Klasszikus

Az első nyolcvan év

2003.05.28. 00:00
Ajánlom
Fordított életpályát futnak be a zeneszerzők. Azelőtt egy Beethoven vagy egy Liszt zseniként indult, és csak élete vége felé vívta ki magának, hogy a nagyközönség szemében sültbolond lehessen. Ma a zeneszerző bolondként indul, de ha elég sokáig él, végül köztiszteletben álló lángészként fogadhatja a gratulációkat a születésnapján. Szép hosszú élet kell ahhoz, hogy a komponista elhitesse a világgal: érdemes őt komolyan venni.

A ma nyolcvanéves Ligeti Györgynek megadatott ez a hosszú pálya. Született Erdélyben, Dicsőszentmártonban, iskoláit Kolozsvárott végezte, majd a háború átvészelése után Budapesten fejezte be, a Zeneakadémián. 1956-ban kimenekült, előbb Bécsbe, aztán Kölnbe, ahol részt vett a nyugatnémet rádió elektronikus zenei stúdiójának munkálataiban. Az ötvenes évek végén fejezte be Apparitions című zenekari művét, amelynek 1960-as bemutatója alapozta meg világhírét. A szakmai világhírt csak lassan követte a tényleges ismertség. Adott neki egy lökést Kubrick filmje, a 2001 Űrodüsszeia, ahol ugyan kérés nélkül, de Ligeti zenéjét használták, és ha a közönség nem tudja, hogy mi az, amit hallgat, akkor jobban tetszik neki. Ligeti pedig dolgozott, egymást követték a rejtélyes című művek, Atmospheres, Volumina, Adventures és Nouvelles aventures, Ramifications. A nagy áttörés mégis a Le grand macabre című operájának stockholmi bemutatója volt 1978-ban. Azóta Ligeti kulcsfigura, megkerülhetetlen alakja a kortárs zenének, új bemutatói szenzációt jelentenek, és nevétől nem ürülnek ki a koncerttermek. Közben észrevehető egy különös párhuzam: miközben a közönség egyre jobban szereti Ligetit, Ligeti is egyre jobban szereti a közönséget. Hiába bonyolódtak a művei, minden technikai finomság és összetettség ellenére meghallgatásuk egyre több természetes, érzéki örömöt okoz. Az 1992-ben befejezett Hegedűverseny a szó nagyon köznapi értelmében is szép zene. De nehogy azt higgye valaki, hogy Ligeti megtért vagy éppen eladta lelkét az ördögnek. Egyszerűen csak járja az útját. Könnyű neki, hiszen voltaképpen mindig jó zeneszerző volt. Az 1953-ban fúvósötösre írt Hat bagatellje éppúgy vállalható zene, mint a legutóbbi darabok.

A kérdés ilyenkor már csak az, hogy vajon játszanak-e eleget tőle. És erre kicsit nehéz válaszolni. Mert mielőtt csípőből azt felelnénk, hogy nem, túlságosan keveset halljuk, túl kellene tenni magunkat a Tavaszi Fesztivál zárókoncertjén elhangzott Lontano című darabon, ahol Vladimír Ashkenazy kötelező penzumként jól megkínozta mind a zenekart, mind a közönséget. Így tényleg nincs semmi értelme az egésznek. Csak azt nem lehet tudni, mi történt: Ligeti ilyen jól ellenáll a hivatalosságnak, vagy máris hivatalossággá vált, attól volt kibírhatatlan. Mert Ligetit persze mindenki elismeri, hogy a huszadik század második felének egyik legnagyobb (magyar) zeneszerzője, de más dolog elismerni valakit, és dübörögni műveit hallva a koncerteken, és nagyon más hazamenni, és élményre kiéhezetten föltenni a lemezjátszóra a San Francisco Polyphonyt. Ehhez az utóbbihoz még a nyolcvan év is kevés. Úgyhogy tessék folytatni.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Keverni nem csak a fakanállal lehet: Marie Curie nem mindennapi élete

Marie Curie története sok szempontból a századforduló és a 20. század története. A radioaktivitás úttörő kutatójának életét feldolgozó monodráma egy egyedülálló tudós történetét meséli el, akinek volt bátorsága szembemenni a hagyományos női szerepkörrel.
Zenés színház

Peller Károly: „Többet készülünk rá, mint egy gálakoncertre”

Augusztus 3-án és 4-én a budai várban adnak gálakoncertet az Operettszínház művészei. Peller Károly a felkészülés folyamatáról mesélt.
Zenés színház

Jonas Kaufmann, Anna Nyetrebko és Erwin Schrott a budapesti mozivásznon

Az Uránia moziban július 19-én és a rákövetkező hetekben operacsillagok koncertfilmjeit láthatja a nagyközönség.
Színház

Fenyő Iván: „Úgy éreztem, hogy megszűnt az összetartás”

Idén folytatódik a „legendás” Máté-Horvai osztály előadássorozata a Jurányi Házban, amely most Fenyő Iván életével foglalkozik. Őt kérdezte a Jurányi Latte a főiskolás emlékeiről, illetve arról, miért szállt ki az AlkalMáté Trupp-ból, és vajon játszik-e majd a róla szóló előadásban.
Zenés színház

Oszvald Marika: „Semmi ok az aggodalomra, jó idők járnak az operettre”

A Halhatatlanok Társulatának tagja, Kossuth- és Jászai-díjas, és cigánykerekeiről azok is ismerik, akik nem járnak operettbe. Oszvald Marika a budavári gálakoncertről, és arról is beszélt, hogy kell-e félteni az operett műfaját.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Klasszikus kórus

Solti Árpád nyerte a Mátrai Művészeti Napok zeneszerzői pályázatát

Solti Árpád műve nyerte el a Vox Mirabilis és a Muzsikál az Erdő Alapítvány zeneszerzői pályázatának fődíját, amelyet a Mátrai Művészeti Napok jubileuma alkalmából hirdettek meg
Klasszikus fidelio klasszik

Fidelio Klasszik: Koncertektől hangos kastélyok és várak

A Fidelio és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának következő adása július 21-én lesz hallható a 92.1-en.
Klasszikus molnár anna

Molnár Anna rangos kortárs zenei fesztiválon énekel Darmstadtban

A magyar énekesnő Eötvös Péter és Balogh Máté műveit adja elő az Internationale Freienkurse für Neue Musik fesztiválon.
Klasszikus ajánló

Így telik a Klassz a pARTon! fesztivál (és ajánlunk néhány következő koncertet is)

Július 8-án a Pesti Vigadóban startolt a Klassz a pARTon! fesztivál, amelynek a következő héten Szigligeten, Balatonfüreden és Paloznakon lesznek koncertjei. A Danubia Zenekar, Érdi Tamás, Vásáry Tamás és a Concerto Budapest a fellépők között.
Klasszikus hír

Ők a King’s Singers új tagjai

A következő évtől Edward Button kontratenor és Nick Ashby basszbariton a legendás énekegyüttes új tagjaiként állnak színpadra.