Klasszikus

Az első külföldi hegedűs, aki Bartókot játszott: Yehudi Menuhin

2019.03.11. 13:25
Ajánlom
Húsz éve hunyt el Yehudi Menuhin hegedűművész, aki azt vallotta: a zene univerzális nyelv, amelynek segítségével az emberek jobban megérthetik egymást.

Oroszországi zsidó bevándorlók gyermekeként született New Yorkban 1916. április 22-én. Kétévesen kikönyörgött magának egy hegedűt, amit rögtön össze is tört, mert csak játékhangszer volt, igazi hangszeren négyévesen kezdett játszani. Családja vasszigorral egyengette útját, még azt is előírták, hogy mit olvashat és kikkel barátkozhat.

Kora ifjúságától napi nyolc órát gyakorolt, a hangversenyeket szórakozásnak nevezte.

Hétéves korában már a San Franciscó-i Filharmonikusokkal, kilencévesen a vatikáni Sixtus-kápolnában lépett fel. Erről felnőttként azt mondta: úgy gondolta, ha elég jól játssza Bach szólóhegedűre írt Chaconne-ját, Isten meghallgatja, és elhozza a világnak a békét.

A csodagyerek rendkívüli népszerűségnek örvendett, még tízéves is alig volt, amikor már rendőrkordonnal kellett visszatartani a rajongókat koncertjei előtt. 1927-ben a Carnegie Hallban a Fritz Busch dirigálta a New Yorki Filharmonikusokkal Beethoven Hegedűversenyét, két évvel később Berlinben Bruno Walter vezényletével a "három B" - Bach, Beethoven és Brahms - hegedűversenyeit játszotta, tizenhat évesen a szerző vezényletével rögzítette lemezre Elgar Hegedűversenyét Londonban. 1935-ben világkörüli turnéján 63 városban 110 koncerten lépett fel, játékát hallva Albert Einstein így kiáltott fel:

Most már tudom, hogy van Isten a mennyben!

Yehudi-Menuhin-121444.jpeg

A fiatal Yehudi Menuhin (Fotó/Forrás: Wiki)

Húszévesen visszavonult, hogy technikáját fejlessze. A második világháború alatt félezer jótékonysági koncertet adott, a háború után játszott a bergen-belseni koncentrációs tábor túlélőinek is. 1947-ben a háború után első zsidó zenészként lépett fel Németországban, a zenekart a kollaboráció vádjába keveredett Wilhelm Furtwängler vezényelte. 1952-ben Dzsavaharlal Nehru meghívására Indiába utazott, ahol új spirituális világot fedezett fel, és a jóga hívévé vált, híres kép készült a fejen állva meditáló művészről.

YehudiMenuhinyoga-133459.jpeg

Yehudi Menuhin jógázik

Az ötvenes évek végétől dirigált is. 1959-ben a Londontól délre fekvő Stoke d'Abernonban telepedett le, ahol az általa felépített zeneiskolában a világ minden részéből származó tehetséges gyermekeket tanított, köztük magyarokat is. Több fesztivált alapított, például a svájci Gstaadban és az angliai Bath fürdővárosban, művészeti vezetője volt a windsori fesztiválnak.

Egész életében a muzsikát népszerűsítette, 1975-ben az ő kezdeményezésére nyilvánították a zene ünnepévé október elsejét. Zenei korlátokat nem ismert, fellépett Ravi Shankar indiai szitárművésszel, Stéphane Grappelli francia dzsesszhegedűssel és a Beatles együttessel, 1972-ben a Halászbástya Étteremben Boross Lajos prímással Brahms V. magyar táncát játszották közösen. Ő maga Bach d-moll partitájának utolsó tételét nevezte a valaha létrehozott legtökéletesebb zenei építménynek.

1979-ben megalapította a Londoni Wigmore Hall nemzetközi vonósnégyes versenyt. Másfél évtizeddel később Brüsszelben útjára indította a MUS-E (Musique - Europe) multikulturális mintaprogramot. 1991-ben Brüsszelben nevét viselő alapítványt hozott létre, amely a kulturális sokszínűséget kívánja elősegíteni. Növendéke volt mások mellett Nigel Kennedy brit és Vagyim Repin orosz hegedűvirtuóz. Az ember zenéje címmel könyve és tévésorozata született. Menuhin különös hangsúlyt fektetett arra, hogy a hátrányos helyzetűekhez is eljusson a zene, és számos alkalommal állt ki az emberi jogok mellett, ítélte el az erőszakot.

