Klasszikus

Az Esterházy-zenetörténet nyomában

2013.03.23. 08:00
Ajánlom
A zenetörténészek álláspontja sosem volt egységes abban a tekintetben, vajon a véleményalkotás alapos és releváns volta szempontjából elsősorban a kiemelkedő szerzők művei érdemesek-e a figyelemre, vagy a tisztánlátás érdekében hasznosabb, ha a zseniális alkotók környezetével, a hétköznapok kulturális eredményeivel foglalkoznak inkább. MAGAZIN

Ami a kismartoni Esterházy-kastély és az Esterházy Magánalapítvány képviselőit illeti, ők a maguk részéről feltétlenül izgalmasnak tartják a mindennapok zenélési szokásainak felidézését, annak a művészi környezetnek a bemutatását, ami bő kétszázötven éve épp eléggé csábítónak bizonyult Joseph Haydn számára ahhoz, hogy a hercegek szolgálatába szegődjön. Ennek érdekében pedig nyomába erednek az Esterházy-zenetörténet kevésbé ismert momentumainak, műsorra tűzve a dél-német barokk elismert képviselőinek számító, de valójában nem túlságosan gyakran játszott mesterek műveit, és életre keltve az egykori zenélési gyakorlat arisztokratikus és önellátó, a nyilvános koncertek elterjedése előtti formáit.

Az úgynevezett Liebhaber, vagyis műkedvelők számára létrehozott kismartoni koncersorozat célja (a 18. században sokszor külön kategóriát képviseltek a Liebhaberek számára komponált, általában alapos zenei műveltséget és hozzáértést igénylő, de nem professzionális előadóknak szánt alkotások), hogy újra életre keltse a házimuzsika, illetve a szalonzene műfaját eredeti, az Esterházy-gyűjteményben található hangszerek segítségével.

Az első hangverseny különlegessége, főszereplője egy 1720-ban készült, 2008-ban fellelt cselló lesz. Mint ahogyan azt Florian Bayer, az Esterházy Privatstiftung gyűjteményének vezető munkatársa megosztotta a sajtó képviselőivel, a kutatások során több hangszerkészítő műhely is felmerült a hangszer forrásaként, végül többek között az Antony Posch műhelyére jellemző csiga kialakítása segített az azonosításban. A restaurálási munkák során (ezeket Gerlinde Reutterer hangszer-restaurátor bécsi műhelye végezte) azt is megállapították, hogy a hangszert most bontották fel először, ami szintén ritkaságnak számít egy ilyen korú instrumentumnál. A cselló, ahogyan azt az eredetével kapcsolatos kutatómunkát végző Mag. Eberhard Moosleitner megjegyezte, méreténél fogva is különleges: bár Posch műhelyéből számos basszus fekvésű vonóshangszer maradt fenn, ez a példány szokatlan méretű, az átlagosnál nagyobb. (A hangszertest sérülései egyébként arról vallanak, hogy közvetlenül a földre támasztva játszottak rajta.) Ráadásul, noha a feljegyzések szerint Haydn karnagyi tevékenysége alatt mintegy húsz hegedűt és brácsát vásárolt, ezek jelentős része nem maradt fenn. A még meglévő hangszereket a 20. század első felében Kismartonban és Eszterházán tárolták, többségük azonban megsemmisült a második világháborúban. Hogy a most restaurált hangszert pontosan mikor szerezték be, nem határozható meg egyértelműen, ahogyan az sem, milyen repertoár előadására használták (a legvalószínűbb, hogy egyházzenei műveket játszottak rajta). Annyi bizonyos, hogy 1728 novemberében maga Antony Posch állított ki számlát egy 26 gulden értékű csellóról.

A hangszer hosszú idő után (bizonyos kutatások szerint ez talán százötven év - az Esterházyak akkor már csak néhány tagot számláló zenekarát 1866-ban oszlatták fel végleg) április 6-án szólal meg először a kismartoni Esterházy-kastély Haydn-termében. Az Esterházy Potpourri címet viselő hangverseny műsorán a korabeli hercegi udvarra jellemző, ugyanakkor a frissen restaurált cselló képességeit is bemutató kompozíciók: Antonio Caldara, Giovanni Battista Bononcini, Nicola Porpora és londoni riválisa, Georg Friedrich Händel, a Bécs környéki ízlést képviselő Joseph Umstatt és Johann Joseph Fux, valamint Haydn közvetlen hivatali elődje, Gregor Joseph Werner művei szerepelnek. A koncerten az elsősorban a 17-18. századi repertoárra specializálódott, osztrák, szlovák, cseh, német és magyar tagokból álló Amaranth Ensemble játszik, a 18. századi csellót a kiemelkedő tehetségű fiatal művész, Michal Stahel szólaltatja meg.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

