Klasszikus

Az angol zene fenegyereke volt (és az is maradt)

2019.02.11. 17:25
Ajánlom
A negyvennyolc éves Thomas Adès még mindig meglepő, még mindig extrém, pedig Wunderkidből hamarosan doyenné válik. Mi, hallgatók persze nem bánjuk.

Az Egyesült Királyság tele van csodálatos fiatal komponistákkal, mégis kevesen vitatkoznának azzal, hogy az extravagáns Tom Adès a legtehetségesebb közülük.

Nem kisebb tekintély jelentette ki a fenti mondatot, mint Sir Simon Rattle, és úgy tűnik, az idő igazolta őt. Thomas Adès az évtizedek alatt csodagyerekből vezérfigura lett. Egy olyan zeneszerző, akit hallgatva soha nem unatkozunk, és aki a kis formáktól a nagy operákig és szimfóniákig egyaránt bizonyított.

ThomasAdes3-CreditBrianVoce-173201.jpg

Thomas Adès (Fotó/Forrás: Brian Voce)

Thomas Adès 1971-ben született Londonban, értelmiség családban: művészettörténész anyja és költő apja hamar felfigyelt a tehetségére, zongora- és zeneszerzésórákra adták. Thomasnak annyira jól ment a dolog, hogy kitüntetéssel járta végig az osztályokat a Guildhallban. Huszon-harmincéves korában olyan alkotásokkal kápráztatta el a szakmát és a közönséget, mint az Asyla (1999) és az America: A Prophecy (2000) c. zenekari művek és a Concentric Paths (2005) c. hegedűverseny. Rögtön a karrierje kezdetén sikerült hírhedtté is válnia, miután a Powder Her Face (2005) c. operájában zenei nyelven ábrázolt egy fellációt.

Sokan tartják Britten óta a legjelentősebb brit zeneszerzőnek, pedig Adès egyáltalán nem kért belépőjegyet a kánonba. Stílusban iskolák felett lebeg, nem állapodik meg sehol, és nem lehet rajta nem csodálkozni. Kisebb celebritássá vált, miután huszonévesen olyan díjakat kapott meg, amiket mások a hetedik ikszben. Mottója saját bevallása szerint André Bretontól származik: „Az élet máshol van.” Egyik héten Los Angelesben van, másik héten Salzburgban, és számos helyen játsszák a műveit.

Thomas Adés Asyla c. darabját február 14-én tűzi műsorra az Óbudai Danubia Zenekar. A második koncertrészben Beethoven IX. szimfóniája csendül fel a Nemzeti Énekkarral kiegészülve. Bővebben >

A kritikusok egyelőre nem nagyon tudnak mit kezdeni Adès műveivel, „csodás” atmoszféráját, színességét emlegetik, és egyaránt hasonlították Oliver Knussenhez és George Benjaminhoz. De Adèsról lepergett minden viszonyítás, és szívesen „beszólt” a nagy klasszikusoknak is. Wagner zenéjét gombás megbetegedéshez hasonlította, Brittenét pedig egydimenziósnak nevezte.

Van a zenéjének egyfajta megkülönböztető egyedülállósága. Nézzük meg például az Asyla c. öttételes zenekari művének harmadik tételét, amely a szimfonikus zenekar segítségével idéz meg egy éjszakai technoklubot. Miközben a hegedűk egy magas, négyes ütemű repetitív motívumot játszanak, és a dobok csatlakoznak, a fúvósok belépésével tanúja lehetünk, milyen a káosz szakadékának sziklaperemén kapaszkodni. Az egész különben igen szofisztikált. Adès úgy ragadja meg az elektronikus technozenét, ahogy Chopin ragadta meg a keringőt. Közben olyan atmoszférát teremt a zene, amilyet a gépek soha nem tudnának. A portré élettelibb, mint amit ábrázol.

A tétel komponálásáról a zeneszerző így írt: „Kiválasztottam néhány techno-számot, csak hallgattam és hallgattam, hogy ráérezzek a struktúrájukra. Világossá vált, hogy ebben a stílusban egy dolgot 32-szer, vagy inkább 64-szer is meg kell ismételni. Hangszerelni kezdtem és a különböző figurákat újra és újra leírtam egy harminc kottasoros partitúraoldalon. Hajnal három körül elmentem lefeküdni, s

ahogy ültem az ágyamon az volt az érzésem, hogy megáll a szívem. «Te jó ég, infarktust kaptam!» Hívtam a kórházat, mentőt küldtek...

«Önnek egyszerűen csak hiperventillációja volt» – hangzott a diagnózis. «Hála az égnek, akkor a szívemmel semmi baj, csak az agyammal».”

