Klasszikus

„Az ember csak játszik és játszik” – interjú Lakatos Györggyel

2019.11.20. 10:25
Ajánlom
A Partiúra kalocsai adásában vendégeskedett Lakatos György fagottművész, aki szülővárosában alapította meg a beteg gyerekek gyógyulását segítő jótékonysági Kék Madár Fesztivált. Kortárs zenéről, fagottról és Vivaldiról is beszélgettünk.

Ezer szál fűz a városhoz, mennyire tartod kalocsainak magad?

Tősgyökeres kalocsai vagyok, apám, nagyapám, ükapám, szépapám, mindenki odavalósi volt. Én 18 éves koromig éltem otthon, de mindig hazajártam, sőt a spanyolországi balesetem után ott kezdtem el felépülni, újra járni. Akkor még a nagymamám is élt, mindannyiunk példaképe, és a szüleim hál’ Istennek mai napig ott élnek. Sokat járunk Kalocsára, például az iskolaszünetekben és nyaranta előfordul, hogy heteket, hónapokat töltünk ott.

30 évvel ezelőtt ott vágtam bele a Kék Madár Fesztivál megrendezésébe, és amíg élek, élünk, csinálni fogom. Azt már nem lehet abbahagyni. 

794px-Gyorgy_Lakatos-163246.jpg

Lakatos György (Fotó/Forrás: Lakatos György, Wikipedia)

Kalocsán dőlt el az is, hogy zenész pályára lépsz, és a fagott lesz a hangszered.

Igen, bár elég kalandos volt, ahogy az életemben sok minden. Matematika-fizika tagozatos voltam és csillagásznak készültem, vagy őslénykutatónak. Hatévesen kezdtem el zongorázni, aztán furulyázni, gitározni tanultam, és amikor a Zeneiskolánkban nem volt basszus fúvós hangszeres, rábeszélték a szüleimet, leginkább édesapámat, hogy fagottozzon a gyerek. Nem vettem túl komolyan, valamennyire meg tudtam szólaltatni, de sose ment igazából jól. Zongorázni imádtam, csak gyakorolni nem szeretettem, aztán egy rosszul sikerült koncerten leégtem a fagottal. Utána döntöttem el, hogy több energiát fektetek bele. Mindenki le akart beszélni róla, de végül is ifjabb Hara Lászlónak köszönhetően belevágtam.

Elég nagy és nehéz hangszer a fagott, kell hozzá valamilyen sajátos kondi, vagy légzéstechnika?

Ahogy minden fúvóshangszernek, a tubától a fuvoláig, a pikolótól az oboáig ennek is megvan a maga nehézsége. Rengeteg múlik a légzéstechnikán, hogy ne fuldoklás legyen belőle, de szerintem nem kell hozzá különlegesen erős fizikum, csak jó technika. Az tény, hogy a napi több órás gyakorlás egy ilyen hangszeren nem könnyű a vállnak, a nyaknak, a gerincnek.

De hát melyik hangszer egészséges?

Az, hogy alapvetően zongorázni tanultál segít fagottosként a zenei pályán?

Megmondom őszintén én előírnám - mint ahogy elő is van írva, csak nem veszik komolyan -, hogy kiskorban minden zenét tanuló gyerek tanuljon zongorázni, még akkor is, ha alig van rá idő.

Rengeteget köszönhetek annak, hogy ha nem is jól, de talán elfogadhatóan zongorázom.

Kísérni tudok növendékeket, leolvasom a partitúrát, nagy adomány, ahogy látom magam előtt a zongorakivonatot és el tudom játszani a szólamokat, vagy egy harmóniát, harmóniák kapcsolatait. Tehát nem csak horizontálisan, hanem vertikálisan is át tudom fogni a hangokat - meg egyáltalán varázslatos dolog a zenetörténettel foglalkozni. Különböző műsoraimban én is sokszor magyarázom, fejtegetem a zenét, rengeteget segít, ha az ember tud zongorázni.

lakatos2-163247.jpg

Batta András és Lakatos György a Partitúra forgatásán (Fotó/Forrás: Gál Bereniké)

Lehet, hogy a kortárs zene iránti érdeklődésedhez is köze van? Hiszen nagyon erősen kapcsolódsz a kortárs zeneszerzőkhöz.

