Klasszikus

„Az énekkar olyan orgona, amelynek élő sípjai vannak”

2017.03.09. 10:12
Ajánlom
Kristófi Ágnes énekművésszel és Molnár Zoltán trombitaművésszel, a Nemzeti Filharmonikusok kitüntetettjeivel beszélgettünk.

A szimfonikus zenei életben évtizedek óta hagyomány, hogy a zene világnapja alkalmából a zenekar és énekkar tagjai titkos szavazással választják meg az év legkiválóbb, legjobbnak ítélt művésztársukat. A Nemzeti Filharmonikusoknál 2016-ban ezt a kitüntető címet a zenekarból Molnár Zoltán szólamvezető trombitaművész, a Nemzeti Énekkarból Kristófi Ágnes szoprán énekművész nyerte el.

Kristófi Ágnes és Molnár Zoltán

Kristófi Ágnes és Molnár Zoltán (Fotó/Forrás: Berényi Gyula / Nemzeti Filharmonikus Zenekar)

Kristófi Ágnes

Egy nagyváradi képzőművész házaspár tizedik gyermekeként született. Zenei tanulmányait szülővárosában kezdte, majd Budapesten folytatta, ahol a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen 1999-ben orgonaművész-tanári diplomát szerzett. Sajnálatos kézsérülését követően kezdett a magánénekléssel komolyabban foglalkozni, 2008-tól a Nemzeti Énekkar tagja, ahol szólóénekesként is gyakran fellép.

- Mindig is zenei pályára készült?

- Édesapám festőművész, de kántorizált, s bár nehéz körülmények között éltünk, fontosnak tartotta, hogy legyen otthon zongoránk. Bátyám nyolc évvel idősebb, s amikor pici voltam szívesen hallhattam az ő gyakorlását,

nekem nem a csend volt az altatóm, hanem a zongora hangja.

Alatta volt a babaházam, ott játszottam. Az orgona hangja nagyon tetszett. Édesanya utánajárt, hogy Budapesten hol tanulhatok, hol lakhatok. A szakközépiskola után fölvettek a Zeneművészetire, ahol 1999-ben szereztem orgonaművész-tanári diplomát. 2005-ben egy sérülés nyomán jobb kezem finom mozgásra képtelenné vált. Egy évig még reménykedtem még, de be kellett látnom, hogy váltanom kell.

- Ez így egyszerűen hangzik, de valójában hogy sikerült?

- A családom és a barátok segítettek. Énekórákra jártam, a bátyám pedig vitt magával és bátorított, hogy azokat énekeljem el az ő kíséretével, amiket már tudok. Először a Rádióénekkarban voltam kisegítő. Ott hallottam, hogy a Nemzeti Énekkarba tenor meghallgatást tartanak. Eljöttem én is szopránként, hátha bekerülök. Fölvettek.

- Könnyen sikerült beilleszkednie?

- Hosszú folyamat volt, még a mai napig is tart, hogy abban a darabban mi az, amit én hozzá tudok tenni, amikor hozzásimulhatok a szólamhoz. Itt kapcsolódik az orgona az énekkarhoz. Ahogy a regiszterek az orgonánál, úgy működik a kórusban is: mindig más-más hangszín kerül előtérbe a szólamon belül. Hol más kollégáké, hol pedig az én hangszínem az ami az adott műhöz kell.

Az énekkar olyan orgona, amelynek élő sípjai vannak.

Ez a nyolc év elég volt arra, hogy a régebbi repertoárdarabokat is elsajátíthassam. Nagyon nagy élmény, ha ott vagyok az énekkar egységében, most is azt élhetem meg, amit gyerekkoromban a zongora alatt: hogy átjár a zene, minden porcikámban, idegszálamban érezhetem.

Molnár Zoltán

1989 óta tagja a Nemzeti Filharmonikus Zenekarnak. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen 2005 óta trombita főtárgyat tanít. Az Akadémia Rézfúvós Kvintett tagja, akikkel több lemez- és filmzenefelvételt készített már. Szóló fellépéseken, valamint számos turnén vett részt a világ számos országában.

- Kitüntetését a kollégái titkosan szavazták meg. Minek tudja be?

- Zenéléskor mindenki a tudásának a legjavát adja, ez néha hallatszik, néha nem. Ha sok olyan zeneművet játszunk az évadban, ahol a trombita „domborítani” tud, akkor igen.

- Miért ezt a hangszert választotta?

- A trombita olyan hangszer, amely minden fajta – klasszikus, jazz, sramli, pop – zenei stílusban otthon van. Ezt szeretem benne, én magam is ezért játszottam mindenfajta zenekarban.

- Egyenes út vezetett a Zeneakadémiára?

- Majdnem. Édesapám katonazenész volt Nyíregyházán, én pedig gyerekkoromban erdész vagy zenész szerettem volna lenni. Budapesten volt olyan tiszthelyettes képző, ahol katonazenészeket képeztek. Amikor végeztem, lehettem volna katonazenész, de én tovább akartam tanulni. Fel is vettek a Zeneakadémiára, ahol egy évnyi katonáskodás után kezdhettem el a tanulmányaimat. Harmadéves voltam, amikor ösztöndíjasokat kerestek az Állami Hangversenyzenekarba (a Nemzeti Filharmonikusok jogelődje). Havonta egy koncerten játszottunk, ez tartott két évig, majd amikor próbajátékot hirdettek, bekerültem a zenekarba.

