Klasszikus

Az ember nélküli hang és a hang nélküli ember

2021.10.19. 16:45
Ajánlom
Vidovszky László korai műveiből tartottak összművészeti estet és ismertető előadást a Zeneakadémia Solti Termében.

A hang mibenlétét, kezdetét és végét állította középpontba az Átlátszó Hang Újzenei Fesztivál által szervezett eseménysorozat, amely Vidovszky László ‘70-es évekbeli munkásságából válogatott darabokat. Két koncert, egy maratoni filmvetítés, valamint a hozzájuk kapcsolódó ismertetők és beszélgetések gondoskodtak róla, hogy a közönség ne csupán a zeneszerző önmagukban is elgondolkodtató műveivel ismerkedjen meg, de a darabok filozófiai kérdésfeltevéseihez is hozzáférjen.

Elsőként januárban, online közvetítésben hangzott el a Schroeder halála című 1975-ös kompozíció, mely a Snoopy-képregények muzsikus szereplőjéről kapta a címét. Ez a különleges darab a zenétől a csend felé tart,

miközben a zongorista folyamatosan ugyanazokat a skálákat játssza, három további művész módosítja, majd elnémítja a zongora hangjait.

Így a lejátszott futamok folyamatosan változnak, azután egyre több hang hallgat el bennük, végül pedig csupán a csend marad. A különleges előadás közvetítése visszanézhető:

A második koncertre – szerencsére már élőben – októberben került sor, az első részben Fazekas Gergely rövid bevezetője után Vidovszky László Autokoncert című darabja hangzott el. Ez a látszólag előadók nélkül megszólaló zenemű sokkal izgalmasabb, mint amilyennek egy rövid leírás alapján gondolhatnánk, a koncepció lényege ugyanis az, hogy különböző tárgyak távolról irányítva egyszer csak lezuhannak, és valamilyen hangot adnak. Mikor felment a függöny, a közönség megláthatta a felfüggesztett ütőhangszereket, a dobot a fölötte lógó ütővel, a szélharangot, a cintányért és így tovább.

Ekkor kezdődött az igazi csend, mindenki azt várta, mi fog történni, mi szólal meg először. Különös volt a véletlenszerűség szerepe a zenében, hiszen a megmozduló tárgyak a fizika törvényszerűségei szerint valószínűleg nem tudnak két alkalommal teljesen azonosan viselkedni:

a belengő ütő mikor, hányszor, hogyan ér hozzá a hangszerekhez, az összeütődő rudak hányszor koppannak egymáshoz. A darabban egy zenélő doboz is megszólalt, ami ráirányította a figyelmet az egész folyamat embernélküliségére, a jelen előadáson ugyan távolról irányították az eseményeket, ám mindez nyilvánvalóan előre beprogramozva is történhetne, akkor pedig végképp közvetlen emberi behatás nélkül szólalna meg a zenemű. Miután a hangszerek többször egymáshoz ütődve csengtek-bongtak, végül betöltötték funkciójukat, minden a földre hullott, és egy utolsó hang után újra teljes lett a csend.

246550894_3018149948425576_5698834387060440433_n-142059.jpg

Vidovszky László: Autokoncert (Fotó/Forrás: Mohai Balázs / Átlátszó Hang Újzenei Fesztivál)

A rövid, de figyelemre méltó zenemű után Dargay Marcell előadása következett, aki a Nárcisz és Echo című opera és Bódy Gábor háromrészes Psyché-filmjének szintén Vidovszky László szerezte zenéje közötti kapcsolatról beszélt. A komponista-előadó, miközben bejátszott néhány részletet a film jellemző zenei motívumaiból, elmesélte, hogy az opera első kilenc jelenete a film betétjeként készült el, a történet szerint Ungvárnémeti Tóth László eladja Nárcisz című verses tragédiáját, amiből aztán egy szórakoztató zenei darab készül német nyelven, a szerző legnagyobb megdöbbenésére. Később Vidovszky elkészítette az opera teljes, huszonegy rövid jelenetből álló változatát.

Ahogyan a film is nagyjából száz év muzsikáját vonultatja fel a 19. század elejétől a 20. századig, az opera zenei anyaga is a kora romantikától a verbunkoson és a mahleri késő romantikán át a modernitásig terjed.

Dargay Marcell kivetített egy táblázatot az opera jeleneteiről, amelyben a hangnemek és a metrumok is szerepeltek, és felhívta a figyelmet, hogy míg az első részben Nárciszhoz páros ütemezés kapcsolódik, a női szereplőkhöz pedig páratlan, a második részben, miután Echo visszautasított szerelme miatt az istenek átka hatni kezd a fiatalemberen, ez a tendencia megfordul. Ezenkívül zongorán is megmutatta Nárcisz jellegzetes motívumát – egy négy hangból álló formát – és végigvezette az operán, hogyan tér vissza újra meg újra, emlékként vagy visszhangként.

