Klasszikus

Az 1956-os forradalom zenéi

2021.10.22. 14:20
Ajánlom
Akár a történelem kötötte össze őket október 23-a eseményeivel, akár a szerző akart ily módon emléket állítani a forradalomnak, sok zenemű létezik, mely mára elválaszthatatlanná vált 1956-tól. Egy csokorra valót gyűjtöttünk belőlük.

Bartók Béla: 2. zongoraverseny

1956. október 22-én este koncertre gyűlt össze a közönség az Erkel Színházban. A műsoron Bartók 2. zongoraversenye szerepelt, a Mario Rossi vezényelte Állami Hangversenyzenekar előadásában. Az eredetileg tervezett szólista helyett egy beugró lépett színpadra, Cziffra György, akinek rövid idő alatt kellett megtanulnia az akkor szinte eljátszhatatlannak tartott darabot. A siker óriási volt, többek szerint a távozó közönség felfokozott hangulata is szerepet játszhatott a másnapi eseményekben.

A művész önéletrajzi kötetében így emlékezett vissza az estére:

Ez a zene a maga szinte tébolyult bonyolultságával, mely mégis maga a kristályos rend, kiváltotta belőlem azt, hogy túltegyek magamon, és a közönségből úgy tört ki a taps, mint az izzó láva.

Beethoven: Egmont-nyitány

Alighanem Beethoven színpadi kísérőzenéjének részlete jut legtöbbeknek eszébe a forradalom kapcsán, annak szinte szimbólumává vált, és megemlékezések hosszú során hangzott már el. Pedig szinte véletlen, hogy így alakult, a harcok során ideiglenes stúdióba költöző Magyar Rádió munkatársainak korlátozott lehetőségei voltak a műsorkészítésre. Így leginkább a rendelkezésre álló hanglemezekből válogattak,

nagyrészt olyan műveket tűztek műsorra, amelyek valamilyen módon kapcsolódtak a forradalom és a szabadság témájához.

A 16. századi spanyol uralom ellen fellázadó és elbukó németalföldi gróf történetét (amelyből a Goethe-dráma és Beethoven alkotása is készült) az utókor aztán a forradalom tragikus végével is párhuzamba állította.

Lajtha László: VII. szimfónia

Az 1956-os forradalom emlékezetének számos magyar és külföldi zeneszerző szentelt darabot, ma az egyik legismertebb közülük Lajtha László 1957-ben írt VII. szimfóniája. A darab a maga korában természetesen nem utalhatott direkt módon a forradalom eseményeire (habár a 3. tételben a Marseillaise kezdőmotívuma is felcsendül). A zeneszerző még az Ősz alcímet sem tüntethette fel a kottán, az is túlságosan nyílt utalásnak számított. A mű bemutatójára nem is Magyarországon került sor, hanem 1958-ban Párizsban, Lehel György vezényletével, itthon csak egy évvel később játszotta el az Állami Hangversenyzenekar Ferencsik Jánossal.

Károlyi Pál: Mise 1956. október 23. emlékére

A forradalom ideje alatt még zeneakadémista Károlyiban már október 23-án felmerült, hogy misét szeretne írni a történtek hatására.

Műve azonban nagy vihart kavart, hivatalosan a disszonáns megoldásaiért marasztalták el a komponistát, ám így is csak halála után, 2016-ban, a forradalom hatvanéves évfordulója alkalmából mutatták be a darabot.

A Kyrie bizakodó hangvétele utána a zene egyre jobban elkomorul, a Himnuszból és a Szózatból vett idézetek a nemzethalál jóslatát sejtetik. A zeneszerző műveit számos külföldi fesztiválon játszották, ám itthon sokáig nem tudott megszabadulni attól a bélyegtől, ami a Mise megírása miatt ragadt rajta.

Dubrovay: 1956

A 2006-ban, Gyurkovics Tibor szövegeire komponált 1956 – szimfonikus képek versmondóra és zenekarra címmel írt alkotás forrásairól a szerző így írt:

1956 októbere ifjúságom meghatározó élménye. Csodálatos volt megélni, hogy a forradalom győzelmének mámorában ismeretlen emberek boldogan összeölelkeztek, felszabadultan beszélgettek egymással és a szomorúság évei után ismét mosolyogtak, nevettek.

Döbbenetes volt november 4-e reggele, amikor Pestlőrincen a fejünk felett röpködtek a szovjet ágyúlövedékek, közben Nagy Imre segélykérése hangzott a rádióból. Azután az emberek reménye... hogy segít a nyugati világ.... 50 év után úgy éreztem, egy zeneművel kell tisztelegnem a magyar történelem e nagyszerű emlékműve előtt.”