Szerencsém van, mert rengeteg darabot írtak nekem, nem tudom pontosan mennyit, de 40-50 körül lehet a számuk. Ha beleszámítom még a Trio Lignumnak írt darabokat és a Corridor Fagott Quartettnek készült műveket, akkor még többről van szó. Mindig nyitott voltam az új dolgokra, érdekeltek a kortárs zeneszerzők munkái, és tény, hogy

óriási hatással volt rám, amikor 1979-ben még diákként Földes Imre elvitt a Varsói Őszre, ahol Pendereckit, Richtert, Holligert, Kagelt, Lutosławskit hallgathattam.

Először 1983-ban tanultam meg egy Stockhausent egy müncheni versenyre, és azután valahogy bekerültem a fiatal kortárs magyar zeneszerzők akkori körébe. Igaz, már azelőtt is szívesen játszottam kortárs zenét Petrovicstól Sugárig, Madarásztól Hollósig, Szigetitől Faragóig és még sorolhatnám. Sokat foglalkoztam Eötvös Péter, Kurtág György, Ligeti György darabjaival, sőt még elektronikus zenével is. Ki játssza őket, ha nem mi? Valakinek el kell játszania ahhoz, hogy fennmaradjon. Amit nekem írtak, vagy amit magyar zeneszerzők fagottra írtak, annak 90, 95 százalékát eljátszottam.

Egyrészt kötelességemnek tartom, másrészt szívügyemnek, harmadrészt szeretem a kihívásokat.

Legutóbb Kovács Zoltán II. fagottversenyét adtuk elő a Miskolci Szimfonikus Zenekarral, ami egy rendkívül nehéz darab, de nagyon szeretek foglalkozni vele.  

lakatosgyorgy-163306.jpg

Lakatos György (Fotó/Forrás: Lakatos György)

Mi érdekel jobban, a fagott, mint szólóhangszer, vagy inkább a kamarazenélés?

Amióta koncertezni kezdtem, mindig is az izgatott, hogy bebizonyítsam, a fagott igenis szólóhangszer. Azon is lehet olyan darabokat és úgy játszani, hogy azt szólóhangszerként elfogadják. Rengeteg színe van a zenekarban is, a líraitól, a buffon játékig, a ritmikus játéktól az ugrálósig, a mély szólamoktól az egészen magasokig. De szólóban talán még több lehetősége van a hangszernek. Hozzá kell tennem, hogy rendkívül élvezem, ha nem csak szólózom, de partnerekkel is játszhatok együtt, például Várjon Dénesék, vagy Kelemen Barnabásék fesztiváljain.

Remek partnerekkel, világklasszisokkal játszhattam, köztük Kocsis Zoltánnal is sokszor, de a névsor majdnem végtelen. 26 évig voltam az Operaház Zenekarában, és

mindig az éltetett leginkább, hogy minél több fajta zenét játszhassak.

Imádtam az Operában játszani, szimfonikus zenekarral, kamarázni, kortárs zenét játszani, szólózni. Egyik építi a másikat.

Több ismeretterjesztő műsorod van, a Társaskörben, a BMC-ben, hogyan fogadják a fagottot?

Akárhova megyek, szeretettel fogadják ezt a hangszert. Nem nyomulok vele természetesen, mert mindegyik hangszer a maga nemében csodálatos, de azért szokták ismerni. Az ember csak játszik és játszik, a hegedűvel ugyan sosem fog vetekedni, de nem is kell.

Most van egy sorozatom a BMC-ben, ahol rengeteg Vivaldit játszom, Árvaházi koncertek címmel. Az a tervem, hogy hat-hét év alatt Vivaldi összes, pontosan 39 fagottversenyét eljátszom. Vivaldi is hat a kortárs zenei játékomra és viszont. Változik a hangképzés, a hangok kezelése, a technika, egyiket használni tudom a másikban, tanulok belőle. A következő egy-két hónap kottáit mindig magamnál tartom és hála Istennek mindig dugig van a fagott kottatartója. Az nagyon jót tesz az embernek, hogy ennyifélét játszik, mert mindig tanulni kell valamit. Ez rendkívüli módon frissen tart.  

 

Fejléckép: Lakatos György a Partitúra forgatásán (Fotó: Gál Bereniké)

Az ezeréves Kalocsán és környékén kalandozik a Partitúra

Kapcsolódó

Az ezeréves Kalocsán és környékén kalandozik a Partitúra

A Partitúra kulturális időutazása ezúttal az ezeréves érseki városban, Kalocsán és környékén folytatódik. Miklósa Erika és Batta András országjáró műsora november 2-án 13.30-kor látható a Duna Televízióban.

