Klasszikus

Az elfeledett szerző, akitől Bach is merített – Stölzel passiója szerepel a Bartók Tavasz műsorán

2023.02.22. 14:40
Ajánlom
Csaknem háromszáz éve feküdt előadatlanul, amikor Vashegyi György és együttesei végül kézbe vették – Gottfried Heinrich Stölzel passiója a műfaj egyik különlegesen értékes darabja, amely idén nagypénteken, április 7-én a Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek közönségének segít az ünnepi ráhangolódásban.

Ah, hová jutottam? Ah, hogy tévelyedhettem el ennyire?

– kérdezi az igaz útról letérő kisbárány Gottfried Heinrich Stölzel Jézus a jó pásztor, aki szenved és meghal az elveszett bárányért című passiójában. A német zeneszerző, Bach fiatalabb kortársa allegorikus keretek közé helyezte a bibliai szenvedéstörténetet. Miközben a basszista által megszemélyesített Törvény bűnös tetteinek következményeivel fenyegeti a bárányt, az althangon megszólaló Evangélium bizalomra inti: pásztora még mindig szereti őt, és könyörgő szavai meghallgatásra találhatnak.

Az 1690-es születésű Stölzel azok közé a barokk zeneszerzők közé tartozik, akiknek az utókor jóval kevesebb figyelmet szentelt, mint az életében aratott sikerek alapján gondolni lehetne.

A teológiai tanulmányokat is végző komponista, aki számos darabjának maga írta a szövegét, roppant termékeny alkotó volt,

művei között ezernél több kantátát, passiókat, miséket és öt operát is találunk. Utazásai során eljutott Prágától Itáliáig, ahol olyan zeneszerzőket ismert meg, mint Francesco Gasparini vagy Antonio Bononcini, de találkozott Vivaldival is. Élete nagy részét Gothában, a szász-gothai hercegek szolgálatában töltötte, de más főurak is rendeltek tőle műveket.

Nemcsak ő maga jutott el sokfelé, hanem zenéje is, mind egyházi, mind színpadi műveit a kor számos jelentős városában előadták. Elismertségét mi sem jelzi jobban, mint hogy maga Johann Sebastian Bach is nagyra tartotta alkotásait, 1734 nagypéntekén Lipcsében előadta Stölzel egy korábbi passióját, amelynek egyik áriáját fel is dolgozta egy nyolc évvel később, gyertyaszentelő ünnepére készült kantátájában.

Purcell_Orfeo_001_c_Nagy_Attila_Mupa_web-134823.jpg

A Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar (Fotó/Forrás: Nagy Attila / Müpa)

A Jesus, als der für das verlorene Schäflein leidend- und sterbende gute Hirte című darabot Stölzel 1727 nagypéntekére komponálta. „Bizonyára nem ismeretlen számodra, hogy az emberi nem e nagy barátja és legdrágább Megváltója gyakran és előszeretettel beszélt tanítványai előtt magáról a jó pásztor képét használva” – magyarázza témaválasztását olvasója számára Stölzel a műhöz írott előszavában. „Nemcsak az Újszövetség, hanem az Ószövetség könyvei is tele vannak ezzel a kedves metaforával. Sem szándékom, sem pedig lehetőségeim nem elégségesek ahhoz, hogy alaposan bemutassam azt a gyengéd szeretetet, mellyel a hűséges pásztor szeretett nyája felé viseltetik.

Mindössze további szemlélődés céljából feldíszítem Jézus szavait: »Egy jó pásztor életét adja juhaiért«

– hiszen a jó pásztor nyája iránti szeretete nem igényel semmilyen további bizonyítást, nem is lehet arról ennél többet mondani.”

A passió a szenvedéstörténet bemutatása során nem követi szorosan valamelyik evangélium leírását, a mű során végigkísérhetjük, hogy a különböző jelzőkkel ellátott (elveszett, megrémült, bűbánó, később hívő, bizakodó) bárány hogyan talál vissza pásztorához. A Megváltón kívül a további bibliai szereplők nem szólalnak meg közvetlenül, az Evangélista rövid összefoglalóiból bontakozik ki az események váza,

a szintén tenorhangon megszólaló Jézus pedig valóban „feldíszített” szavakkal, szépséges barokk áriák formájában reagál a történtekre.

Stölzel kéziratai egy 19. század eleji gyűjtőnek köszönhetően nagyrészt a Berlini Állami Könyvtárba kerültek, és bár néhány szerencsésebb alkotásból készült kiadás, illetve felvétel, számos mű évszázadok óta szinte elfeledetten pihent. A Jézus a jó pásztor, aki szenved és meghal az elveszett bárányért című passió sem hangzott el csaknem háromszáz éven keresztül, míg végül Gyöngyösi Levente, Illényi Péter és Mészáros Péter munkájának köszönhetően megnyílt a lehetőség az előadásra, most pedig Vashegyi György állandó munkatársaival, a Purcell Kórussal és az Orfeo Zenekarral, valamint régizene-specialista szólistákkal, Megyesi Zoltánnal, Komáromi Mártonnal, Kovács Ágnessel, Szutrély Katalinnal, Balogh Eszterrel, Bárány Péterrel és Najbauer Lóránttal a budapesti közönség előtt is megszólaltatja.

