Klasszikus

Az angol zene fenegyereke volt (és az is maradt)

2019.02.11. 17:25
Ajánlom
A negyvennyolc éves Thomas Adès még mindig meglepő, még mindig extrém, pedig Wunderkidből hamarosan doyenné válik. Mi, hallgatók persze nem bánjuk.

Az Egyesült Királyság tele van csodálatos fiatal komponistákkal, mégis kevesen vitatkoznának azzal, hogy az extravagáns Tom Adès a legtehetségesebb közülük.

Nem kisebb tekintély jelentette ki a fenti mondatot, mint Sir Simon Rattle, és úgy tűnik, az idő igazolta őt. Thomas Adès az évtizedek alatt csodagyerekből vezérfigura lett. Egy olyan zeneszerző, akit hallgatva soha nem unatkozunk, és aki a kis formáktól a nagy operákig és szimfóniákig egyaránt bizonyított.

ThomasAdes3-CreditBrianVoce-173201.jpg

Thomas Adès (Fotó/Forrás: Brian Voce)

Thomas Adès 1971-ben született Londonban, értelmiség családban: művészettörténész anyja és költő apja hamar felfigyelt a tehetségére, zongora- és zeneszerzésórákra adták. Thomasnak annyira jól ment a dolog, hogy kitüntetéssel járta végig az osztályokat a Guildhallban. Huszon-harmincéves korában olyan alkotásokkal kápráztatta el a szakmát és a közönséget, mint az Asyla (1999) és az America: A Prophecy (2000) c. zenekari művek és a Concentric Paths (2005) c. hegedűverseny. Rögtön a karrierje kezdetén sikerült hírhedtté is válnia, miután a Powder Her Face (2005) c. operájában zenei nyelven ábrázolt egy fellációt.

Sokan tartják Britten óta a legjelentősebb brit zeneszerzőnek, pedig Adès egyáltalán nem kért belépőjegyet a kánonba. Stílusban iskolák felett lebeg, nem állapodik meg sehol, és nem lehet rajta nem csodálkozni. Kisebb celebritássá vált, miután huszonévesen olyan díjakat kapott meg, amiket mások a hetedik ikszben. Mottója saját bevallása szerint André Bretontól származik: „Az élet máshol van.” Egyik héten Los Angelesben van, másik héten Salzburgban, és számos helyen játsszák a műveit.

Thomas Adés Asyla c. darabját február 14-én tűzi műsorra az Óbudai Danubia Zenekar. A második koncertrészben Beethoven IX. szimfóniája csendül fel a Nemzeti Énekkarral kiegészülve. Bővebben >

A kritikusok egyelőre nem nagyon tudnak mit kezdeni Adès műveivel, „csodás” atmoszféráját, színességét emlegetik, és egyaránt hasonlították Oliver Knussenhez és George Benjaminhoz. De Adèsról lepergett minden viszonyítás, és szívesen „beszólt” a nagy klasszikusoknak is. Wagner zenéjét gombás megbetegedéshez hasonlította, Brittenét pedig egydimenziósnak nevezte.

Van a zenéjének egyfajta megkülönböztető egyedülállósága. Nézzük meg például az Asyla c. öttételes zenekari művének harmadik tételét, amely a szimfonikus zenekar segítségével idéz meg egy éjszakai technoklubot. Miközben a hegedűk egy magas, négyes ütemű repetitív motívumot játszanak, és a dobok csatlakoznak, a fúvósok belépésével tanúja lehetünk, milyen a káosz szakadékának sziklaperemén kapaszkodni. Az egész különben igen szofisztikált. Adès úgy ragadja meg az elektronikus technozenét, ahogy Chopin ragadta meg a keringőt. Közben olyan atmoszférát teremt a zene, amilyet a gépek soha nem tudnának. A portré élettelibb, mint amit ábrázol.

A tétel komponálásáról a zeneszerző így írt: „Kiválasztottam néhány techno-számot, csak hallgattam és hallgattam, hogy ráérezzek a struktúrájukra. Világossá vált, hogy ebben a stílusban egy dolgot 32-szer, vagy inkább 64-szer is meg kell ismételni. Hangszerelni kezdtem és a különböző figurákat újra és újra leírtam egy harminc kottasoros partitúraoldalon. Hajnal három körül elmentem lefeküdni, s

ahogy ültem az ágyamon az volt az érzésem, hogy megáll a szívem. «Te jó ég, infarktust kaptam!» Hívtam a kórházat, mentőt küldtek...

«Önnek egyszerűen csak hiperventillációja volt» – hangzott a diagnózis. «Hála az égnek, akkor a szívemmel semmi baj, csak az agyammal».”

