virtuóz irodalomról volt – néhány Paganini-művet játszott csupán.

Mély és belülről jövő érzéke volt a zenei szépséghez,

tiszta hanggal, tökéletesen intonált, minden egyes frázisa hibátlan volt, kikezdhetetlen formával és belső tartalommal. A játékát hallva az ember csupán egyet akart: úgy játszani, mint ő" – írta egy tanítványa.

Ebben az időszakban Auer a cári színház első hegedűse volt, ami azt jelentette, hogy játszott a cári balett, az opera, a Bolsoj és a Marinszkij zenekarában. A kor zeneszerzői rá gondoltak, ha szólót írtak a művekbe, és ha hegedűszólót írtak, azt Auer miatt tették. Közben a művészt legalább annyira érdekelte a kamarazene, mint a szólóirodalom. Több zongoraművésszel is végigjátszotta Beethoven hegedű-zongora szonátáit – kedvenc partnere Anna Jeszipova volt –, és avatott játékosa volt Brahmsnak. 1906-ban az Orosz Zenei Társaság vonósnégyesének első hegedűse lett. Ez a formáció egyébként az új kompozíciók egyik legfontosabb műhelye lett, számos kortárs művet – Csajkovszkij, Borogyin, Arenszkij, Kjui és Rubinstein kompozícióit – adták elő.

Auer Lipót és egyik tanítványa, Beno Rabinov

Auer Lipót és egyik tanítványa, Beno Rabinov (Fotó/Forrás: Hulton Archive / Getty Images Hungary)

De akármilyen sűrű volt Auer koncertnaptára,

a legnagyobb nyomot mégis tanárként hagyta Oroszország zenei életében.

Persze a siker nem jött azonnal: a 19. század utolsó évtizedeiben Auer kiváló játékosokat képzett (Krasznovszkij, Grigorovics, Korgujev), de egyik sem lett híres a nemzetközi életben. Az 1900-as években viszont Auer egyre tudatosabban alkalmazta a saját módszerét:

Sosem a saját, szűkös esztétikai észrevételeim alapján akarom irányítani a tanítványaimat, egyszerűen csak a jó ízlés széles, általános elveire tanítom őket,

és ez az az alap, amely nyomán saját, egyedi ízlésük kifejlődhet” – írta. Elsősorban szorgalmasnak és gondosnak tartotta magát, és ezt várta a növendékektől is. Ahogy Louis Spohr és Joachim József, ő is nagy hangsúlyt fektetett a tanítványos fizikumára. Nem félt dicsérni, de mindig korholt, ha kellett. Az egyéniségeket értékelte, de az egyénieskedést nem. Az igazi hegedűsről azt tartorra, hogy „varázserővel képes egy nagy közönséget uralni”. Gyakran fejezte ki magát úgy, hogy „a hegedűt beszédre kell bírni” – célozva ezzel arra, hogy ez a hangszer rendkívül közel áll az emberi hanghoz.

Heifetz, aki egy Auer-kompozíciót játszik (1922). A címe: Lenszkij áriája.

1917-ben az októberi forradalom azonban mindent megváltoztatott az országban, amit Auer annyira szeretett, és 1918. február 7-én a hetvenhárom éves művész New Yorkba indult, ahova tíz nappal később meg is érkezett. Március 23-án a Carnegie Hallban lépett fel, majd Bostonban, Chicagóban és Philadephiában.

Az alábbi felvételen Efrem Zimbalist játszik. Bizet-Sarasate: Carmen-fantázia (1936).

Több tanítványa is élt már ekkor az országban, Mischa Elman, Efrem Zimbalist, Jascha Heifetz és Max Rosen tárt karokkal üdvözölték. Manhattani lakásán is fogadott tanítványokat, majd New York egyik zenei intézményében kezdett tanítani – ez volt az az iskola, amely később felvette a Juilliard School nevet. 1926-ban megkapta az amerikai állampolgárságot. Négy évvel később, egy koncertturné közben halt meg Drezda egyik külvárosában, de az újvilágban helyezték nyughelyére.

