Klasszikus

Az Esterházy-zenetörténet nyomában

2013.03.23. 08:00
Ajánlom
A zenetörténészek álláspontja sosem volt egységes abban a tekintetben, vajon a véleményalkotás alapos és releváns volta szempontjából elsősorban a kiemelkedő szerzők művei érdemesek-e a figyelemre, vagy a tisztánlátás érdekében hasznosabb, ha a zseniális alkotók környezetével, a hétköznapok kulturális eredményeivel foglalkoznak inkább. MAGAZIN

Ami a kismartoni Esterházy-kastély és az Esterházy Magánalapítvány képviselőit illeti, ők a maguk részéről feltétlenül izgalmasnak tartják a mindennapok zenélési szokásainak felidézését, annak a művészi környezetnek a bemutatását, ami bő kétszázötven éve épp eléggé csábítónak bizonyult Joseph Haydn számára ahhoz, hogy a hercegek szolgálatába szegődjön. Ennek érdekében pedig nyomába erednek az Esterházy-zenetörténet kevésbé ismert momentumainak, műsorra tűzve a dél-német barokk elismert képviselőinek számító, de valójában nem túlságosan gyakran játszott mesterek műveit, és életre keltve az egykori zenélési gyakorlat arisztokratikus és önellátó, a nyilvános koncertek elterjedése előtti formáit.

Az úgynevezett Liebhaber, vagyis műkedvelők számára létrehozott kismartoni koncersorozat célja (a 18. században sokszor külön kategóriát képviseltek a Liebhaberek számára komponált, általában alapos zenei műveltséget és hozzáértést igénylő, de nem professzionális előadóknak szánt alkotások), hogy újra életre keltse a házimuzsika, illetve a szalonzene műfaját eredeti, az Esterházy-gyűjteményben található hangszerek segítségével.

Az első hangverseny különlegessége, főszereplője egy 1720-ban készült, 2008-ban fellelt cselló lesz. Mint ahogyan azt Florian Bayer, az Esterházy Privatstiftung gyűjteményének vezető munkatársa megosztotta a sajtó képviselőivel, a kutatások során több hangszerkészítő műhely is felmerült a hangszer forrásaként, végül többek között az Antony Posch műhelyére jellemző csiga kialakítása segített az azonosításban. A restaurálási munkák során (ezeket Gerlinde Reutterer hangszer-restaurátor bécsi műhelye végezte) azt is megállapították, hogy a hangszert most bontották fel először, ami szintén ritkaságnak számít egy ilyen korú instrumentumnál. A cselló, ahogyan azt az eredetével kapcsolatos kutatómunkát végző Mag. Eberhard Moosleitner megjegyezte, méreténél fogva is különleges: bár Posch műhelyéből számos basszus fekvésű vonóshangszer maradt fenn, ez a példány szokatlan méretű, az átlagosnál nagyobb. (A hangszertest sérülései egyébként arról vallanak, hogy közvetlenül a földre támasztva játszottak rajta.) Ráadásul, noha a feljegyzések szerint Haydn karnagyi tevékenysége alatt mintegy húsz hegedűt és brácsát vásárolt, ezek jelentős része nem maradt fenn. A még meglévő hangszereket a 20. század első felében Kismartonban és Eszterházán tárolták, többségük azonban megsemmisült a második világháborúban. Hogy a most restaurált hangszert pontosan mikor szerezték be, nem határozható meg egyértelműen, ahogyan az sem, milyen repertoár előadására használták (a legvalószínűbb, hogy egyházzenei műveket játszottak rajta). Annyi bizonyos, hogy 1728 novemberében maga Antony Posch állított ki számlát egy 26 gulden értékű csellóról.

A hangszer hosszú idő után (bizonyos kutatások szerint ez talán százötven év - az Esterházyak akkor már csak néhány tagot számláló zenekarát 1866-ban oszlatták fel végleg) április 6-án szólal meg először a kismartoni Esterházy-kastély Haydn-termében. Az Esterházy Potpourri címet viselő hangverseny műsorán a korabeli hercegi udvarra jellemző, ugyanakkor a frissen restaurált cselló képességeit is bemutató kompozíciók: Antonio Caldara, Giovanni Battista Bononcini, Nicola Porpora és londoni riválisa, Georg Friedrich Händel, a Bécs környéki ízlést képviselő Joseph Umstatt és Johann Joseph Fux, valamint Haydn közvetlen hivatali elődje, Gregor Joseph Werner művei szerepelnek. A koncerten az elsősorban a 17-18. századi repertoárra specializálódott, osztrák, szlovák, cseh, német és magyar tagokból álló Amaranth Ensemble játszik, a 18. századi csellót a kiemelkedő tehetségű fiatal művész, Michal Stahel szólaltatja meg.

