Klasszikus

"Az egységes hangzás megszokható"

2009.02.25. 00:00
Ajánlom
A közismert nagy Bartók-művek – a Concerto, a Divertimento, a Zene… vagy A kékszakállú herceg vára – mellett érezhetően kisebb érdeklődés övezi a zeneszerző egyneműkarokra írt huszonhét kórusművét. Két világhírű kórus, a Cantemus gyermekkar és a Pro Musica leánykar a "nagy" műveknél semmivel sem kisebb koncentrációjú miniatűröket vette lemezre a Bartók Új Sorozat keretében. Kossuth-díjas karnagyukkal, Szabó Dénessel beszélgettünk.

Szabó Dénes

– A Cantemus és a Pro Musica gyakran hangversenyezik Magyarországon, de még többet külföldön. Repertoárjának szerves részét képezi Kodály és Bartók kórusművészete. Az a tapasztalatom, hogy az átlagosan másfél perc hosszúságú egyneműkarok nem jutnak el a közönséghez, ezért mindig három-öt-hét tételből álló ciklusokat alkotok belőlük. Bartók is ezt javasolja az első kiadásban. Az énekeseknek igen megterhelő, de mindig nagy tetszés fogadja ezeket a miniatűröket.

– Mi lehet az oka, hogy ritkán hall a koncertlátogató erről a ciklusról?

– A kórusműveknek ma általában kisebb a presztízsük a koncertteremben. Ezen kívül a magyar nyelv sem könnyíti meg a külföldi előadó-együttesek dolgát. De érdekes módon Finnországban találkoztam már olyan kottával, amelyben finn szöveggel szerepeltek az egyneműkarok. Az biztos, hogy a Gyermek- és nőikarok művészi értelemben egyenrangúak a zenekari művekkel. Mikrovilágaikban benne van a bartóki zenei gondolkodás lényege, ahogyan a zenekari alkotásokban is. Bartók azért nagy zeneszerző, mert soha semmi olyat nem írt le, ami a fül számára csak öncélúan kedves – és ez fokozott mértékben jellemző ezekre a kis tételekre. Hallatlan koncentrációval, tömörséggel és logikával van felépítve mindegyik, igaz, éppen ezért a hallgatóságnak is esetenként komoly feladatot jelent a befogadásuk. Nem érzem, hogy Bartók más koncepcióval alkotta volna meg ezeket a két-háromoldalas kompozíciókat; semmiképpen nem azzal a tudattal, hogy ő most "kis" műveket ír.

– A huszonhét mű gyerekkarra és nőikarra íródott, nem érintetlenül az 1920-as években született Éneklő Ifjúság mozgalomtól. Nehezebbek a női karok, mint a gyerekkarok? Gondolt a szerző a kicsikre?

– A ciklus első kiadásában még nehézségi sorrendben követték egymást a művek. Pedig inkább a művek tartalma, mondanivalója szerint érdemes csoportosítani ezeket, nem pedig az énekelnivaló nehézsége szerint. Hisz a gyerekkarok között olyan, nagyon könnyűnek tűnő darabok is találhatók, mint a Ne menj el! vagy a Ne hagyj itt! – ezek tartalma nem a gyerekvilágról szól. A mi előadási gyakorlatunkban többféle összeállítással dolgozunk. Vannak olyan tételek, amelyek a legkönnyedebb, legjátékosabb hangokat igénylik, és vannak olyanok, amelyek átmenetet képeznek a legnehezebb nőikarok irányába. Utóbbiakat már az idősebbek éneklik, akiknek az élettapasztalatától nem idegen az elválás, a fájdalom érzése.

– A Cantemus gyermekkar és a Pro Musica leánykar nem utolsósorban azért világhírű, mert már-már hihetetlenül tiszta és egységes hangzás jellemzi minden egyes produkciójukat. Mi ennek a hangzásnak a titka?

– A nemzetközi kórusélet egyik meghatározó alakja, a finn Erki Pohjola egy washingtoni konferencián, énekkarunkat hallva jegyezte meg: "A kórus előbb-utóbb megvalósítja azt a hangzást, amit a kórusvezető hallani szeretne." Mondhatnám tehát azt is magyarázatként, hogy az én tiszta intonációval kapcsolatos extra elvárásom a titok, valamint az, hogy a munkám minden pillanatában ennek a tiszta intonációnak a létrehozására törekszem. De azt is felelhetném, hogy az énekeseim valamennyien Kodály-típusú iskolában találkoztak a zenével, és egy ilyen típusú iskolában a hangmagasságokat nagyon jól meg lehet tanulni, sőt, ha igazán alaposak vagyunk és Kodály igényességét figyelembe vesszük, az összhangzás titkait is meg lehet tanítani az általános iskolában. Ha kellőképpen "gyakorlatoztatjuk" a gyerekeket a közösségi éneklésben, a tiszta intonáció és az egységes hangzás megszokható.