Emléktáblát avattak a 120 éve született Latabár Kálmán egykori lakóhelyén

1902. november 24-én született a 20. század egyik legkarakteresebb magyar színésze, Latabár Kálmán, akit Max Reinhardt is kora egyik legjobb alkotójának tartott. A komédia koronázatlan királyának egykori lakóhelyén emléktáblát helyeztek el, és ma este bemutatják a róla írt drámát a Spinoza Színházban.
Klasszikus

„A kürt nagyon emocionális hangszer” – Beszélgetés Fröschl Éva Lillával

Első női rézfúvósként kapott Junior Prima Díjat a kürtművész Fröschl Éva Lilla az MVM Zrt. támogatásával. Már berlini tanulmányai közben játszott a Deutsche Oper, illetve a Komische Oper zenekarában, jelenleg pedig a Bajor Állami Operánál tölti próbaévét.
Zenés színház

Kristīne Opolais Carmenként debütál Szentmargitbányán

A világhírű énekesnő csatlakozik azon szopránokhoz, akik a hagyományosan mezzoszopránok által megformált Bizet-hősnő bőrébe bújnak. A Carmen premierjére 2023. július 12-én kerül sor a Szentmargitbányai Kőfejtőben.
Plusz

Dinyés Dániel kapja az Art is Business Fidelio-díját

Idén negyedik alkalommal adják át az Art is Business Díjakat azon vállalati és kulturális szereplőknek, akik az elmúlt időszakban jó példával jártak elől. A Fidelio – Kulturális mecénás elismerés idei nyertese: Dinyés Dániel karmester, zeneszerző, a Szegedi Nemzeti Színház zenei vezetője.
Vizuál

Szellemidézés a mezőszemerei kertek alján – Hamarosan nyílik Bukta Imre új kiállítása

Külön erre az alkalomra festett képek, installációk és videómunkák fogadják a látogatókat Bukta Imre Műveljük kertjeinket! című átfogó tárlatán, amely kétségkívül az év kiállítása. A több mint ezer négyzetméter alapterületű Godot Kortárs Művészeti Intézetben (GICA) rendezett tárlat november 27-én nyílik.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Szerb győzelem, magyar második hely a Bartók Világversenyen

A 24 éves Veljko Nenadić kapta az első díjat a 2022-ben komponistáknak meghirdetett megmérettetés gálaestjén, műve szerepel majd a jövő évi, hegedűsöknek szóló forduló választható darabjai között is. A második díjat Thomas Kornél kapta.
Klasszikus interjú

„Csak egy közös ügy létezik” – Beszélgetés Dinyés Dániellel

Dinyés Dániel egész életében különösen figyelt arra, hogy művésztársait lehetőségeihez képest segítse. Ennek hitelességét erősíti, hogy ő maga nem is szívesen beszél róla. Nemes gesztusairól kizárólag szűk környezete és az érintettek tudnak. 2022-ben a zeneszerző-karmester veheti át az Art is Business Fidelio-díját, amellyel azokat az alkotókat ismerik el, akik saját erejükből, ellenszolgáltatás nélkül támogatják a művészeti szektort.
Klasszikus ajánló

Olaszországban turnézott az Anima Musicae

Milánóban és Torinóban is vastapssal jutalmazta az olasz közönség az Anima Musicae Kamarazenekar előadásait, melyeken Takács-Nagy Gábor vezényletével és Balázs János zongoraművész szólóival Liszt és Bartók művei hangoztak el.
Klasszikus hír

Rangos amerikai építészeti díjat nyert a Magyar Zene Háza

Az idén januárban átadott épület számos európai elismerés után a tengerentúlon is sikert aratott, az Architecture MasterPrize versenyén díjazták a Liget projekt ikonikus épületét.
Klasszikus interjú

„A kürt nagyon emocionális hangszer” – Beszélgetés Fröschl Éva Lillával

Első női rézfúvósként kapott Junior Prima Díjat a kürtművész Fröschl Éva Lilla az MVM Zrt. támogatásával. Már berlini tanulmányai közben játszott a Deutsche Oper, illetve a Komische Oper zenekarában, jelenleg pedig a Bajor Állami Operánál tölti próbaévét.