Programkereső

Legolvasottabb

Zenés színház

„Istennek egy törvénye van: a szeretet”

A Hegedűs a háztetőn 1964-ben, a New York-i Broadwayn kezdte világraszóló karrierjét, 1966-ban mutatták be európai színpadon (Anatevka címen), 1971-ben film is készült belőle. Magyarországon 1973-ban, Vámos László emlékezetes rendezésével, Bessenyei Ferenc legendás főszereplésével debütált. Legújabb változatát július 31-én a Margitszigeti Szabadtéri Színházban, Bozsik Yvette rendezésében láthatja a közönség.
Tánc

Elhunyt Axt Lászlóné Ibolya artistaművész

71. életévében elhunyt Axt Lászlóné Ibolya világhírű artistaművész, akit a Fővárosi Nagycirkusz társulata fájó szívvel búcsúztat.
Klasszikus

Zenei utazás Mozarttól Josef Sukig

Álmodozó nyári éjjel címmel július 29-én szabadtéri koncertet az Anima Musicae Kamarazenekar, az Óbudai Társaskör kertjében. A műsorban elhangzanak Mendelssohn, Mozart, Hugo Wolf és Josef Suk művei is, valamint vendégművészként fellép Horgas Eszter és Polónyi Ágnes.
Zenés színház

Kazinczy Ferenc fiáról készít előadást a Madách Színház

Derzsi György és Meskó Zsolt darabja, a Kazinczy, a tizenötödik nyerte a III. Madách Musical Pályázatot, melyet a teátrum műsorra tűz a 2021/22-es évadban.
Zenés színház

Sztárgála és jótékonysági nap Patricia Petibonnal és Lawrence Brownlee-val az Opera Eiffel Műhelyházában

2021. augusztus 21-én 19:00 órától a kivételes francia koloratúrszoprán, Patricia Petibon és a legkeresettebb amerikai bel canto tenor, Lawrence Brownlee ad szabadtéri koncertet az Opera Eiffel Műhelyházának parkjában.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus klassz a parton

Klasszikus zene szólt „a magyar Salzburgban” - Beszámoló Tatáról

Egy hete ért véget Tatán a Klassz a pARTon fesztivál, a Cimbora Alapítvány rendezvényét támogatta és második alkalommal fogadta be a város. A szervezőket nemcsak a kisváros festői Öreg-tavának szépsége vonzotta Tatára, hanem a város múltja is, hiszen itt is, mint minden Esterházy-birtokon a zenének is fontos szerepe volt. A tatai Esterházyak is igen sokat tettek a helyi zenei élet fellendüléséért, a kastély történeti múltja és a kortárs zenei élet így mára összeért.
Klasszikus ajánló

Zenei utazás Mozarttól Josef Sukig

Álmodozó nyári éjjel címmel július 29-én szabadtéri koncertet az Anima Musicae Kamarazenekar, az Óbudai Társaskör kertjében. A műsorban elhangzanak Mendelssohn, Mozart, Hugo Wolf és Josef Suk művei is, valamint vendégművészként fellép Horgas Eszter és Polónyi Ágnes.
Klasszikus arcus temporum

Középpontban Liszt Ferenc és Dukay Barnabás munkássága Pannonhalmán

Augusztus 27-29. között rendezik meg az Arcus Temporum Pannonhalmi Kortárs Művészeti Fesztivált, amelynek zenei gerincét idén Liszt Ferenc és Dukay Barnabás munkássága adja. A programot Klukon Edit és Ránki Dezső művészházaspár állított össze. 
Klasszikus ajánló

A természet, a mozgás és a művészet egysége

Idén nyolcadik alkalommal rendezik meg a Természet Operaháza Tisza-tavi Fesztivált július 30. és augusztus 1. között.
Klasszikus interjú

Herboly Domonkos: „Még jobban megbecsüljük a közönséget”

Megpróbáltatásokkal teli koncertévad van mögöttünk, ami az ország első számú együtteseit is próbára tette, szakmailag és lelkileg egyaránt. A Nemzeti Filharmonikusok főigazgatójával, Herboly Domonkossal beszélgettünk a tapasztalatokról és a következő évadra vonatkozó terveikről.