Klasszikus

Az 1956-os forradalom zenéi

2021.10.22. 14:20
Ajánlom
Akár a történelem kötötte össze őket október 23-a eseményeivel, akár a szerző akart ily módon emléket állítani a forradalomnak, sok zenemű létezik, mely mára elválaszthatatlanná vált 1956-tól. Egy csokorra valót gyűjtöttünk belőlük.

Bartók Béla: 2. zongoraverseny

1956. október 22-én este koncertre gyűlt össze a közönség az Erkel Színházban. A műsoron Bartók 2. zongoraversenye szerepelt, a Mario Rossi vezényelte Állami Hangversenyzenekar előadásában. Az eredetileg tervezett szólista helyett egy beugró lépett színpadra, Cziffra György, akinek rövid idő alatt kellett megtanulnia az akkor szinte eljátszhatatlannak tartott darabot. A siker óriási volt, többek szerint a távozó közönség felfokozott hangulata is szerepet játszhatott a másnapi eseményekben.

A művész önéletrajzi kötetében így emlékezett vissza az estére:

Ez a zene a maga szinte tébolyult bonyolultságával, mely mégis maga a kristályos rend, kiváltotta belőlem azt, hogy túltegyek magamon, és a közönségből úgy tört ki a taps, mint az izzó láva.

Beethoven: Egmont-nyitány

Alighanem Beethoven színpadi kísérőzenéjének részlete jut legtöbbeknek eszébe a forradalom kapcsán, annak szinte szimbólumává vált, és megemlékezések hosszú során hangzott már el. Pedig szinte véletlen, hogy így alakult, a harcok során ideiglenes stúdióba költöző Magyar Rádió munkatársainak korlátozott lehetőségei voltak a műsorkészítésre. Így leginkább a rendelkezésre álló hanglemezekből válogattak,

nagyrészt olyan műveket tűztek műsorra, amelyek valamilyen módon kapcsolódtak a forradalom és a szabadság témájához.

A 16. századi spanyol uralom ellen fellázadó és elbukó németalföldi gróf történetét (amelyből a Goethe-dráma és Beethoven alkotása is készült) az utókor aztán a forradalom tragikus végével is párhuzamba állította.

Lajtha László: VII. szimfónia

Az 1956-os forradalom emlékezetének számos magyar és külföldi zeneszerző szentelt darabot, ma az egyik legismertebb közülük Lajtha László 1957-ben írt VII. szimfóniája. A darab a maga korában természetesen nem utalhatott direkt módon a forradalom eseményeire (habár a 3. tételben a Marseillaise kezdőmotívuma is felcsendül). A zeneszerző még az Ősz alcímet sem tüntethette fel a kottán, az is túlságosan nyílt utalásnak számított. A mű bemutatójára nem is Magyarországon került sor, hanem 1958-ban Párizsban, Lehel György vezényletével, itthon csak egy évvel később játszotta el az Állami Hangversenyzenekar Ferencsik Jánossal.

Károlyi Pál: Mise 1956. október 23. emlékére

A forradalom ideje alatt még zeneakadémista Károlyiban már október 23-án felmerült, hogy misét szeretne írni a történtek hatására.

Műve azonban nagy vihart kavart, hivatalosan a disszonáns megoldásaiért marasztalták el a komponistát, ám így is csak halála után, 2016-ban, a forradalom hatvanéves évfordulója alkalmából mutatták be a darabot.

A Kyrie bizakodó hangvétele utána a zene egyre jobban elkomorul, a Himnuszból és a Szózatból vett idézetek a nemzethalál jóslatát sejtetik. A zeneszerző műveit számos külföldi fesztiválon játszották, ám itthon sokáig nem tudott megszabadulni attól a bélyegtől, ami a Mise megírása miatt ragadt rajta.

Dubrovay: 1956

A 2006-ban, Gyurkovics Tibor szövegeire komponált 1956 – szimfonikus képek versmondóra és zenekarra címmel írt alkotás forrásairól a szerző így írt:

1956 októbere ifjúságom meghatározó élménye. Csodálatos volt megélni, hogy a forradalom győzelmének mámorában ismeretlen emberek boldogan összeölelkeztek, felszabadultan beszélgettek egymással és a szomorúság évei után ismét mosolyogtak, nevettek.

Döbbenetes volt november 4-e reggele, amikor Pestlőrincen a fejünk felett röpködtek a szovjet ágyúlövedékek, közben Nagy Imre segélykérése hangzott a rádióból. Azután az emberek reménye... hogy segít a nyugati világ.... 50 év után úgy éreztem, egy zeneművel kell tisztelegnem a magyar történelem e nagyszerű emlékműve előtt.”

Malawski: Hungaria 1956

A külföldi szerzők közül elsősorban a szintén viharos sorsú népek szülöttei érdeklődtek érzékenyen a magyar forradalom eseményei iránt. A lengyel zeneszerző, Artur Malawski egyik utolsó műve elsősorban a Bartók zenéjére történő utalásokon keresztül kapcsolódik a magyar sorshoz. Bár a művet még 1957-ben bemutatták, az évszámot ki kellett venni a címből, hogy ne lehessen közvetlenül a forradalomra vonatkoztatni.

