"Az ajtó mindenki előtt nyitva áll" – mondta tegnap Vass Lajos az operaházi sajtótájékoztatón. A miniszteri biztos a nyugodt diskurzusra gondolt, a mondat mégis pontosan érzékelteti a Magyar Állami Operaház helyzetét: még mindig bizonytalan, hogy pontosan kiknek kell távozniuk az augusztusban kezdődő létszámleépítéskor.

Az biztos, hogy Győriványi Ráth György távozik. Vass Lajos döntését azzal indokolta, hogy a megbízott fő-zeneigazgató nem vált hitelessé az operaházi dolgozók szemében. A miniszteri biztos elmondta: felajánlott Győriványinak egy helyet az igazgatóságban, valamint hogy vegyen részt az operaház hosszú távú stratégiájának kialakításában, Győriványi azonban nem kíván részt venni a további munkában.
Lapunknak azt mondta, hogy a visszarendeződés, a konzervativizmus képviselői kerültek vissza a vezetőségbe, Kovács János személyében pedig egy olyan fő-zeneigazgató, aki még a régi típusú repertoárrendszer híve, és a nyilatkozataiból egyértelműen kiderül, hogy nem ért egyet semmilyen változtatással. Győriványi azt is elmondta: elbocsátása nem érintette mélyen, mert amúgy is rövid távra szerződött, és így legalább jobban tud összpontosítani zenei pályájára, például a nyári zsidó fesztiválra vagy a hamburgi Staatsoperben ősszel bemutatandó előadásaira.

Az új fő-zeneigazgató a sajtótájékoztatón elnézést kért a Győriványit bíráló korábbi kijelentései miatt. (Igaz, az akkor elhangzottakat mint magánvéleményeként továbbra is fenntartja.) Elmondta: azért vállalta a megbízatást, hogy mérsékelje az operaház átszervezéséből adódó károkat. A következő évad műsortervén már nem változtat, a szereposztásba azonban beleszól. A tervek szerint 265 előadás lesz a következő évadban. Három opera- és két balettpremiert tartanak, tizenkét opera és négy balettelőadás azonban áldozatul esik a repertoárcsökkentésnek. Vass Lajos ezáltal mintegy 1,1 milliárdos megtakarítással számol. Megyeri László gazdasági tanácsadó szerint a miniszteri biztos számításai nem feltétlenül adnak reális képet a megtakarítás mértékéről.

Vass Lajos modernizációs programjáról továbbra is csak általánosságokat tudhatunk, például azt, hogy növelni kell a bevételeket, és csökkenteni a kiadásokat. A pénzügyi konszolidáció egyik eszköze lenne például az, hogy az operaház ez évi, 770 millió forintos járulékbefizetési kötelezettségét átütemeznék a következő évre. Vass szerint ez a megoldás csak akkor működőképes, ha a kormány garanciát vállal az adósságokra. A miniszteri biztos ugyanakkor növekvő szponzori bevételekre számít. (Jelenleg a 6,6 milliárd forintos költségvetésében az operaház csak 33 millió forintos szponzori bevételt tudhat magáénak.)

Augusztus első napjaiban kapják majd kézhez a felmondólevelet azok az operaházi dolgozók, akiknek a munkájára nem tart igényt a vezetőség. Megyeri László gazdasági tanácsadó még nem tudta megmondani, pontosan hány embert érint a karcsúsítás, de azt megerősítette, hogy a lapunkban is közölt 140-150 fő nagyjából megegyezik az elképzelésekkel. Megyeri elmondta: az elbocsátandók személyéről a szakmai vezetőség fog dönteni. A döntésben figyelembe veszik a szakszervezet és a közalkalmazotti tanács véleményét. Amellett, hogy a szociális szempontokat is mérlegelnek, megbíznak egy céget, amely segít majd az elhelyezkedésben és a trauma feldolgozásában. Aktív táncost nem bocsátanak el – mondta Keveházi Gábor balettigazgató, ehhez Kovács János hozzátette: sajnos ez nem igaz az énekesekre és a zenészekre.