Klasszikus

Az ellentétek vonzzák egymást

2013.11.02. 07:22
Ajánlom
Amikor pár hónapja először találkoztam a hírrel, hogy a Művészetek Palotájában Bogányi Gergely és az Évad Művészének megválasztott Perényi Miklós együtt fog muzsikálni, úgy éreztem, ilyenre még nem volt példa. KRITIKA

Aztán gyorsan utánanéztem: vidéki városokban már koncerteztek együtt, de Budapesten most debütáltak kamaraestjükkel. Ez magyarázza meglepődöttségem egyik részét, de a másikat még nem teljesen, hiszen azon gondolkoztam, hogy mi lehet a közös két ilyen különböző vérmérsékletű, életkorú és tegyük hozzá, igencsak erős egyéniségű művészben. Kisvártatva rájöttem a válaszra - és ebben természetesen maga a koncert erősített meg -, nevezetesen arra, hogy mindkettejüknek ugyanaz a célja: a zeneszerző, valamint a zene lehetőleg minél hitelesebb megszólaltatása. Az alázat Perényi Miklós és Bogányi Gergely számára mindenekelőtti, így október 30-án a két művész jóvoltából intelligens és érzelmekben gazdag kamarazenélést hallhattunk a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben.

Az intimitás volt játékuk egyik legmegkapóbb vonása, ami persze egy ekkora teremben némi kognitív disszonanciát is okozott. A 19. sorban már kellőképpen hiányzott a hang közelsége, a zene távolinak tűnt, és ha ezt nemcsak az idő síkján érezzük, hanem térben is, akusztikai probléma. Igazából ez volt a hangverseny legnagyobb hiányossága.

A műsor összeállításán már ránézésre érezni lehetett, hogy amolyan best of válogatás, ami Perényi esetében leginkább Kodály Szólószonátáját, Bogányinál pedig a Chopin-műveket jelentette. De ezzel nincs semmi baj, pláne, hogy kifejezetten olyan darabok kerültek terítékre, amelyeket túl gyakran nem hallhat a koncertlátogató közönség. Schumann Fantáziadarabjait (op. 73) az Adagio és Allegro (op. 70) követte, ami után Kodály Szólószonátája zárta a félidőt, majd Bogányi Gergely lépett a pódiumra szintén az intimitást hangsúlyozó, leginkább szalonokba szánt műfajokkal, Chopin két Noktürnjével (op. 37), és Asz-dúr keringőjével (op. 42), majd ismét Perényivel együtt a g-moll gordonka-zongora szonátával (op. 65). A szimmetrikus felépítés (duó-szóló-szóló-duó) csak az arányokban nem érvényesült (a szólórészekre vetítve: félórás Kodály Szonáta kontra három rövid Chopin-darab), de ennek a megfigyelésnek igazából önmagában nem is lenne kritikai vonatkozása, a teljes hangversenyre nézve viszont megemlítendő, mivel hosszúra nyúlt a koncert - a ráadások végére negyed tizenegy lett.

Az ismeretlenebbnek számító Schumann-művek csellószólamának áradó dallamosságát Bogányi szinte háttérbe vonultan kísérte, mintegy hangszőnyeget terítve Perényi ihletett játéka alá, ez különösen a Fantáziadarabok első és második tételét jellemezte. Ennek eredményeként időnként azt lehetett érezni, hogy egy picit jelentékenyebb is lehetne a zongora szerepe. Azonban rögtön az első hangtól kezdve hihetetlen atmoszférát teremtett a két művész, de talán az előzőekből is kifolyólag elsősorban Perényi, mindezt úgy, hogy az együttmuzsikálás végig homogén maradt. Az interpretáció egyszerre hatott mívesen kidolgozottnak és improvizatívnak. A zenei anyag az Adagio és Allegróban, főképp a darab első, lassú részében már jobban engedte a zongora dallamhangszerként való kibontakozását, amit néhány különösen érzékeny passzázs példázott a diszkantban. Az Allegro szakasz indulásának szenvedélyes, de nem szélsőséges megformálása szép kontrasztként szolgált.

Kodály Szólószonátája az évtizedek alatt összeforrt Perényi Miklós nevével. Joggal. A műsorfüzet a darab kapcsán Dalos Anna lemezrecenziójából idéz egy mondatot, amely kiválóan érzékelteti Perényi örökérvényű csellózásának talán mindenki számára szembeötlő lényegét: „Perényi Miklós csellójátékát hallgatva az a benyomásunk támad, mintha az adott műnek mindig az lenne az érvényes-hiteles alakja, ahogy ő megszólaltatja, mintha nem is lehetne másképp előadni". Perényi titka megfejthetetlen. Csak azt érezzük, hogy az örökkévalóságnak szól, hogy egyszerűen tökéletes, amit csinál - és az egyszerűen itt nem csak töltelékszó -, mert szívvel-lélekkel muzsikál, és ha ne adj Isten, időnként észre is lehet venni valamilyen nüansznyi intonációs zavart, technikai malőrt - amit ezen a koncerten történetesen nem tapasztaltam -, akkor is csupán az előadás emberi vonása kap hangsúlyt. A Szólószonáta előadását egyfajta időtlenség uralta, ráadásul a technikai szempontból is komoly igényeket támasztó darab egyszer sem hatott nehéznek Perényi tolmácsolásában.