Vashegyi György, az Orfeo Zenekar és a Purcell Kórus koncertje

április 7. 19:30, Pesti Vigadó, Díszterem

Stölzel: Jesus, als der für das verlorene Schäflein leidend- und sterbende gute Hirte (1727)

Evangélista: Megyesi Zoltán
Jézus: Komáromi Márton

Közreműködik: Kovács Ágnes, Szutrély Katalin – szoprán, Balogh Eszter – mezzoszoprán, Bárány Péter – kontratenor, Najbauer Lóránt – basszus, Orfeo Zenekar, Purcell Kórus

Vezényel: Vashegyi György

Támogatott tartalom.

Fejléckép: Vashegyi György (fotó/forrás: Kotschy Gábor / Müpa)

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Bretz Gábor és Dragony Tímea kapta idén a Bartók–Pásztory-díjat

A kuratórium 2023-ban Bretz Gábor operaénekesnek és Dragony Tímea zeneszerzőnek ítélte a Bartók–Pásztory-díjat, az átadóünnepséget a hagyománynak megfelelően március 25-én tartották a Zeneakadémián.
Színház

Tizenhárom bemutatót tervez a Kecskeméti Nemzeti Színház az új évadban

Amennyiben végre nem lesznek nehezítő körülmények, a kecskeméti teátrum a musicaltől a thrillerig, a kortárs balettől a koncertszínházig, a vígoperától a mesejátékon át a drámáig számos műfajban kínál új produkciókat a 2023-24-es évadban.
Színház

Színház az egész világ? – néhány elgondolkodtató idézetet gyűjtöttünk össze a színházi világnap alkalmából

Shakespeare maximáját jól ismerjük, de azt már kevesebben tudjuk: milyen bonmot-val reagált erre Paul Beatty, mi baja volt Diderot-nak a színházzal, és hogyan állíthatta Váradi Hédi bármiféle arisztokraticizmus nélkül, hogy a színház a kiválasztottaké.
Színház

Samiha Ayoub üzenete a színházi világnapon

1962 óta ünnepeljük a színházi világnapot március 27-én. Ebből az alkalomból minden évben egy jelentős színházi személyiség fogalmazza meg üzenetét a művészeknek és a közönségnek. Idén az egyiptomi Samiha Ayoub osztotta meg gondolatait.
Klasszikus

Kortárs oratórium három zeneszerző tollából – Jób könyve hangzik el a Magyar Zene Házában

Nagypénteken egy ószövetségi témájú, vadonatúj zeneművet ismerhet meg a közönség a Magyar Zene Házában tartott koncerten. Dargay Marccell, Dinyés Dániel és Futó Balázs a bibliai Jób könyvét dolgozták fel.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Modern szenvedéstörténet – különleges koncertre készül a Berlini Rádiózenekar

A klasszikus szenvedéstörténet és a modern krízis hangjai szólalnak meg a Berlini Rádiózenekar nagyheti koncertjén, amelyet online is meghallgathat a közönség.
Klasszikus ajánló

Kortárs oratórium három zeneszerző tollából – Jób könyve hangzik el a Magyar Zene Házában

Nagypénteken egy ószövetségi témájú, vadonatúj zeneművet ismerhet meg a közönség a Magyar Zene Házában tartott koncerten. Dargay Marccell, Dinyés Dániel és Futó Balázs a bibliai Jób könyvét dolgozták fel.
Klasszikus hír

Bretz Gábor és Dragony Tímea kapta idén a Bartók–Pásztory-díjat

A kuratórium 2023-ban Bretz Gábor operaénekesnek és Dragony Tímea zeneszerzőnek ítélte a Bartók–Pásztory-díjat, az átadóünnepséget a hagyománynak megfelelően március 25-én tartották a Zeneakadémián.
Klasszikus hír

A Zeneakadémia a világ száz legjobb előadó-művészeti egyeteme közé került

A Quacquarelli Symonds (QS) 2023-as ranglistája alapján előadó-művészet kategóriájában a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem az 51-100. hely közé került. Egyetlen más hazai egyetem sem kapott ilyen magas helyezést.
Klasszikus ajánló

Tedi Papavramival ad koncertet az Anima Musicae Kamarazenekar

A Grandioso-sorozat harmadik koncertjén, április 22-én ismét egy világhírű hegedűművésszel, Tedi Papavramival ismerteti meg a hazai közönséget az Anima Musicae Kamarazenekar.