Klasszikus

Az "első"

2007.07.19. 00:00
Ajánlom
Az "első" különleges, izgalmas, titkokat rejtő. Van, mikor csalódás, de legtöbbször az ismeretlen megismerését és a folytatás ígéretét hordozza. Az idén július 13-án volt a Henry Wood Promenád-koncertek 113. szezonjának első hangversenye a londoni Royal Albert Hallban.

Nagy biztonsággal már jó előre meg lehetett tippelni az idei nyitóhangverseny programját. A BBC Szimfonikus Zenekara Jiri Belohlávek vezényletével bevezetésként William Walton Portsmouth Point című nyitányával üdvözölte a közönséget és – a BBC közvetítésének köszönhetően – a világ számos országát. E nyitány nyolcvan évvel ezelőtt, 1927-ben a szerző vezényletével hangzott el először a Promenád-koncertek történetében, abban az évben, mikortól a BBC elkezdte e hangversenysorozat közvetítését.

A szünet előtt Edward Elgar brit zeneszerző születésének 150. évfordulójáról emlékeztek meg az e-moll csellóversennyel (op. 85). A hangverseny második felében Beethoven IX. szimfóniája csendült fel. Ez a mű csak a II. világháború néhány évében és 1982-ben hiányzott a Proms programjából (1982-ben a Missa Solemnis-szel "helyettesítették" Beethoven utolsó szimfóniáját). Egy sajnálatos tűzeset miatt 2006 is úgy került be a Proms történetébe, hogy nem hallhatta a közönség a Kilencediket. Ezért az idén – kárpótlásul – kétszer is műsorra tűzik Beethoven monumentális szimfóniáját.

A mindössze hat perces Portsmouth Point nyitány (Walton első nyomtatásban megjelent műve) C-dúr főtémájának ötlete a zeneszerző visszaemlékezése szerint Londonban, a 22-es busz emeletén született. A különleges helyszín, a dél-angliai Portsmouth kikötőjének sürgés-forgása, annak zenei leírása hozta meg a zeneszerzőnek a hírnevet. Tagadhatatlan Stravinsky hatása a fiatal Walton művében: az aszimmetrikus dallamszegmensek, a szinkópák, a színes hangszerelés, a vásári hangulat felidézése, a ’20-as évek jazz ritmusai mind-mind a Petruska szerzőjét idézték. Zenei szövege a század első felében még olyan nehézséget jelentett az akkori zenekaroknak, hogy többnyire maga Walton volt kénytelen vezényelni e műveket. A BBC zenekarának természetesen mára már nem jelentett legyőzhetetlen technikai erőpróbát a mű megszólaltatása, bár az előadás nem volt több, mint bemelegítés a hangverseny további részéhez.

Elgar csellóversenyének előadásában felemás teljesítményt nyújtott a szólista, Paul Watkins. A harmincas éveinek közepén járó csellista előadására kétségkívül rányomta bélyegét a nyitó koncert izgalmának feszültsége. Rutintalannak pedig semmiképp nem nevezhető: egykor ő is a BBC zenekarának tagja volt, tehát jól ismeri a zenekart, s a mostani szólófellépése immár a hatodik volt a promenádkoncertek történetében. Az első tétel (Adagio-Moderato) mégis modorosnak hatott, túlzott vibrátókkal, öncélú virtuozitással. Elgar csellóversenye ezzel szemben minden, csak nem a külső világ felé szánt magamutogatás.

Az I. világháború után, 1919-ben komponált csellóversenyben a világból kiábrándult Elgar szólal meg, aki egy soha vissza nem térő világot sirat el versenyművében. A fájdalmas, lamentáló hangvételre – amely mindvégig jellemző a versenyműre – a 2. tételtől talált rá a szólista, ha kellett, sírt a cselló hangja, ha kellett, gyönyörűen puha pianókkal, gazdag és sokszínű hangon, intenzíven énekelve tolmácsolta a zeneszerző gondolatait. A 4. tételre, a mű elejét idéző négy akkord elhangzásakor azonban már kétség sem férhetett hozzá, Paul Watkins nagyformátumú művész, aki megérdemelten kapott nagy tapsot a közönségtől.

A szünet utánra felforrósodott a hangulat. Nemcsak átvitt értelemben, hanem szó szerint is: a furcsa esős és hideg londoni nyáron ez volt az első igazi meleg nap az idén, s a telt házas Royal Albert Hallban is jelentősen megemelkedett a hőmérséklet. A szimfóniában főszerepet játszó timpanis hatalmas törölközővel felszerelkezve játszotta végig a több mint egyórás művet. A zenekar kiválóan állta a sarat a hőségben. A muzsikusok pontosan és érzékenyen követték Jiři Bĕlohlávek utasításait, aki nagy íveket, világos struktúrát rajzolt meg pálcájával, és a remekmű méltó tolmácsolásban jutott el a közönséghez.