Yehudi_Menuhin_by_Annemarie_Heinrich_1941-121443.jpg

Yehudi Menuhin (Fotó/Forrás: Wiki / Annemarie Heinrich)

Yehudi Menuhin a magyar hegedűsökről

Ahogy a szinkópás ritmus, például a magyar zenének, gyújtó hatást kölcsönöz, miközben a második hegedűnek nincs más dolga, mint hogy folyamatosan „mpá-mpá-mpát” játsszon, ami állandó kihívás a „jó” ütemrész számára, és így az egésznek elementáris hatása van. A magyar hegedűsök ezt olyan sebességgel és pontossággal csinálják, amire én sem vagyok képes. Noha Casalsnak semmilyen dokumentummal sem sikerült alátámasztania azt a feltevését, hogy Bachnak magyar vér csörgedezett az ereiben, úgy játszotta Bach improvizáció jellegű prelúdiumait, mintha az állandóan változó harmóniákkal cimbalomkíséretet próbált volna érzékeltetni.

Befejezetlen utazás: Életem emlékei, 334. oldal

Magyarországon 1930-ban lépett fel először, a második világháború után első külföldi művészként adott koncertet Budapesten.

Bartók Bélát a múlt század legnagyobb zeneszerzőjének tartotta, ő volt az első nem magyar hegedűs, aki Bartók-műveket adott elő.

1944-ben New Yorkban ő mutatta be a Szonáta szólóhegedűre című darabot, amelyet az önkéntes száműzetésben élő komponista neki írt. Több magyar karmesterrel dolgozott együtt, Doráti Antallal negyven alkalommal játszották Bartók Hegedűversenyét, a művet többször lemezre is rögzítették.

 

Mi lehet szebb a vezénylésnél? A partitúra magányos tanulmányozása, a közös munka a próbán, később a hangzás odaadó megformálása, és egyben minden zenei és szellemi kívánság megvalósítása, és igen, a társaság és a testi aktivitás utáni vágy is. Nem véletlen, hogy a karmesterek olyan magas kort élnek meg. A hegedűs számára, aki egy életen át milliméterekért harcolt a fogólapon, egészen különös élményt jelent, hogy hirtelen szabadon kalimpálhat a kezeivel, sőt – ha arra van szükség – még fel is ugorhat a levegőbe (noha én idáig még nem tettem ilyet). Bizonyos vigaszt akkor is nyújt a vezénylés, amikor már vesződség lesz a fáradozásokból, hogy előrehaladott korban is megőrizzük a testünk mozgékonyságát. Végül pedig egy élet fáradozásai után a karmesteri pálca előrelépést jelent a kézműves hierarchia lépcsőjén, amikor valaki egy hangszer helyett egy egész zenekart kap, hogy azon játszhasson.

Befejezetlen utazás: Életem emlékei 507-8. oldal

1969-ben az UNESCO nemzetközi zenei tanácsa, 1972-ben a londoni Trinity College of Music elnöke lett. Művészetét számos magas kitüntetéssel ismerték el: a többi közt átvehette a Nehru békedíjat (1960), a Német Könyvkereskedelem Békedíját (1972), a George Washington-díjat (1980), a washingtoni Kennedy Center díját, a francia Becsületrendet (1986), a Glenn Gould-díjat (1990), a művészeti Wolf-díjat (1991). Az UNESCO 1992-ben tiszteletbeli jószolgálati nagykövetté nevezte ki. 1985-ben brit állampolgár lett, 1993-ban II. Erzsébet uralkodó bárói címet adományozott neki, ezért kijárt neki a Lord megszólítás. 1996-ban megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést, a következő évben a spanyol Asztúria hercege díjat. Világszerte több mint harminc egyetem fogadta díszdoktorává.

