Klasszikus

Az 1956-os forradalom zenéi

2021.10.22. 14:20
Ajánlom
Akár a történelem kötötte össze őket október 23-a eseményeivel, akár a szerző akart ily módon emléket állítani a forradalomnak, sok zenemű létezik, mely mára elválaszthatatlanná vált 1956-tól. Egy csokorra valót gyűjtöttünk belőlük.

Bartók Béla: 2. zongoraverseny

1956. október 22-én este koncertre gyűlt össze a közönség az Erkel Színházban. A műsoron Bartók 2. zongoraversenye szerepelt, a Mario Rossi vezényelte Állami Hangversenyzenekar előadásában. Az eredetileg tervezett szólista helyett egy beugró lépett színpadra, Cziffra György, akinek rövid idő alatt kellett megtanulnia az akkor szinte eljátszhatatlannak tartott darabot. A siker óriási volt, többek szerint a távozó közönség felfokozott hangulata is szerepet játszhatott a másnapi eseményekben.

A művész önéletrajzi kötetében így emlékezett vissza az estére:

Ez a zene a maga szinte tébolyult bonyolultságával, mely mégis maga a kristályos rend, kiváltotta belőlem azt, hogy túltegyek magamon, és a közönségből úgy tört ki a taps, mint az izzó láva.

A koncert emlékére idén október 22-én is elhangzik Bartók 2. zongoraversenye a Zeneakadémián.

Cziffra ‘56 Emlékkoncert
október 22. 19:30, Zeneakadémia

Liszt: 3. Magyar Rapszódia S. 244/3
Bartók: 2. zongoraverseny
Brahms: 2. szimfónia, op. 73

Km.: Balázs János, a Zeneakadémia Szimfonikus Zenekara, vezényel: Takács-Nagy Gábor

Beethoven: Egmont-nyitány

Alighanem Beethoven színpadi kísérőzenéjének részlete jut legtöbbeknek eszébe a forradalom kapcsán, annak szinte szimbólumává vált, és megemlékezések hosszú során hangzott már el. Pedig szinte véletlen, hogy így alakult, a harcok során ideiglenes stúdióba költöző Magyar Rádió munkatársainak korlátozott lehetőségei voltak a műsorkészítésre. Így leginkább a rendelkezésre álló hanglemezekből válogattak,

nagyrészt olyan műveket tűztek műsorra, amelyek valamilyen módon kapcsolódtak a forradalom és a szabadság témájához.

A 16. századi spanyol uralom ellen fellázadó és elbukó németalföldi gróf történetét (amelyből a Goethe-dráma és Beethoven alkotása is készült) az utókor aztán a forradalom tragikus végével is párhuzamba állította.

Lajtha László: VII. szimfónia

Az 1956-os forradalom emlékezetének számos magyar és külföldi zeneszerző szentelt darabot, ma az egyik legismertebb közülük Lajtha László 1957-ben írt VII. szimfóniája. A darab a maga korában természetesen nem utalhatott direkt módon a forradalom eseményeire (habár a 3. tételben a Marseillaise kezdőmotívuma is felcsendül). A zeneszerző még az Ősz alcímet sem tüntethette fel a kottán, az is túlságosan nyílt utalásnak számított. A mű bemutatójára nem is Magyarországon került sor, hanem 1958-ban Párizsban, Lehel György vezényletével, itthon csak egy évvel később játszotta el az Állami Hangversenyzenekar Ferencsik Jánossal.

Károlyi Pál: Mise 1956. október 23. emlékére

A forradalom ideje alatt még zeneakadémista Károlyiban már október 23-án felmerült, hogy misét szeretne írni a történtek hatására.

Műve azonban nagy vihart kavart, hivatalosan a disszonáns megoldásaiért marasztalták el a komponistát, ám így is csak halála után, 2016-ban, a forradalom hatvanéves évfordulója alkalmából mutatták be a darabot.

A Kyrie bizakodó hangvétele utána a zene egyre jobban elkomorul, a Himnuszból és a Szózatból vett idézetek a nemzethalál jóslatát sejtetik. A zeneszerző műveit számos külföldi fesztiválon játszották, ám itthon sokáig nem tudott megszabadulni attól a bélyegtől, ami a Mise megírása miatt ragadt rajta.

Dubrovay: 1956

A 2006-ban, Gyurkovics Tibor szövegeire komponált 1956 – szimfonikus képek versmondóra és zenekarra címmel írt alkotás forrásairól a szerző így írt:

1956 októbere ifjúságom meghatározó élménye. Csodálatos volt megélni, hogy a forradalom győzelmének mámorában ismeretlen emberek boldogan összeölelkeztek, felszabadultan beszélgettek egymással és a szomorúság évei után ismét mosolyogtak, nevettek.

Döbbenetes volt november 4-e reggele, amikor Pestlőrincen a fejünk felett röpködtek a szovjet ágyúlövedékek, közben Nagy Imre segélykérése hangzott a rádióból. Azután az emberek reménye... hogy segít a nyugati világ.... 50 év után úgy éreztem, egy zeneművel kell tisztelegnem a magyar történelem e nagyszerű emlékműve előtt.”