Adès zenéjének klausztrofób, fűtött, paranoid hangulata van. Két operája, A vihar és Az öldöklő angyal is zárt helyszínen játszódik, nem véletlenül. Olyan a műveit hallgatni, mint hallucinációt átélni – akár felemelő, akár iszonytató érzés. Az extremitás ábrázolása persze mindig kifizetődő – ezek a művek sokakat érdekelnek, és izgalmas cikkeket írhatnak róluk az újságírók. Lehet, hogy Thomas Adès hangja megnyugszik majd. Egyelőre nem úgy tűnik, pedig a zeneszerző már közel jár az ötvenhez.

Ezeket a kortárs zenéket kell hallgatni az olvasóink szerint

Kapcsolódó

Ezeket a kortárs zenéket kell hallgatni az olvasóink szerint

Arvo Pärt, Philip Glass és Ola Gjeilo a legnépszerűbb kortárs komponisták között a Fidelio olvasói szerint. Van még egy-két meglepetés is a listában.

10 kortárs zenemű, amit hallanod kell, miután meghalsz

10 kortárs zenemű, amit hallanod kell, miután meghalsz

„Az életben nem akarok többet ilyen zagyvaságot hallgatni!” – Tiszteletben tartjuk, ha mondtál már valaha valami hasonlót, ezért készítettünk egy listát azokról a kihagyhatatlan zenékről, amiket soha nem akarsz hallani ebben az életben… de talán érdemes visszatérni rájuk, miután meghaltál.

Programkereső

Legolvasottabb

Színház

„Az operettek a szüleim, a musicalek pedig a férjeim” – 90 éve született Galambos Erzsi

Balerinának készült, az operettek és musicalek koronázatlan királynője lett. Már gyerekkorában megtalálták a kisebb szerepek, később pedig olyan színészlegendákkal lépett színpadra, mint Somlay Artúr, Básti Lajos, Latabár Kálmán vagy Honthy Hanna. 1931. december 5-én született Galambos Erzsi.
Klasszikus

Magnificat, az örömteli várakozás himnusza

Számos zeneszerzőt megihletett a bibliai szövegre épült keresztény himnusz, a Magnificat, mely hagyományosan az adventi várakozás során szokott elhangozni.
Jazz/World

Elhunyt Kóbor János

78 éves korában elhunyt Kóbor János, az Omega együttes frontembere. A zenészt hetek óta kórházban kezelték koronavírus-fertőzéssel.
Plusz

Kihirdették a 2021-es Prima Primissima Díj nyerteseit

Tíz kategóriában vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában tartott pénteki gálaesten.
Klasszikus

„Fontos, hogy ismét közel kerüljünk a közönséghez” – Beszélgetés Dinyés Somával

December 16-án családjával ad koncertet az Óbudai Társaskörben Dinyés Soma, akit régizenei munkásságáról és karnagyi tevékenységéről is sokan ismernek. A művész a koncert kiinduló ötlete mellett az utánpótlás-nevelés kérdéseiről és a kóruséneklés fontosságáról is mesélt

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus magazin

Muzsika a vizek felett – séta a hamburgi Elbphilharmonie-ban

Januárban lesz öt éve, hogy megnyitotta kapuit Európa egyik legkülönlegesebb koncertterme, a hamburgi Elbphilharmonie. A hullámokat formázó épület egy pompás akusztikájú, nagy koncerttermet és egy kisebb kamaratermet rejt magában.
Klasszikus ajánló

Fiatal karmestertehetség vezényli az Óbudai Danubia Zenekart

Holly Hyun Choe, az Eötvös Péter Alapítvány mentorprogramjának résztvevője lesz az Óbudai Danubia Zenekar december 7-i koncertjének karmestere. A műsoron a szintén mentorált zeneszerző, Donghoon Shin egy műve is elhangzik.
Klasszikus interjú

„Fontos, hogy ismét közel kerüljünk a közönséghez” – Beszélgetés Dinyés Somával

December 16-án családjával ad koncertet az Óbudai Társaskörben Dinyés Soma, akit régizenei munkásságáról és karnagyi tevékenységéről is sokan ismernek. A művész a koncert kiinduló ötlete mellett az utánpótlás-nevelés kérdéseiről és a kóruséneklés fontosságáról is mesélt
Klasszikus magazin

Magnificat, az örömteli várakozás himnusza

Számos zeneszerzőt megihletett a bibliai szövegre épült keresztény himnusz, a Magnificat, mely hagyományosan az adventi várakozás során szokott elhangozni.
Klasszikus magazin

Bach és a létezés szakrális matematikája

Milyen zeneeszmény vezette Johann Sebastian Bachot odáig, hogy saját és Isten nevét egyetlen ütemben rejtse el a kottában? A lipcsei zeneszerzőt gyakran emeljük a legmagasabb piedesztálra, miközben merőben máshogy gondolkodott a zenéről, mint ahogy mi tesszük. Nem öncélú önkifejezésnek tartotta, hanem egy magasabb igazság keresésének.