Klasszikus

Az első magyar Bayreuthban

2015.03.16. 09:37
Ajánlom
Hetven éve, 1945. március 16-án halt meg Fricsay Richárd karmester, a magyar katonazene meghatározó egyénisége, akinek munkássága részben még a "boldog békeidőkre" esett. MAGAZIN

A kiegyezés évében, 1867. március 27-én született Frycay néven a morvaországi Kremsier (ma: Kromeriz) városában. Első hegedűóráit ötévesen vette édesapjától, aki a helyi katedrális énekese volt, zenei tanulmányait pedig nyolcévesen kezdte meg. Olmützben tett karmesteri vizsgát, emellett zenetanári végzettséget szerzett hegedű, zongora és orgona szakon. Diplomájának kézhez vétele után szülővárosában tanított, majd Wesetin (Vsetín) város zenekarát vezette. Muzsikusaival közreműködött I. Ferenc József egyik udvari ebédjén, és az uralkodótól kapott "1. F. J." iniciálés briliánsgyűrűt élete végéig büszkén viselte.

1897-ben családjával Székesfehérvárra költözött, s kiváló szervezőképessége révén gyorsan elnyerte a helyiek támogatását zenei terveinek megvalósításához. Az általa alapított és dirigált katonazenekar 1898-ban nagy sikerrel mutatkozott be, a Dunántúl minden városában koncerteztek, és idővel országos hírnévre tettek szert. Székesfehérvár zenei életének tevékeny részese lett, zeneiskolát és dalárdát hozott létre, vezényelt operát és operettet, tanított, és még a komponálásra is maradt ideje. Főként a honvédség és a tűzoltóság számára írt zenét, Kranitz-indulója a megye indulója lett, verbunkosokat és kurucdal-fantáziákat szerzett. Katonazenekarával a helyi szimfonikusok előtt két évvel, 1899-ben előadta Beethoven Wellington szimfóniáját.

1902-ben megkapta a magyar állampolgárságot, nevét ekkor változtatta Frycayról előbb Frycsayra, később Fricsayra. 1912-ben zenekarával Nagyváradra helyezték át, s az itt töltött rövid idő alatt felvirágoztatta a város zenei életét. Egy év múlva Budapestre hívták, ahol átvette az ország legnagyobb létszámú zenekarát. A budapesti első honvédkerület zenekara élén itthon és külföldön is terjesztette a magyar zenekultúrát, katonai hagyományokat. Még azt is sikerült elérnie, hogy a karmestereket a hadseregben főállásban alkalmazzák.

Ő volt az első magyar, egyben egyetlen honvédségi karmester, aki zenekarával Bayreuthban felléphetett, emlékezetes koncertet adott Siegfried Wagner és családja tiszteletére. A bajor király katonai érdemkereszttel tüntette ki, 1918-as bulgáriai és törökországi koncertkörútja során szintén rangos kitüntetésekkel ismerték el. Kitüntetéseit nyilvános rendezvényeken nagy büszkeséggel hordta egyenruháján.

Az első világháborút és a Tanácsköztársaságot követően, 1920-ban honvédségi zeneügyi igazgatónak nevezték ki, és megkezdte a katonaság zenei életének újjászervezését. A szakmai színvonal emelése érdekében előírta, hogy a katonazenekaroknál is csak a legképzettebb karmestereket alkalmazzák, ennek példájaként maga is karmesteri vizsgát tett a Zeneakadémián.

Jól kihasználta az újonnan induló filmgyár és a rádió adta lehetőségeket. Muzsikusaival ő szolgáltatta a kísérőzenét a némafilmekhez a mozikban, ezáltal számos munkanélküli kollégájának biztosított jövedelmet, akik csak ekkor vették magukra az egyenruhát. A honvédelmi minisztériummal történt megállapodásának köszönhetően zenekarával több mint ezer rádiókoncertet adott, és számtalan hanglemezt vett fel. Szerződést kötött a budapesti Angolparkkal is, ahol nyári szabadtéri katonazenekari koncerteket szervezett, amelyek a rádióközvetítés révén hallgatók millióihoz jutottak el.