246564350_3018151651758739_3472859845643676240_n-142114.jpg

Vidovszky László: Nárcisz és Echo (Fotó/Forrás: Mohai Balázs / Átlátszó Hang Újzenei Fesztivál)

A második részben színre került maga az opera is, egy némiképp elidegenítő hatású táncjáték formájában, Nagy Péter István rendezésében. Az előadásban az UMZE művészei működtek közre, Hollókői Huba vezényletével. Az énekesek – Szakács Ildikó, Kun Ágnes Anna, Ódor Botond és Hámori Szabolcs – a színpad két oldalán álltak, a nimfák kórusa a zenekarban foglalt helyet, közben pedig a Színház- és Filmművészeti Egyetem II. éves prózai színművész osztályának tagjai egyfajta vizuális kommentárt szolgáltattak.

A színpadi szereplők legfeljebb rövid ideig feleltek meg az opera karaktereinek, illetve olyan motivikus kapcsolódásokkal reflektáltak a cselekményre, mint például a (víz)tükör –

egy akvárium volt az, aminek vizén keresztül néztek bele a színészhallgatók a kamerába, arcuk közben megjelent a hátsó falra vetítve. Az igen elvont színrevitel ugyanazt a távolságtartást tükrözte, amit a bevezetőben Dargay Marcell a zenei megközelítésmód egyik legfontosabb sajátosságaként hangsúlyozott.

Nárcisz meghal, a gyászkórus pedig csupán dadogva tudja megfogalmazni a tanulságokat. Vajon mire képes az emberi hang, kifejezhetjük-e magunkat általa? – kérdezhetjük. És ha meg is szólal a hang, lesz, aki meghallja?

Fejléckép: Vidovszky László: Nárcisz és Echo (fotó: Mohai Balázs / Átlátszó Hang Újzenei Fesztivál)

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Vizuál

A Hat hét nyerte a fődíjat, a Larry pedig tarolt a magyar filmkritikusok díjátadóján

Február 3-án délután adták át a 60. Magyar Filmkritikusok Díjakat, amelynek fődíját Szakonyi Noémi Veronika Hat hét című drámája hódította el, Grunwalsky Ferenc pedig életműdíjat vehetett át.
Zenés színház

Az Éj királynője a levegőben

Az amerikai szoprán nem csupán virtuóz koloratúrkészségéről híres, hanem bravúros légtornászmutatványairól is, ráadásul képes ötvözni a kettőt: a levegőben lógva adja elő Az Éj királynőjének áriáját A varázsfuvolából.
Színház

„Soha nem kellett méltatlan dolgot elvállalnom” – Moór Marianna 80 éves

Bakfisként 8750 kislány közül választották ki egy filmfőszerepre, amit több mint harminc filmes alakítás és száznál is több színházi bemutató követett. Moór Marianna életműve gazdag és teljes. A színésznő február 5-én tölti be a 80. életévét.
Vizuál

Antal Csaba díszlet- és jelmeztervezői munkáiból nyílik kiállítás a Műcsarnokban

Eternal Yorick – Life Book Antal Csaba címmel nyílik kiállítás a Jászai Mari-díjas alkotó több évtizedes, gazdag életművéből. A tárlat február 3-tól látható.
Klasszikus

Hallgassa meg ön is a Szent Efrém Férfikar új lemezét!

Az együttes Kings & Queens címmel adta ki tizenhatodik albumát, melynek lemezbemutató koncertjére május 5-én kerül majd sor a Fonóban. A felvétel meghallgatható a nagyobb streamingplatformokon is.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Hallgassa meg ön is a Szent Efrém Férfikar új lemezét!

Az együttes Kings & Queens címmel adta ki tizenhatodik albumát, melynek lemezbemutató koncertjére május 5-én kerül majd sor a Fonóban. A felvétel meghallgatható a nagyobb streamingplatformokon is.
Klasszikus hír

Február 20-ától lehet jelentkezni az idei Bartók Világversenyre

A szervező Zeneakadémia meghirdette a 44 000 euró összdíjazású, ezúttal hegedűsöknek rendezendő megmérettetését, a zsűriben most is elismert magyar és külföldi zenészek ülnek majd.
Klasszikus kritika

Dekonstruált dalok

Két egymás utáni napon, január 20-án és 21-én is olyan koncertre került sor a BMC Könyvtárában, amely a dal műfajának modern-kortárs utóéletével, feldolgozásaival foglalkozott.
Klasszikus gyász

Elhunyt Kertész Lajos zongoraművész

A Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Zenetanárképző Intézetének tanárát, Kertész Lajos zongoraművészt, református teológust életének 98. évében érte a halál.
Klasszikus hír

Visszavon egy zeneelméleti könyvet az MMA Kiadó a fordítási hibák miatt

Roger Scruton A zenéről című kötetének fordításáról Tornyai Péter zeneszerző közölt kritikát, az észrevételek hatására a kiadó visszavonja és felülvizsgálja a kötetet.