– Miben "korszerűbb" a Bartók Új Sorozat eme lemeze, mint a Hungaroton régi Bartók-összkiadásának hasonló korongja, amelyen a Szabó Miklós vezette Győri Leánykar szólaltatja meg a műveket?

– Mielőtt elkészült volna ez a lemez, a Bartók-kutatás doyenje, a Bartók Archívum korábbi vezetője, Somfai László eljött hozzánk Nyíregyházára, és hosszasan átbeszéltük – a most készülő kotta-összkiadás kapcsán is – mindazon helyeket, amelyek az elmúlt hatvan esztendőben javításra kerültek a Bartók-kutatásban az egyneműkarokkal kapcsolatban. Ezek apró dolgok, de mégis figyelmeztetik az előadót, mi lehetett a szerző eredeti szándéka. Bartók rendkívül precízen jelölte a kottában előadási utasításait, például milliméter pontossággal jelölte be a crescendo–diminuendo jeleket. Úgy érzem, hogy a régebbi felvételeken – a Győri Leánykar két felvételén vagy Dobszay László és a Schola Hungarica lemezén – is jól érvényesülnek a szerzői szándékok. Mind a négy felvétel hiteles.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Száz ólomkatonát cserélt egy vetítőgépre és az egész élete megváltozott

70 film, öt feleség, kilenc gyerek. A 100 éve született Ingmar Bergman titkát próbálják megfejteni hozzátartozók, munkatársak, kutatók, köztük a rendező egykori asszisztense, a magyar származású Katinka Faragó a legendás svédről készült dokumentumfilmben.
Jazz/World

Ezeket a jazzlemezeket hallgasd meg júliusban!

Új – régóta időszerű – sorozatunkban havonta ajánlunk hallgatásra érdemes lemezeket a frissen megjelent magyar és külföldi kiadványok közül. Az első cikk jogán megengedjük magunknak, hogy az előző hónapok terméséből is válogassunk.
Vizuál

Kiállítják Freud titkos gyűrűit

Az osztrák neurológus és pszichiáter a megajándékozotthoz kötődő mitológiai alakot vésetett az ékszerbe, amelyet csak a kiválasztottaknak ajándékozott.
Zenés színház

Dolhai Attila: „Egészséges versengés van bennünk”

Hagyomány és újítás jegyében rendezik meg hatodik alkalommal a nagy sikerű Palotakoncerteket a budai Vár gyönyörű díszletében. Bemutatjuk a húsz szólistát: elsőként az Operettszínház jól ismert és szeretett bonvivánját, Dolhai Attilát kérdeztük.
Klasszikus

Mozart zenéje enyhíti az epilepszia tüneteit

Egy friss kutatás szerint öt perc Mozart-muzsika is hozzájárulhat a betegek jobb közérzetéhez. Mindez azért is fontos, mert nem mindenkinek segítenek a drága gyógyszerek.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Gödöllőn megfér egymás mellett Bach és Django Reinhardt

Klasszikus műveket és crossover produkciókat is bemutat a Barokk Randevú elnevezésű zenei fesztivál augusztus 10-én és 12-én a Gödöllői Királyi Kastélyban.
Klasszikus Beatrice Rana

Piknik Beethovennel a kastélyparkban, a zene szárnyán Párizsba és Londonba

Július 21-én szombaton este és július 22-én vasárnap délelőtt újra piknikkoncertek a kismartoni Esterházy-kastély parkjában.
Klasszikus ajánló

Óbudai Nyár az Óbudai Társaskör kertjében

Az elmúlt évek hagyományait folytatva idén nyáron is várja közönségét az Óbudai Társaskör kertje, ahol július 4. és augusztus 5. között tizenhét estén át klasszikus és könnyűzenei koncertek, zenés színház, opera és színházi előadás közül válogathatnak az érdeklődők.
Klasszikus magazin

A minimalista zene már 1797-ben létezett

Ismerősen cseng Anton Reicha neve? Ugye, hogy nem. Épp ezért döntött úgy Ivan Ilić zongoraművész, hogy a videósorozatban mutatja be ennek a cseh-francia zeneszerzőnek az életét.
Klasszikus magazin

Mozart zenéje enyhíti az epilepszia tüneteit

Egy friss kutatás szerint öt perc Mozart-muzsika is hozzájárulhat a betegek jobb közérzetéhez. Mindez azért is fontos, mert nem mindenkinek segítenek a drága gyógyszerek.