Az egyesített BBC és a Philharmonia Énekkara grandiózusan szólt a kiváló akusztikájú teremben, bár a hatalmas kórus roppant tömegénél fogva többször elnyomta az egyébként kiváló énekesszólistákat. Közülük is kiemelkedik a basszista René Pape, akinek érzékeny invokációja – köszönhetően annak, hogy nem bújta a kottát – messze szárnyalt a térben és a „Freude, schöne Götterfunken” még sokáig ott maradt a hallgatók emlékezetében. Méltó kezdet, szép első koncert volt.

(2007. július 13. 19:30 Royal Albert Hall – Henry Wood Promenád-koncert; William Walton: Portsmouth Point nyitány; Elgar e-moll csellóvers, op. 85; Beethoven IX. szimfónia, op. 125; km.: BBC Szimfonikus Zenekar és Énekkar, Philharmonia Kórus, Paul Watkins (cselló), Maria Haan (szoprán), Patricia Bardon (mezzoszoprán), Paul Groves (tenor), René Pape (basszus); vez.: Jiři Bĕlohlávek)

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Hatalmas előrelépés a zenekarnak: a Mezzo TV sugározza a Concerto Budapest koncertfilmjét

Több hónapos munka eredménye, hogy a zenekar saját gyártású koncertfilmmel mutatkozhat be a Mezzo TV műsorán. A filmet, amelyet Szabó Stein Imre rendezett, a magyar közönség is láthatja az interneten. Kulisszatitkokról a vezető rendezőt kérdeztük.
Vizuál

Csúnya varázs - Budapesti fényképek az 1930-as években

Az éjszakai fényképezés és a „varázsosítás” összefüggése - erről ír a FényképTár mai részében Tomsics Emőke, a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának történész-muzeológusa.
Vizuál

A festő, akinek lakását és öltözködését is utánozták a bécsiek

Tökéletesen megtestesítette a romantikus művész ideálját tehetségével és fényűző életmódjával, pedig állítólag hihetetlenül félénk volt. Hans Makart művészete a szecesszió előfutára lett, Gustav Klimt rajongott a munkáiért.
Klasszikus

Szavazzon, kié legyen az Óbudai Danubia Zenekar Arany Karantén Díja!

Az Óbudai Danubia Zenekar vezetése ezzel a díjjal szeretné meghálálni a zenekar muzsikusainak kitartó munkáját, kreativitását a koronavírus-járvány kapcsán kialakult helyzetben.
Színház

Elmaradnak a Szegedi Szabadtéri Játékok Dóm téri előadásai

Az idei évre meghirdetett előadásokat jövőre rendezik meg a Dóm téren. Azoktól a nézőktől, akik megtehetik, azt kérik, ne váltsák vissza belépőjüket, ezzel támogatva a fesztivált.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Szavazzon, kié legyen az Óbudai Danubia Zenekar Arany Karantén Díja!

Az Óbudai Danubia Zenekar vezetése ezzel a díjjal szeretné meghálálni a zenekar muzsikusainak kitartó munkáját, kreativitását a koronavírus-járvány kapcsán kialakult helyzetben.
Klasszikus interjú

Hatalmas előrelépés a zenekarnak: a Mezzo TV sugározza a Concerto Budapest koncertfilmjét

Több hónapos munka eredménye, hogy a zenekar saját gyártású koncertfilmmel mutatkozhat be a Mezzo TV műsorán. A filmet, amelyet Szabó Stein Imre rendezett, a magyar közönség is láthatja az interneten. Kulisszatitkokról a vezető rendezőt kérdeztük.
Klasszikus hír

A budapestieknek szerenádozik a Fesztiválzenekar

Több mint 200 lakóházba látogatnak el a Budapesti Fesztiválzenekar kamaraformációi júniusban Budapesten. Ingyenes szerenáddal készülnek a fővárosiaknak, mert hisznek benne, hogy a járvány idején is szükség van zenére. Nyissák ki az ajtókat, ablakokat, és engedjék be otthonaikba az élő muzsikát!
Klasszikus interjú

Ajtony Csaba: Ezt az „időn kívüliséget” meg kellett tanulni

Az évek óta többnyire külföldön dolgozó karmester és zeneszerző, Ajtony Csaba szerint a digitális tér új kihívás elé állítja az előadó-művészetet. Kérdéseinkre írásban válaszolt: „Mint ahogy a csigalépcső csavarodása sem jó vagy rossz, a vírus törésvonala mentén történő változást is lehet nagyon sok jóra használni.”
Klasszikus hír

Kocsis Zoltán születésnapján indul a Nemzeti Filharmonikus Zenekar bérleteinek értékesítése

Hét bérletet kínál a következő évadra a Nemzeti Filharmonikus Zenekar, az online értékesítés május 30-án indul.