Klasszikus

Az ember nélküli hang és a hang nélküli ember

2021.10.19. 16:45
Ajánlom
Vidovszky László korai műveiből tartottak összművészeti estet és ismertető előadást a Zeneakadémia Solti Termében.

A hang mibenlétét, kezdetét és végét állította középpontba az Átlátszó Hang Újzenei Fesztivál által szervezett eseménysorozat, amely Vidovszky László ‘70-es évekbeli munkásságából válogatott darabokat. Két koncert, egy maratoni filmvetítés, valamint a hozzájuk kapcsolódó ismertetők és beszélgetések gondoskodtak róla, hogy a közönség ne csupán a zeneszerző önmagukban is elgondolkodtató műveivel ismerkedjen meg, de a darabok filozófiai kérdésfeltevéseihez is hozzáférjen.

Elsőként januárban, online közvetítésben hangzott el a Schroeder halála című 1975-ös kompozíció, mely a Snoopy-képregények muzsikus szereplőjéről kapta a címét. Ez a különleges darab a zenétől a csend felé tart,

miközben a zongorista folyamatosan ugyanazokat a skálákat játssza, három további művész módosítja, majd elnémítja a zongora hangjait.

Így a lejátszott futamok folyamatosan változnak, azután egyre több hang hallgat el bennük, végül pedig csupán a csend marad. A különleges előadás közvetítése visszanézhető:

A második koncertre – szerencsére már élőben – októberben került sor, az első részben Fazekas Gergely rövid bevezetője után Vidovszky László Autokoncert című darabja hangzott el. Ez a látszólag előadók nélkül megszólaló zenemű sokkal izgalmasabb, mint amilyennek egy rövid leírás alapján gondolhatnánk, a koncepció lényege ugyanis az, hogy különböző tárgyak távolról irányítva egyszer csak lezuhannak, és valamilyen hangot adnak. Mikor felment a függöny, a közönség megláthatta a felfüggesztett ütőhangszereket, a dobot a fölötte lógó ütővel, a szélharangot, a cintányért és így tovább.

Ekkor kezdődött az igazi csend, mindenki azt várta, mi fog történni, mi szólal meg először. Különös volt a véletlenszerűség szerepe a zenében, hiszen a megmozduló tárgyak a fizika törvényszerűségei szerint valószínűleg nem tudnak két alkalommal teljesen azonosan viselkedni:

a belengő ütő mikor, hányszor, hogyan ér hozzá a hangszerekhez, az összeütődő rudak hányszor koppannak egymáshoz. A darabban egy zenélő doboz is megszólalt, ami ráirányította a figyelmet az egész folyamat embernélküliségére, a jelen előadáson ugyan távolról irányították az eseményeket, ám mindez nyilvánvalóan előre beprogramozva is történhetne, akkor pedig végképp közvetlen emberi behatás nélkül szólalna meg a zenemű. Miután a hangszerek többször egymáshoz ütődve csengtek-bongtak, végül betöltötték funkciójukat, minden a földre hullott, és egy utolsó hang után újra teljes lett a csend.

246550894_3018149948425576_5698834387060440433_n-142059.jpg

Vidovszky László: Autokoncert (Fotó/Forrás: Mohai Balázs / Átlátszó Hang Újzenei Fesztivál)

A rövid, de figyelemre méltó zenemű után Dargay Marcell előadása következett, aki a Nárcisz és Echo című opera és Bódy Gábor háromrészes Psyché-filmjének szintén Vidovszky László szerezte zenéje közötti kapcsolatról beszélt. A komponista-előadó, miközben bejátszott néhány részletet a film jellemző zenei motívumaiból, elmesélte, hogy az opera első kilenc jelenete a film betétjeként készült el, a történet szerint Ungvárnémeti Tóth László eladja Nárcisz című verses tragédiáját, amiből aztán egy szórakoztató zenei darab készül német nyelven, a szerző legnagyobb megdöbbenésére. Később Vidovszky elkészítette az opera teljes, huszonegy rövid jelenetből álló változatát.

Ahogyan a film is nagyjából száz év muzsikáját vonultatja fel a 19. század elejétől a 20. századig, az opera zenei anyaga is a kora romantikától a verbunkoson és a mahleri késő romantikán át a modernitásig terjed.

Dargay Marcell kivetített egy táblázatot az opera jeleneteiről, amelyben a hangnemek és a metrumok is szerepeltek, és felhívta a figyelmet, hogy míg az első részben Nárciszhoz páros ütemezés kapcsolódik, a női szereplőkhöz pedig páratlan, a második részben, miután Echo visszautasított szerelme miatt az istenek átka hatni kezd a fiatalemberen, ez a tendencia megfordul. Ezenkívül zongorán is megmutatta Nárcisz jellegzetes motívumát – egy négy hangból álló formát – és végigvezette az operán, hogyan tér vissza újra meg újra, emlékként vagy visszhangként.

