Klasszikus

Az ellentétek vonzzák egymást

2013.11.02. 07:22
Ajánlom
Amikor pár hónapja először találkoztam a hírrel, hogy a Művészetek Palotájában Bogányi Gergely és az Évad Művészének megválasztott Perényi Miklós együtt fog muzsikálni, úgy éreztem, ilyenre még nem volt példa. KRITIKA

Aztán gyorsan utánanéztem: vidéki városokban már koncerteztek együtt, de Budapesten most debütáltak kamaraestjükkel. Ez magyarázza meglepődöttségem egyik részét, de a másikat még nem teljesen, hiszen azon gondolkoztam, hogy mi lehet a közös két ilyen különböző vérmérsékletű, életkorú és tegyük hozzá, igencsak erős egyéniségű művészben. Kisvártatva rájöttem a válaszra - és ebben természetesen maga a koncert erősített meg -, nevezetesen arra, hogy mindkettejüknek ugyanaz a célja: a zeneszerző, valamint a zene lehetőleg minél hitelesebb megszólaltatása. Az alázat Perényi Miklós és Bogányi Gergely számára mindenekelőtti, így október 30-án a két művész jóvoltából intelligens és érzelmekben gazdag kamarazenélést hallhattunk a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben.

Az intimitás volt játékuk egyik legmegkapóbb vonása, ami persze egy ekkora teremben némi kognitív disszonanciát is okozott. A 19. sorban már kellőképpen hiányzott a hang közelsége, a zene távolinak tűnt, és ha ezt nemcsak az idő síkján érezzük, hanem térben is, akusztikai probléma. Igazából ez volt a hangverseny legnagyobb hiányossága.

A műsor összeállításán már ránézésre érezni lehetett, hogy amolyan best of válogatás, ami Perényi esetében leginkább Kodály Szólószonátáját, Bogányinál pedig a Chopin-műveket jelentette. De ezzel nincs semmi baj, pláne, hogy kifejezetten olyan darabok kerültek terítékre, amelyeket túl gyakran nem hallhat a koncertlátogató közönség. Schumann Fantáziadarabjait (op. 73) az Adagio és Allegro (op. 70) követte, ami után Kodály Szólószonátája zárta a félidőt, majd Bogányi Gergely lépett a pódiumra szintén az intimitást hangsúlyozó, leginkább szalonokba szánt műfajokkal, Chopin két Noktürnjével (op. 37), és Asz-dúr keringőjével (op. 42), majd ismét Perényivel együtt a g-moll gordonka-zongora szonátával (op. 65). A szimmetrikus felépítés (duó-szóló-szóló-duó) csak az arányokban nem érvényesült (a szólórészekre vetítve: félórás Kodály Szonáta kontra három rövid Chopin-darab), de ennek a megfigyelésnek igazából önmagában nem is lenne kritikai vonatkozása, a teljes hangversenyre nézve viszont megemlítendő, mivel hosszúra nyúlt a koncert - a ráadások végére negyed tizenegy lett.

Az ismeretlenebbnek számító Schumann-művek csellószólamának áradó dallamosságát Bogányi szinte háttérbe vonultan kísérte, mintegy hangszőnyeget terítve Perényi ihletett játéka alá, ez különösen a Fantáziadarabok első és második tételét jellemezte. Ennek eredményeként időnként azt lehetett érezni, hogy egy picit jelentékenyebb is lehetne a zongora szerepe. Azonban rögtön az első hangtól kezdve hihetetlen atmoszférát teremtett a két művész, de talán az előzőekből is kifolyólag elsősorban Perényi, mindezt úgy, hogy az együttmuzsikálás végig homogén maradt. Az interpretáció egyszerre hatott mívesen kidolgozottnak és improvizatívnak. A zenei anyag az Adagio és Allegróban, főképp a darab első, lassú részében már jobban engedte a zongora dallamhangszerként való kibontakozását, amit néhány különösen érzékeny passzázs példázott a diszkantban. Az Allegro szakasz indulásának szenvedélyes, de nem szélsőséges megformálása szép kontrasztként szolgált.

Kodály Szólószonátája az évtizedek alatt összeforrt Perényi Miklós nevével. Joggal. A műsorfüzet a darab kapcsán Dalos Anna lemezrecenziójából idéz egy mondatot, amely kiválóan érzékelteti Perényi örökérvényű csellózásának talán mindenki számára szembeötlő lényegét: „Perényi Miklós csellójátékát hallgatva az a benyomásunk támad, mintha az adott műnek mindig az lenne az érvényes-hiteles alakja, ahogy ő megszólaltatja, mintha nem is lehetne másképp előadni". Perényi titka megfejthetetlen. Csak azt érezzük, hogy az örökkévalóságnak szól, hogy egyszerűen tökéletes, amit csinál - és az egyszerűen itt nem csak töltelékszó -, mert szívvel-lélekkel muzsikál, és ha ne adj Isten, időnként észre is lehet venni valamilyen nüansznyi intonációs zavart, technikai malőrt - amit ezen a koncerten történetesen nem tapasztaltam -, akkor is csupán az előadás emberi vonása kap hangsúlyt. A Szólószonáta előadását egyfajta időtlenség uralta, ráadásul a technikai szempontból is komoly igényeket támasztó darab egyszer sem hatott nehéznek Perényi tolmácsolásában.

