Klasszikus

Az első megálló: Győrasszonyfa

2009.12.23. 15:41
Ajánlom
Sáry László a jeles, nem csak hazánkban ismert és elismert zeneszerző és tanár, a Kotyogó kő a korsóban című kortárs zenei sláger szerzője, a Kreatív zenei gyakorlatok írója január 1-jén hetven éves. A kerek születésnap alkalmából beszélgettünk vele.

Sáry László: Anyám úgy mesélte - kezdjük az interjút a hetven évvel korábban történtekkel - hogy én tulajdonképpen már éjfél előtt megszülettem a győri kórházban, tehát 1939. december 31-én. Ott az orvosok azt mondták neki, hogy célszerűbb a születést január elsejére tenni, így lettem januári gyerek. 

Fidelio Est: A Lokomotív szimfónia cédéjéhez írt szövegből kiderül, hogy a családja akkor Győrasszonyfán élt, és az édesapja vasutas volt. Ön és testvére is, Sári József, sőt a fia is, Bánk zeneszerző. Volt-e zenész a családban, milyen inspirációk érték gyermekkorában?  

SL: Nagyon jó gyermekkorom volt. Falun, Győrasszonyfán nőttem fel, ami a Győr-Veszprém vonal egyik állomása. Apámnak nagyon szép énekhangja volt, öt évvel idősebb Jóska bátyám a pannonhalmi bencésekhez járt. Nagyon megragadtak bennem a hajnali misék, amikor a korahajnali vonat távozása után sötétben, hidegben, nagy hóban, bementünk a templomba. A szakrális légkör erősen hatott rám; ennek is köszönhető, hogy számos Biblia tárgyú művet írtam. A Zeneakadémián nagyon jó sorom volt, végig kitűnő voltam, elég jó ösztöndíjat kaptam, a Bartók Kollégiumban lakhattam. Pesten sem hagytam abba az orgonálást, a Lövölde tér melletti Református templomban. 

FE: A Zeneakadémián Szervánszky Endre volt a meghatározó tanára? 

SL: Szerványszky úgy kezelt minket, mint egy kollegát, és ez nagy önbizalmat adott az embernek. Kiváló zeneszerző is volt, Hat zenekari darabja korszakos jelentőségű avantgárd mű volt. Rögtön be is tiltották. Ő kezdett velünk dodekafon műveket hallgattatni, a bécsi iskola szerzőit. Szabó Ferenc elvtárs persze hamar leállította ezeket az órákat, de a Zeneakadémia elvégzése után is évente többször összejöttünk Szervánszkynál és filozófiáról, zenéről beszélgettünk. 

FE: Hogyan boldogultak a diploma megszerzése után? 

SL: Átkerültünk a Magyar Népköztársaság Zenei Alapjához. Onnan kaptunk ösztöndíjat. 1970-ben megalakítottuk az Új Zenei Stúdiót. Jeney Zoltán, Eötvös Péter, Vidovszky László, Kurtág György voltak az alapítók, később jöttek olyan fiatalok, mint Serei Zsolt, Csapó Gyula.  Ez óriási változást hozott. Nagy szerencsénk volt: nagyon jó műhely lett, a műveim jelentős részét a Stúdió virágzásának idején, tehát a 1970 és 1990 között írtam. A velünk együtt végzett zenészek, fúvósok, vonósok - mi billentyűs hangszeren játszottunk - jöttek hozzánk a Stúdióba. Kovács Dénes hegedűművész és Simon Albert karmester volt az, aki felkarolt bennünket. Mai napig nem értjük, hogy engedhették meg nekünk. Később tudtuk meg, hogy Szigeti Pali bácsi védett ki nagyon sok támadást. Annyira jól éreztük magunkat, hogy nem gondolkoztunk azon sem, hogy kimenjünk Nyugatra. Az égvilágon semmi mással nem kellett törődnünk csak a zenével. Majd minden vasárnap voltak matinékoncertjeink, ahol nem csak a saját darabjainkat, de a Nyugat-Európai darabokat is bemutathattuk. Eötvös a hatvanas évek végén kiment ösztöndíjjal Stockhausenhez, tehát a darmstadti iskolával eleven kapcsoltunk volt.  

FE: Az iskola nagy hatással volt Önökre. 

SL: Persze, különösen Stockhausen, de Pierre Boulez és Berio is. De nekem sok művem árulkodik arról, hogy rám különösen nagy benyomást tett az amerikai iskola. A Kotyogó kő egy korsóban, például, repetitív zene, Steve Reichet idézi. Ezeket az új zenéket senki nem játszotta Magyarországon, mi voltunk az elsők, és e műveket megérteni akarván alkottunk azokhoz hasonló etűdöket, kis darabokat. Nem volt kitaposott út, amin megközelíthettük volna e műveket, nekiállni és játszani őket nagyon fárasztó és kíméletlen munka volt, a megközelítést megkönnyítendő születtek gyakorlatok (ilyen volt a Kotyogó kő is). Ebből a gyakorlatozásból nőtt ki a Kreatív zenei gyakorlatok is.  

