Klasszikus

„Az előadónak nem elég csak a kottát látnia” – interjú Szabady Ildikó fuvolaművésszel

2024.06.14. 16:15
Ajánlom
Már kiskorában is folyton a hangszer foglalkoztatta, azóta pedig elmélyült a kapcsolata a fuvolával. Az MVM által támogatott Junior Prima Díjjal kitüntetett Szabady Ildikó számos sikeres versenyszereplés után szólistaként és zenekari muzsikusként is rendszeresen színpadra áll. Hogyan vezetett idáig az útja, miért fontos neki az elismerés, és miért izgatja Pán isten és a fuvola kapcsolata – erről is kérdeztük a fiatal muzsikust.

A rólad szóló kisfilmben gyermekkorod első fontos zenei emlékeként édesanyád énekét idézted fel. Vannak zenészek rajtad kívül is a családodban?

Azért az ő, a mai napig a fülemben csengő, gyönyörű hangját emeltem ki, mert más zenei emlékem nincs kisgyerekkoromból. A családom szereti a zenét, de senki nem foglalkozott vele hivatásszerűen. Én először furulyáztam, de egyértelmű volt, hogy ha jól megy, valamilyen „komolyabb” hangszert is el fogok kezdeni tanulni. Már akkor nagyon lelkes voltam, amikor egyik órán megtanították, hogyan kell fújni egy hangot, aztán a másodikat csak legközelebb, én meg közben is folyton próbálgattam, új lehetőségeket akartam felfedezni. Reggel, amikor felkeltem, mindig kerestem a hangszert, hogy gyakorolhassak rajta.

Miért választottad aztán a fuvolát?

Kislányként tetszett a csillogó külseje, de emlékszem, hogy a lágy hangja is megfogott.

A fuvola ma is nagyon népszerű hangszer a zeneiskolás gyerekek körében. Tízévesen kezdtem el rajta játszani a pápai Bartók Béla Zeneiskolában, de a zongorával is komolyan foglalkoztam, a szombathelyi konzervatóriumban egy darabig főtárgyas voltam, és nagyon meg kellett gondolni, melyiket válasszam. Végül a fuvolát közelebb éreztem magamhoz.

SzabadyIldikofuvolamuveszesSzalaiMollizongoramuveszprodukciojaa2024-esJuniorPrimadijatadon-140837.jpg

Szabady Ildikó fuvolaművész és Szalai Molli zongoraművész produkciója a 2024-es Junior Prima-díjátadón (Fotó/Forrás: MVM Zrt.)

Érdekes párhuzam, hogy gyerekkorodban az énekszó gyakorolt rád nagy hatást, hiszen a fuvolában is van valami énekszerű.

Abszolút. Hasonló a technika, és míg a különböző nádas hangszereknél úgymond „útban van” valami, ami a hangot közvetíti, a fuvolánál nincs semmi, ami megakasztaná, közvetlenül tud áramlani a hang. Persze jó esetben ez a többi hangszernél sem jelent akadályt, de mégis másfajta érzést kelt abban, aki játszik. Úgyhogy végül nagyon megszerettem a fuvolát, de utólag visszagondolva az is jó, hogy soha nem volt rajtam nyomás a családom részéről, hogy kötelező lenne hangszert tanulnom. Csak úgy gondoltak erre a szüleim, mint a műveltség részére.

Sose inogtál meg? Azt mondják, a kiskamasz kor elég problematikus időszak tud lenni a hangszertanulás szempontjából.

Mindenkinek vannak nehezebb időszakai, de sosem volt kérdés, hogy a felnőtt életemben zenével akarok foglalkozni. Inkább olyan választási lehetőségek merültek fel, hogy amikor Pápán nyolcosztályos gimnáziumba jártam, a szüleim azt szerették volna, ha érettségiig ott tanulok, de

a zeneiskolai tanárom azt mondta, annyira fontos ezeket az éveket a hangszerrel tölteni, hogy érdemes lenne átmennem a konziba.

Nyilván ott is tanultuk a közismereti tantárgyakat, de azért kérdéses volt, melyik úton érdemes továbbhaladni. Amikor aztán felkerültem a Zeneakadémiára, megint volt bennem félelem, mire elég az addigi tudásom, mert ebben a szakmában elég nagy a verseny.

Kik voltak azok a tanárok, más személyek, illetve fontosabb események, élmények, amelyek nagy hatást gyakoroltak rád a pályádon?

Három nagy tanáregyéniséget mindenképpen kiemelnék: Kozmitsné Tomor Ibolyát a zeneiskolából, Kallóné Bertalan Andreát a konzervatóriumból és a zeneakadémiai tanáromat, Oross Veronikát. Mindhármukban közös, hogy az első pillanattól támogattak, és különböző versenyekre vittek.

Oross Veronika nemcsak tanárként, de emberként, művészként, mentorként is a mai napig jelen van az életemben.

