Klasszikus

Az angol zene fenegyereke volt (és az is maradt)

2019.02.11. 17:25
Ajánlom
A negyvennyolc éves Thomas Adès még mindig meglepő, még mindig extrém, pedig Wunderkidből hamarosan doyenné válik. Mi, hallgatók persze nem bánjuk.

Az Egyesült Királyság tele van csodálatos fiatal komponistákkal, mégis kevesen vitatkoznának azzal, hogy az extravagáns Tom Adès a legtehetségesebb közülük.

Nem kisebb tekintély jelentette ki a fenti mondatot, mint Sir Simon Rattle, és úgy tűnik, az idő igazolta őt. Thomas Adès az évtizedek alatt csodagyerekből vezérfigura lett. Egy olyan zeneszerző, akit hallgatva soha nem unatkozunk, és aki a kis formáktól a nagy operákig és szimfóniákig egyaránt bizonyított.

ThomasAdes3-CreditBrianVoce-173201.jpg

Thomas Adès (Fotó/Forrás: Brian Voce)

Thomas Adès 1971-ben született Londonban, értelmiség családban: művészettörténész anyja és költő apja hamar felfigyelt a tehetségére, zongora- és zeneszerzésórákra adták. Thomasnak annyira jól ment a dolog, hogy kitüntetéssel járta végig az osztályokat a Guildhallban. Huszon-harmincéves korában olyan alkotásokkal kápráztatta el a szakmát és a közönséget, mint az Asyla (1999) és az America: A Prophecy (2000) c. zenekari művek és a Concentric Paths (2005) c. hegedűverseny. Rögtön a karrierje kezdetén sikerült hírhedtté is válnia, miután a Powder Her Face (2005) c. operájában zenei nyelven ábrázolt egy fellációt.

Sokan tartják Britten óta a legjelentősebb brit zeneszerzőnek, pedig Adès egyáltalán nem kért belépőjegyet a kánonba. Stílusban iskolák felett lebeg, nem állapodik meg sehol, és nem lehet rajta nem csodálkozni. Kisebb celebritássá vált, miután huszonévesen olyan díjakat kapott meg, amiket mások a hetedik ikszben. Mottója saját bevallása szerint André Bretontól származik: „Az élet máshol van.” Egyik héten Los Angelesben van, másik héten Salzburgban, és számos helyen játsszák a műveit.

Thomas Adés Asyla c. darabját február 14-én tűzi műsorra az Óbudai Danubia Zenekar. A második koncertrészben Beethoven IX. szimfóniája csendül fel a Nemzeti Énekkarral kiegészülve. Bővebben >

A kritikusok egyelőre nem nagyon tudnak mit kezdeni Adès műveivel, „csodás” atmoszféráját, színességét emlegetik, és egyaránt hasonlították Oliver Knussenhez és George Benjaminhoz. De Adèsról lepergett minden viszonyítás, és szívesen „beszólt” a nagy klasszikusoknak is. Wagner zenéjét gombás megbetegedéshez hasonlította, Brittenét pedig egydimenziósnak nevezte.

Van a zenéjének egyfajta megkülönböztető egyedülállósága. Nézzük meg például az Asyla c. öttételes zenekari művének harmadik tételét, amely a szimfonikus zenekar segítségével idéz meg egy éjszakai technoklubot. Miközben a hegedűk egy magas, négyes ütemű repetitív motívumot játszanak, és a dobok csatlakoznak, a fúvósok belépésével tanúja lehetünk, milyen a káosz szakadékának sziklaperemén kapaszkodni. Az egész különben igen szofisztikált. Adès úgy ragadja meg az elektronikus technozenét, ahogy Chopin ragadta meg a keringőt. Közben olyan atmoszférát teremt a zene, amilyet a gépek soha nem tudnának. A portré élettelibb, mint amit ábrázol.

A tétel komponálásáról a zeneszerző így írt: „Kiválasztottam néhány techno-számot, csak hallgattam és hallgattam, hogy ráérezzek a struktúrájukra. Világossá vált, hogy ebben a stílusban egy dolgot 32-szer, vagy inkább 64-szer is meg kell ismételni. Hangszerelni kezdtem és a különböző figurákat újra és újra leírtam egy harminc kottasoros partitúraoldalon. Hajnal három körül elmentem lefeküdni, s

ahogy ültem az ágyamon az volt az érzésem, hogy megáll a szívem. «Te jó ég, infarktust kaptam!» Hívtam a kórházat, mentőt küldtek...

«Önnek egyszerűen csak hiperventillációja volt» – hangzott a diagnózis. «Hála az égnek, akkor a szívemmel semmi baj, csak az agyammal».”