FE: Cage-hez hasonlóan Önre is nagy hatással volt a keleti filozófia. 

SL: Igen, de amit abban megtalálok, azt megtalálom Szent Ágostonban is. A nagy gondolkodók eszméinek a mélyén észrevehetőek a közös vonalak. Van egy darabom, amit nagyon szeretek, Tranquility a címe. Engem ennek a zárt japán világnak, a kerteknek, temetőknek, templomoknak a zengő csöndje fogott meg. Ennek a műnek sajnos nincs lemezfelvétele. 

FE: Sok elmaradása van még? 

SL: Rengeteg. Több mint száz darabom van. Vannak be nem mutatott operáim, például a Pilinszky műre írt Élőképek, ami nekem szintúgy nagyon kedves. De még mindig reménykedek. Szerencsére sok darabomat játsszák, kiváló zenészek. 

www.sary.hu

Programkereső

Legolvasottabb

Klasszikus

Kivételes az akusztikája az üvegfalú Magyar Zene Házának – VIDEÓ

Hamarosan a közönség előtt is megnyitja kapuit a Magyar Zene Háza, melyben a napokban lezajlott az akusztikai tesztelés és eredmények minden elképzelést felülmúltak.
Klasszikus

Lájkszámot a vérképleletbe

A Zeneakadémia Kamarazene Tanszékének vezetője. Szólistaként megfordult Európa rangos koncerttermeiben, bemutatkozott Tokióban, Moszkvában, New Yorkban; turnézott Indiában; Vietnámban pedig az első magyar muzsikus volt, aki megszólaltatta Bartók műveit. A Liszt-díjas zongoraművésszel, Fülei Balázzsal, Liszt Ferenc születésének napján, október 22-én beszélgettünk.
Zenés színház

Traumatikus elbeszélések

Vajda Gergely Fuharosok című, Esterházy Péter regényéből készült operáját és George Benjamin Into the Little Hill című művét játszották egyetlen este, október 21-én a Liszt Ünnepen, a Müpában.
Zenés színház

Zenés színházi kísérlet az Örkény Színházban

Mindössze egy színész és zenész, egy szobába zárva – a helyzet, sőt a Winterreise sem ismeretlen a színházszerető közönség számára, hiszen az elmúlt években számos feldolgozása született már. Tarnóczi Jakab rendezésében az Y generáció önemésztő magányossága fogalmazódik meg Schubert Téli utazás-dalciklusán keresztül.
Klasszikus

Az ítélet harsonái – emlékezés Verdi gyászmiséjével

Halottak napjához közeledve Verdi nagyszabású gyászmiséjét, a Requiemet adja elő a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és Énekkar a Müpában, a fiatal olasz karmester, Giacomo Sagripanti vezényletével.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus kritika

A dalnok ereje

Thomas Hampson és az Orchester Wiener Akademie adott koncertet a Liszt Ünnep alkalmából október 12-én a Müpában, ahová a neves bariton ismét a dalirodalom különleges darabjait hozta magával.
Klasszikus interjú

Lájkszámot a vérképleletbe

A Zeneakadémia Kamarazene Tanszékének vezetője. Szólistaként megfordult Európa rangos koncerttermeiben, bemutatkozott Tokióban, Moszkvában, New Yorkban; turnézott Indiában; Vietnámban pedig az első magyar muzsikus volt, aki megszólaltatta Bartók műveit. A Liszt-díjas zongoraművésszel, Fülei Balázzsal, Liszt Ferenc születésének napján, október 22-én beszélgettünk.
Klasszikus ajánló

Az ítélet harsonái – emlékezés Verdi gyászmiséjével

Halottak napjához közeledve Verdi nagyszabású gyászmiséjét, a Requiemet adja elő a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és Énekkar a Müpában, a fiatal olasz karmester, Giacomo Sagripanti vezényletével.
Klasszikus videó

Kivételes az akusztikája az üvegfalú Magyar Zene Házának – VIDEÓ

Hamarosan a közönség előtt is megnyitja kapuit a Magyar Zene Háza, melyben a napokban lezajlott az akusztikai tesztelés és eredmények minden elképzelést felülmúltak.
Klasszikus interjú

Minden hangjegy közös érdek – interjú Kelemen Barnabással és Keller Andrással

Az ’56-os forradalom évfordulóján egész napos programmal tiszteleg a hősök előtt a Concerto Budapest. A Magyar Kincsek Ünnepén olyan zeneművek is elhangoznak, amelyekkel máskor nemigen lehet találkozni. Az érdeklődőket pedig talán kellemes meglepetésként éri, milyen gazdag a zeneirodalmunk.