Rautavaara: A bánya

A finn zeneszerző 1957-60 között írta allegorikus operáját, mely a diktatórikus hatalom ellen fellázadó bányamunkások történetén és bukásán keresztül állít emléket az 1956-os forradalomnak. A művet 1963-ban mutatták be a finn televízióban, majd 2016-ban a Magyar Állami Operaház tűzte műsorra (Varga Judt Szerelem című, Makk Károly filmjéből készült operájával párban). Az előadást Vilppu Kiljunen rendezte, és Bogányi Tibor vezényelte.

Fejléckép: A Magyar Rádió Bródy Sándor utcai épülete 1956-ban (fotó: FORTEPAN / Nagy Gyula)

Beethoven Egmont-nyitánya, az 1956-os forradalom háttérmuzsikája

Kapcsolódó

Beethoven Egmont-nyitánya, az 1956-os forradalom háttérmuzsikája

Október 23-án éjjel a forradalmárok egy mobil rádiós kocsit telepítettek a Parlamenthez, és innen folytatták a rádióadást, telefonvonalak segítségével. Zene gyanánt néhány bakelitlemezre bukkantak, rajta Beethoven Egmont-nyitányával.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Vizuál

A magyar zenetörténet csillagai is bekerülnek a Zene Háza új, dívákról szóló kiállításába

Marton Éva, Zsédenyi Adrienn Zséda, Rúzsa Magdi, Koncz Zsuzsa és még sok más díva személyes történetét is bemutatja a Magyar Zene Háza május 17-én nyíló, új kiállítása, a Dívák & Ikonok.
Jazz/World

Mit jelent európainak lenni? – interjú Oláh Krisztián zongoraművésszel, a Ludus Europae zeneszerzőjével

Az idei JazzFest Budapest egyik legizgalmasabb programja a Ludus Europae című, huszonhét szereplős darab, amelynek ősbemutatója április 30-án pontban éjfélkor lesz a budapesti Merlin Színházban.
Klasszikus

Elisabeth Leonskaja áprilisban ingyenes, nyilvános mesterkurzust tart a Concerto Mesteriskola keretében

Két koncerttel és a zeneszerető közönség számára is ingyenesen látogatható mesterkurzussal érkezik Elisabeth Leonskaja a Concerto Budapesthez ezen a tavaszon.
Klasszikus

Képeslap Itáliából – olasz zeneszerzők művei csendülnek fel a MÁV Szimfonikus Zenekar koncertjén

Április 18-án a Müpában ad koncertet a MÁV Szimfonikus zenekar, az est során Rossini, Respighi, illetve Paganini műveit hallhatja a közönség. Az együttest Antonello Allemandi dirigálja, közreműködik Kelemen Barnabás. A zenekar a hangverseny részeként köszönti Fodor Ákos nagybőgőművészt. 
Vizuál

KÉP-regény: Teljes KO

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal egy különösen csavaros nap eseményeit idézi fel, amely során ki akarták rúgni munkahelyéről. De vajon mi köze ehhez Kovács „Kokó” Istvánnak?

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Képeslap Itáliából – olasz zeneszerzők művei csendülnek fel a MÁV Szimfonikus Zenekar koncertjén

Április 18-án a Müpában ad koncertet a MÁV Szimfonikus zenekar, az est során Rossini, Respighi, illetve Paganini műveit hallhatja a közönség. Az együttest Antonello Allemandi dirigálja, közreműködik Kelemen Barnabás. A zenekar a hangverseny részeként köszönti Fodor Ákos nagybőgőművészt. 
Klasszikus ajánló

Elisabeth Leonskaja áprilisban ingyenes, nyilvános mesterkurzust tart a Concerto Mesteriskola keretében

Két koncerttel és a zeneszerető közönség számára is ingyenesen látogatható mesterkurzussal érkezik Elisabeth Leonskaja a Concerto Budapesthez ezen a tavaszon.
Klasszikus ajánló

Szimfonikus zsenik koncertje a BFZ-vel és a sztárkarmester Paavo Järvivel

Paavo Järvi édesapja elismert észt karmester volt, egykori szovjet nyaralójukban a kis Paavo időnként összefutott Sosztakoviccsal, Rosztropoviccsal, Arvo Pärttel, Hacsaturjánnal, vagy Emil Gilelsszel.
Klasszikus ajánló

A világhírű Chamber Orchestra of Europe koncertjével indul április 29-én a 44. Budapesti Tavaszi Fesztivál

Magyarország EU-s csatlakozásának 20. évfordulóját ünnepli az idei Budapesti Tavaszi Fesztivál nyitókoncertje, amit a világhírű Chamber Orchestra of Europe ad Perényi Miklós gordonkaművész közreműködésével.
Klasszikus hír

Május 5-ig várják a jelentkezéseket a Fehér Ilona Nemzetközi Hegedűversenyre

A Fesztivál Akadémia Budapest nyári programsorozatának keretében, július 4-14. között ötödik alkalommal rendezik meg Budapesten a Fehér Ilona Nemzetközi Hegedűversenyt, amelyre az egész világról várják a résztvevőket.