Így készült a Partitúra kalocsai adása

Így készült a Partitúra kalocsai adása

Werkvideó-sorozatunkban a Partitúra kulisszái mögé pillantunk be. Ezúttal az ezeréves érseki városba, Kalocsára és környékére kísértük el Miklósa Erika és Batta András műsorát. Videó!

Partitúra

Partitúra – kulturális felfedezőút Magyarországon, nyitott szívvel, együtt. Ez a mottója a Virtuózok zsűrijéből is jól ismert páros, Miklósa Erika operaénekesnő és Batta András zenetörténész műsorának.

A Partitúra alkotói Novák Péter rendezésében közösségi élmények, közös értékek, kiemelkedő emberek után kutatnak. Olyan országos túrára csábítják a nézőket, ahol a muzsika és más művészeti ágak, a hagyományok és az új teremtések, a mesterek és a fiatal tehetségek turistajelzését követhetik nyomon.

Az új széria adásai megnézhetők ide kattintva >>> 

A műsorral kapcsolatos kommunikáció az NKA támogatásával valósulhatott meg.

Legnépszerűbb

Könyv

Röhrig Géza karanténban - Élőben New Yorkból

Nyáry Krisztián online sorozata nem ismer országhatárokat. Ezúttal a New Yorkban élő költőt kérdezi arról, mit olvas a kényszerű otthonlét alatt.
Színház

Így mennek tovább a budapesti színházak - itt a megállapodás és néhány vélemény

Hosszú hetek egyeztetései után ma megállapodott a kormány és a Fővárosi Önkormányzat a színházak működtetéséről.
Jazz/World

Fonogram-életműdíjat kapott Kovács Kati – Hallgasd meg a nyertes felvételeket!

Hobo, Rácz Gergő és Orsovai Reni, a Mörk, a Sárik Péter Trió, Lajkó Félix & Volosi, Krizso, a Bagossy Brothers Company is Fonogram-díjat kapott a szombaton az interneten tartott online eseményen. Életműdíjjal Kovács Katit, szakmai életműdíjjal Gőz Lászlót ismerték el.
Plusz

Horgas Eszter: „Prés alatt vagyunk mindannyian”

Csak ülünk és teázunk. Két különböző lakásban, a monitor két oldalán. Hiába, az ember olyan könnyen megszokja a személyes találkozások luxusát. Interjú karantén idején – a gépeken keresztül – Horgas Eszter fuvolaművésszel.
Könyv

Gergely Ágnes: „Egyszer csak újra eszméletéhez tér a világ”

A napokban jelentették be: a Tiszatáj folyóirat 2019-es díját Gergely Ágnesnek ítélték oda. A 87 éves Kossuth-díjas költőt, írót, műfordítót Karácsony Ágnes hívta föl telefonon.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus kelemen barnabás

Ez az időszak próbatétel, nem büntetés

Kokas Katalin és Kelemen Barnabás nagycsaládi körben töltik az önkéntes izoláció idejét: fiuk, Gáspár oktatóvideókat készít, ők Leclair-műveket tanulnak. Ez az időszak próbatétel és kihívás, mondják.
Klasszikus Hangszertár

Gyakran ismételt kérdések a hárfáról – Razvaljajeva Anasztázia válaszol

Új sorozatunkban, amelynek címe: Hangszertár, zenekari művészeket és szólistákat kértünk arra, mutassák be szakmájuk legfontosabb eszközét. Razvaljajeva Anasztázia a klasszikus zenei színtér egyik legizgalmasabb hangszerese. Egyértelmű volt, hogy ha hárfáról van szó, hozzá kell fordulnunk.
Klasszikus hír

A Zeneakadémia tanárai péntek esténként a remény dallamát játsszák erkélykoncerten

A párizsi és a lyoni Conservatoire közös felhívása nyomán először április 3-án, majd minden pénteken este 7-kor Marc-Antoine Charpentier Te Deumának jól ismert prelúdiuma szólal meg. A Zeneakadémia örömmel fogadta a felkérést: minden héten más oktatója játssza a dallamot erkélykoncerten.
Klasszikus interjú

Ha ennek vége, első dolgom találkozni a zenekarommal

Fischer Iván, a Budapesti Fesztiválzenekar alapító karmestere azt mondja, hozott a járványhelyzet jót is a rossz mellett. De vannak dolgok, amelyek ne maradjanak így. Például, hogy nem találkozhat a zenekarával.
Klasszikus gyász

Elhunyt Peskó Zoltán világhírű magyar karmester

83 évesen, hosszas betegség után március 31-én elhunyt Peskó Zoltán - tájékoztatta lapunkat a művész családja.