– jellemezte a német hegedűs mindig személyes hangú játékát és intellektuális művészegyéniségét egy angol kritikus, és erre a megfogalmazásra alighanem a budapesti koncertlátogatók, Faust meghitt ismerősei is rábólinthatnak. Az 1972-ben, Esslingenben született muzsikus ugyanis visszajáró vendége a magyar hangversenytermeknek, s pályafutásának egyéb magyar vonatkozásai is vannak, hiszen egykor Zsigmondy Dénes tanítványa volt, széles repertoárján pedig Ligeti György, Kurtág György és természetesen Bartók Béla művei is szerepelnek. Pódiumművészként és lemezfelvételek szólistájaként egyaránt korunk legkeresettebb hegedűsei közé tartozik. Az utóbbi tényt jelzi a munkásságát értékelő legfrissebb elismerés, a Gramophone tavalyi díja, amelyet Mozart hegedűversenyeinek lemez-összkiadásával nyert el.

Concerto Budapest (Fotó/Forrás: Fejér Gábor)

November elején Keller András és a Concerto Budapest vendégeként Dvořák a-moll hegedűversenyét adja majd elő a Zeneakadémia Nagytermében. Az 1879-es versenyművet a komponista kora legendás hegedűsének, Joachim Józsefnek szánta, de ő sohasem játszotta el nyilvánosan.

A koncert a huszadik század egyik legismertebb és legtöbbet idézett művével, Barber pátoszos Adagiójával indul és Schubert „mennyei hosszúságú”, „nagy” C-dúr szimfóniájával zárul majd. „Aki nem ismeri ezt a szimfóniát, az keveset tud Schubertről” – fogalmazott a C-dúr szimfóniáról a mű egyik felfedezője, Schumann, s az 1839-es posztumusz ősbemutató óta már rég a közönség is így tekint erre a hagyományos elemekből építkező, ám mégis radikálisan újszerű alkotásra.

Isabelle Faust 1996 óta egy különleges hangszeren, a Csipkerózsika nevű Stradivarin játszik. Az 1704-ben készült hegedű onnan kapta a nevét, hogy sokáig elveszettnek hitték; közel 150 év hallgatás után Isabelle Faust keltette újra életre. Különleges hangjáról mindenki meggyőződhet november 3-án és 4-én a Concerto Budapest koncertjén, a Zeneakadémián.