Adès zenéjének klausztrofób, fűtött, paranoid hangulata van. Két operája, A vihar és Az öldöklő angyal is zárt helyszínen játszódik, nem véletlenül. Olyan a műveit hallgatni, mint hallucinációt átélni – akár felemelő, akár iszonytató érzés. Az extremitás ábrázolása persze mindig kifizetődő – ezek a művek sokakat érdekelnek, és izgalmas cikkeket írhatnak róluk az újságírók. Lehet, hogy Thomas Adès hangja megnyugszik majd. Egyelőre nem úgy tűnik, pedig a zeneszerző már közel jár az ötvenhez.

Ezeket a kortárs zenéket kell hallgatni az olvasóink szerint

Kapcsolódó

Ezeket a kortárs zenéket kell hallgatni az olvasóink szerint

Arvo Pärt, Philip Glass és Ola Gjeilo a legnépszerűbb kortárs komponisták között a Fidelio olvasói szerint. Van még egy-két meglepetés is a listában.

10 kortárs zenemű, amit hallanod kell, miután meghalsz

10 kortárs zenemű, amit hallanod kell, miután meghalsz

„Az életben nem akarok többet ilyen zagyvaságot hallgatni!” – Tiszteletben tartjuk, ha mondtál már valaha valami hasonlót, ezért készítettünk egy listát azokról a kihagyhatatlan zenékről, amiket soha nem akarsz hallani ebben az életben… de talán érdemes visszatérni rájuk, miután meghaltál.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Balogh Tibor válasza Karsai Györgynek

A POSZT Szakmai Tanácsadó Testületének tagja nyílt levélben reagál Karsai György egyetemi tanár, színikritikus hétfőn közzétett írására, amelyben lemond a POSZT Tanácsadó Testületi tagságáról.
Klasszikus

Alig egy hónap, és kezdődik Érdi Tamás nyári fesztiválja

Ötödik alkalommal rendezik meg a Klassz a pARTon! fesztivált. Idén negyven koncertet, összesen 62 programot látogathatunk a hazai vízpartokon.
Klasszikus

Balázs János ingyenes koncertet ad a Zeneakadémia előtt

Balázs János ad ingyenes zongorakoncertet szombaton a romantikus zeneirodalom legismertebb alkotóinak műveiből a Zeneakadémia előtti téren, ahol erre az estére komponált videóinstallációkat is láthatnak az érdeklődők.
Klasszikus

Magyar zeneművészeket díjazott a Kennedy Center

Marton Éva operaénekes, Kurtág György zeneszerző, valamint Fischer Iván és Fischer Ádám karmesterek kapták idén a Kennedy Center Művészeti Arany Medálját.
Klasszikus

Alexander Pereira távozik a milánói Scalából

Az osztrák szakembernek már 2014-es érkezése is nagy viharokat kavart, távozásában egy meghiúsult szponzori szerződés játszhatott közre. Guiseppe Sala, Milánó polgármestere és a Scala Alapítvány elnöke közölte kedden az operaház felügyelőtanácsának három órás tanácskozását követően, hogy nem hosszabbítják meg az intendáns szerződését. 

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus kritika

„Csárdás kisangyalom” – énekelte a dél-koreai Asan város kórusa a Bartók Plusz Operafesztiválon

8644 kilométert tett meg az Asan Civic Choir, hogy hangversenyt tartson a Bartók Plusz Operafesztiválon. Műsorukban magyar szerzők művei mellett koreai és magyar népdalfeldolgozások hangzottak el.
Klasszikus évad

Évadot hirdetett a Vajda Gergely művészeti vezetésével működő UMZE

A 2019-20-as évadban is izgalmas és változatos programot kínál az UMZE együttes. A keleti filozófiák és a nyugati zene kapcsolatáról szól az évad első programja.
Klasszikus marton éva

Magyar zeneművészeket díjazott a Kennedy Center

Marton Éva operaénekes, Kurtág György zeneszerző, valamint Fischer Iván és Fischer Ádám karmesterek kapták idén a Kennedy Center Művészeti Arany Medálját.
Klasszikus hír

Alexander Pereira távozik a milánói Scalából

Az osztrák szakembernek már 2014-es érkezése is nagy viharokat kavart, távozásában egy meghiúsult szponzori szerződés játszhatott közre. Guiseppe Sala, Milánó polgármestere és a Scala Alapítvány elnöke közölte kedden az operaház felügyelőtanácsának három órás tanácskozását követően, hogy nem hosszabbítják meg az intendáns szerződését. 
Klasszikus ajánló

Balázs János ingyenes koncertet ad a Zeneakadémia előtt

Balázs János ad ingyenes zongorakoncertet szombaton a romantikus zeneirodalom legismertebb alkotóinak műveiből a Zeneakadémia előtti téren, ahol erre az estére komponált videóinstallációkat is láthatnak az érdeklődők.