Klasszikus

Auert elüldözte az októberi forradalom, de tárt karokkal fogadta Amerika

2017.07.31. 16:51
Ajánlom
A cári Oroszországban Auer második otthonára talált, megházasodott, és kifejlesztette tanítói módszerét. 1917-ben azonban minden megváltozott, és a magyar hegedűművész hajóra szállt. A Carnegie Hallban akkor mutatkozott be, amikor a tanítványai már meghódították az Újvilágot.

Ahogy Auer-sorozatunk előző cikkében írtuk, a Szentpétervárra érkező Auert nehezen fogadták el az oroszok, de ez az elutasítás részben annak is szólt, hogy a magyar hegedűs Anton Rubinstein protezsáltja volt, és ez nem tetszett a megosztott zenei élet egyes szereplőinek. Pedig Auer már ekkor kivételes játékos volt. Rendkívül jól és alázattal játszotta Bach és Beethoven műveit, aki ráadásul a karmesteri munka iránt is érdeklődött. Auert lenyűgözte Oroszország pezsgő kulturális élete, és a következő évtizedekben jóformán körbe is utazta az ország különböző szegleteit.

Így teremtette meg Auer Lipót az orosz hegedűiskolát

Kapcsolódó

Így teremtette meg Auer Lipót az orosz hegedűiskolát

Visszaugrunk az időben, és meghallgatjuk, miért volt fantasztikus Auer Lipót híres orosz hegedűiskolája, amelynek olyan képviselői vannak, mint Jascha Heifetz, David Ojsztrah és az idén Veszprémbe látogató Vadim Repin.

Auer Fesztivál Veszprémben

A hegedűművész szülővárosában immár harmadik alkalommal rendezik meg az Auer Fesztivált, amely idén olyan előadókat hoz a városba, mint Vadim Repin, Ray Chen, Frankl Péter, Ránki Dezső és a zenész-humorista Aleksey Igudesman. Kováts Péterrel, a fesztivál művészeti vezetőjével készült legutóbbi interjúnk itt olvasható

Auer Lipót

Auer Lipót (Fotó/Forrás: Apic)

Auer 1874-ben megházasodott, és orosz nőt vett feleségül, akitől három gyermeke született. Közben reputációja egyre növekedett. Egyik csodálója Csajkovszkij volt, aki hamar felismerte a hegedűs különös tehetségét ahhoz, hogy mindig illő karakterrel és játékmóddal interpretáljon műveket. Számos orosz komponista – Glazunov, Arjenszkij, Tanyejev – műveit mutatta be. (A zenetörténet fintora, hogy épp Csajkovszkij hegedűversenyét utasította vissza, mert lejátszhatatlannak tartotta.) Brahms művei is a repertoárjának fontos részét képezték, de viszonylag szerény maradt, ha a virtuóz irodalomról volt – néhány Paganini-művet játszott csupán.

Mély és belülről jövő érzéke volt a zenei szépséghez,

tiszta hanggal, tökéletesen intonált, minden egyes frázisa hibátlan volt, kikezdhetetlen formával és belső tartalommal. A játékát hallva az ember csupán egyet akart: úgy játszani, mint ő" – írta egy tanítványa.

Az alábbi felvételen Auer legnevesebb tanítványa, Jascha Heifetz Csajkovszkij Hegedűversenyének első tételét játssza. Auernek nem egészen tetszett a mű, de saját megjegyzéseivel tanította a növendékeinek.
 

Ebben az időszakban Auer a cári színház első hegedűse volt, ami azt jelentette, hogy játszott a cári balett, az opera, a Bolsoj és a Marinszkij zenekarában. A kor zeneszerzői rá gondoltak, ha szólót írtak a művekbe, és ha hegedűszólót írtak, azt Auer miatt tették. Közben a művészt legalább annyira érdekelte a kamarazene, mint a szólóirodalom. Több zongoraművésszel is végigjátszotta Beethoven hegedű-zongora szonátáit – kedvenc partnere Anna Jeszipova volt –, és avatott játékosa volt Brahmsnak. 1906-ban az Orosz Zenei Társaság vonósnégyesének első hegedűse lett. Ez a formáció egyébként az új kompozíciók egyik legfontosabb műhelye lett, számos kortárs művet – Csajkovszkij, Borogyin, Arenszkij, Kjui és Rubinstein kompozícióit – adták elő.

Újabb muzeális felvétel: Mischa Elman Dvorák Humoreszkjét játssza egy 1926-os koncerten.
Auer Lipót és egyik tanítványa, Beno Rabinov

Auer Lipót és egyik tanítványa, Beno Rabinov (Fotó/Forrás: Hulton Archive / Getty Images Hungary)

De akármilyen sűrű volt Auer koncertnaptára,

a legnagyobb nyomot mégis tanárként hagyta Oroszország zenei életében.