A szünet után Bogányi Gergely Chopin-játékában számomra talán az volt igazán bámulatos, ami mindig is: érzékeny billentésének köszönhető hangszíne, valamint az a chopini rubato, amit ritkán lehet hallani, vagyis ami nem túlzó, de mégis érzékelhető, és különös ízt ad a muzsikának. Ez leginkább a két noktürnben érvényesült. A lehengerlően virtuóz Asz-dúr keringő improvizatív elemekben tobzódott, ami gyanúsan idegen hangokban is megnyilvánult időnként, de az a laza fölény, ami Bogányi zongorázását jellemezte, feledtetni tudta a kisebb bizonytalanságokat.

A hangverseny végén Chopin utolsó éveinek termése, a hallgatóságtól is komoly szellemi erőfeszítést igénylő, nagyszabású g-moll szonáta szólalt meg, amely egyaránt bővelkedik szenvedélyes és filozofikus fordulatokban, így a két művész nagyszerűen kiegészíthette, inspirálhatta egymást, olyasfajta szintézist teremtve, amelyben Bogányi heves, vehemens és Perényi higgadt, kontemplatív vérmérséklete is jól érvényesült. Ráadásként stílusosan két Chopin-átirat szólalt meg, az op. 25 no. 7-es cisz-moll etűd, valamint az op. 9 no. 2-es Esz-dúr noktürn, amelyekkel a komponista ismerősebb oldalához tértek vissza a művészek, látens, rezignált nyugalommá enyhítve a szonáta érzelmi viharát.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Mi történik, ha Don Giovanniból RockGiovanni lesz?

Ütős napunk volt tegnap Miskolcon. Délután stand-up, este pedig a várva várt idei népopera: a RockGiovanni. Nevettünk, izgultunk, elámultunk, ünnepeltünk, kutyagoltunk, fáztunk... És persze jól el is fáradtunk. De megérte.
Klasszikus

87 évesen elhunyt Gennagyij Rozsgyesztvenszkij

A világhírű orosz karmester több ízben járt Magyarországon is. Több mint félszáz művet írtak neki kortárs zeneszerzők.
Klasszikus

Daganatos betegségből gyógyuló sorstársainak gyűjt a Virtuózok döntőse

Lukács Gergely tavaly a döntőig jutott a Virtuózok tehetségkutató műsorban. A tubaművész most egy fontos ügy érdekében kéri közönségének támogatását. A rákból felépült művész a Démétér ház daganatos betegségből gyógyuló lakóinak szeretne segíteni, akik ugyanazt a nehéz utat járják végig, amit egykor ő.
Színház

Székely Krisztát, Kováts Adélt és a kolozsvári társulatot is díjazta a POSZT

A XVIII. Pécsi Országos Színházi Találkozó szakmai, színész- és közönségzsűrije idén is döntött a fesztivál díjairól. A Kolozsvári Állami Magyar Színházé a legjobb előadásnak járó elismerés, a Fidelio támogatásával átadott legjobb 30 év alatti színésznőnek járó díjat Szakács Hajnalka vehette át. Íme a díjazottak listája!
Zenés színház

DaCapo: lehet kétszer is érdekes ugyanaz a produkció?

Ismerik azt a keserédes érzést, amikor felvirrad egy várva várt esemény utolsó napja? Ezzel ébredtünk ma Miskolcon immár túl operabáron, régi keresztény hagyományokat idéző felvonuláson, és a RockGiovanni második előadásán is.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Klasszikus

Ha kottát nyomtatsz egy pólóra, legalább csináld jól

Valami nagyon nem a kotta szerint alakult az Amazonon.
Klasszikus gyász

87 évesen elhunyt Gennagyij Rozsgyesztvenszkij

A világhírű orosz karmester több ízben járt Magyarországon is. Több mint félszáz művet írtak neki kortárs zeneszerzők.
Klasszikus virtuózok

Daganatos betegségből gyógyuló sorstársainak gyűjt a Virtuózok döntőse

Lukács Gergely tavaly a döntőig jutott a Virtuózok tehetségkutató műsorban. A tubaművész most egy fontos ügy érdekében kéri közönségének támogatását. A rákból felépült művész a Démétér ház daganatos betegségből gyógyuló lakóinak szeretne segíteni, akik ugyanazt a nehéz utat járják végig, amit egykor ő.
Klasszikus klassz a parton

Íme, a Klassz a pARTon! fesztivál teljes programja

Ötvenkét ingyenes koncerttel várja látogatóit a Balaton, a Duna és az Adriai-tenger partján Érdi Tamás fesztiválja július 8. és szeptember 22. között. Mutatjuk, hol hallgasson klasszikus zenét, ha nyaral.
Klasszikus hír

Magyar taggal bővült az Európai Zenei Tanács elnöksége

Az európai zenei ernyőszervezet vezetésének Zsoldos Dávid személyében 13 év után újra magyar tagja van.