Yehudi_Menuhin_1976-121444.jpg

Yehudi Menuhin 1976-ban (Fotó/Forrás: Wiki)

A 82 éves Menuhin a Varsói Filharmonikusokat dirigálta Berlinben, amikor szívrohamot kapott, és 1999. március 12-én meghalt. Stoke d'Abernonban, nemzetközi iskolája területén az általa ültetett fa alatt temették el. Magyarul is megjelent Befejezetlen utazás - Életem emlékei című memoárkötete, valamint tankönyve Violin - Yehudi Menuhin hat hegedűleckéje címmel Szántó Endre fordításában. A brüsszeli Európai Parlament épületében koncerttermet, a budapesti Gellért Szállodában lakosztályt neveztek el róla. Nevével kétévente nemzetközi versenyt rendeznek. Csillaga díszíti a Hollywoodi Hírességek Sétányát, s nevét őrzi egy kibolygó is.

Az MTVA Sajtóadatbank portréja.

Miért ünnepeljük a zene világnapját?

Kapcsolódó

Miért ünnepeljük a zene világnapját?

Yehudi Menuhin kezdeményezésére 1975-ben az UNESCO október 1-jét A zene világnapjává nyilvánította. A hegedűművész szerint meg kell becsülnünk a csöndet, az ezerarcú muzsikát megismernünk azért fontos, mert közelebb hozza egymáshoz az embereket és a kultúrákat.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Modigliani napi száz rajzot is készített, de ugyanilyen tempóban meg is semmisítette műveit

1920. január 24-én, alig 36 évesen hunyt el Amedeo Modigliani olasz festő, szobrász. A szegénységben élő művész jellegzetes elnyújtott alakjai ma már csillagászati összegekért kelnek el az árveréseken.
Vizuál

Az első önarckép, amely tükrözte Van Gogh elmeállapotát

Vincent Van Gogh munkásságának vezető szakértői igazolták, hogy az oslói Nemzeti Múzeum gyűjteményében található önarcképet valóban a holland mester festette. A különleges alkotás 1889-ben készült, mikor a művész pszichózisa miatt többször is kezelésre szorult.
Klasszikus

Egy nő nem csupán a gitárját tudja behangolni, hanem akár zenét is írhat

Egyre nyilvánvalóbb, hogy a nők legalább annyira értenek a zenéhez, mint a férfiak. De milyenek a lehetőségeik, és mennyi terük van alkotni? Erről kérdeztük Barna Emília szociológust.
Könyv

A Tüskevár írója volt gazdatiszt, de uszálykísérő, patkányirtó és napszámos is

Bár elsősorban ifjúsági és "állatregényíróként" emlegetik, még utóbbi köteteiben is - csak úgy mellékes könnyedséggel - zseniális emberábrázoló. 1900. január 25-én született Fekete István író.
Jazz/World

Visszakapta az ellopott hegedűjét Lajkó Félix

Sajtónyilvánosság előtt kapta vissza ellopott hegedűjét Lajkó Félix január 23-án, csütörtökön, Újvidéken.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Itt a lehetőség: felvételt hirdet a Magyar Rádió Gyermekkórusa

Nagycsoportos óvodások és általános iskolás gyermekek jelentkezését várja a magyar és külföldi zeneélet elismert énekkara.
Klasszikus portré

Generációk csellista példaképe: 75 éves lenne Jacqueline du Pré

Tragikusan fiatalon hunyt el, de egyetlen évtized alatt beírta nevét a legfontosabb modern előadóművészek közé. Jacqueline du Pré inspiráció sokak számára ma is, egykori hangszerén pedig magyar művész játszik.
Klasszikus lemez

Nicola Benedetti is fellép a Grammy-átadón

A skót hegedűművész is ott lesz január 26-án az egyik legnagyobb zenei díj átadóján. Az is lehet, hogy kap valamit.
Klasszikus hír

Bionikus kesztyűben újra képes zongorázni a brazil zongoraművész

Több mint 20 év után ismét képes mindkét kezével zongorázni Joao Carlos Martins brazil zongoraművész, Johann Sebastian Bach zenéjének egyik legnevesebb előadója.
Klasszikus hír

Tabea Zimmermann brácsaművész az idei Siemens-díj nyertese

Az elismerés nem csekély, negyedmillió eurós pénzjutalommal is jár.