Kiemelném még a korrepetitoromat, Termes Ritát, aki szintén folyamatos segítséget nyújtott. Nagyon meghatározó volt a Zeneakadémiának az a törekvése is, hogy különböző projektekbe vontak be minket, például együtt dolgozhattunk külföldi egyetemek hallgatóival. Voltunk Hollandiában, tavaly a doktori iskolásokkal Jeruzsálemben, és részt vehettem a spanyolországi Encuentro de Santander Akadémián, ahova egy zeneakadémiai meghallgatás után összesen három alkalommal válogattak be.

AJuniorPrimaDijmagyarzenemuveszetkategoriajanak2024-esdijazottjai-140837.jpg

A Junior Prima Díj magyar zeneművészet kategóriájának 2024-es díjazottjai (Fotó/Forrás: MVM Zrt.)

Igen impozáns a versenyeredményeid listája. Jól érzed magad a versenyszituációban?

Igen, nagyon motivál, de persze a legfontosabb a felkészülés, azzal lehet a legtöbbet fejlődni. Már gyerekként mindig vártam a versenyeket, kellemes izgalom van ilyenkor az emberben. Később aztán más szempontok lettek fontosak, a konzervatóriumban például minden évben volt egy olyan megmérettetés, ami után a legjobbak a Savaria Szimfonikus Zenekarral játszhattak.

Nagyon élénken él bennem, milyen fontos pillanat volt, amikor tizenhat évesen rögtön az első alkalommal bejutottam, és egy gálahangversenyen muzsikálhattam.

Jó volt ennyire korán megtapasztalni azt a különleges élményt, milyen szólistaként együtt játszani egy zenekarral. A Zeneakadémiai évekből pedig kiemelném a Chieri Versenyt, amin 2016-ban vettem részt. Ez volt az első nemzetközi versenyem, és másodévesen rögtön megnyertem, így nagyon sokat lendített rajtam. Ugyanakkor a koncertek is fontos megmérettetést jelentenek, még ha azoknak másféle tétjük is van. Például kétszer játszottam a Zeneakadémián a tehetségnapon, a Liszt Ferenc Kamarazenekar mellett is szólistaként.

Miért döntöttél a doktori képzés mellett?

Mindig is érdekelt, mi van egy darab mögött. Úgy gondolom, az előadónak nem elég csak a kottát látnia, hanem a művek miértjével, keletkezési körülményeivel, összefüggéseivel is tisztában kell lennie. Ez az elmélyedés iránti vágy vezetett odáig, hogy én is kutatni akartam. A témám Pán istenség és a fuvola kapcsolata, ami onnan jött, hogy a diplomahangversenyemen többek között az Egy faun délutánjának fuvola-zongora átiratát adtuk elő, Termes Ritával. A darab azóta az egyik kedvencem lett, már zenekarral is eljátszottam. A mitológiában Pán és a faunok motívuma egybefonódik a fuvolával, érdekes módon mégsem írt még senki erről a témáról.

Szeretném körbejárni a Pán-mítosz hatástörténetét, elkezdtem olyan műveket kutatni, amelyekben ez a téma megjelenik,

és meglepően sokat találtam, egészen a kortárs zenéig. Az izgalmas rész majd most következik, amikor meg kell találni köztük a kapcsolatokat. Persze elsősorban előadóként, hangszeres oldalról fogom megközelíteni a kérdést.

Hogyan élted meg, hogy Junior Prima Díjat kaptál?

Ennek a díjnak nagyon erős a presztízsértéke. Egy fiatal előadónak fontosak a visszajelzések a motiváció és a konkrét segítség miatt is. Ezt nem mindig kapjuk meg, úgyhogy nagyra értékelem, amikor mégis eljut hozzám valamiféle megerősítés. Fiatal művészként egyre nehezebb megállni a világban, sokszor nagy bizalmatlanságot érzek velünk szemben.

Érdekes, hogy épp ezt emeled ki a pályakezdők nehézségei közül.

Nyilván vannak kivételek, nem szeretném egészében negatívan lefesteni a hozzáállást, amivel találkozunk. De

fontos kérdés, hogy mennyire bíznak meg bennünk, vagy például megkaphatunk-e egy felelősségteljes feladatot.

Több zenekarban is megfordultam, és láttam a különböző karmestereknél, hogy máshogy bánnak egy fiatalabb kollégával, mint egy idősebbel, pláne ha egy fiatal nőről van szó. Volt olyan, hogy fél óra után már bizonyítottam, és onnantól kezdve az illető már máshogy kommunikált velem, de nem volt könnyű.

Milyen terveid vannak a jövőre nézve, illetve merre akarod folytatni a pályádat?

A doktori iskolából még két év van hátra, utána szeretném megírni a doktori dolgozatomat, és megrendezni a doktori hangversenyemet, ez egyelőre kitölti az időmet. Emellett vannak szólistafelkéréseim a következő évadra, és zenekarban is játszom, a Szolnoki Szimfonikusoknál. Nyaranta pedig egy ideje már a Piedra Fesztiválzenekarban működöm közre első fuvolistaként. Idén is megyek a Szentmargitbányai Kőfejtő előadásaira, így operai tapasztalatot is szerzek. Vannak még kilátásban külföldi meghívások, de az még a jövő zenéje.