2010-ben mutatták be a Gyökerek és ágak című portréfilmet Auer Lipót életéről. Olvasson tovább!

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

„Akik pörgetik a kultúrát” – Itt a Kult50 idei névsora!

A Fidelio idén is összeállította azoknak a művészeknek a névsorát, akik a saját területükön jelentős teljesítményt nyújtottak az előző év folyamán. Ezúttal is tíz kategóriában választottuk ki az alkotókat és alkotócsoportokat védnökeink segítségével.
Klasszikus

Amerikában éppen arról megy a vita, hogy rasszista-e a klasszikus zeneelmélet

De óvatosan ítéljünk a kérdésben, mert nem minden „libsi” mondja, hogy rasszista, és senki nem lesz híve a fehér felsőbbrendűségnek attól, mert szereti Beethovent vagy Wagnert.
Vizuál

Budapest legmesésebb tetőteraszai

A Budapest100 csodája, hogy kinyitsz egy átlagos kaput a bulinegyed közepén és besétálsz egy 1800-as években épült ház ősfás udvarába. Vagy kijutsz egy tetőre és új perspektívát kapsz az egész városról. Galéria!
Plusz

Ők kapták idén a Junior Prima díjakat népművészet és közművelődés kategóriában

A díjátadó rendezvény idén a Docler Irodaházban kapott helyet, ahol a biztonsági előírásokat betartva nyújtotta át a díjakat Árendás Péter, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem docense, valamint Gattyán György, a Docler cégcsoport alapító-tulajdonosa.
Vizuál

Nézd meg online Szabó Magda Pilátusát a IV. Hét Domb Filmfesztiválon!

A koronavírus-járvány miatt az interneten tekintheti meg a közönség hétfőtől a IV. Hét Domb Filmfesztivál döntős filmjeit, és a rendezvény történetében először szavazhat is a döntőbe jutott alkotásokra - közölték a fesztivál szervezői.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Elmarad a Nemzeti Filharmonikusok évadnyitó hangversenye

Nem tartják meg a Nemzeti Filharmonikus Zenekar szeptember 25-i koncertjét a Müpában, miután több tag kontaktusba került fertőzött személlyel.
Klasszikus interjú

„Minden, ami valóban személyessé válik bennünk, az inspiráció"

Ávéd János 12 évvel ezelőtt csatlakozott a Modern Art Orchestrához Fekete-Kovács Kornél felkérésére, azóta tenorszaxofonistaként, zeneszerzőként és hangszerelőként erősíti a zenekart. 2011-ben megalakította az Ávéd János Balance formációt, melynek célja, hogy új zenei lehetőségeket fedezzenek fel és spontán felmerülő dallami elemeket használjanak. A művésszel Kodály hagyatékának gondozásáról, új, saját lemezéről és inspirációs forrásokról beszélgettünk.
Klasszikus magazin

Amerikában éppen arról megy a vita, hogy rasszista-e a klasszikus zeneelmélet

De óvatosan ítéljünk a kérdésben, mert nem minden „libsi” mondja, hogy rasszista, és senki nem lesz híve a fehér felsőbbrendűségnek attól, mert szereti Beethovent vagy Wagnert.
Klasszikus hír

Kilép az ország határain a Virtuózok novemberben induló új évada

A nemzetközivé bővülő klasszikus zenei televíziós tehetségkutató hatodik évada november 27-től látható a Duna Televízióban.
Klasszikus interjú

Bretz Gábor: Nem lehet megunni a Kékszakállút

Szeptember 26-án Bartók Béla műveiből ad koncertet a Concerto Budapest. A műsorban egyetlen operája, A kékszakállú herceg vára is elhangzik. Vörös Szilvia énekli Juditot, a várurat pedig Bretz Gábor. A basszusénekest telefonon értük el, hogy az operáról kérdezzük.