Adès zenéjének klausztrofób, fűtött, paranoid hangulata van. Két operája, A vihar és Az öldöklő angyal is zárt helyszínen játszódik, nem véletlenül. Olyan a műveit hallgatni, mint hallucinációt átélni – akár felemelő, akár iszonytató érzés. Az extremitás ábrázolása persze mindig kifizetődő – ezek a művek sokakat érdekelnek, és izgalmas cikkeket írhatnak róluk az újságírók. Lehet, hogy Thomas Adès hangja megnyugszik majd. Egyelőre nem úgy tűnik, pedig a zeneszerző már közel jár az ötvenhez.

Ezeket a kortárs zenéket kell hallgatni az olvasóink szerint

Kapcsolódó

Ezeket a kortárs zenéket kell hallgatni az olvasóink szerint

Arvo Pärt, Philip Glass és Ola Gjeilo a legnépszerűbb kortárs komponisták között a Fidelio olvasói szerint. Van még egy-két meglepetés is a listában.

10 kortárs zenemű, amit hallanod kell, miután meghalsz

10 kortárs zenemű, amit hallanod kell, miután meghalsz

„Az életben nem akarok többet ilyen zagyvaságot hallgatni!” – Tiszteletben tartjuk, ha mondtál már valaha valami hasonlót, ezért készítettünk egy listát azokról a kihagyhatatlan zenékről, amiket soha nem akarsz hallani ebben az életben… de talán érdemes visszatérni rájuk, miután meghaltál.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Sir Simon Rattle otthagyja Londont

Személyes okokkal indokolja, hogy 2023-ban távozik a Londoni Szimfonikusok éléről, és a müncheni Bajor Rádiózenekarnál folytatja a neves brit karmester.
Klasszikus

VIDEÓ: Baráth Emőke korai Mozart-áriát énekel

Szerelemi riválisáról énekel és csendben szenved Mozart operahőse, Sifare. A „Soffre il mio cor con pace” című áriát Baráth Emőke előadásában halljuk egy tavalyi, pécsi koncertről.
Színház

100 éve született Foxi Maxi és Frédi magyar hangja, Csákányi László

1921. január 13-án született Csákányi László, Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művész, aki a papi hivatást feladva vált a magyar színjátszás kiemelkedő alakjává.
Zenés színház

Operajátszás, rendkívüli időkben

Folytatódik az Opera Magazin sorozata, amelyben zenei szakembereket faggatunk arról, hogyan változnak az operajátszási szokások, és mivel lehet hatékonyan megszólítani a közönséget. Ezúttal két zenetörténész-kritikussal, Mácsai Jánossal és Mesterházi Mátéval ültek le beszélgetni.
Színház

Elhunyt Vass Gábor színész

Évtizedekig dolgozott színházban, a legtöbben viszont orgánumát ismerik: ő volt Sean Connery és Bruce Willis magyar hangja. Hatvannégy éves volt.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Megszűnhet a Duna Szimfonikus Zenekar

Egy december 23-i hivatalos értesítést szerint legkésőbb 2021. május 31-én megszűnhet a Duna Szimfonikus Zenekar – tudta meg a Zene-Kar.hu. A levél szerint az ügy mögött Kásler Miklós, az emberi erőforrások miniszterének döntése áll, aki Alapítói Határozatában ezt a dátumot jelölte meg.
Klasszikus zenehallgatás

VIDEÓ: Baráth Emőke korai Mozart-áriát énekel

Szerelemi riválisáról énekel és csendben szenved Mozart operahőse, Sifare. A „Soffre il mio cor con pace” című áriát Baráth Emőke előadásában halljuk egy tavalyi, pécsi koncertről.
Klasszikus hír

Sir Simon Rattle otthagyja Londont

Személyes okokkal indokolja, hogy 2023-ban távozik a Londoni Szimfonikusok éléről, és a müncheni Bajor Rádiózenekarnál folytatja a neves brit karmester.
Klasszikus ajánló

A Goldberg-variációkkal lép színpadra a fiatal Berecz Mihály

Berecz Mihály zongoraművész ad szólóestet január 12-én az MVM Koncertek - A Zongora sorozatban. Az online követhető esten Johann Sebastian Bach Goldberg-variációk című műve hangzik el.
Klasszikus ajánló

Idén is folytatódnak a Müpa ingyenes online közvetítései

A nehézségek ellenére a Müpa számtalan digitális fejlesztést, új programokat valósított meg a 2020-as évben - mondta Káel Csaba vezérigazgató. Koncertjeik továbbra is élőben, ingyenesen követhetők az intézmény online platformjain.