246564350_3018151651758739_3472859845643676240_n-142114.jpg

Vidovszky László: Nárcisz és Echo (Fotó/Forrás: Mohai Balázs / Átlátszó Hang Újzenei Fesztivál)

A második részben színre került maga az opera is, egy némiképp elidegenítő hatású táncjáték formájában, Nagy Péter István rendezésében. Az előadásban az UMZE művészei működtek közre, Hollókői Huba vezényletével. Az énekesek – Szakács Ildikó, Kun Ágnes Anna, Ódor Botond és Hámori Szabolcs – a színpad két oldalán álltak, a nimfák kórusa a zenekarban foglalt helyet, közben pedig a Színház- és Filmművészeti Egyetem II. éves prózai színművész osztályának tagjai egyfajta vizuális kommentárt szolgáltattak.

A színpadi szereplők legfeljebb rövid ideig feleltek meg az opera karaktereinek, illetve olyan motivikus kapcsolódásokkal reflektáltak a cselekményre, mint például a (víz)tükör –

egy akvárium volt az, aminek vizén keresztül néztek bele a színészhallgatók a kamerába, arcuk közben megjelent a hátsó falra vetítve. Az igen elvont színrevitel ugyanazt a távolságtartást tükrözte, amit a bevezetőben Dargay Marcell a zenei megközelítésmód egyik legfontosabb sajátosságaként hangsúlyozott.

Nárcisz meghal, a gyászkórus pedig csupán dadogva tudja megfogalmazni a tanulságokat. Vajon mire képes az emberi hang, kifejezhetjük-e magunkat általa? – kérdezhetjük. És ha meg is szólal a hang, lesz, aki meghallja?

Fejléckép: Vidovszky László: Nárcisz és Echo (fotó: Mohai Balázs / Átlátszó Hang Újzenei Fesztivál)

Programkereső

Legolvasottabb

Plusz

Kihirdették a 2021-es Prima Primissima Díj nyerteseit

Tíz kategóriában vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában tartott pénteki gálaesten.
Jazz/World

Elhunyt Kóbor János

78 éves korában elhunyt Kóbor János, az Omega együttes frontembere. A zenészt hetek óta kórházban kezelték koronavírus-fertőzéssel.
Klasszikus

Muzsika a vizek felett – séta a hamburgi Elbphilharmonie-ban

Januárban lesz öt éve, hogy megnyitotta kapuit Európa egyik legkülönlegesebb koncertterme, a hamburgi Elbphilharmonie. A hullámokat formázó épület egy pompás akusztikájú, nagy koncerttermet és egy kisebb kamaratermet rejt magában.
Klasszikus

„Fontos, hogy ismét közel kerüljünk a közönséghez” – Beszélgetés Dinyés Somával

December 16-án családjával ad koncertet az Óbudai Társaskörben Dinyés Soma, akit régizenei munkásságáról és karnagyi tevékenységéről is sokan ismernek. A művész a koncert kiinduló ötlete mellett az utánpótlás-nevelés kérdéseiről és a kóruséneklés fontosságáról is mesélt
Jazz/World

„Mecky, drága, jó utat!” – Pályatársai búcsúznak Kóbor Jánostól

December 6-án elhunyt az Omega legendás énekese, Kóbor János, akit egy hónapja szállították kórházba koronavírus-fertőzéssel. Menedzsere később megerősítette: covid okozta szövődmények vezettek a zenész halálához. Kóbor Jánost pályatársai és számos közéleti személy gyászolja.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus interjú

Magyar Valentin: „Minél szélesebb repertoár kiépítése a célom”

Az ifjú zongoraművész neve nemcsak a szakmabeliek, de a zenerajongók körében is egyre ismerősebben cseng. Rendszeres szereplője a hazai és külföldi koncertéletnek, feltűnt a Virtuózok televíziós tehetségkutatóban is, nemrég pedig weimari versenyeredményétől volt hangos a sajtó. Most az MVM Zrt. jóvoltából frissen átadott Junior Prima díja kapcsán beszélgettünk.
Klasszikus ajánló

Koncerttel és parfümmel ünnepli 210 éves jubileumát a Pannon Filharmonikusok

A december 9-én a Kodály Központban és december 10-én a Müpában elhangzó est programján a zenekar alapítójának, Lickl Györgynek egy ősbemutatója is szerepel.
Klasszikus hír

Próbaéneklést hirdet a Magyar Rádió Énekkara

A Magyar Rádió Énekkara próbaéneklést hirdet határozott idejű munkaszerződéssel foglalkoztatott tenor és basszus énekművész állásra. Jelentkezési határidő: 2022. január 6.
Klasszikus magazin

Muzsika a vizek felett – séta a hamburgi Elbphilharmonie-ban

Januárban lesz öt éve, hogy megnyitotta kapuit Európa egyik legkülönlegesebb koncertterme, a hamburgi Elbphilharmonie. A hullámokat formázó épület egy pompás akusztikájú, nagy koncerttermet és egy kisebb kamaratermet rejt magában.
Klasszikus ajánló

Fiatal karmestertehetség vezényli az Óbudai Danubia Zenekart

Holly Hyun Choe, az Eötvös Péter Alapítvány mentorprogramjának résztvevője lesz az Óbudai Danubia Zenekar december 7-i koncertjének karmestere. A műsoron a szintén mentorált zeneszerző, Donghoon Shin egy műve is elhangzik.