- Ennek már huszonnyolc éve. Soha nem akart szólókarriert?

- Természetesen én is szeretek szólóban játszani. Ha valaki egy nagy zenekarban szólamvezető, az mindenképpen szólista is. Minél nagyobb egyéniség, annál inkább a zenekar hasznára tud válni. Vannak olyan zenekari állások, amelyeket hónapokkal korábban kezdünk gyakorolni. A mai napig képezem magam, s ma már az internet is sokat segít. Sok tanulmányt, könyvet lefordítottam. Keresek műveket és készítek átiratokat. Az a szerencsém, hogy gyönyörű darabokban vehettem részt. Ez nekem nem munka: ez az életem és a hobbim.

Amikor itt ülhetek, az olyan, mint Fa Nándornak a habokat szelni. Boldogság.

A beszélgetés eredetileg a Civil Rádió Színpad-kép című műsorában hangzott el.

Programkereső

Legolvasottabb

Klasszikus

Elhunyt Wilheim András zenetörténész

Január 20-án, hetvenhárom éves korában elhunyt Wilheim András, a 20. századi zene szakértője – tette közzé a Editio Musica Budapest.
Vizuál

„A traumatizált ember nem tud meggyőző lenni” – új magyar film az erőszak hatásáról

Aktuális és fontos kérdéseket feszeget Lőrincz Nándor és Nagy Bálint első játékfilmje, a Legjobb tudomásom szerint. Az év vége meglepetésfilmje a szexuális bántalmazás hatásait állítja középpontba – rendhagyó módon nem az áldozat, hanem annak férje szemszögéből. Interjú az alkotókkal.
Klasszikus

Kulcsok a hétvégi Richard Strauss-maratonhoz

A 20. század egyik legnépszerűbb zeneszerzője, Richard Strauss bőségesen merített a mitológia és az irodalom legfontosabb történeteiből. Kik is voltak azok a személyek, valós és kitalált alakok, akik a komponista legnépszerűbb műveit ihlették? Kislexikonunk a Müpa hétvégi Richard Strauss-maratonjához is vezérfonalul szolgálhat.
Vizuál

Szombat estig szabadon nézhető a Serge Gainsbourg-ról készült életrajzi film

Joann Sfar 2010-es filmje Serge Gainsbourg, a minden ízében rendhagyó és polgárpukkasztó művész, énekes, dalszerző, költő, filmrendező életútját eleveníti fel. A sok-sok zenei betéttel és letagadhatatlanul franciás hangulattal készült alkotás január 22-ig látható a Médiaklikk.hu oldalán.
Zenés színház

59 éves korában elhunyt Rafael Rojas tenor

A mexikói operaénekes több évadon át a Stefano Poda-féle Otellóban énekelt címszerepet a Magyar Állami Operaházban, ezt megelőzően pedig a Simándy100 gálát mentette meg a beugrásával Jonas Kaufmann helyett. Halálhírét az Opera közölte.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus interjú

Otthon a zenében – Ismerd meg Borsos Kata hegedűművésznőt!

Ki gondolná, hogy a finom vonású, fiatal hegedűművésznő idejét a doktori képzés és három gyermek tölti ki? A Zeneakadémia fiatal tehetségeit bemutató portrésorozatunk első részében Borsos Katával ismerkedhet meg a közönség, akinek DLA zárókoncertjére január 25-én kerül sor a Solti Teremben.
Klasszikus hír

Február 10-ig lehet jelentkezni a Virtuózokba

2022-ben öt ország, Magyarország, Szlovákia, Csehország, Lengyelország és Szlovénia fiatal művészei mérkőzhetnek meg a nemzetközi sztárokból álló szuperzsűri és a televíziónézők előtt.
Klasszikus magazin

Kulcsok a hétvégi Richard Strauss-maratonhoz

A 20. század egyik legnépszerűbb zeneszerzője, Richard Strauss bőségesen merített a mitológia és az irodalom legfontosabb történeteiből. Kik is voltak azok a személyek, valós és kitalált alakok, akik a komponista legnépszerűbb műveit ihlették? Kislexikonunk a Müpa hétvégi Richard Strauss-maratonjához is vezérfonalul szolgálhat.
Klasszikus ajánló

Versenyművet ihletett az Oscar-díjas filmzene

A Pannon Filharmonikusok a tőle megszokott lendülettel, különleges zenetörténeti érdekességgel indítja az új évet a Müpában közönségének. A január 28-án pénteken, 19.30-tól felhangzó műsor egyik főszereplője „a vörös hegedű”, amelyet a káprázatos Elina Vähälä hegedűművésznő szólaltat meg.
Klasszikus gyász

Elhunyt Wilheim András zenetörténész

Január 20-án, hetvenhárom éves korában elhunyt Wilheim András, a 20. századi zene szakértője – tette közzé a Editio Musica Budapest.