Klasszikus

Az ellentétek vonzzák egymást

2013.11.02. 07:22
Ajánlom
Amikor pár hónapja először találkoztam a hírrel, hogy a Művészetek Palotájában Bogányi Gergely és az Évad Művészének megválasztott Perényi Miklós együtt fog muzsikálni, úgy éreztem, ilyenre még nem volt példa. KRITIKA

Aztán gyorsan utánanéztem: vidéki városokban már koncerteztek együtt, de Budapesten most debütáltak kamaraestjükkel. Ez magyarázza meglepődöttségem egyik részét, de a másikat még nem teljesen, hiszen azon gondolkoztam, hogy mi lehet a közös két ilyen különböző vérmérsékletű, életkorú és tegyük hozzá, igencsak erős egyéniségű művészben. Kisvártatva rájöttem a válaszra - és ebben természetesen maga a koncert erősített meg -, nevezetesen arra, hogy mindkettejüknek ugyanaz a célja: a zeneszerző, valamint a zene lehetőleg minél hitelesebb megszólaltatása. Az alázat Perényi Miklós és Bogányi Gergely számára mindenekelőtti, így október 30-án a két művész jóvoltából intelligens és érzelmekben gazdag kamarazenélést hallhattunk a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben.

Az intimitás volt játékuk egyik legmegkapóbb vonása, ami persze egy ekkora teremben némi kognitív disszonanciát is okozott. A 19. sorban már kellőképpen hiányzott a hang közelsége, a zene távolinak tűnt, és ha ezt nemcsak az idő síkján érezzük, hanem térben is, akusztikai probléma. Igazából ez volt a hangverseny legnagyobb hiányossága.

A műsor összeállításán már ránézésre érezni lehetett, hogy amolyan best of válogatás, ami Perényi esetében leginkább Kodály Szólószonátáját, Bogányinál pedig a Chopin-műveket jelentette. De ezzel nincs semmi baj, pláne, hogy kifejezetten olyan darabok kerültek terítékre, amelyeket túl gyakran nem hallhat a koncertlátogató közönség. Schumann Fantáziadarabjait (op. 73) az Adagio és Allegro (op. 70) követte, ami után Kodály Szólószonátája zárta a félidőt, majd Bogányi Gergely lépett a pódiumra szintén az intimitást hangsúlyozó, leginkább szalonokba szánt műfajokkal, Chopin két Noktürnjével (op. 37), és Asz-dúr keringőjével (op. 42), majd ismét Perényivel együtt a g-moll gordonka-zongora szonátával (op. 65). A szimmetrikus felépítés (duó-szóló-szóló-duó) csak az arányokban nem érvényesült (a szólórészekre vetítve: félórás Kodály Szonáta kontra három rövid Chopin-darab), de ennek a megfigyelésnek igazából önmagában nem is lenne kritikai vonatkozása, a teljes hangversenyre nézve viszont megemlítendő, mivel hosszúra nyúlt a koncert - a ráadások végére negyed tizenegy lett.

Az ismeretlenebbnek számító Schumann-művek csellószólamának áradó dallamosságát Bogányi szinte háttérbe vonultan kísérte, mintegy hangszőnyeget terítve Perényi ihletett játéka alá, ez különösen a Fantáziadarabok első és második tételét jellemezte. Ennek eredményeként időnként azt lehetett érezni, hogy egy picit jelentékenyebb is lehetne a zongora szerepe. Azonban rögtön az első hangtól kezdve hihetetlen atmoszférát teremtett a két művész, de talán az előzőekből is kifolyólag elsősorban Perényi, mindezt úgy, hogy az együttmuzsikálás végig homogén maradt. Az interpretáció egyszerre hatott mívesen kidolgozottnak és improvizatívnak. A zenei anyag az Adagio és Allegróban, főképp a darab első, lassú részében már jobban engedte a zongora dallamhangszerként való kibontakozását, amit néhány különösen érzékeny passzázs példázott a diszkantban. Az Allegro szakasz indulásának szenvedélyes, de nem szélsőséges megformálása szép kontrasztként szolgált.

Kodály Szólószonátája az évtizedek alatt összeforrt Perényi Miklós nevével. Joggal. A műsorfüzet a darab kapcsán Dalos Anna lemezrecenziójából idéz egy mondatot, amely kiválóan érzékelteti Perényi örökérvényű csellózásának talán mindenki számára szembeötlő lényegét: „Perényi Miklós csellójátékát hallgatva az a benyomásunk támad, mintha az adott műnek mindig az lenne az érvényes-hiteles alakja, ahogy ő megszólaltatja, mintha nem is lehetne másképp előadni". Perényi titka megfejthetetlen. Csak azt érezzük, hogy az örökkévalóságnak szól, hogy egyszerűen tökéletes, amit csinál - és az egyszerűen itt nem csak töltelékszó -, mert szívvel-lélekkel muzsikál, és ha ne adj Isten, időnként észre is lehet venni valamilyen nüansznyi intonációs zavart, technikai malőrt - amit ezen a koncerten történetesen nem tapasztaltam -, akkor is csupán az előadás emberi vonása kap hangsúlyt. A Szólószonáta előadását egyfajta időtlenség uralta, ráadásul a technikai szempontból is komoly igényeket támasztó darab egyszer sem hatott nehéznek Perényi tolmácsolásában.