Az MVM Csoport számára kiemelkedő fontosságú a fiatal tehetségek támogatása, valamint a kulturális értékek ápolása és erősítése. Május 15-én tizenhetedik alkalommal vehették át a hazai zeneművészet legkiemelkedőbb fiatal tehetségei a Junior Prima Díj magyar zeneművészet kategória elismeréseit.

További információ: mvmjuniorprima.hu

Támogatott tartalom.

Fejléckép: Szabady Ildikó (forrás: MVM Zrt.)

Verdi Aidáját mutatják be jövőre a Szentmargitbányai Kőfejtőben

Kapcsolódó

Verdi Aidáját mutatják be jövőre a Szentmargitbányai Kőfejtőben

Verdi időtlennek számító klasszikusát legutoljára 2014-ben láthatta itt a nagyközönség. A jövő évi produkciónak Thaddeus Strassberger lesz a rendezője, míg a jelmezeket Giuseppe Palella tervezi majd – mindketten a 2021-es Turandot előadásán dolgoztak már a kőfejtőben.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Sörösüvegekből zenét csiholni – interjú Balogh Máté zeneszerzővel

A Renewable Music – V4 Composers for Sustainability elnevezésű projekt a fenntarthatóság témájában ösztönzi párbeszédre és cselekvésre a nemzetközi klasszikus zenei közösséget. A kezdeményezésben részt vevő egyik zeneszerzővel, Balogh Mátéval beszélgettünk.
Színház

Szász Júlia és Horváth Lajos Ottó a Centrál Színházban tér vissza a színpadra

A Nemzeti Színházban tavaly súlyos balesetet szenvedett színművészek apa-lánya párost alakítanak a Centrál Színház következő évadában. A Puskás Tamás rendezte előadás egy híres film adaptációja lesz. 
Klasszikus

Neves régizenei együttessel készített lemezt Daragó Zoltán

A fiatal kontratenor Bach-áriákat felvonultató lemeze Christophe Rousset vezényletével és a Les Talens Lyriques közreműködésével szeptemberben jelenik meg az Aparté Kiadónál.
Könyv

Pernye és fű – ősszel érkezik Závada Pál új regénye

Október 8-án a Magvető Kiadó gondozásában jelenik meg a Kossuth-díjas író legújabb regénye, amelynek története és karakterei ugyan fiktívek, ám a benne szereplő interjúk valóságosak – azokat Sipos András rendezővel készítették Statárium című, 1989-es filmjükhöz.
Plusz

Az utolsó szerelem mítosza

Az első szerelem minden líra egyik fő toposza, sőt népdaloktól regényekig, a first love az igazi, mert mindenkit érdeklő, lángba boritó téma. Azon gondolkozom, hogy miért nincs az elsőnek párja, azaz miért nincs igazi irodalma, lírai lenyomata az utolsó szerelemnek, ennek a fellobbanó érzelmi viharnak? Almási Miklós írása.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Zenében megélt ünnep Pannonhalmán – jubilál az Arcus Temporum fesztivál

Eötvös Péter és Mozart művészetével ünnepel az idén 20 éves Arcus Temporum Művészeti Fesztivál Pannonhalmán augusztus 23–25. között. Ráadásul a jubileum egybeesik a bencés szerzetesközösség temploma, a Szent Márton-bazilika felszentelésének 800. évével.
Klasszikus interjú

„Tudatosítani kell a világban, hogy Auer Lipót magyar, ráadásul veszprémi volt” – interjú Kováts Péterrel, az Auer Fesztivál művészeti vezetőjével

Kerek évfordulóhoz érkezett a veszprémi születésű, világhírű hegedűművésznek, Auer Lipótnak szentelt fesztivál. Az ünnepi programról az eseménysorozat alapítójával, Kováts Péter hegedűművésszel beszélgettünk.
Klasszikus interjú

Sörösüvegekből zenét csiholni – interjú Balogh Máté zeneszerzővel

A Renewable Music – V4 Composers for Sustainability elnevezésű projekt a fenntarthatóság témájában ösztönzi párbeszédre és cselekvésre a nemzetközi klasszikus zenei közösséget. A kezdeményezésben részt vevő egyik zeneszerzővel, Balogh Mátéval beszélgettünk.
Klasszikus hír

Neves régizenei együttessel készített lemezt Daragó Zoltán

A fiatal kontratenor Bach-áriákat felvonultató lemeze Christophe Rousset vezényletével és a Les Talens Lyriques közreműködésével szeptemberben jelenik meg az Aparté Kiadónál.
Klasszikus hír

Huszadik alkalommal rendezik meg a Crescendo Nyári Akadémiát

Július 21-én kezdődik a 20. Crescendo Nyári Akadémia és Fesztivál, melyre rekordszámú hallgató jelentkezett, hogy a mesterkurzus és fellépéseik által fejlődhessenek, és közösen ünnepelhessék a jubileumi eseménysorozatot.