Malawski: Hungaria 1956

A külföldi szerzők közül elsősorban a szintén viharos sorsú népek szülöttei érdeklődtek érzékenyen a magyar forradalom eseményei iránt. A lengyel zeneszerző, Artur Malawski egyik utolsó műve elsősorban a Bartók zenéjére történő utalásokon keresztül kapcsolódik a magyar sorshoz. Bár a művet még 1957-ben bemutatták, az évszámot ki kellett venni a címből, hogy ne lehessen közvetlenül a forradalomra vonatkoztatni.

Rautavaara: A bánya

A finn zeneszerző 1957-60 között írta allegorikus operáját, mely a diktatórikus hatalom ellen fellázadó bányamunkások történetén és bukásán keresztül állít emléket az 1956-os forradalomnak. A művet 1963-ban mutatták be a finn televízióban, majd 2016-ban a Magyar Állami Operaház tűzte műsorra (Varga Judt Szerelem című, Makk Károly filmjéből készült operájával párban). Az előadást Vilppu Kiljunen rendezte, és Bogányi Tibor vezényelte.

Fejléckép: A Magyar Rádió Bródy Sándor utcai épülete 1956-ban (fotó: FORTEPAN / Nagy Gyula)

Beethoven Egmont-nyitánya, az 1956-os forradalom háttérmuzsikája

Kapcsolódó

Beethoven Egmont-nyitánya, az 1956-os forradalom háttérmuzsikája

Október 23-án éjjel a forradalmárok egy mobil rádiós kocsit telepítettek a Parlamenthez, és innen folytatták a rádióadást, telefonvonalak segítségével. Zene gyanánt néhány bakelitlemezre bukkantak, rajta Beethoven Egmont-nyitányával.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Könyv

„Tökéletlen csaknem az alapjaiig” – Könyvek, amelyeket megbántak íróik

Kit kellett megölnie Sir Arthur Conan Doyle-nak, hogy végre nyugodtan írhasson? Miért tagadta meg főműveit Lev Tolsztoj? Mitől borzong Krasznahorkai László?
Vizuál

Látványos magyar sci-fi érkezik a mozikba márciusban

A 129 című film történelmet ír azzal, hogy az első olyan magyar sci-fi , amelynek szinte minden jelenetében látványos CGI elemeket láthatunk, kizárólag magyar szakemberek munkája nyomán. A neves színészgárdával készült alkotás március elején debütál.
Tánc

Ifjú tehetségek nyertek felvételt a Magyar Táncművészeti Egyetemre

Több mint 90 gyermek és szüleik részvételével zajlott januárban a Magyar Táncművészeti Egyetem felvételije a felsőfokú táncművészképzés előkészítőjére klasszikus balettművész, valamint a moderntánc és színházi tánc szakirányra.
Színház

Tabudöngető előadások érkeznek Szabadkáról a Bethlen Téri Színházba

A Kosztolányi Dezső Színház két Urbán András-rendezést és egy friss Hegymegi Máté-előadást hoz magával a VII. kerületi teátrum 11. Vendégváró Fesztiváljára. A felkavarónak ígérkező produkciókat február 17-19. között láthatják az érdeklődők.
Színház

Szabálytalan utak szabadsága – beszélgetés Pelsőczy Rékával és Vajdai Vilmossal

Pelsőczy Réka és Vajdai Vilmos pályájuk kezdete óta, megszakítás nélkül a Katona József Színház tagjai, akiket rendezőként és színművészként is, egyaránt jegyez a szakma és a nagyközönség. A két művésszel a Katona első évtizede kapcsán beszélgettünk.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus kritika

Dekonstruált dalok

Két egymás utáni napon, január 20-án és 21-én is olyan koncertre került sor a BMC Könyvtárában, amely a dal műfajának modern-kortárs utóéletével, feldolgozásaival foglalkozott.
Klasszikus gyász

Elhunyt Kertész Lajos zongoraművész

A Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Zenetanárképző Intézetének tanárát, Kertész Lajos zongoraművészt, református teológust életének 98. évében érte a halál.
Klasszikus hír

Visszavon egy zeneelméleti könyvet az MMA Kiadó a fordítási hibák miatt

Roger Scruton A zenéről című kötetének fordításáról Tornyai Péter zeneszerző közölt kritikát, az észrevételek hatására a kiadó visszavonja és felülvizsgálja a kötetet.
Klasszikus magazin

A játéktól az áhítatig – Francis Poulencre emlékezünk

Hatvan éve hunyt el Francis Poulenc zeneszerző, a Hatok csoport tagja, aki sokáig vidám, szellemes vagy éppen frivol műveivel hívta fel magára a figyelmet, ám pályája második szakaszában a vallási témájú alkotások váltak uralkodóvá.
Klasszikus ajánló

Túlvilági utazás a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarával

Három 19. századi zenemű szerepel a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának és vezető karmesterüknek, Riccardo Frizzának február 8-i koncertműsorán, melyek mindegyike gyönyörű dallamokkal szól az elmúlásról.