Miután a gazdasági válság Magyarországot is elérte, számos kávéház bezárt, s az anyagi gondokkal küszködő szórakozóhelyek sem engedhették meg maguknak zenekarok alkalmazását, vagy ha igen, a kis létszámú dzsessz-együttesek mellett döntöttek. Fricsay egyre nehezebben tudta zenekarát fenntartani, és 1934-ben, négy évtizedes szolgálati idő után nyugdíjba vonult. Az idős zenész utolsó fellépését 1944 áprilisában, a német megszállás után légi támadás szakította félbe. A magyar katonazene kiemelkedő alakja 1945. március 16-án hunyt el Budapesten. Nevét katonazenei hagyományőrző egyesület őrzi, Székesfehérvár önkormányzata nevét viselő díjat alapított, s a városban évente megrendezik a Fricsay Richárd Katonazenei Fesztivált. Ferenc fia is a zenei pályát választotta, és szintén karmesterként szerzett világhírnevet.

Programkereső

Legolvasottabb

Klasszikus

Elhunyt Wilheim András zenetörténész

Január 20-án, hetvenhárom éves korában elhunyt Wilheim András, a 20. századi zene szakértője – tette közzé a Editio Musica Budapest.
Vizuál

„A traumatizált ember nem tud meggyőző lenni” – új magyar film az erőszak hatásáról

Aktuális és fontos kérdéseket feszeget Lőrincz Nándor és Nagy Bálint első játékfilmje, a Legjobb tudomásom szerint. Az év vége meglepetésfilmje a szexuális bántalmazás hatásait állítja középpontba – rendhagyó módon nem az áldozat, hanem annak férje szemszögéből. Interjú az alkotókkal.
Klasszikus

Kulcsok a hétvégi Richard Strauss-maratonhoz

A 20. század egyik legnépszerűbb zeneszerzője, Richard Strauss bőségesen merített a mitológia és az irodalom legfontosabb történeteiből. Kik is voltak azok a személyek, valós és kitalált alakok, akik a komponista legnépszerűbb műveit ihlették? Kislexikonunk a Müpa hétvégi Richard Strauss-maratonjához is vezérfonalul szolgálhat.
Vizuál

Szombat estig szabadon nézhető a Serge Gainsbourg-ról készült életrajzi film

Joann Sfar 2010-es filmje Serge Gainsbourg, a minden ízében rendhagyó és polgárpukkasztó művész, énekes, dalszerző, költő, filmrendező életútját eleveníti fel. A sok-sok zenei betéttel és letagadhatatlanul franciás hangulattal készült alkotás január 22-ig látható a Médiaklikk.hu oldalán.
Zenés színház

59 éves korában elhunyt Rafael Rojas tenor

A mexikói operaénekes több évadon át a Stefano Poda-féle Otellóban énekelt címszerepet a Magyar Állami Operaházban, ezt megelőzően pedig a Simándy100 gálát mentette meg a beugrásával Jonas Kaufmann helyett. Halálhírét az Opera közölte.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus interjú

Otthon a zenében – Ismerd meg Borsos Kata hegedűművésznőt!

Ki gondolná, hogy a finom vonású, fiatal hegedűművésznő idejét a doktori képzés és három gyermek tölti ki? A Zeneakadémia fiatal tehetségeit bemutató portrésorozatunk első részében Borsos Katával ismerkedhet meg a közönség, akinek DLA zárókoncertjére január 25-én kerül sor a Solti Teremben.
Klasszikus hír

Február 10-ig lehet jelentkezni a Virtuózokba

2022-ben öt ország, Magyarország, Szlovákia, Csehország, Lengyelország és Szlovénia fiatal művészei mérkőzhetnek meg a nemzetközi sztárokból álló szuperzsűri és a televíziónézők előtt.
Klasszikus magazin

Kulcsok a hétvégi Richard Strauss-maratonhoz

A 20. század egyik legnépszerűbb zeneszerzője, Richard Strauss bőségesen merített a mitológia és az irodalom legfontosabb történeteiből. Kik is voltak azok a személyek, valós és kitalált alakok, akik a komponista legnépszerűbb műveit ihlették? Kislexikonunk a Müpa hétvégi Richard Strauss-maratonjához is vezérfonalul szolgálhat.
Klasszikus ajánló

Versenyművet ihletett az Oscar-díjas filmzene

A Pannon Filharmonikusok a tőle megszokott lendülettel, különleges zenetörténeti érdekességgel indítja az új évet a Müpában közönségének. A január 28-án pénteken, 19.30-tól felhangzó műsor egyik főszereplője „a vörös hegedű”, amelyet a káprázatos Elina Vähälä hegedűművésznő szólaltat meg.
Klasszikus gyász

Elhunyt Wilheim András zenetörténész

Január 20-án, hetvenhárom éves korában elhunyt Wilheim András, a 20. századi zene szakértője – tette közzé a Editio Musica Budapest.