Klasszikus

Az Esterházy-zenetörténet nyomában

2013.03.23. 08:00
Ajánlom
A zenetörténészek álláspontja sosem volt egységes abban a tekintetben, vajon a véleményalkotás alapos és releváns volta szempontjából elsősorban a kiemelkedő szerzők művei érdemesek-e a figyelemre, vagy a tisztánlátás érdekében hasznosabb, ha a zseniális alkotók környezetével, a hétköznapok kulturális eredményeivel foglalkoznak inkább. MAGAZIN

Ami a kismartoni Esterházy-kastély és az Esterházy Magánalapítvány képviselőit illeti, ők a maguk részéről feltétlenül izgalmasnak tartják a mindennapok zenélési szokásainak felidézését, annak a művészi környezetnek a bemutatását, ami bő kétszázötven éve épp eléggé csábítónak bizonyult Joseph Haydn számára ahhoz, hogy a hercegek szolgálatába szegődjön. Ennek érdekében pedig nyomába erednek az Esterházy-zenetörténet kevésbé ismert momentumainak, műsorra tűzve a dél-német barokk elismert képviselőinek számító, de valójában nem túlságosan gyakran játszott mesterek műveit, és életre keltve az egykori zenélési gyakorlat arisztokratikus és önellátó, a nyilvános koncertek elterjedése előtti formáit.

Az úgynevezett Liebhaber, vagyis műkedvelők számára létrehozott kismartoni koncersorozat célja (a 18. században sokszor külön kategóriát képviseltek a Liebhaberek számára komponált, általában alapos zenei műveltséget és hozzáértést igénylő, de nem professzionális előadóknak szánt alkotások), hogy újra életre keltse a házimuzsika, illetve a szalonzene műfaját eredeti, az Esterházy-gyűjteményben található hangszerek segítségével.

Az első hangverseny különlegessége, főszereplője egy 1720-ban készült, 2008-ban fellelt cselló lesz. Mint ahogyan azt Florian Bayer, az Esterházy Privatstiftung gyűjteményének vezető munkatársa megosztotta a sajtó képviselőivel, a kutatások során több hangszerkészítő műhely is felmerült a hangszer forrásaként, végül többek között az Antony Posch műhelyére jellemző csiga kialakítása segített az azonosításban. A restaurálási munkák során (ezeket Gerlinde Reutterer hangszer-restaurátor bécsi műhelye végezte) azt is megállapították, hogy a hangszert most bontották fel először, ami szintén ritkaságnak számít egy ilyen korú instrumentumnál. A cselló, ahogyan azt az eredetével kapcsolatos kutatómunkát végző Mag. Eberhard Moosleitner megjegyezte, méreténél fogva is különleges: bár Posch műhelyéből számos basszus fekvésű vonóshangszer maradt fenn, ez a példány szokatlan méretű, az átlagosnál nagyobb. (A hangszertest sérülései egyébként arról vallanak, hogy közvetlenül a földre támasztva játszottak rajta.) Ráadásul, noha a feljegyzések szerint Haydn karnagyi tevékenysége alatt mintegy húsz hegedűt és brácsát vásárolt, ezek jelentős része nem maradt fenn. A még meglévő hangszereket a 20. század első felében Kismartonban és Eszterházán tárolták, többségük azonban megsemmisült a második világháborúban. Hogy a most restaurált hangszert pontosan mikor szerezték be, nem határozható meg egyértelműen, ahogyan az sem, milyen repertoár előadására használták (a legvalószínűbb, hogy egyházzenei műveket játszottak rajta). Annyi bizonyos, hogy 1728 novemberében maga Antony Posch állított ki számlát egy 26 gulden értékű csellóról.

