Az Ohio állambeli Cincinnati Művészeti Múzeumban egy olyan hangszergyűjteményben találtak rá az értékes hangszerre, melyről még maguk a muzeológusok is megfeledkeztek. Az összesen körülbelül 800 darabos kollekcióban található Andreas Rucker egy virginálja (a csembalóféleség nevét feltehetőleg onnan kapta, hogy főként ifjú hölgyek játszottak rajta), Jakob Denner oboa d'amore-éja (az oboacsalád mezzoszoprán fekvésű tagja) és az Amati fivérek egy 1619-re datált mesterbrácsája is. Antonio és Hieronymus Amati a cremonai hegedűkészítő-dinasztia második generációjához tartoztak, munkásságuknak olyan messzeható újítások köszönhetők, mint a hegedű f-nyílásának végleges formája, de egyes zenetörténészek még a mai brácsa alakjának tökéletesítését is a nevükhöz kötik.

Az újra felfedezett gyűjtemény, amit a Sotheby’s aukciósház egyik szakértője az Egyesült Államok legjelentősebbjei közé sorolt, a 20. század fordulóján élt muzsikus-üzletember, William Howard Doane adománya lehetett. Doane 1914-ben körülbelül 640 hangszert ajándékozott a múzeumnak, gyűjtésében a Föld minden tájáról akadtak hangszerek, mintegy húsz darab nem is nyugati országból származik. A nagyvonalú és jelentős adománnyal végül azonban nem foglalkoztak, így hamar feledésbe merült. A gyűjtemény huszonegyedik századi újrafelfedezését követően a Cincinnatiban megrendezésre kerülő 2012-es World Choir Games (Kórus Világjátékok) alatt tekinthetik meg legközelebb az érdeklődők a különleges hangszereket. Illetve csupán egy részüket: a Cincinnati Art Museum igazgatója, Aaron Betsky elmondása szerint ugyanis a hangszerkollekció nem illeszkedik a múzeum profiljába, így a kiállított darabok kivételével a gyűjteményt áruba bocsájtják.