Malawski: Hungaria 1956

A külföldi szerzők közül elsősorban a szintén viharos sorsú népek szülöttei érdeklődtek érzékenyen a magyar forradalom eseményei iránt. A lengyel zeneszerző, Artur Malawski egyik utolsó műve elsősorban a Bartók zenéjére történő utalásokon keresztül kapcsolódik a magyar sorshoz. Bár a művet még 1957-ben bemutatták, az évszámot ki kellett venni a címből, hogy ne lehessen közvetlenül a forradalomra vonatkoztatni.

Rautavaara: A bánya

A finn zeneszerző 1957-60 között írta allegorikus operáját, mely a diktatórikus hatalom ellen fellázadó bányamunkások történetén és bukásán keresztül állít emléket az 1956-os forradalomnak. A művet 1963-ban mutatták be a finn televízióban, majd 2016-ban a Magyar Állami Operaház tűzte műsorra (Varga Judt Szerelem című, Makk Károly filmjéből készült operájával párban). Az előadást Vilppu Kiljunen rendezte, és Bogányi Tibor vezényelte.

Fejléckép: A Magyar Rádió Bródy Sándor utcai épülete 1956-ban (fotó: FORTEPAN / Nagy Gyula)

Beethoven Egmont-nyitánya, az 1956-os forradalom háttérmuzsikája

Kapcsolódó

Beethoven Egmont-nyitánya, az 1956-os forradalom háttérmuzsikája

Október 23-án éjjel a forradalmárok egy mobil rádiós kocsit telepítettek a Parlamenthez, és innen folytatták a rádióadást, telefonvonalak segítségével. Zene gyanánt néhány bakelitlemezre bukkantak, rajta Beethoven Egmont-nyitányával.

Programkereső

Legolvasottabb

Klasszikus

Bach és a létezés szakrális matematikája

Milyen zeneeszmény vezette Johann Sebastian Bachot odáig, hogy saját és Isten nevét egyetlen ütemben rejtse el a kottában? A lipcsei zeneszerzőt gyakran emeljük a legmagasabb piedesztálra, miközben merőben máshogy gondolkodott a zenéről, mint ahogy mi tesszük. Nem öncélú önkifejezésnek tartotta, hanem egy magasabb igazság keresésének.
Vizuál

5 érdekesség az új Woody Allen-filmről

A 86 éves örökifjú Woody Allen újra elbűvölő filmet készített. A filmtörténeti hommage-nak és keserédes vígjátéknak is egyaránt kiváló filmje, a Rifkin fesztiválja az év vége egyik legjobb moziélményének ígérkezik.
Zenés színház

Régi-új mesék – Beszélgetés Székely Krisztával

A Hoffmann meséinek van terjedelmes mennyiségű hiteles kézirata, kritikai kiadása, de nincs definitív verziója. Fodor Géza „ismeretlen remekmű”-nek nevezte Offenbach befejezetlenül maradt operáját, amelyre – szintén Fodort idézve – önmagában nem, csak interpretációtörténetileg tekinthetünk. Ezt a történetet írja tovább az Opera előadása, amelyet Székely Kriszta rendez.
Zenés színház

Polyák Lilla 20 év után távozik a Madách Színházból

A színésznő a hírt Facebook-oldalán jelentette be, köszönetet mondva a színház dolgozóinak az eddigi közös munkáért.
Színház

Wunderlich Józsefet két hétre felfüggesztette a Vígszínház

Ahogyan beszámoltunk róla, Wunderlich József a múlt héten többször is nyilvános Facebook-posztban kritizálta a Vígszínház vezetőségét, bírálta a Covid-ellenes intézkedéseket, illetve egy kolléganőjével szembeni bánásmódot. A színház belső vizsgálat lefolytatása mellett döntött.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus magazin

Magnificat, az örömteli várakozás himnusza

Számos zeneszerzőt megihletett a bibliai szövegre épült keresztény himnusz, a Magnificat, mely hagyományosan az adventi várakozás során szokott elhangozni.
Klasszikus magazin

Bach és a létezés szakrális matematikája

Milyen zeneeszmény vezette Johann Sebastian Bachot odáig, hogy saját és Isten nevét egyetlen ütemben rejtse el a kottában? A lipcsei zeneszerzőt gyakran emeljük a legmagasabb piedesztálra, miközben merőben máshogy gondolkodott a zenéről, mint ahogy mi tesszük. Nem öncélú önkifejezésnek tartotta, hanem egy magasabb igazság keresésének.
Klasszikus ajánló

Decemberi kanapékoncertek a Bécsi Filharmonikusokkal

A koronavírus miatti lezárás következtében a Bécsi Filharmonikusok idén télen sem tud közönség előtt játszani, ezért az emberek otthonába viszi el a muzsikát.
Klasszikus interjú

„A zene az egészséges mentális lét kulcsa” – beszélgetés Hollerung Gáborral

Hollerung Gábor Liszt Ferenc-díjas, Érdemes Művész karmesterrel, a Budafoki Dohnányi Zenekar ügyvezető zeneigazgatójával beszélgettünk zenei pályájának alakulásáról, a zenekar sikereiről, valamint a fiatal generáció zenei neveléséről.
Klasszikus ajánló

Martha Argerich és Misa Majszkij a Zeneakadémián ad koncertet

A Cziffra György-emlékév egyik záróeseményeként Martha Argerich zongoraművész és Misa Majszkij csellóművész ad kamaraestet január 28-án a Zeneakadémián.