A hangszer hosszú idő után (bizonyos kutatások szerint ez talán százötven év - az Esterházyak akkor már csak néhány tagot számláló zenekarát 1866-ban oszlatták fel végleg) április 6-án szólal meg először a kismartoni Esterházy-kastély Haydn-termében. Az Esterházy Potpourri címet viselő hangverseny műsorán a korabeli hercegi udvarra jellemző, ugyanakkor a frissen restaurált cselló képességeit is bemutató kompozíciók: Antonio Caldara, Giovanni Battista Bononcini, Nicola Porpora és londoni riválisa, Georg Friedrich Händel, a Bécs környéki ízlést képviselő Joseph Umstatt és Johann Joseph Fux, valamint Haydn közvetlen hivatali elődje, Gregor Joseph Werner művei szerepelnek. A koncerten az elsősorban a 17-18. századi repertoárra specializálódott, osztrák, szlovák, cseh, német és magyar tagokból álló Amaranth Ensemble játszik, a 18. századi csellót a kiemelkedő tehetségű fiatal művész, Michal Stahel szólaltatja meg.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Így telt Vásáry Tamás 85. születésnapja

A torta egy zongorát mintázott, számtalan zenerajongó köszöntötte, este pedig a Fővárosi Nagycirkusz is meglátogatta. Vásáry Tamás augusztus 11-én ünnepelte a 85. születésnapját.
Tánc

Elhunyt Fenyves Márk mozdulatművész

A táncos-koreográfus, a magyar mozdulatművészet jelenkori képviselőinek egyike 45 évesen tragikusan fiatalon távozott. Úttörő munkásságával és az Orkesztika Alapítvánnyal élő örökséget hagyott maga után.
Zenés színház

Decemberig nem lesz opera az Operában, de azért vannak jó híreink is

Szeptemberben Billy Elliotot játszanak az Erkel Színházban, a társulat vidéken, Székelyföldön, New Yorkban turnézik. Kihirdették a 2019/20-as évadot. Alighanem az Erkel Színház is be fog zárni két évre. Mutatunk néhány fotót az Eiffel Műhelyház és az Ybl-palota felújításáról is.
Jazz/World

Ezeket a jazzlemezeket hallgasd meg augusztusban!

Júliusban indult sorozatunkban havonta ajánlunk hallgatásra érdemes lemezeket a frissen megjelent vagy megjelenés előtt álló magyar és külföldi kiadványok közül. Augusztusi válogatásunk már jellemzően az őszi hangulatra készít fel bennünket.
Jazz/World

Elhunyt Aretha Franklin

76 éves korában elhunyt Aretha Franklin, a soul legendás királynője, akinél nyolc éve állapítottak meg rákot.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Klasszikus magazin

Így telt Vásáry Tamás 85. születésnapja

A torta egy zongorát mintázott, számtalan zenerajongó köszöntötte, este pedig a Fővárosi Nagycirkusz is meglátogatta. Vásáry Tamás augusztus 11-én ünnepelte a 85. születésnapját.
Klasszikus kotta

Ez a francia zenekar iPad-re cseréli a nyomtatott kottákat

Az Orchestre National d’Île-de-France a következő évadtól elfelejtheti a nyomtatott kottákat, 120 muzsikusuk ugyanis iPad-eket kap. De nem ők az egyetlen zenekar, akik lépést tartanak a technológiával.
Klasszikus bencze máté

Bencze Mátéért szurkolhatunk a Fiatal Zenészek Eurovíziós Versenyén

A Virtuózokban megismert fiatal szaxofonos augusztus 18-án, a verseny elődöntőjében elsőként áll színpadra Edinburghben.
Klasszikus ajánló

Fáy Miklós: „Nem a zenekar, nem a komponista, hanem maga a szimfónia a főszereplő"

Fáy Miklós hónapról hónapra programokat, könyveket, lemezeket ajánl nyomtatott magazinunk Menjél már című rovatában. Az augusztusi szám tartalmából.
Klasszikus kulissza

Előkerült még egy hangfelvétel, amelyen Rahmanyinov játszik Rahmanyinovot

A Szimfonikus táncok című művének zenekari próbái idején a zeneszerző a zongorához ült, hogy demonstrálja, hogyan képzeli a darabot. Ennek a felvétele jelent most meg.