A szünet után Bogányi Gergely Chopin-játékában számomra talán az volt igazán bámulatos, ami mindig is: érzékeny billentésének köszönhető hangszíne, valamint az a chopini rubato, amit ritkán lehet hallani, vagyis ami nem túlzó, de mégis érzékelhető, és különös ízt ad a muzsikának. Ez leginkább a két noktürnben érvényesült. A lehengerlően virtuóz Asz-dúr keringő improvizatív elemekben tobzódott, ami gyanúsan idegen hangokban is megnyilvánult időnként, de az a laza fölény, ami Bogányi zongorázását jellemezte, feledtetni tudta a kisebb bizonytalanságokat.

A hangverseny végén Chopin utolsó éveinek termése, a hallgatóságtól is komoly szellemi erőfeszítést igénylő, nagyszabású g-moll szonáta szólalt meg, amely egyaránt bővelkedik szenvedélyes és filozofikus fordulatokban, így a két művész nagyszerűen kiegészíthette, inspirálhatta egymást, olyasfajta szintézist teremtve, amelyben Bogányi heves, vehemens és Perényi higgadt, kontemplatív vérmérséklete is jól érvényesült. Ráadásként stílusosan két Chopin-átirat szólalt meg, az op. 25 no. 7-es cisz-moll etűd, valamint az op. 9 no. 2-es Esz-dúr noktürn, amelyekkel a komponista ismerősebb oldalához tértek vissza a művészek, látens, rezignált nyugalommá enyhítve a szonáta érzelmi viharát.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Ezek Renée Fleming kedvenc szopránáriái

Az egyik legnépszerűbb amerikai operaénekes, Renée Fleming hat kedves áriáját gyűjtötte össze. Meglepő, de hiányzik egy nagyon fontos darab a listáról.
Plusz

Elhunyt Heller Ágnes

A filozófus kilencven éves volt, a 444 értesülése szerint Balatonalmádiban érte a halál.
Klasszikus

Holnap kezdődik a Fesztivál Akadémia a Zeneakadémián

A Budapest legszebb helyszínein július 20. és 28. között zajló kamarazenei fesztiválon hét esti nagy koncert, mesterkurzusok, ingyenes előadások, nemzetközi hegedűverseny és számtalan kísérőprogram várja az érdeklődőket.
Zenés színház

Jesszumpeppi, az előzetes alapján borzasztónak tűnik a Macskák filmváltozata

Olyan világsztárok főszereplésével jön a Macskák című Lloyd Webber-musical filmváltozata, mint Taylor Swift, Ian McKellen és Judi Dench. Nem tűnik jónak.
Színház

Csákányi, Grecsó, Lackfi és a Sztalker Zsámbékon

Telt házzal mennek Zsámbékon a nyári színházi és felolvasószínházi előadások, amelyek a város több, emblematikus helyszínén várják a közönséget a Romtemplom és a Bázis vonzásában.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Holnap kezdődik a Fesztivál Akadémia a Zeneakadémián

A Budapest legszebb helyszínein július 20. és 28. között zajló kamarazenei fesztiválon hét esti nagy koncert, mesterkurzusok, ingyenes előadások, nemzetközi hegedűverseny és számtalan kísérőprogram várja az érdeklődőket.
Klasszikus ajánló

Mélyreható érzések a Vajdahunyadvárban!

A Budapesti Vonósok idén is különleges műsorral készül a Vajdahunyadvári Nyári Zenei Fesztiválra. Július 25-án egy érzelemgazdag koncertet hallhatunk a világszínvonalú kamarazenekartól a Vajdahunyadvár reneszánsz kertjében.
Klasszikus magazin

Hiphopra gyúrja a zongorát, és kavicsot dob a klasszikus zene állóvizébe

Chloe Flower az idei Grammy-gálán tűnt fel, most pedig leszerződtette a Sony. Nem, nem klasszikus zenész a szó szoros értelmében, de a hiphopban is előny lehet, ha egy zongoraművész a Juilliard Schoolban tanult.
Klasszikus ajánló

Sok Bachot hallhat majd a Veszprémi Régizenei Napokon

Idén is a veszprémvölgyi jezsuita templom lesz a Veszprémi Régizenei Napok helyszíne, ami július 22-én kezdődik, és hat napon át tart.
Klasszikus ajánló

Beethoven Tajvanon

Tajpeji zenekar érkezik a Duna Palotába, hogy Beethoven Sors-szimfóniája mellett klasszikus tajvani zeneszerzők műveiből játszanak.