A szünet után Bogányi Gergely Chopin-játékában számomra talán az volt igazán bámulatos, ami mindig is: érzékeny billentésének köszönhető hangszíne, valamint az a chopini rubato, amit ritkán lehet hallani, vagyis ami nem túlzó, de mégis érzékelhető, és különös ízt ad a muzsikának. Ez leginkább a két noktürnben érvényesült. A lehengerlően virtuóz Asz-dúr keringő improvizatív elemekben tobzódott, ami gyanúsan idegen hangokban is megnyilvánult időnként, de az a laza fölény, ami Bogányi zongorázását jellemezte, feledtetni tudta a kisebb bizonytalanságokat.

A hangverseny végén Chopin utolsó éveinek termése, a hallgatóságtól is komoly szellemi erőfeszítést igénylő, nagyszabású g-moll szonáta szólalt meg, amely egyaránt bővelkedik szenvedélyes és filozofikus fordulatokban, így a két művész nagyszerűen kiegészíthette, inspirálhatta egymást, olyasfajta szintézist teremtve, amelyben Bogányi heves, vehemens és Perényi higgadt, kontemplatív vérmérséklete is jól érvényesült. Ráadásként stílusosan két Chopin-átirat szólalt meg, az op. 25 no. 7-es cisz-moll etűd, valamint az op. 9 no. 2-es Esz-dúr noktürn, amelyekkel a komponista ismerősebb oldalához tértek vissza a művészek, látens, rezignált nyugalommá enyhítve a szonáta érzelmi viharát.

Programkereső

Legnépszerűbb

Könyv

„Írás és olvasás ikrek” - Vámos Miklós a Lírástudókban

A könyvesboltok újdonságai között segít eligazodni a Líra Könyv és a Fidelio május 12-én, szerda este fél 8-kor jelentkező irodalmi podcastja. A friss könyvajánlókat és tartalmas beszélgetéseket kínáló műsor házigazdája Szabó T. Anna, az adás vendége Vámos Miklós író.
Színház

Gyabronka József, Háy János és Alföldi Róbert az újranyitó Átrium színpadán

Május 21-től újra élő előadásokat tart az Átrium. A budai intézmény első produkciója a Fehér nyuszi, vörös nyuszi című darab Gyabronka József előadásában, ezt követően egy Háy János-premierrel, valamint a Mefisztó című kortárs zenés kabaréval várják a közönséget.
Színház

Eredeti Örkény-egypercessel köszöntötték Mácsai Pált a jubileumi Azt meséld el Pista! után

Május 12-én különleges évfordulót ünnepelt az Örkény Színház, ugyanis 700. alkalommal tűzték műsorra Mácsai Pál egyszemélyes előadását, az Azt meséld el, Pista!-t.
Klasszikus

A Budapesti Fesztiválzenekar emlékkoncertet tart a koronavírus áldozatainak emlékére

A május 26-i ingyenes emlékkoncertet a Budapest Kongresszusi Központban rendezik meg, ahol a Budapesti Fesztiválzenekar és egy erre az alkalomra összeálló kórus, Fischer Iván vezényletével Mozart Requiemjét adja elő. A koncertet aznap az RTL Klub-on is meg lehet tekinteni.
Jazz/World

"Tragikus végű játszma" – A kékszakállú herceg várát új formába öntötte Sárik Péter

Bartók Béla A kékszakállú herceg vára című operájára Sárik Péter zeneszerző, jazz-zongoraművész készített jazzátiratot, melyet először élőben augusztusban hallhat a közönség a Zempléni Fesztiválon.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Cziffra és Liszt műveket játszik a két zongoravirtuóz, Boris Berezovsky és Balázs János

Június 9-én Liszt Ferenc és Cziffra György szólózongora művei és négykezes átiratai hangoznak el Boris Berezovsky és Balázs János zongoraestjén. A Cziffra György-emlékév kiemelt eseményét a MOMkultban rendezik meg, melyet a közönség már élőben élvezhet.
Klasszikus hír

Magyar népdalt énekel Emma Kirkby a Kórusok Éjszakája jóvoltából

A Kórusok Éjszakája kórusfesztivál megálmodói a Csíkszerda Egyesület tagjai, akik a világhírű angol szopránnal, Emma Kirkbyvel készítenek közös videót, melyben a Csillagok, csillagok kezdetű magyar népdalt éneklik közösen.
Klasszikus gyász

Elhunyt Balassa Sándor zeneszerző, a nemzet művésze

Életének 87. évében, hosszan tartó betegség után elhunyt Balassa Sándor Erkel Ferenc- és Kossuth-díjas zeneszerző, a nemzet művésze, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) egyik alapítója és rendes tagja – közölte az MTI-vel az MMA.
Klasszikus hír

A Budapesti Fesztiválzenekar emlékkoncertet tart a koronavírus áldozatainak emlékére

A május 26-i ingyenes emlékkoncertet a Budapest Kongresszusi Központban rendezik meg, ahol a Budapesti Fesztiválzenekar és egy erre az alkalomra összeálló kórus, Fischer Iván vezényletével Mozart Requiemjét adja elő. A koncertet aznap az RTL Klub-on is meg lehet tekinteni.
Klasszikus hír

Haydn és magyar nóta az Óbudai Danubia Zenekar online kínálatában

Az Óbudai Danubia Zenekar május 15-én a Best of BMC sorozat keretében Haydn műveit szólaltatja meg, míg május 22-én a magyar nóta értékeit felvillantva, Liszt Ferenc valamint Brahms művei mellett, Ott Rezső kifejezetten erre az alkalomra írt szimfonikus magyar nótacsokrát játssza.