„Nincs fontosabb ma a zene világában annál, ami Venezuelában történik" - nyilatkozta néhány éve Sir Simon Rattle az „El Sistema" elnevezésű nemzeti klasszikus zenei oktatási hálózatra utalva. Az olajáról, drogkereskedelméről, bandaháborúiról, mélyszegénységéről és szélsőbaloldali diktatúrájáról híres dél-amerikai országban jelenleg közel négyszázezer gyerek tanul európai klasszikus zenét napi rendszerességgel. Az 1975-ben létrehozott rendszer lényege a zenekari közösségben való részvétel és a szociális érzékenység: a gyerekek hangszerjátékot tanulnak és túlnyomó többségük rendkívül szegény családokból érkezik. A lassan negyven éve létező oktatási metódus csak az elmúlt öt-hat évben nyert széleskörű publicitást, hála leghíresebb "terméke", Gustavo Dudamel karmester üstökösszerű pályafutásának. A harminchárom éves dirigens a caracasi zenekarhoz hasonló venezuelai Simón Bolívar Ifjúsági Zenekar élén kezdte pályafutását, huszonnyolc évesen pedig már a Los Angeles-i Filharmonikus Zenekar zeneigazgatói posztját töltötte be.
A Caracasi Ifjúsági Zenekar a rendszer több mint harminc szimfonikus zenekara közül a legjelentősebbek közé tartozik, vezetője, Dietrich Paredes pedig az El Sistema nagy felfedezettjeinek egyike. A harmincnégy éves dirigens karmesteri tanulmányait az El Sistema rendszerét megalkotó José Antonio Abreu irányítása alatt végezte, miközben a Simon Bolivar Orchestra hegedű szólamát is erősítette. Igazi őstehetség a koncert szólistája, Edicson Ruiz is, aki kilencévesen még áruházi rakodómunkásként dolgozott, tizenegy éves volt, amikor az El Sistemának köszönhetően zenélni kezdett, hat évvel később pedig a Berlini Filharmonikusok tagja lett - a zenekar történetében a legfiatalabb nagybőgősként. Előadásában napjaink legfoglalkoztatottabb svéd komponistája, Rolf Martinsson I. nagybőgőversenyét hallhatjuk majd, amit tavaly kifejezetten Ruiz számára írt át magas fekvésbe a malmői zeneakadémia professzora.
A 2013-ban többek között a Salzburgi Ünnepi Játékok megnyitóján is közreműködő, Magyarországon első alkalommal vendégszereplő zenekar dél-amerikai szerzők kompozícióinak népszerűsítésében is komoly szerepet vállal. Zeneakadémiai koncertjük első felében a mexikói Silvestre Revueltas (1899-1940) egyik legismertebb a zenekari darabját, a Sensemayát adják elő. A darabot 1938-ban komponálta a szerző, de csak az utóbbi egy-két évtizedben fedezték fel újra. A Nicolás Guillén kubai költő versére íródott mű olyan afro-kubai éneket dolgoz fel, amely kígyók rituális meggyilkolását volt hivatott kísérni. Fontos szerepet kapnak benne a fúvós hangszerek és az erőteljes, aszimmetrikus ritmika, így nem véletlenül tartják a 20. századi repertoár talán legvirtuózabb zenekari darabjának számító Tavaszi áldozat rokonának. A párhuzamról meggyőződhetnek a november 11-i zeneakadémiai koncertre jegyet váltók is, hiszen a koncert második felében éppen a pogány orosz rítusokat megidéző Stravinsky-mű hangzikel.
Az egyes előadásokra szóló jegyek mellett a készlet erejéig továbbra is elérhetők a Zeneakadémia Koncertközpont 2014 őszi bérletei, melyek három-három koncertet foglalnak magukba, mintegy 20%-os kedvezményt kínálva. A jegyek és bérletek megválthatók a Zeneakadémia honlapján, illetve a nyári nyitva tartás szerint a Liszt Ferenc téri jegypénztárában.
hírlevél