Persze a siker nem jött azonnal: a 19. század utolsó évtizedeiben Auer kiváló játékosokat képzett (Krasznovszkij, Grigorovics, Korgujev), de egyik sem lett híres a nemzetközi életben. Az 1900-as években viszont Auer egyre tudatosabban alkalmazta a saját módszerét:

Sosem a saját, szűkös esztétikai észrevételeim alapján akarom irányítani a tanítványaimat, egyszerűen csak a jó ízlés széles, általános elveire tanítom őket,

és ez az az alap, amely nyomán saját, egyedi ízlésük kifejlődhet” – írta. Elsősorban szorgalmasnak és gondosnak tartotta magát, és ezt várta a növendékektől is. Ahogy Louis Spohr és Joachim József, ő is nagy hangsúlyt fektetett a tanítványos fizikumára. Nem félt dicsérni, de mindig korholt, ha kellett. Az egyéniségeket értékelte, de az egyénieskedést nem. Az igazi hegedűsről azt tartorra, hogy „varázserővel képes egy nagy közönséget uralni”. Gyakran fejezte ki magát úgy, hogy „a hegedűt beszédre kell bírni” – célozva ezzel arra, hogy ez a hangszer rendkívül közel áll az emberi hanghoz.

Újra Heifetz, aki egy Auer-kompozíciót játszik (1922). A címe: Lenszkij áriája.

1917-ben az októberi forradalom azonban mindent megváltoztatott az országban, amit Auer annyira szeretett, és 1918. február 7-én a hetvenhárom éves művész New Yorkba indult, ahova tíz nappal később meg is érkezett. Március 23-án a Carnegie Hallban lépett fel, majd Bostonban, Chicagóban és Philadephiában.

Több tanítványa is élt már ekkor az országban,
Az alábbi felvételen Efrem Zimbalist játszik. Bizet-Sarasate: Carmen-fantázia (1936).

Mischa Elman, Efrem Zimbalist, Jascha Heifetz és Max Rosen tárt karokkal üdvözölték. Manhattani lakásán is fogadott tanítványokat, majd New York egyik zenei intézményében kezdett tanítani – ez volt az az iskola, amely később felvette a Juilliard School nevet. 1926-ban megkapta az amerikai állampolgárságot. Négy évvel később, egy koncertturné közben halt meg Drezda egyik külvárosában, de az újvilágban helyezték nyughelyére.

2010-ben mutatták be a Gyökerek és ágak című portréfilmet Auer Lipót életéről. Olvasson tovább!

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Száz ólomkatonát cserélt egy vetítőgépre és az egész élete megváltozott

70 film, öt feleség, kilenc gyerek. A 100 éve született Ingmar Bergman titkát próbálják megfejteni hozzátartozók, munkatársak, kutatók, köztük a rendező egykori asszisztense, a magyar származású Katinka Faragó a legendás svédről készült dokumentumfilmben.
Jazz/World

Ezeket a jazzlemezeket hallgasd meg júliusban!

Új – régóta időszerű – sorozatunkban havonta ajánlunk hallgatásra érdemes lemezeket a frissen megjelent magyar és külföldi kiadványok közül. Az első cikk jogán megengedjük magunknak, hogy az előző hónapok terméséből is válogassunk.
Vizuál

Kiállítják Freud titkos gyűrűit

Az osztrák neurológus és pszichiáter a megajándékozotthoz kötődő mitológiai alakot vésetett az ékszerbe, amelyet csak a kiválasztottaknak ajándékozott.
Zenés színház

Dolhai Attila: „Egészséges versengés van bennünk”

Hagyomány és újítás jegyében rendezik meg hatodik alkalommal a nagy sikerű Palotakoncerteket a budai Vár gyönyörű díszletében. Bemutatjuk a húsz szólistát: elsőként az Operettszínház jól ismert és szeretett bonvivánját, Dolhai Attilát kérdeztük.
Klasszikus

Mozart zenéje enyhíti az epilepszia tüneteit

Egy friss kutatás szerint öt perc Mozart-muzsika is hozzájárulhat a betegek jobb közérzetéhez. Mindez azért is fontos, mert nem mindenkinek segítenek a drága gyógyszerek.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Gödöllőn megfér egymás mellett Bach és Django Reinhardt

Klasszikus műveket és crossover produkciókat is bemutat a Barokk Randevú elnevezésű zenei fesztivál augusztus 10-én és 12-én a Gödöllői Királyi Kastélyban.
Klasszikus Beatrice Rana

Piknik Beethovennel a kastélyparkban, a zene szárnyán Párizsba és Londonba

Július 21-én szombaton este és július 22-én vasárnap délelőtt újra piknikkoncertek a kismartoni Esterházy-kastély parkjában.
Klasszikus ajánló

Óbudai Nyár az Óbudai Társaskör kertjében

Az elmúlt évek hagyományait folytatva idén nyáron is várja közönségét az Óbudai Társaskör kertje, ahol július 4. és augusztus 5. között tizenhét estén át klasszikus és könnyűzenei koncertek, zenés színház, opera és színházi előadás közül válogathatnak az érdeklődők.
Klasszikus magazin

A minimalista zene már 1797-ben létezett

Ismerősen cseng Anton Reicha neve? Ugye, hogy nem. Épp ezért döntött úgy Ivan Ilić zongoraművész, hogy a videósorozatban mutatja be ennek a cseh-francia zeneszerzőnek az életét.
Klasszikus magazin

Mozart zenéje enyhíti az epilepszia tüneteit

Egy friss kutatás szerint öt perc Mozart-muzsika is hozzájárulhat a betegek jobb közérzetéhez. Mindez azért is fontos, mert nem mindenkinek segítenek a drága gyógyszerek.